Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-24 / 147. szám

NÉPÚJSÁG 1961. június 24., szombat Rusk nyilatkozata nem megy túl a nyugatiak Az amerikai—francia javaslat nem akar független Laoszt több éve hangoztatott álláspontjánál — állapítják meg a washingtoni diplomáciai megfigyelők Puskin szovjet külügyminiszter-helyettes felszólalása a genfi értekezleten Genf (TA&ZSZ) Puskin szovjet külügyminisz­Washington (MTI) Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Dean Rusk, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere csütörtö­kön délután megtartott sajtókon­ferenciáján előre elkészített nyi­latkozatot olvasott fel Németor­szág és Berlin kérdéséről. A kül­ügyminiszter, akinek nyilatkozata az első hivatalos amerikai válasz­nak tekinthető Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdai beszédére, igyekezett a felelősséget a Szovjet­unióra hárítani azért, amiért a vi­lág ma aggodalommal tekint Ber­lin felé. Rusk a szovjet miniszterelnök szerdai beszédéről azt mondotta, hogy az „növeli a világfeszültsé­get”. Mindamellett nem ment to­vább annál, hogy leszögezze, a nyugati szövetségesek szilárdan kitartanak „a saját magukkal és a nyugat-berliniekkel szemben fennálló kötelezettségeik” mellett. A külügyminiszter igen óvatosan nyilatkozott az atomfegyverkísér­letek esetleges folytatásának problémáiról is. Washingtoni diplomáciai meg­figyelők a nyilatkozat elhangzása után azonnal megállapították, hogy Rusk nyilatkozata — támadó és vádaskodó hangja ellenére — egy jottányival sem megy túl a nyugatiak több éve hangoztatott álláspontjának megismétlésén. Washington (MTI) Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Amerikai hidegháborús poli- kai és katonai körök csütörtökön nagy erőfeszítéseket tettek, hogy válsághangulatot teremtsenek az Egyesült Államokban a berlini kérdéssel kapcsolatban. A külügy. minisztérium szakértői hangoztat­ják, hogy Hruscsov szovjet mi­niszterelnök szerdai beszéde sem­mi újat nem tartalmazott, csupán megismételte azt a javaslatot, amelyet a Kennedynek átadott emlékirat tartalmaz. Ennek elle­nére egyes körök a szovjet mi­niszterelnök beszédét úgy ipar­kodnak beállítani, hogy az jogos­sá teszi a „szilárd eltökéltség” po­litikáját és a dullesi hírhedt há­borús szakadék szélén táncolás el­méletének felújítását. Különösen jellemző ebből a szempontból Paul Nitzenek, a hadügyminisztérium államtitkárá­nak nyilatkozata. Nitze azt bi­zonygatta, hogy Hruscsov „vissza­vonulna”, ha látná a Nyugat ré­széről az eltökéltséget. A Penta­gon államtitkára azt szeretné az amerikai közvéleménnyel elhitet­ni, hogy Hruscsov lényegében „blöfföl”. Nem kell különösebben magyarázni ennek a törekvésnek veszélyes és felelőtlen voltát. A szenátusban, ahol már har­madik napja vitatják a berlini kérdést, Javíts köztársaságpárti New York-i szenátor javaslatot nyújtott be, hogy vegyék jegyző­könyvbe, a szenátus teljes mérték­ben támogatja az „egy lépést sem hátra” politikát Berlinnel kapcso­latban. Más szenátorok követel­ték, hogy az elnök szóljon szemé­Rusk azzal kezdte nyilatkozatát, hogy .a Szovjetunió álláspontja Németország kérdésében azon ala­pul, hogy Németország megosztása normális dolog. Berlin megosztá­sa is normális, csupán Nyugat- Berlin problémája abnormális. A külügyminiszter azonban egyál­talán nem tett említést arról, hogy épp a Szovjetunió kifogásolja, a háború után tizenhat évvel még nincs békeszerződés Németország­gal. Rusk ezután azt bizonygatta, hogy a nyugati hatalmak jogosan tartózkodnak Nyugat-Berlinben. Végül azzal vádolta a Szovjetuni­ót, hogy békéről beszél, de veszé­lyezteti a békét nyugat-berlini po­litikájával. Az Egyesült Államok és szövetségesei — fejezte be nyi­latkozatát az amerikai külügymi­niszter — világosan és szilárdan kitartanak kötelezettségeik mel­lett, amelyek saját magukkal és Nyugat-Berlin népével szemben állnak fenn. Nyilatkozatának elhangzása után Rusk közölte, hogy Nyugat- Berlin kérdésében az Egyesült Ál­lamok tárgyalásokat folytat több kormánnyal és bizonyos időre van szükség, amíg elkészül a Szovjet­unió legutóbbi emlékiratára adan­dó válasz. Kérdésekre válaszolva az ame­lyesen az amerikai néphez és ma­gyarázza meg neki, milyen „ko­moly a helyzet”. (MTI) A kombájn elöl nehezen cam­mogott elő Kovács Jani. Arcára viszont széles, sötét csíkokat sike­rült szereznie valahogy. Olyan most, mintha rácsos kerítés mö­gött napozott volna. Az egyik csík valószínű olajtól származik, a többivel együtt éppen a homloka közepén szaladt végig az álla he­gyéig. Varga Laci a hasát fogja nevettében, s közben erősen rán­gatja Fábián Feri kabátját, aki éppen hátai áll a csíkos jelenség­nek. — Mi... mi a fenével kented magad össze ilyen szabályosan? — nevet Laci. — Olyan vagy, mintha Csombét, a kongói lakájt meg a belga királyt hosszában elszele­telnék, utána egy rész Csőmbe, egy rész IApátként újra összera­gasztották volna. Jani komoly arccal egyenesedik fel. Letörli verítékező homlokát, szétmázolva a szabályos olajcsí­kokat, úgy szólal meg. — Ki kell cserélni. Le van tör­ve három foga — mutatja fel a kezében levő lánc-fogaskereket. Biztosan a szállításnál törhetett el. Megfeszült. — Mi van eltörve? — komo­lyodnak el hirtelen a nevető arcok. — A lánc-fogaskerék, amelyik a tereiét hajtja. — Hű a nemjójátl — vakarja rikai külügyminiszter hangoztatta, hogy Hruscsov szovjet miniszter- elnök szerdai beszédét nem lehet ultimátumnak tekinteni és ő — az amerikai külügyminiszter — nem is akar ilyen kifejezést hasz­nálni a mostani nehéz helyzetben. Kérdésre válaszolva Rusk ki­jelentette, hogy az Egyesült Álla­mok folytatni akarja a genfi érte­kezletet és szeretne egyezményt elérni, de nem hajlandó beolvasz­tani az atomfegyverkísérletek megszüntetésének problémáját az általános leszerelési tárgyalások­ba. Ha nem sikerült megegyezés- — re jutni — hangoztatta Rusk —, természetesen felvetődik az atom­fegyver-kísérletek folytatásának kérdése. Ezt a problémát azon­ban nagyon gondosan kell meg­vizsgálni és most nem lenne he­lyes belebocsátkozni e kérdés nyilvános megtárgyalásába. Berlin (MTI) Az MTI berlini tudósítója je­lenti: N. Sz. Hruscsov legutóbbi beszé­de, amelyet a Szovjetunió ellen indított fasiszta támadás 20. év­fordulója alkalmából mondott Moszkvában, élénk visszhangra talált a demokratikus német köz­véleményben. Csütörtökön nem­csak az NDK fővárosában, de a vidéki városokban és a községek­ben is nagygyűléseken emlékeztek meg a dolgozók a hitleri Német­ország 20 év előtti hitszegő táma­dásának tanulságairól és ezzel kapcsolatosan mindenütt idézték Hruscsov szavait. Az NDK központi lapjai közül a Berliner Zeitung vezércikkben meg Feri a fejebúbját, hátratolva a fakult sveicit. Kicseréljük. Van alkatrészünk elég. — Legalább félórái munka. — Ne csinálj már belőle tragé­diát — szólal meg Laci is. — Estig ki is tudjuk azért, próbálni. — Itt az udvaron. De én vágni szerettem volna vele. — Majd vágsz holnap. Ha nem lesz nagy harmat, már hat óra­kor vághatod — szól Laci két­kedőén. — Lesz vagy nem lesz, a fene tudja,. érte kellett menni Makóra. — Estére itt lehetnek, ne bú­sulj. Szaladj be Feri a raktárba és hozzál fogaskereket, mi addig szétnézünk még a gépen — szól Jani határozottan. Laci és Jani hozzáfog az utolsó kényszer-szemléhez, átvizsgálnak még egyszer mindent. A csavar­kulcsok is dolgozni kezdenek, csak néha hallik éles csengésük, ami­kor valami acél alkatrészhez ütődnek. A gép ma reggel érkezett. Már nem is számítottak rá. Őket osz­tották be az új masinához. Jani lett a vezető, Feri a váltóvezető, Laci meg mint szerelő kapott be­osztást. ők jobban ismerik a Ve­lence típust. Ezzel a géppel elsők akarnak lenni. Azért van ez a nagy vizsgálódás még egyszer. ter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője a laoszi kérdéssel foglal­kozó genfi értekezlet csütörtöki ülésén kifejtette a Szovjetunió vé­leményét a nyugati hatalmak ál­láspontjáról, amely — mint mon­dotta — eléggé világossá vált, mi­kor az amerikai küldöttség módo­sításokat terjesztett elő az ellen­őrzésre vonatkozó francia terve­zethez. A szovjet megbízott kijelentet­te, hogy a francia—amerikai tervezet alapvető rendelkezései ellen­keznek azzal az elvvel, hogy Laosznak semleges és függet­len országnak kell lennie. A szovjet küldött újból javasol­ta, hogy hatálytalanítsanak min­den olyan Laoszra vonatkozó szer­ződést és egyezményt, amely ösz- szeegyeztethetetlen az ország füg­getlenségével és semlegességével. A francia—amerikai javaslatok méltatja Hruscsov beszédét. A lap „Nyugat-Berlin jövőjéért” c. ve­zércikkében hangoztatja: a Szov­jetunió nem akar háborút, nem csörtet fegyvert, nem fenyeget senkit atomfegyverekkel, holott katonai vonatkozásban messze túl­szárnyalta a Nyugatot. „A Szov­jetunió — folytatja — olyan béke- szerződést javasol, amely megaka­dályozza új háború kitörését Né­metországban és Európában; bé­keszerződést javasol, mégpedig mind a két német állammal, és csak abban az esetben köt külön­békét az NDK-val, ha javaslatát a Nyugat elutasítja. A lap kieme­li: „Egyetlen német polgár sem élhet biztonságban és nyugalom­— Látod, ez a csavar is lazult. Feri amikor visszaérkezett a rak­tárból, odakiált nekik. — Megyek a városba! Nincs a raktárban lánc-fogaskerék. — Oh, hogy az a... ezek soha­sem szereznek be elegendő alkat­részt? Hogy lehet így felkészülni az aratásra? — kiált mérgesen La­ci. — Menj a motorommal, de vigyázz! — szól Jani nyugodtan. — Fél óra múlva itt vagyok. Ti meg nézzétek meg azt az ócska szalmagyűjtőt, ha nem jönnék meg reggelig, azzal indulunk — mondja Feri és gyors léptekkel el­indul küldetésére. Majd nemsoká felbőg a motorkerékpár. — Tud vezetni — szól Laci —, húsz méter után már a harmadik­ba kapcsol. — Tud, tud, de én most azt sze­retném tudni, hogy kap-e fogas­kereket — szólt Jani komolyan. — Ne tréfálj már. Bár minden úgy volna, mint fogaskerék — bölcselkedik Laci. Na nézzük meg azt a vacak'szalmagyűjtőt. Átvizsgálták alaposan. Hát le­het, hogy az első napot kibírja... ha szét nem esik — szól Laci fe­jét csóválva. — Te Laci, összeszedtünk mi minden szerszámot? Nézted te már azt a ládát? — Hát a szerelőládában benne vannak a szokásos szerszámok, azt láttam. Azt már a gyárban pontosan csomagolják. után —, hogy nem szándékuk megnyirbálni Laosz szuverenitá­sát. Szavakban elismerik ugyan e szuverenitást, de javaslataikban nagyon kevéssé veszik azt figye­lembe. Ez kiderül, ha jobban szemügyre vesszük azt a nemzet­közi ellenőrző rendszert, amely­nek bevezetését a nyugati hatal­mak ajánlják Laoszban. — A nyugati javaslatoknak az a lényege, hogy a semlegesség megvédésének ürügyével min­den vonalra kiterjedő, gyám­sági rendszerrel egyértelmű ellenőrzés alá kell venni La­oszt. Puskin kijelentette, hogy a nyugati hatalmak javaslatai ellentétben állnak a fő fel­adattal, Laosz semlegességé­nek és függetlenségének biz­tosításával és ezért a javasla­tok elfogadhatatlanok. Ezzel szemben a szovjet javasla­tok megfelelő alapot nyújtanak a kérdés megoldására. ban mindaddig, amíg a Rajna melletti militaristákat meg nem fékezik. Ezért van szükség gyor­san és haladéktalanul a német bé­keszerződésre.” Ernst Lemmer — bonni úgyne­vezett össznémetügyi miniszter — nyugat-berlini lapja, a Der Tag ugyancsak meghökkentette az ol­vasókat főcímével, amely ezt har­sogja: „Hruscsov fenyegeti Német­országot”. Hogy mivel „fenyegeti” a szovjet kormányfő Németorszá­got, azt elárulja a lap második cí­me, amely így hangzik: „A Szov­jetunió békeszerződést akar aláír­ni”. A béke valóban fenyegetést jelent, de nem a jóakaratú embe­reknek, hanem a nemzetközi im­perializmus atomlovagjainak. — A mi ládánkat kérdezem. Azt nézd át. Ha valami baj lesz, nem óhajtok beszaladgálni szerszámo­kért. — Hát nézzük át, míg Feri megjön. Te, tudod, hogy neked milyen bogaraid vannak. A te sze­relőládádban még tű meg cérna is akad. Jó, hogy nem teszel bele gumipelenkát. — Menj te... vadmalac. Nekem minden csavarhoz kulcs kell. Én nem bicskával szoktam piszkálni a gépet, mint egyes szerelők. — Na nézzük hát ezt a patikát — veszi elő a szerelőládát Laci. Kipakolják. Végignézik a Jani által készített precíz szerszámlis­tát és a szerszámokat. Jani „név­sorolvasást” tart, ahogy Laci ne­vezi. — Na látod? — szól — hol van a csöfogó, hol van a... kezdi so­rolni a hiányzó szerszámokat, amikor felfigyelnek. —Jön — szól Laci. — Ezt a motort száz közül is megismer­ném. — Igen — hagyja rá Jani. — Kicsit puhább a hangja, amióta új kipufogót tettem rá. Feri, mint a szélvész, fordul be a kapun ér m,áris ott áll előttük. — Nos? — kérdezik egyszerre. — Mi az, hogy nos? — Kaptál? — Nem tudom miért né kap­tam volna? — Na akkor mozogj gyorsan, szereljük be — szól Jani és már­is indul a szerelő felé. Laci für­Hruscsov beszédének visszhangja az Egyesült Államokban A hidegháborús körök válsághangulatot akarnak teremteni A fácáncsibék szerzői azt állítják — folytatta ez­Két nemet lap — kétféle vélemény • 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom