Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek 1961. JÜNIUS 7., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA xvi. évfolyam, 132. SZÁM A világvisszhangja Washington (MTI) Mint jelentettük, Kennedy ame­rikai elnök hétfőn éjjel kétnapos angliai tartózkodás után elutazott Londonból. Hétfő este rövid interjút adott az angol televíziónak és ebben ki­jelentette, hogy a bécsi megbeszé­léseket hasznosnak tekinti. „Fon­tosnak tartottam, hogy eszmecse­rét folytassak Hruscsov úrral, és így tisztázhassuk egymás állás­pontját. Ez a találkozás alkalom volt arra, hogy pontosabban meg­ítélhessük jövőbeni politikánkat” — mondotta. Berlin (MTI) A hétfői nyugat-berlini rádió és lapkommentárok bőségesen fog­lalkoztak a Hruscsov—Kennedy találkozóval. Az amerikai irányí­tás alatt álló Rias hírmagyarázója szkeptikus hangú kommentárjá­ban azt bizonygatta, hogy „bár a megbeszélések kedvező légkörben folytak, minden maradt a régi­ben”, A legtöbb nyugat-berlini lap is megpróbálta lekicsinyelni a bécsi burgban megjelenő Die Welt nyu­gat-berlini kiadásának glo6szája ugyan tartózkodik az állásfogla­lástól, de megjegyzi: „Még korai lenne azt állítani, hogy a bécsi ta­lálkozó az enyhülés kezdetét je­lenti”. A szociáldemokrata Nacht-De- peche kommentárjában sajnálkoz­va állapítja meg: „Ügy tűnik, hogy Hruscsov egy jottányit sem enge­dett Nyugat-Berlin kérdésében”. A Der Abend vezércikkírója han ­goztatja: „A legnagyobb meglepe­tés a számunkra az, hogy az utób. bi évek nagy nemzetközi értekez­letei közül a bécsi találkozón be­széltek a legkevesebbet Nyugat- Berlinről”. A Der Kurier vélemé­nye szerint „egyelőre nem kell újabb berlini válságtól tartani”. Belgrad Tito hétfőn beszédet mondott Krusevacon, Nyugat-Szerbia egyik ipari központjában. Kijelentette: „örömmel üdvözöJéiik Hruscsov és Kennedy bécsi otegbeszélései- nek eredményeit. Ennek a találko­zónak már régen meg kellett vol­na történnie’. A születő új az eddigieknél is több íigyelmet, gondosságot követel- ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Kedden délelőtt Békéscsabán ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Megvitatták többek között Orosháza városi ta­nácsa végrehajtó bizottságának irányító és ellenőrző munkáját, valamint a termelőszövetkezetek tervteljesítésének felülvizsgálatá­ról, továbbá a növényápolási mun­kákról szóló jelentést. Az orosházi tanács v. b. munká­ját Sinkó Sándor, a városi tanács v. b. elnöke ismertette, a termelő­szövetkezetek helyzetéről pedig Supala Pál, a megyei tanács me­zőgazdasági osztály vezetője tar­tott előadást. Sinkó elvtárs beszámolójában részletesen kitért a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, az oros­házi termelőszövetkezetek gazda­sági, politikai megszilárdítására, az áruértékesítési tervek teljesíté­sére, a városban végzett kulturális nevelőmunkára, valamint Oroshá­za kommunális ellátottságának helyzetére, a legfontosabb problé­mák megoldására. Megállapította, találkozó eredményeit. A Ham­Imperialista ellenes megmozdulások Iránban Az utóbbi hetekben az iráni nép imperialista-ellenes meg­mozdulása ismételten az 1,6 millió négyzetkilométer terüle­tű, 21 milliós lakosú Közép-Ke­leti ország felé fordítja a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét. Irán — régi nevén Perzsia — legnagyobb része ezer méter magasságú fennsíkon fekvő sztyeppe és félsivatag. Az irá­ni fennsíkot a Zagrosz, az El­burz és a Kopet-Dag hegységek láncai övezik. Az ország területének csupán tíz százaléka szántó, mely egy- része az éghajlat következtében csupán öntözéssel művelhető. A feudális maradványokkal terhelt mezőgazdaság a lakos­ság háromnegyedét foglalkoz­tatja. Jellemző, hogy a hasz­nálható földek 80 százaléka nagybirtokosoké, míg az iráni parasztság kilenc tizede földnél- kúli. Az elmaradott agrotechni- kájú mezőgazdaság főterménye — különösen Észak-lránban — a búza és az árpa. Mindkét nö­vény belső fogyasztásra kerül. Ezzel ellentétben Dél-Iránban a Perzsa- és az Arab-öböl part­vidékén termesztett datolyát szinte teljes mértékben expor­tálják. Irán földjének bányakincsei — az olaj kivételével — még feltáratlanok. Meshed körzeté­ben krómércet. Jezd mellett ólomércet bányásznak jelenték­telen mennyiségben. Az ország gazdasági életében a legnagyobb szerepet a kőolaj játssza. Döntően amerikai—an­gol és holland monopóliumok kezén összpontosul Irán legfontosabb nemzeti kincsének kitermelési joga. A terme­lés — 1958-ban kereken 40 millió ton­na — kétharmadát finomítás nélkül exportálják. Abadán a világ egyik legfontosabb kőolaj kikötője, ahová az átlagban 200 km távolságban fekvő ^mezőkről a nyersolaj csővezeté­kek hálózatán keresztül jut el. Aba- dánban dolgozik a világ egyik legna­gyobb kőolaj finomítója is; Irán ipara — félgyarmati helyzete miatt — fejletlen. Csupán a nemzeti iparnak számító textilipara jelentős. Irán gazdag ország, de a széles nép- tömegek nyomora jellemzi. Az iráni dolgozók jelenlegi mozgalmának ket­tős célja van. Egyrészt azért harcol­nak, hogy az ország kilépjen a CENTO-ból, azaz a közép-keleti ag­resszív imperialista katonai paktum­ból, másrészt küzdenek, hogy demok­ratikus politikai és gazdasági refor­mok útján életszínvonaluk «melked- jea, hogy a város hét kö2ös gazdaságá­ban 3960 család tömörült. Kezelé­sükben 27 ezer hold földet tarta­nak. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lényegében 1961. ja­nuárjában' fejeződött be. Ezt a munkát alapos előkészület előzte meg. A korábbi években összesen 17 szakembert irányítottak a szö­vetkezetekbe, s mind a 17-en to­vábbra is szövetkezetben akarnak maradni. Kedvezően alakult a közös gaz­daságok állatállománya — mon­dotta Sinkó elvtárs. Az áruértéke­sítési tervek teljesítésénél mégis némi lemaradással számolnak, mert mintegy 700 darab sertés hízóba állításáról ez idő szerint a közös gazdaságokban — süldő hiányában — nem tudnak gondos­kodni. Ugyanakkor megemlítette, hogy a szövetkezetek mintegy 10 300 darab hizottsertést adnak a népgazdaságnak. A lakosság művelődését kultu­rális intézmények biztosítják. A Fetőfi művelődési ház szinte naponta ad programot, ugyanak­kor négy moziban, a járási, városi könyvtárban, a szövetkezetek kul­túrtermében és a város területén kilenc olvasóteremben minden tsz-gazda megtalálja a művelődési lehetőségét. Az utóbbi években lényegesen javult a város kommunális ellátá­sa. A vitában többen felszólaltak. Elmondották, hogy gyakran ta­pasztalni, hogy a tsz-gazdák tar­tózkodva fogadják az új agro­technikai eljárásokat, a mezőgaz­daság élenjáró munkamódszereit. Ezen a téren még sok teendője van a város vezetőinek. Az orosházi városi tanács vezetői örömmel fogadták a végrehajtó bizottság bejelentését, amely szerint a ta­nácsháza építését népi államunk másfélmillió forint beruházással segíti. Ugyanakkor a városfejlesz­tési alapból a tanácsháza építésé­re fenntartott másfélmillió forin­tot a csatornahálózat bővítésére és egyéb létesítmények készítésére fordíthatják. Több felszólaló el­mondotta, hogy megítélésük sze­rint Orosháza város sertéshizlalá­si tervét teljesíteni tudja, ameny- nyiben a közös gazdaságok a ház­tájiban lévő süldőkre az Állatfor­galmi Vállalat részére hizlalási szerződést kötnek, s ha kiválogat­ják a közös falkából azokat a jól fejlett malacokat is, amelyek gaz­daságos takarmányozásával de­cemberig a vágósúlyt elérhetik. Miután a megyei tanács v. b. megtárgyalta Orosháza városi ta­nács végrehajtó bizottságának irá­nyító munkáját, a további felada­tok ellátására határozatot hozott, rátértek a termelőszövetkezetek nyári mezőgazdasági munkáiról készült megyei intézkedési terv megvitatására. A megyében álta­lában kedvezően halad a növény- ápolás. A megye 235 közös gaz­daságából mindössze 35 tsz-ben mennek kissé vontatottan a mun­kák. A gépek jobb kihasználá­sával, a szövetkezeti demokrácia biztosításával, a termelőszövetke­zeti tagokra való támaszkodás mind a 35 tsz-ben megoldja a nö­vényápolás gyors befejezését. Igen jó példának említették a méhke­rékit. A Balcescu Tsz-ben a nö­vényápolással jól előre haladtak és a községből többen a sarkadi termelőszövetkezetek segítségére indultak. A végrehajtó bizottság javasol­ta a közös gazdaságoknak, hogy a gépállomással a nyári mezőgazda- sági munkákra komplett szerző­dést kössenek. Ez a szerződés fog­lalja magában az aratást, a csép- lést, a kombájnolást, a szalmale- hűzást, a tarlóhántást és a mély­szántást. A végrehajtó bizottság ülésén hangsúlyozták, hogy az idén meg kell szervezni a kom­bájnok keresztből cséplését is. így augusztus 20-ig a megye egész te­rületén ezt az igen nagy munkát teljesen be lehet fejezni. A v. b. határozatot hozott arra vonatko­zóan is, hogy a községi tanácsok a soron következő ülésiken tár­gyalják meg az aratási felkészü­lést. A v. b. ezután folyó ügyeket tárgyalt. Negyedszer kapálják a cukorrépát — Gazdag aratásra készülnek Füzesgyarmaton — Az elmúlt napokban jókor ér­kezett az eső a füzesgyarmati ha­tárra. Ekkorra már 70 vagon lu­cernaszénát bekazlaztak és har­madszorra is megkapálták a cu­korrépát. Négyszáz holdem jelenleg negyed­szer kapálják a cukorrépát. Az 1200 holdas kukorica-vetésterüle­ten is már másodszor kapálnak. Csaté Zsigmond, a szövetkezet elnöke szerint a közös gazdaság határa olyan gazdag terméssel, mint az idén, még egyik évben sem kecsegtette a tagságot. Há­romszázhetven hold borsóvetésük átlagosan 16 mázsa termést mu­tat. Ötven hold repcéjük a jövő héten kasza alá érik. Holdanként 8—9 mázsa repcemagra számol­nak. Szépen sárgul az őszi- árpavetés is. Az 500 holdas vetésterületről 18 mázsa termést várnak. A szövetkezet határában az idei nyáron 3000 holdról takarítják be a kalászosokat, a borsót és a rep­cét. Az aratás zömét — csaknem 90 százalékát — gépesítették. Részben saját aratógépeikkel, részben pedig a gépállomás nyúj­totta segítséggel oldják meg a be­takarítás nagy gondját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom