Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-14 / 138. szám

1961. június 14., szerda NÉPÚJSÁG 3 A legfontosabb most a a battonyai Május 1 Tsz-ben Sűrű, gömbölyű felhőket sodor a szél Románia felől. Egy hirte­len dörgés, villámlás és már hull is az „áldás”, a kiadós eső. A bat­tonyai Május 1. Tsz tagjai — vagy ötszázan — ki erre, ki arra futnak az eső elől. Többen mél­tatlankodnak, káromkodnak ami­ért nem lehet ,,j'óízűt” dolgozni. Alighogy megszikkad a föld tete­je, bár a kapára ugyan még ra­gad a sár, de munkához látnak. De meddig? Két-három óra után egy újabb zápor és utána legalább egy félnapi kényszerpihenő. így megy ez már május eleje óta. Pe­dig volna bőven kapálnivaló. A 4600 hold közös föld legalább egyharmadában kapásnövény van. S mit csináltak eddig? So­kat, nagyon sokat és mégis keve- ' set. Keveset azért, mert a 800 hold közös kukorica még csak egyszer volt megkapálva. A cu­korrépa egy részét — amelyet másodszor kellett vetni — még ki sem egyelték. A cirokban is van mit csinálni. A napraforgóra már rátették az „áldást”, az utol­só ekekapálást is megkapta. De mi lesz a kukoricával, cirokkal, cukorrépával, ha továbbra is ilyen idő jár? Nem kevés az a 130—180 milli­méter eső, amely az utóbbi he­tekben hullott Battonya határára. Az elkeseredésnek azért nyoma sincs. Jól gazdálkodnak a munka­erővel. Mindig a legsürgősebb kapálnivalóhoz látnak. A terüle­tet kiosztották egyénekre. S azok, akik már a több mint öt holdnyi területüket „tisztába” tették, segítenek másoknak. Nem éppen maguktól. Nem volt könnyű például a tsz vezetőinek meggyőzniük a Kovács brigád tagjait, akik az első kapálással elkészültek, hogy segítsenek a Szabó brigádnak. Amikor a köz­gyűlésen szavazni kellett arról, hogy a magyardombegyházi Rá­kóczi Tsz tagjai közül hívjanak-e segítséget, akkor valamennyien vállalták: inkább elmennek a másik brigádba, mint hogy őket — mármint a tsz-t — azzal szé- gyenítsék meg, hogy „idegenből” hoznak munkaerőt kapálni. Ma már nem újság a tsz-ben, hogy az irodai dolgozók, az állat- tenyésztők és a község vezetői is kapálnak, ahogyan idejük és a talaj engedi. Sőt, a ktsz tagjai is 47 hold kukorica kapálását vállal­Nővényrítkaság Csorváson Dr. Kiss István szegedi egyete­mi tanár Orosháza és Csorvás kör­nyékén növényritkaságra bukkant. Megtalálta a Volga menti hérics (adonis volgensis) előfordulási he­lyét. Ezt a boglárkafélék családjá­ba tartozó növényt a nép »tályog- gyökéréként ismerte, s a lovak valamint szarvasmarhák gyógyítá­sára használta, de előfordulási helyéről csak a »beavatottak« tudtak. A kutató megállapítása szerint a Volga menti héricsnek más lelőhelye hazánkban nem is­meretes, s úgy látszik, ennek a keleti származású pusztai növény­nek Csorvás a legnyugatibb elő­fordulási helye Európában. Az adonis volgensis a jégkorszak után kialakult pusztai flóra maradvá­nya. Dr. Kiss István részletes ta­nulmányt készít a termőhelyről, s javasolta, hogy a Volga menti hérics Csorvás környéki lelőhe­lyeit részesítsék védelemben. Nyugodtan dolgozhatnak a tsz-asszonyok, gyermekeikről a napközi otthonokban gondoskodnak Kaszaperen az 1960-as évben 50 óvodás részére biztosítottak nap­közis elhelyezést. 1961-ben ez a szám már 60-rar emelkedett. A tsz-ben dolgozó asszonyok munká­ja zavartalanságának biztosítására tavasszal idény-napközi is nyílt, melyben 30 óvodás gyermek el­helyezése vált lehetővé. Az általános iskolában a nap­közisek száma 40, így összesen 130 gyermek részére főznek a napközi otthon konyháján. lehet az ön állásához? De arany- virágom, nem kérdezhetem abból, amit úgyis megtanult, az érett­ségi anyagából! Persze, azért nyis­suk csak ki a bizonyítványocskát is. Azt mondja, hogy: kitűnő, ki­tűnő, kitűnő, kitűnő, ki... mi? . .; micsoda? Hihetek a szememnek? önnek. Leng Ica, hármasa van énekből? Lesújtó. Ily módon a fel­vétele teljesen tárgytalan. Ica elsápadt, úgy dadogta: — De... de kedves izé, kartárs én arról igazán nem tehetek, hogy három éves koromban nyelvfica­mon volt és azóta a G-kulcs min­dig a nyelvemre akad és ... és kü­lönben is az irattárosságnak mi köze az énekhez? — Engem ne oktasson — pat­tant fel a professzoros kinézetű. Egy ilyen tekintélyes intézmény jó hírét nem mocskolhatja be egy olyan valaki jelenléte, akinek az érettségi bizonyítványában hár­mas van, érti? Nem, nem az ének miatt, hiszen jómagam botfülü va­gyok, de a — hármas! Végeztem. I eng Ica földig sújtottan for- dúlt ki a Hivatalból. Nem is hallotta annak a befelé igyekvő férfinek a hangját, aki affelől ér­deklődött, hogy van-e valaki az irattárban? A férfi úgy bámult utána, mint valami holdkóros után, aztán fordult, s benyitott: — Lajoskám! — ugrott fel a professzoros kinézetű és tárt ka­rokkal sietett a jövevény elé. — Lajoskám! — kiáltott fel az érkezett is és baráti melegséggel ölelték át egymást, aztán a két Lajos a rég találkozottak beszé­dességével mesélte el az elmesé- lendőket. Lélegzetvételnyi szünet következett, majd a jövevény ke­délyesen fordult a helybeli Lajos felé: — Mondd csak, édes egykomám, nem tudnál véletlenül valami ál­lást a kislányomnak? Most végez­te a nyolc általánost és az isten­nek se akar továbbtanulni. A sors küldött, öregem — tár­” ta ismét szét barátilag amaz a karját. Holnap jöhet a lánykád —irattáros lesz nálunk. — De, de csak — hármas osz­tályzatú a drágám — mondta né­mi szorongással a jövevény La­jos. — Na és? Annyi elég az akta- rakosgatáshoz, még sok is — le­gyintett a helyi Lajos és jóízűn kacagott hozzá. Új Rezső ták munkaegységre. Sürgős a munka a battonyai Május 1 Tsz- ben, hiszen szürkülnek már az árpa- és búzatáblák. Jóformán be sem fejeződik az első kapálás, jön az aratás ideje. A Május 1 Tsz tagjai időt, fáradságot nem kímélve dolgoznak, hogy aratásig a legsürgősebb munkákkal vé­gezzenek. Ezért a családtagok, az idősek és a fiatalok is kapálnak, amikor csak lehet. Ügy vannak vele, hogy minden más munkát félre lehet tenni, mert a kapálás nem tűr halasztást, hiszen min­den nap késedelem mázsákkal károsítja meg a közöst. Ha a munkalendület ilyen marad, ak­kor a sok csapadék nem hagy nyomot a termelőszövetkezet ter­méseredményein. Csepkó Eta A nyugdíjasok és a pártoló tagok Is segítenek a gyomai tsz-eknek Gyoma termelőszövetkezeti köz­ség határában az öt közös gazda­ság tagjaira csaknem tízezer hold kapálnivaló vár. Nehezíti a mun­kájukat az egyre gyakoribb esőzés, hisz a Hármas-Körös közelében, a mélyfekvésű szikes talajon napo­kig sáros a föld. A sürgős tenni­valókról beszélgettünk Megyeri Sándor községi párttitkárral: — Ezekben a napokban minden munkáskézre nagy szükség van. Ezért az Alkotmányban, az Űj Életben és a többi szövetkezeiben munkaerő-átcsoportosításokat, új munkaerők bevonását kellett biz­tosítani. Beszélgettünk a nyugdí­jasokkal, a pártoló tagokkal, s megkértük a munkaképes idős ta­gokat, hogy ha csak fél napra is. jó idő esetén segítsenek. — A szövetkezetek tagjain nagyon sok múlik. A Győzelem Tsz-ben például, amely alig egy éves múlt­ra tekinthet vissza, még vasárnap sem tétlenkednek, ha jó az idő. Volt olyan vasárnap, hogy négyet fordult a teherautó, amelyik ka­pásokat vitt a falutól távol eső dűlőkbe. — Közeledik az aratás, nagy gondot okoz az alaposan megdőlt, összekuszálódott kalászos. A gé­pek kevesebbet segíthetnek, mert a dűlt búzában lassabban halad­hatnak. Azt azonban elmondha­tom, hogy a szövetkezeti tagság általában megértő, s ez nagyon so­kat segít a sürgős munkák idején. Felkészülten várja a malomipar AZ ÚJ GABONÁT GAZDAG TERMÉST ígérő ka­_____________lászokat ri ngat a határban a szellő. Itt-ott már szőkülnek a gabonatáblák. Néhány hét múlva újra itt az ara­tás, megkezdődik a betakarítás. Az új termés azonban nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak, hanem a malomipar munkásainak erőpróbája, mert ők őrlik majd az új gabonából a foszlós kenyérnek- és kalácsnakvalót. Lapunk mun­katársa felkereste Horváth Ká­rolyt, a Békés megyei Malomipari Vállalat igazgatóját, hogy a me­gye malomiparának felkészülésé­ről érdeklődjön. — Az elmúlt esztendőkben — kezdte tájékoztatását Horváth elvtárs — üzemeinknél az volt a szokás, hogy általában az új ga­bona érkezése előtt tartották meg a szokásos évi karbantartást, fel­készülést. Ezen változtattunk, be­vezettük a folyamatos karbantar­tást, így a munkák nem torlód­nak össze egy bizonyos időszakra. Az egyes malmokban már év ele­jén hozzáfogtak a karbantartás­hoz, amivel mér régen elkészül­tek, ahol pedig még nem kezdték meg, ott ezután kerül rá sor. Ez azért hasznosabb, mivel így a kar­bantartókat egy-egy üzembe tud­juk összpontosítani, és a munkákat gazdaságosabban és gyorsabban tudjuk megcsinálni. Januárban a békési malomban készültek el a karbantartással. Ezzel egy időben itt a hengerszékeket, a transz- missziót golyóscsapágyúra szerel­ték át, ezenkívül egy előtisztítót helyeztek üzembe. Szinte minden j hónapra jutott egy-egy karbantar­tás. Februárban Mezőberényben, márciusban Battonyán, Sarkadon és Vésztőn, áprilisban Dévavá- nyán és Kondoroson, májusban Medgyesegyházán tették rendbe a malmot. Ebben a hónapban Gyo- mán és Szeghalmon javítják meg az üzem gépeit, berendezéseit. Év végéig valamennyi malom'-'m sor­ra kerül ez a fontos munka. A karbantartás idején valamennyi üzemünket nemcsak rendbetesz- szük, hanem ahol szükséges, né­hány új berendezéssel korszerű­sítjük is. — Mikor fejezik be a Békés­csabai István-malom villamosítá­sát és rekonstrukcióját? vil- la­— AZ ISTVÁN-MALOM j mosítását még tavaly a második félévben megkezdtük. Ez a munka i elég sok időt, vesz igénybe. Előre­láthatóan szeptemberben, október­ben és november első felében a malomban leállítjuk az őrlést, hogy teljesen befejezhessék a vil­lamosítást és a korszerűsítést. A részleges technológiai konstruk­cióval, amit ebben a két és fél hó­napos időszakban oldunk meg, le­hetővé válik, hogy a gépparkot ésszerűbben helyezzük el. Ennek eredményeként jóval kedvezőbb lesz majd az üzemben az energia­felhasználás. Természetesen több új gépet is kap majd a malom. A tervek szerint 5—6 korparöpí­tő gépet, tíz új hengerszéket sze­relnek fel. A régi hengerszékeket itt is a korszerűbb golyóscsap­ágyasra alakítják át. — Mennyit költenek a malmok karbantartására, az Istvátí-malom villamosítására és korszerűsítésé­re? — Üzemeink karbantartására az idén egymilló 600 ezer forintot fordítunk. .Az István-malom rész­leges technológiai rekonstrukciója mintegy 600 ezer forintot tesz majd ki, a villamosítás előrelát­hatóan két és fél millió forintba kerül. NEM ERI VÁRATLANUL uj gabona érkezése megyénk malom­iparát, hiszen év elejétől kezdve folyamatosan rendbeteszik a gé­peket, berendezéseket. Ahol pedig még nem fogtak hozzá a munká­hoz, ott sem lesz fennakadás. Amint Horváth elvtárs elmondta, minden malomban folyamatban van a raktárak fertőtlenítése is. Ezt a munkát az új gabonaszállít­mányok érkezésének, idejére min­denütt befejezik. Az ősszel a két és fél hónapos ..kényszerpihenő” után az ország második legna- gyob malmában, a Békéscsabai istvámmálómban ‘is befejeződik a villamosítás, a részleges tech­nológiai rekonstrukció, és így az itt dolgozó munkások a korábbi­nál sokkal kedvezőbb körülmé­nyek között őrölhetik majd a ga­bonát. P. P. 3óljővafeimez TAKARMÁNY 1UTTATAS0S SERTÉS­HIZLALÁSI \fjft f«í0L ÁLLATFORGALMI VÁLLALATTAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom