Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

BÉKÉS MEGYEI * 50 fiöér * Wág proletárjai egyesüljetek! Már szűkülnek a gabonatábláik, közeledik a nehéznek ígérkező altatás ideje. S erre fél kell készül­ni. Időt vesz igényibe a gépek, szer­Teljes erővel 10 ezer fiatal színpompás felvonulása a IX. ifjúsági találkozón Komócsin Zoltán elvtárs mondott ünnepi beszédet Gyulán számok kijavítása, készenlétbe helyezése. S ezenkívül rengeteg még a kapálnivaló! A sok, szinte mindennapos esőzés következté­ben jobban nő a gyom, mint a kukorica és egyéb kultúrnövény. Az idő nem engedi, hogy folyama­tosan lehessen kapálni, gyomot irtani kézi, gépi és fogaterővel. A sok eső miatt, ha minden alkal­mas időt és minden erőt nem használunk fel, a jó terméskilátá­sok csökkennek, nem takarítjuk be azt a termésmennyiséget, amelyre számolni lehet, amelyre pedig nagy szüksége van a szövet­kezetnek, a szövetkezeti gazdák­nak, családjuk tagjainak és egész népünknek. A veszélyt el lehet hárítani és hárítják is szerte a megyében szor­galmas szövetkezeti parasztok ez­rei családtagjaikkal együtt, min­den különösebb unszolás nélkül, hiszen tudják, hogy a termés a ka. páláson, az év végi jövedelem pe­dig a termésen múlik. Tudja ezt mindenki kivétel nélkül, azok is, akik nem azt nézik, mikor szik­kad annyira a föld, hogy kapálni lehet, hanem valami pillanatnyi érdekek után szaladgálnak: pia­con, vagy lakóházuk körül töltik el a gyomirtásra alkalmas jó időt. Megyénkben nem sok ilyen ember van, de amikor az elgyomosodás veszélye fenyegeti a növényeket, amikor kockán forog az egyéb­ként jónak ígérkező termés, szük­ség van minden egyes emberre a földeken. Nemcsak minden szö­vetkezeti gazdára, hanem család­jának tagjaira is. És nemcsak ar­ra, hogy a hétköznapok minden munkára alkalmas órájában ka­páljanak, hanem szombat délutá­nokként és vasárnapokként is. Az, ha lehet, akkor korán reg­geltől sötétedésig, szombat délután és vasárnap is kapáljanak a me­zőgazdaságban dolgozók — na­gyon sokszor hangzott már el. De erre sokan azt válaszolják: Mi is emberek vagyunk, nekünk is kell a pihenő, az ünnepnap. Nem arra akarunk elsősorban hivatkozni, hogy tavaly az egyes szövetkeze­tekben a kevés jövedelem miatt év végén főleg azok a szövetkezeti gazdák zúgolódtak, akik sok drága munkaidőt töltöttek el semmit érő pepecseléssel a piacon meg a ház­tájiban. Elsősorban a szorgalmas parasztokra akarunk hivatkozni, akik azt mondják: akkor pihe­nünk, amikor nem enged dolgoz­ni az eső, akkor ünnepelünk iga­zán, amikor biztosítva van a jó termés, ha tele van a kamra, a magtár. Mostanában sok a kényszer-pi­henő, sokszor napokig kénytelenek a legszorgalmasabb emberek is tétlenül nézni a zuhogó esőt. De ha eláll az eső, ha kapálásra al­kalmassá szikkadt a föld, akkor napfeljöttkor kezdik és sötétedés­kor hagyják abba. A fárasztó napi 14—16 órai munka helyett jobb volna, ha csak napi tíz órát kelle­ne hajladozni, s este a moziban, vagy rádió és könyv mellett pi­henhetnének a gazdák, abban a tudatban, hogy biztosítva van a jó termés, nem öli a gyom a kul­túrnövényeket. De rendkívüli idő­ben rendikívüliek az állapotok, rendkívülire kell nyújtani a mun­kaidőt s azoknak a családtagoknak is kapát kell adni a kezükbe, akik­nek az egyéb elfoglaltságuk ke­vésbé fontos, ha az olyan, hogy azt később is megcsinálhatják anél­kül, hogy valami hátrány szár­mazna belőle. Arra, hogy amikor csak lehet, mindenki teljes erő­vel, a munkára alkalmas minden teljes órát és napot végig dolgoz­zon, nemcsak azért van szükség, mert most rendkívüli idő jár, ha­nem azért is, mert közeledik az ugyancsak rendkívül nehéznek ígérkező aratás. A gabonavetések máris dőltek, lehetséges, hogy csak nagyon lassan haladnak majd benne a gépek s ezért annak az erőnek egy részét is kézi ara­tásba kell állítani, akiket a ko­rábbi számítások szerint a kuko­rica, a napraforgó, a cukorrépa és más növényeknek a gazoló kapá­lására szántak aratás idejére a szö­vetkezetek vezetői. És természe­tesen biztosítani kell gazoló ka­pálást is. Most a teljes erő moz­gósítását minden ■termelőszövet­kezetben az is indokolja most, hogy a lehető legkisebbre csök­kentsük a munkák torlódását. Még ha minden növény gyomta- lan lenne is az aratás idejére, ak­kor is rengeteg, halasztást nem tű­rő tennivaló akad. Többek között a trágyahordás és szórás, kasza alá nő akkorra a lucerna és a fű, hogy csak a fontosabbját említsük. Rendkívüli időjárás közepette már több évben vívott sikeres csa­tát parasztságunk a jó termés biz­tosításáért. Minden bizonnyal most is sikeres csatát vív, hiszen, ha valamikor érdemes volt min­den izmát megfeszíteni, akkor most érdemes, mert nagyon jó termés lesz mindenből, ha nem kerekedik kultúrnövényeink fölé a gyom. Kukk Imre Vasárnap hajnalban a mezőko­vácsházi járásban és megyénk más vidékén kiadós eső hullt a földekre. A kedvezőtlen időjárás sem akadályozta meg fiataljain­kat abban, hogy a Gyulán rende­zett IX. ifjúsági találkozóra utaz­zanak vonattal, feldíszített teher­autó-karavánokkal, motorkerék­párral és egyéb járművel. Később, ennyi jó kedélyű fiatal láttán ta­lán még az „időjárásfelelős” szíve is megenyhült, mert gyönyörűen kisütött a Nap, s tízezren vonul­tak fel a Kossuth téren rende­zett nagygyűlésre. Szívet melengető, felejthetetlen látvány volt a szépen öltözött, vidám ifjúság színpompás felvonulása. A hon­védzenekar nyomdokaiban egyen­ruhás KISZ-fiatalok, mögöttük sportolók meneteltek, akiket a né- pitáncruhába öltözött, Európa-hí- rű békéscsabai Balassi táncegyüt­tes követett. Rendben, fegyelme­zetten vonultak a tanulófiatalok, az ipari tanulók, az üzemi munká­sok és a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépállo­másokon dolgozó fiúk, lányok. Az ifjúság békeóhajának jelképe volt a békegalamb, eredményes jó munkájuk kifejezője pedig a vál­lalásokat, teljesítményeket hirdető sok-sok tábla Szép látvány volt a mezőhegyesi fiatalok zászlóerde­je, a vendéglátó gyulaiak virágos táblája, a román gimnázium ro­mán nemzetiszínű zászlója, román népitáncruhája. A nemzetiségiek egyenjogúságát, megbecsülését juttatta eszünkbe a gimnázisták román nyelvű éneke. A Kossuth téren lévő dísztri­bünön helyet foglaltak: Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottság első titkára, Klaukó Mátyás, az MSZMP me­gyei bizottságának első titkára, Szabó Sándor, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára, Arany Tóth Lajos, a megyei tanács v. b. elnöke, Vlagyimir Szurkon szov­jet tábornok, a párt, a tanács és a tömegszervezetek megyei, járási, városi képviselői és számos vi­harsarki veterán. Baukó Mihály KISZ megyei titkár megnyitó sza­vai után Komócsin Zoltán elvtárs mondott ünnepi beszédet. Meleg szeretettel köszöntötték a Vihar­sarok ifjúságát, s bevezetőjében hangsúlyozta: — örömmel jöttem el hozzátok. Nem felejtettem el, hogy az ellen- forradalom után, 1957 tavaszán ti rendeztétek az első ifjúsági talál­kozót, melyre hatszor annyi fia­tal jött el, mint amennyi tagja volt a KISZ-nek annak idején. Ez a megmozdulás jeladás volt akkor az ország és üzenet a világ ifjú­ságának. Üzentétek, hogy éltek* csatasorba álltok a párt hívó sósavára s megbecsülitek, tiszteletben tart­játok a magyar-szovjet barátságot. őszinte szeretettel köszöntötté a tűző napon álldogáló fiatalokat Szurkon tábornok, az egykori komszomolista, a magyar nép ked­ves barátja. A vendéglátó gyulaiak dús programmal várták az ifjúságot. A József Attila művelődési ház­ban nagyszabású kézimunka-, fo­tókiállítás nyílt, ezenkívül fény- képfelvételek, tablók segítségével mutatták be a viharsarki ifjúsági mozgalom fejlődését, az ifjúság munkáját, életét, az öntevékeny együtteseket. A szabadtéri színpa­dokon szellemi tusa, ének-, táne- és zenei számok szórakoztatták az érdeklődőket. Nagy sikerrel ven­dégszerepeit többek között a szeg­halmi Sárrét-együttes, a békés­csabai szlovák gimnázium, a bat- tonyai délszláv tánccsoport és tamburazenekar, a tótkomlósi szlovák tánccsoport, a néhányhó- napos múlttal rendelkező kever- mesi énekkar, az Európa-hírű bé­késcsabai Balassi tánccsoport, a sarkadi és dobozi citerazenekar, a gyulai fiatalok és mások. Vasárnap kerültek átadásra a gyógyhatású várfürdő legújabb medencéi, az 500 személyt befoga­dó új kerthelyiség. A Körös-par­ton, az évszázados fák hatalmas lombkoronái alatt lévő fürdőben vasárnap tízezer vendég talált kellemes pihenést és szórakozást A sétányokon, a nyíló rózsáktól il­latozó tereken sétáló fiatalok kö­zött sokan elmondották, hogy elő­ször járnak Gyulán, s elragadta­tással beszéltek a gondozott város szépségéről. Estefelé az eső megzavarta a fiatalság szórakozását, ennek el­lenére este a kastélykertben lévő szabadtéri színpadon több mint ezren gyönyörködtek a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett művész- együttes színvonalas műsorában. Az együttes szólistái, a zenekar, a tánckar és a Honvéd Központi Ze­nekar felejthetetlen estét szerzett a nézőknek. Ary Róza Huszonötezer középiskolás a nyári termelési gyakorlatokon Az idén húszezer azoknak a 1—4 évfolyamos ipari technikumi növendékeknek a száma, akik nyári termelési gyakorlaton vesz­nek részt, hogy gyarapítsák, elmé­lyítsék tanév közben szerzett szak­mai ismereteiket A négy hétig tartó gyakorlaton az első osztá­lyosok — a múlt évben ki­adott rendelkezéseknek megfele­lően — napi hat órás munkaidő­ben dolgoznak, a részükre megál­lapított területeken. A növényápolásban a gyulai járás tsz-eí járnak az élen Június első 10 napjában az esős időjárás ellenére is igen nagy szorgalommal dolgoztak megyénk termelőszövetkezeteinek gazdái. A gyulai járásban befejezték a ku­korica, a cukorrépa első kapálá­sát, sőt a cukorrépa második ka­pálásával is elkészültek. Helyen­ként már másodjára kapálják a napraforgót. A kötött talajú szeg­halmi járásban a cukorrépa egye- lését, első és második kapálását, valamint a napraforgó első kapá­lását szintén befejezték, s a ku­koricatermő terület több mint kétharmadát művelték meg. Me­gyénk többi járásában is hasonló a helyzet. Vannak igen jól dolgozó tsz-ek, mint például a végegyházi Szabadság, a csanádapácai Köz­társaság, ahol a mostoha időjárás ellenére az időszerű növényápolá­si munkákat lényegében befejez­ték. A gádorosi Dózsa Tsz-ben vi­szont még mindig akad olyan cukorrépavetés, amelyet nem egyeltek ki. Habár ez a terület napról- napra szűkül, mégis helyes lenne, ha a környékben lévő kö­zös gazdaságok a Dózsa-beliekkel összefogva rövid időn belül befe­jeznék a répa egy elését. Az olyan termelőszövetkezetekben, mint a gyulai Aranykalász, a békésszent- andrási Zalka Máté vagy a sarka­di Dózsa, ahol az előző években elég laza volt a munkafegyelem, magukrataláltak a tsz-ek gazdái és szinte egy emberként sorakoz­nak fel a szövetkezet határának rendbentartására. Június első napjaiban arról ad­tunk számot, hogy a méhkeréki, tsz-tagok a sarkadi közös gazda­ságokat segítik a növényápolás mihamarabbi befejezésében. Ezt a jó példát megyénkben már több közös gazdaság követi. Például a végegyházi Szabadság Tsz-ből a battonyai Május 1 Tsz-be járnak dolgozni. A földterületek mara-' déktalan beművelésre széles kör­ben, az egész megye területén jó kezdeményezések vannak kialaku­lóban. 3000—3500, a mezőgazdasági technikumokban tanuló fiatal a nyár megfelelő időszakában a tan­tervek alapján ugyancsak négy hetes nyári gyakorlatra megy, A 33 középiskolai osztályban ipari, mezőgazdasági, valamint kereskedelmi jellegű szakismere­teket tanuló több mint ezer diák a tantervben előírt kötelező négy hetes gyakorlaton vesz majd részt. Az öt plusz egyes rendszerben működő gimnáziumok tanulói — az adott lehetőségekhez képest — általában kéthetes nyári munka­gyakorlaton fejlesztik tovább év­közben szerzett szakmai tudásu­kat. Együttesen tehát csaknem 25 ezer középiskolás fiatal vesz részt az idén nyári termelési gyakorla­ton. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom