Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-25 / 148. szám
Békés megyei * ára 60 ffllfr * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. JÜNIÜS 23., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 148.SZÄM T ermelőszö vetkezeteink munka versen véről Többtermelés. Sokszor elhangzott már ez a szó. Egyeseknek talán sablonosnak is tűnik, mi mégis újra és újra ismételjük. Azért, mert az anyagi javak fogyasztása a mezőgazdaság szocialista átszervezése után rohamosan megnövekedett. Egy percig sem lehet vitás, hogy a fogyasztás növekedése a termelési színvonal gyors fejlesztését követeli. A termelés színvonalát a munka termelékenységének fokozásával nagy mértékben növelni tudjuk. Megyénkben a többtermelésnek számos kezdeményezését láthatjuk. A gyulai, a mezőkovácsházi, a békési és a sarkadi járásokban lévő termelőszövetkezetek a többtermelés előmozdítására egy egész sereg intézkedést hoztak és valósítottak meg. A gyulai járásban például községenként versenybizottságokat hoztak létre. Ezek feladatául jelölték a növény- ápolás mihamarábbi befejezését, lcatasztrális holdanként cukorrépánál, kukoricánál a tőszám növelését. E mozgalom keretében a járás területén holdanként mintegy hatezerrel több cukorrépa- egyedet hagytak meg, mint a korábbi években, kukoricánál pedig 15—16 ezer tőre növelték egy holdon a növények számát. A sárkadi járásban a zsadányi Búzakalász Tsz munkgverseny- kezdeményezése vonta magára a megye figyelmét. Ebben a tsz-ben a Petőfi brigád a többtermelés előmozdítására vállalta, hogy termelési tervét tíz százalékkal túlteljesíti. A brigádtagok olyan határozatot hoztak, hogy az általános iskola VII., VIII. osztályát elvégzik és az ötéves terv befejezéséig valamennyien szakmunkás-vizsgát tesznek. Jó kezdeményezések ezek, mert a termelés színvonalának növelését, a helyi adottságok, lehetőségek kihasználását, s ezzel együtt az emberek nevelését, önnevelését szolgálják. Az utóbbi napokban többen szóvá tették: érdemes lenne a zsadányi vagy a gyulai, esetleg a többi járásban előfordult mun- kaverseny-kezdeményezést az egész megyében elterjeszteni. Ez lényegében helyes gondolat. De viszont a helyenként jól bevált munkaverseny-formák elterjesztése sablonossággal járhat, bátortalanná teheti termelőszövetkezeti gazdáinkat újabb kezdeményezésekre. Az is megtörténhet, hogy az eddig jól bevált versenykezdeményezések új adottságok és új körülmények között nem hoznák meg a várt eredményt. Csakis a helyi sajátosságok figyelembevételével, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásával vonhatjuk be az embereket a fokozottabb termelőmunkába. Csakis ilyen módon fejleszthetik ki képességeiket, bontakozhatnak ki azok az ötletek, amelyekkel a termelőszövetkezeti gazdák segíthetik a többtermelést. A termelőszövetkezetek közötti verseny nem új dolog. A Földművelésügyi Minisztérium és egyes megyei szervek évről évre meghirdetik a többtermelésért folytatandó küzdelmet. Ez a verseny sajnos legtöbb esetben a termelőszövetkezeti vezetők versenye, nem terjed ki szövetkezeten belül minden tagra, üzemágra és az értékelés során egy jó könyvelő segítségével esetleg kevés eredménnyel — győztesként is ki lehet tűnni. Az ilyen eladminisztrált munkaverseny idegen a párt gazdaságpolitikájától, idegen a termelőszövetkezetek gazdáitól. A jó munkaverseny elsősorban tömegeket mozgósít olyan gazdasági feladatok megvalósítására, mint amilyeneket pártunk és kormányunk célul tűzött. A zsadányi Búzakalász Tsz-ben ilyen munkaversenyt szerveztek. Az ilyen munkaverseny azért is nagy jelentőségű, mert fordulatot jelent a szövetkezeti tagok életfelfogásában azáltal, hogy nem elvonatkoztatott, hanem mindenkor a gyakorlati élethez igazodik. A versennyel maguk a tagok arra sarkallják egymást, hogy teljesebb, odaadóbb, a többtermelést előmozdító emberekké váljanak. Sem Zsadányban, sém Gyulán sem a megye bármelyik pontján nincs külön munkaversenyszerve- ző, nincs olyan ember, aki sablonokat állítana fel, s ezt vinné a szövetkezeti gazdák elé. De vannak bátor helyi kezdeményezések, amelyeket pártszervezeteinknek feltétlen fel kell kutatniuk, felkarolniuk és segíteniük ezek gyakorlati megvalósulását, bátorítaniuk az új munkasikerekre törőkét. Természetesen a kibontakozó termelőszövetkezeti versenyt nem szakíthatjuk el az időszerű mező- gazdasági munkáktól, a növényápolástól és a betakarítástól. A munkaverseny szerves részévé kell tenni az időszerű feladatokra való mozgósítást. Többen azt mondják, miért szervezzük, miért sürgetjük a munkaverseny elterjesztését közös gazdaságainkban? Példák százai bizonyítják, hogy állami gazdaságainkban, gépállomásainkon az egyszerű munkások versenykezdeményezései milyen nagyszerű eredményeket hoztak. Termelő- szövetkezeteink jó részében a premizálás is a többtermelést szolgálja. Ez az egyszerű munka- verseny-forma eddig is meghozta a kívánt eredményt. A többtermelés biztosítása falun ma még gond, de ez a gond napról napra, hónapról hónapra kisebb lesz, hiszen a dolgozók széles rétegei már eddig is bekapcsolódtak a termelés színvonalának növelésébe, az árutermelés fokozásába. A munkaverseny szervezése törődést, hozzáértést igényel, de haszonnal jár. Haszonnal jár a szövetkezetnek épp úgy, mint a versenyzőnek és a népgazdaságnak is. Már a búzát is aratják a Szarvasi állami Gazdaságban A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága az igazgatási területéhez tartozó Szarvasi Állami Gazdaságban tartotta meg pénteken áz állami gazdasági igaz. gatók, párttitkárok, főagronómu- sok és főmérnökök értekezletét. A mintegy száz résztvevő az időszerű tennivalók megbeszélése előtt megtekintette a gazdaság csaknem ötezer holdas határát. Az érkezés pillanatában többen, akik még nem jártak itt, elismeréssel jegyezték meg: szépen parkírozták a központi iroda környékét. Cinege Gábor, a gazdaság igazgatója erre azt felelte: — Kínt, a határban sincs nekünk szégyellniva- lónk. Nincs is. A 840 hold rizsvetésben is nehéz lenne hibát találni. A 150 holdas kísérleti telepre pedig büszkék lehetnek a Szarvasi Állami Gazdaság dolgozói, mert ez a kis intézet, Lajtos János kutató vezetésével, több kiváló fajtával gazdagította az eddig ismert fajtákat. Jelenleg hat új rízsfajta-jelölt került innen az ország különböző részeibe üzemi termesztésre, s a gazdaság is Kákái fajtákkal vetett be 480 holdat. Különösen jónak ígérkezik a Kákái 163-as fajta, amely az elmúlt évben üzemi termesztésben holdanként 28, kísérleti parcellában pedig 36 mázsát termett. De hasonlóan jól termő a Kákái 162-es és a Kákái 154. es nemesített rizsfajta is, amelyeknek holdankénti terméseredménye 25—35 mázsa között váltakozik. A állami gazdaságok vezetői megnézték a Szax-vasi Állami Gazdaság kukorica-vetéseit is, amelyek nagy része, különösen a régebbi törzsterületekeh, már térden jóval felülérnek. Mint szerte a megyében mindenfele, itt is aratnak. De nemcsak őszi árpát, hanem a tavaszi árpát és az olasz búzát is vágják már A tavaszi árpából mintegy 50 hold, az olasz búzából pedig mintegy 8 hold termése került már keresztbe. — Nem korai még az olasz búza aratása? — kérdeztem az öt kaszástól és az öt marokverőtől, akik ennek a bőven termő fajtának csak a nagyon dőltjét aratják. — Dehogy is korai, helyenként már pereg, ugyancsak igyekezni kell vele — válaszolták. — Ebben a nagyon dőltben nemigen haladnak, úgye? — Dehogynem. Az első két nap alatt, kedden és szerdán 5 holdat vágott le ez a tíztagú munkacsapat. Az is ilyen dőlt volt, ráadásul helyenként vízbe kellett ta- pickolni. A vizes talajra panaszkodott a gazdaság agronómusa is, aki elmondta, hogy a 950 hold aratni- valóból azért tudtak eddig csak 180 holdat learatni, mert nehéz gépekkel nem lehetett még rámenni a földekre. Eddig csak egy kévekötővel és egy rendrearató- géppel, no meg kézi kaszákkal arattak, j Hétfőn már munkába áll az öt kombájn is, három vágja a még lábon álló gabonát, kettő pedig csépeli a renden fekvőt. Az aratók igyekezetét a gazdaság vezetői céljutalmak kitűzésével is serkentik. Az aratás befejezése után tízezer forintot osztanak ki a legnagyobb teljesítményt elért dolgozók között. Például a rendrearatógép vezetője napi húsz hold teljesítmény esetén 25 forint, s minden húsz holdon felüli teljesítmény esetén holdanként további 2—2 forint jutalomban részesül. A kombájno- sok attól függően, hogy milyen teljesítményű géppel dolgoznak, napi 160 mázsa gabonacséplés esetén 40, illetve 60 forint céljutalmat, az ezen felüli minden mázsa után pedig 1 vagy két forintot kapnak. A viharsarki képviselők látogatása a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben Tsz-üdülő épfii Gyulán Gyula néhány héten belül új színfolttal lesz gazdagabb. Tsz-üdü- lő nyitja meg kapuját. Pénteken az országgyűlési képviselők és az Állami Biztosító tsz-önsegélyező és biztosító csoportja aláírták azokat az okmányokat, amelyeket a városi tanács vezetői az új üdülő nyitásával kapcsolatban készítettek. A több mint félmillió forint költséggel készült üdülőben 60, később pedig — ha az építkezést befejezik — 120 szövetkezeti gazda pihenhet. Békéscsaba traktorosai közül ma reggel tizenheten állnak rajthoz, hogy összemérjék erejüket, tudásukat a mezőgazdasági munkák egyik legfontosabbikában, a szántásban. A gépállomás 7 traktorosa indul a versenyen, a termelőszövetkezetek pedig 10 traktorost neveztek be. A résztvevők előtt a Budapesti Agrártudományi Egyetem szántási versenybizottsága a kora reggeli órákban eligazítást tart, majd a verseny- bizottság és a versenyzők az Előre Tsz területére, a Szarvasi út 111—112-es kilométer-jelzése között lévő repcetáblára hajtanak, ahol elkezdődik a nagy verseny. Megyénkben ez lesz az első szánA Békés megyei országgyűlési képviselők csoportja megyei, járási párt- és tanácsvezetőkkel közösen pénteken meglátogatta a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-t. A vendégek megtekintették a termelőszövetkezetet, érdeklődtek, hogyan végezték el a tavaszi munkát és miként készültek fel az aratóverseny. A legjobb helyezést elérő traktorost táskarádióval, a második és harmadik helyezést elérőt pedig fényképezőgéppel és karórával jutalmazzák. tásra. A hétezer holdas termelő- szövetkezet vezetői elmondták, hogy a két Körös közén fekvő gazdaságban kétezer holdas öntözést kívánnak megvalósítani. A képviselőcsoport úgy határozott, hogy támogatni fogja a szövetkezetnek ezt az erőfeszítését. Közbenjár azért is, hogy az erős, nehéz talajművelő gépeket ebbe a szövetkezetbe irányítsa a gépállomás a nehéz talajadottsógok leküzdésére. A képviselőcsoport a termelőszövetkezeti vezetőkkel és tagokkal folytatott eszmecsere után rendkívüli ülést tartott, amelyen a termelőszövetkezetek támogatásáról és a mezőgazdasági munkák elősegítéséről tanácskozott. Takarítják a term ényrak tára kát Csabacsűdön A Terményforgalmi Vállalat csabacsűdi felvásárló-helye tavaly 200 vagon búzát, 28 vagon árpát és 65 vagon kukoricát vásárolt fel, illetve tárolt a három, együttesen 150 vagonos raktárában. Két raktárból már kiürítették a tavalyi terményeket, és egyet, a 30 vagono- sat már be is tapasztották, bemeszelték. A 100 vagonos nagy magtár takarítását, meszelését a jövő hét folyamán fejezik be, hogy megkezdhessék a terményfelvásárlást, amely előreláthatólag 250 vagon lesz az idén. Ma nagyszabású szántóverseny Békéscsabán Dnpsi Károly
