Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara eo «Mír * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. JÜNHJS 4., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA 6S A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 13«. SZÁM Mi lesz Becsben? Tegnap délután megkezdődött Hruscsov és Kennedy tanácskozása Hoz-e valami előnyös változást a világ népeinek a Hruscsov— Kennedy találkozó? — ezekben a napokban ez érdekli, izgatja leg­jobban az embereket. Persze, erre igennel, vagy nemmel válaszolni lehetetlen. Mégis annyi kétségte­len, hogy az emberiségnek nincs oka a pesszimizmusra és — vég­ződjék a bécsi találkozó bármi­lyen eredménnyel is — nem lesz oka túlontúl nagy borúlátásra a jövőben sem. Miért? Mert szinte azt mondhatnék, hogy a Hruscsov —Kennedy találkozó eredményé­től vagy sikertelenségétől füg­getlenül a jpvőben is hatni fog­nak, sőt nyilván még fokozottab­ban fognak működni a nemzetközi életnek mindazok az objektív té­nyezői, hajtóerői, amelyek az Egyesült Államok elnökét arra kényszerítették, hogy most már ő legyen kénytelen futni a nemzet­közi találkozókért. Egyébként önmagában is fénye­sen mutatja a világon kialakult óriási változásokat az a tény, hogy ezt a találkozót már Ken­nedy volt kénytelen kezdeményez­ni. Hol vannak már azok az idők, amikor a nyugati tábor vezetői mindenféle „elvekre” hivatkozva mereven elzárkóztak a magas­szintű nemzetközi tárgyalások elől, nem voltak hajlandók leül­ni egy asztalhoz a Szovjetunió képviselőivel! Ismeretes, hogy az Egyesült Államok részéről Steven­son még a télen kezdeményezte, hogy lehetőleg Hruscsov elvtárs vezesse a Szovjetunió ENSZ-kül- döttségét a, közgyűlés 15. üléssza­kának tavaszi szakaszára. Ken­nedy már akkor szeretett volna Hruscsov elvtárssal tárgyalni, de csak úgy, hogy ez ne járjon elkö­telezettséggel az ő számára. Ken­nedy akkoriban arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok még nem kész érdemleges tárgyalá­sokra, csupán magasszintű eszme­cserét szeretne folytatni Hruscsov- vad, a Szovjetunió elképzeléseiről. Kennedy tehát a legmagasabb szintű tanácskozás módszere he­lyett lényegében a legmágasabb szintű kémkedés módszerét sze­rette volna bevezetni. i Persze, ilyen körülmények kö­zött a Szovjetunió nem volt haj­landó leülni a tárgyalóasztalhoz. És az azóta bekövetkezett esemé­nyek a napnál világosabban meg­mutatták ennek a szovjet állás­pontnak a helyességét. Mert ha Hruscsov elvtárs már akkor tár­gyal Kennedyvel, ez a világ né­pei előtt olyan színben tüntethet­te volna fel a dolgot, mintha az amerikai elnök Hruscsov áldásá­val, a Szovjetunió áldásával kezd­te volna el a kubai agressziót és folytatta volna mind erőteljeseb­ben a laoszi kalandot. Kennedy- nek tehát körülbelül az volt a tak­tikája, mint tavaly Eisenhower- nek, a megbukott amerikai elnök­nek. Eisenhower is úgy gondolta a dolgot, hogy azon a csúcstalálko­zón, amelyet tavaly májusban Párizsban kellett volna tartani, majd csak beszélnek egy-két áj­tatos szót a békéről a nyugatiak­nak, aztán Eisenhower elmegy a Szovjetunióba, majd a Szovjet­unió áldásával Japánba is elláto­gat. Miután az Egyesült Államok kétszínű taktikája az U—2 kémre­pülőgép botránya kapcsán az egész világ előtt nyilvánvalóvá vált, Eisenhower taktikája csúfos kudarcot vallott. Nos, az idén Kennedy is hasonló vereséget szenvedett. ' Hiszen ő úgy szeretett volna leülni a tárgyalóasztalhoz, mint aki már rendezte szénáját a nyu­gati táboron belül. Mint aki ren­det teremtett a nyugati féltekén, Amerikában, mint aki már lik­vidálta Kubában Fidel Castro rendszerét. Mint aki Laoszban uralomra juttatta a Boun Oum- Nosavan-féle klikket. Mint aki a belpolitikában sikereket aratott, Amerika gazdasági életében is megkezdte az előnyös változások végrehajtását. Nos, Kennedynek ebből az elképzeléséből egyálta­lában semmit, de semmit sem si­került végrehajtania. „Uralkodá­sa” első száz napján egyik kudar­cot vallotta a másik után. s nem maradt más hátra a számára, mint akármilyen előnytelen hely­zetben is leülni a tárgyalóasztal­hoz. Miről lesz szó a bécsi talál­kozásokon? Persze a napirendi pontokat senki sem ismeri, sőt az előzetes jelentések azt húzták alá, hogy kifejezett napirendi pontok nem is lesznek. Mégis kétségtelen, hogy igen nagy hangsúllyal fog szerepelni a bécsi tárgyalásokon a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésről szóló javasla­ta, amelyet már hosszú-hosszú idővel ezelőtt az ENSZ elé terjesz­tett, s amelynek tárgyalásába az ENSZ csak azért nem kezdhetett bele, mert az Egyesült Államok szégyenszemre kijelentette, hogy az amerikaiaknak még nincsenek konkrét javaslataik a leszerelés végrehajtására. Mint a leszerelés egyik részleges, de nagyon fontos problémája, nyilván szóba kerül majd az atomfegyverkísérletek végleges betiltásának ügye is. Nem kétséges, hogy a második vi­lágháború maradványainak eltün­tetéséről is tárgyalni fognak bécs- ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői, különöskép­pen a német békeszerződés meg­kötéséről, ezen belül is elsősorban a nyugat-berlini problémáról. A világ népei, köztük a magyar nép is rendkívül nagy figyelem­mel tekint Bécsre, mert tudja, hogy ezek a megbeszélések nagy fontosságúak lehetnek, s elősegít­hetik azt a törekvésünket, hogy még jobban visszaszorítsuk a vi­lág agresszív erőit. Kétségtelen, hogy az amerikai elnök nincs előnyös helyzetben ezen a tárgya­láson, s nem irigyeljük tőle azt a széket, amelyben helyet foglal majd, hogy megvitassa a világ- helyzetet Hruscsov elvtárssal, a világ legerősebb hatalmának: a Szovjetuniónak a képviselőjével. Szombaton déli 12 óra után 50 perckor megkezdődtek Hruscsov, a Szovjet Minisztertanács elnöke és Kennedy, az Egyesült Államok elnöke tárgyalásai. Hruscsov sarló-kalapácsos vörös zászlós gépkocsija 12 óra 44 perc­kor kanyarodott be a bécsi ame­rikai nagykövetség hitzingi rezi­denciájának kertkapuján és pon­tosan a programszerű időpontban, 12 óra 45 perckor gördült a kert közepén fekvő villa lépcsőfeljáró­ja elé. amelynek legfelső fokán ebben a pillanatban jelent meg Kennedy. Kennedy előzékenyen lesietett a gépkocsijából kilépő Hruscsov elé és szívélyes mosollyal, barátságo­san, hosszan kezet szorított a szovjet kormányfővel. 80 fotori porter „pergőtüzében** A két államférfid bécsi találko­zásának első pillanatát az ameri­kai rezidencia kertjébe belépést nyert körülbelül 80 újságíró, íoto- és filmriporter örökítette meg, akik szűk körbe fogva Hruscsovot és Kennedyt, felvevőgépeik ost- romtüze alá vették őket". A Hruscsovot követő gépkocsik­ból Gromiko szovjet külügymi­niszter, Menysikov washingtoni szovjet nagykövet és a szűkkörű kíséret tagjai léptek ki. Ugyanebben a pillanatbari Ken­nedy mögött megjelent Rusk ame­rikai külügyminiszter, Bohlen,' az amerikai kormány keleti ügyek­kel foglakozó minisztere és még néhány tanácsadó. Hruscsovhoz és Kennedyhez hasonlóan a szovjet és amerikai államférfiak is szívé­lyesen kezet fogtak, azután a fo­tóriporterek kérésére Hruscsov és Kennedy, háttal az épületnek, el­helyezkedett a lépcsőn és néhány percig derűs nyugalommal tűrték a fotóriporterek ostromát. Pontosan 12 óra 50 perckor a két államférfi elbúcsúzott a fotó­riporterektől és újságíróktól, s be­lépett az amerikai nagykövetség épületébe. Kennedy betessékelte vendégét a villa nagy fogadótermébe, mely­ből balkéz felé nyílik a tanácsko­zószoba. A fogadóterembe bebo- csátott néhány újságíró és fotóri­porter még néhány percig igény­be vette a két államférfié türel­mét, majd Hruscsov és Kennedy beléptek a tanácskozószobába. Ide csak két személyi tolmács kö­vette az államférfiakat. A foga­dóteremből nyíló könyvtárszobá­ban foglaltak helyet a szovjet kormányfő tanácsadói. Az első megbeszélés 13 óra 15 perckor zárt ajtók mögött megkezdődött a szovjet és az amerikai államfő első tanács­kozása. Rövid idő múlva Hrus­csov es Kennedy bevonta megbe­széléseibe a kíséretükben lévő szovjet és amerikai államférfia­kat. Hruscsov és Kennedy első esz­mecseréje 30 percig tartott — je­lenti az AFP. Magyar idő szerint 13 óra 30 perckor Kennedy elnök felkérte Hruscsovot, vegyen részt az Egyesült Államok, bécsi nagy- követségén rendezett díszebéden. » Hruscsov, Kennedy, valamint a két államférfi kísérete egy hosszú, keskeny asztalnál ebédelt. A szov­jet küldöttség tagjai az asztal egyik, az amerikaiak a másik ol­dalán foglaltak helyet. Kennedy Hruscsovval szemben ült. Az ame­rikaiak ebben a sorrendben fog­laltak helyet: Sálingei-, Kohler, Bundy, Matthews, Akolowski, (Kennedy személyi tolmácsa), Kennedy, Rusk, Thompson és Bohlen. A szovjet vendégek eb­ben a sorrendben ültek: Harla­mov, Dobrinyin, Menysikov, Su- hodrjev (Hruscsov személyi tol­mácsa), Hruscsov, Gromiko, Avi­lov, Trojanovszkij és Molocskov. Barátságos légkör Az amerikai elnök titkárságá­nak közlése szerint ebéd közben főként Hruscsov és Kennedy be­szélgetett, orosz nyelven rövidebb beszélgetés folyt le Hruscsov és Bohlen között is. Később mind szovjet, mind amerikai részről megállapították, hogy a találkozás légköre barátságos volt, sőt az amerikaiak szerint kimondottan szívélyes. Mint már jelentettük, szomba­ton délután — magyar idő szerint 18.47 órakor — befejeződött Hrus­csov szovjet miniszterelnök és Kennedy amerikai elnök első ta­nácskozása Bécsben. A tanácsko­zás mintegy 50 perccel tovább tar­tott a tervezettnél. Hírügynökségi jelentések sze­rint az amerikai nagykövetség épületéből távozó Hruscsovot és kíséretét Kennedy búcsúztatta. A két kormányfő szívélyesen kezet rázott, majd Hruscsov engedte, hogy a fotóriporterek fényképeket készítsenek róla. Magyar- idő szerint 20.00 órakor Salinger, a Fehér Ház szóvivője közös közleményt olvasott fel a szombati tanácskozásról. A sajtó- értekezleten jelen volt Harlamov, a szovjet küldöttség szóvivője. A közlemény szerint Hruscsov és Kennedy szombati tanácskozá­sa őszinte és udvarias volt. A két kormányfő „általánosságban meg. vitatta a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kapcsolatainak kér­dését a világ minden részében”. Hosszasan tárgyaltak káoszról és Az ebéden poharköszöntót mon­dott Hruscsov miniszterelnök és Kennedy elnök. Ebéd közben a társalgás közép­pontjában a két kormáhyfő állott, és az asztalnál helyetfoglaló szov­jet és amerikai személyiségek élénk figyelemmel kísérték be­szélgetésüket. A több mint egy óra hosszat tartott ebéd után Hruscsov és Kennedy egy-egy tolmács kísére­tében tízperces sétát tett a villa parkjában. Csupán személyi tolmácsaik kí­sérték őket. Azután visszatértek az amerikai villa zenetermében berendezett tanácskozószobájuk­ba. s itt továbbra is négyszemközt — csupán személyi tolmácsaik je­lenlétében 'folytatták megbeszélé­süket. Ezzel egyidejűleg egy szomszé­dos helyiségben Gromiko és Rusk külügyminiszter, valamint a két kormányfő több más tanácsadója kezdett megbeszélést. « Az AFP jelentése szerint a szov­jet küldöttség * szóvivője közölte, hogy Hruscsov vasárnap este — magyar idő szerint 20.00 órakor — a bécsi Imperial-szállóban vacso­rát ad Adolf Schärf osztrák köz- társasági elnök tiszteletére. A vacsorára hivatalosak a szov­jet küldöttség tagjai, a Hruscsov fogadtatásán megjelent osztrák személyiségek és a diplomáciai missziók vezetői. (MTI) a Laoszban működő nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság munkájáról. Az amerikai szóvivő szerint Hruscsov és Kennedy vasárnap az atomfegyverkísérletek meg­szüntetéséről, valamint Németor­szág és Berlin kérdéséről tanács­kozik. Mint a Reuter jelenti, Salinger nyilatkozata után Harlamov, a szovjet küldöttség szóvivője kije­lentette, reméli, hogy a vasárnapi tanácskozás éppen olyan gyümöl­csöző lesz, mint a szombati volt. Ugyancsak a Reuter jelentése szerint a szovjet küldöttség szó­vivője közölte, hogy Hruscsov hétfőn reggel — magyar idő sze­rint 9.00 órakor — repülőgépen elutazik Bécsből. » A Reuter ismertette Hruscsov- nak és Kennedynek a vasárnapi tanácskozást megelőző program­ját. Ezek szerint Hruscsov megko­szorúzza az Ismeretlen katona sírját, majd koszorút helyez el a Schwarzenberg-téren emelt szov­jet hősi emlékműre. (MTI) KÖZÖS KÖZLEMÉNY Hruscsov és Kennedy szombati tanácskozásáról Bécs (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom