Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-23 / 146. szám

4

hépújsáa

1961. június 23., péntek

Társadalmi üggyé vált az iskolai nevelés

Ismét névtelenebbek reggelente az utcák, némák az iskolaudvarok, tantermek — nyári szünet köszöntött az iskolásokra. Persze nem a tétlenség és az unalom időszaka ez sem. A jó tanulás és az úttöarőmunka jutalma üdülés, táborozás, utazás formájában most huH majd sokaik ölébe. Aztán ott van a minden diákot egyaránt foglalkoztató egyéb tengernyi nyári alkalom: segíteni a ház körül, sőt nem egy iskolás keres maigának való munkát tsz-ben, meg mindenfelé, hogy legyen zsebpénze, sőt jelentősebb kiadásra is jusson. Amellett kerül idő a játékra, pihenésre is, mert csak a kettőt, a munkát és a szórakozást szépen egybehangolva igazi a vakáció.

Az évzárókon mindenütt — ha más műsor keretében és más-más szavakkal — egyet kaptak útra- vaióul a vakációra menők:

jobban tanullak, mint az előző esztendőben,

de arra törekedjenek, hogy a következő iskolaévben még jobban állják meg a helyüket.

— Mi, pedagógusok ezit a tanévet is azzal az erős elhatározással kezdtük, hogy mindent elkövetünk dolgozó népünk gyermekei tudósának gyarapítására: Örömmel állapíthatom meg, hogy a párt és a kormány által adott oktatási irányelvek szellemében végzett nevelőmunkánk ebben a tanévben is eredményes volt — mondta az évzárón Tóth Julianna, a békéscsabai V. számú általános iskola igazgatónője. Hogy ezek mögött az eredmények mögött — miként a többi iskola eredménye mögött is — mennyi szorgalom, odaadás, munka és társadalmi segítés rejlik, érdemes erről az egyetlen helyről némi ízelítőt adni.

A 621 tanuló közül közel 150 kitűnő és jeles osztályzatú. Mindössze hármat kellett javítóvizsgára és hármat ismétlésre bocsátani. Az ismétlők esetében válóban már alig lehetett másként cselekedni. Mikor az egyiknek a szüleihez, a városon túlra kigyalogolt a pedagógus, hogy segítségüket kérje gyermekük jobb tanulásához, az édesanya éppen csak fogadta a nevelő köszönését, s nyugodtan végezte tovább házkörüli munkáját,’az édesapa pedig kártyázott a bukásra álló fiával. Az ilyen esetek természetesen kivételek. Sajnos éppen a gyengébb tanulók szülei törődnek legkevésbé az iskolai dolgokkal, s ennek természetes velejárója gyermekük gyenge előmenetele. A nevelők ilyenkor sem adják fel a harcot, küzdenek minden tanulójukért.

Ennek köszönhető, hogy az általános tanulmányi eredmény ismét javult. A hiányzók száma csökkent, sőt akadt két nyolcadik osztályos tanuló, Gajdács Mária és Iványi Piroska, akik a nyolc év alatt egyetlen napot sem mulasztottak.

A jeles és kitűnő tanulók segítették gyengébb osztálytársukat

a jobb előmenetel érdekében. Nem csoda, hogy a városi és megyei tanulmányi versenyekre benevezettek között első, második, harmadik díjat nyert is akadt.

Az iskola igen jó kapcsolatot tartott fenn a tanév alatt a kerületi pártszervezettel, a tanáccsal, a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, a szülőkkel és nem utolsósorban a környező üzemekkel és tsz-ek- kel. A szervek minden rendezvényen képviseltették magukat és hogy valóban szívügyüknek tekintették ezt a kapcsolatot, nem pedig üres szólamnak, azt számtalan módon bizonyították be. A vállalatok és szervek a kitűnő tanulók jutalmazásához 1300 forint értékű szépirodalmi könyvvel járultak hozzá. A helyi nőtanács pedig példás kezdeményezéssel két jó magatartása tanuló kétheti városerdei üdültetését vállalta. Például az egyik iskolás a kettő közül, a kis Zsiga Jutka, akinek édesapja utcaseprő és otthon sok a kistestvér, egészségileg is és mindenképpen rászorult a nőtanács eme kedves cselekedetére. Ám az iskola segítése nemcsak az évvégén volt érezhető. Évközben például a szülői munkaközösség, a választmányi tagok lelkesen, szívesen dolgoztak mindenki gyermeke érdekében. Verrasztó Jánosné, több. .gyermekes családanya 12 éven áit működött a szülői munkaközösségben önzetlenül, fáradságot nem kímélve, legutóbb mint a munkaközösség elnöke. Most, hogy gyermekei sorra kijárták a nyolc osztályt, ő is elbúcsúzott önként vállalt tisztjétől, s könnyekig ha- tottan fogadta a jókívánságokat. Talán, ha személy szerint nem is ennyire megfoghatóan, de hasonló

odaadással patronálták a kerületben lévő üzemek az Iskolát

A BARNEVÁL, mint az iskola patronáló üzeme, beszerelte a vízvezetékeket és ehhez csöveket is adott, a szükséges villanymotor és az udvari világítás felszerelését is

vállalta, természetesen önzetlenül. Többször nyújtott az iskolának alkalmi fuvart, most pedig a jutalomkönyvekhez járult hozzá. Noha a téglagyár nem patronáló, de megadott minden támogatást. Lócák, pallók, tégla kölcsönzése a tornaünnepélyre, azonkívül fuvar, vízvezetékcső, jutalomkönyvek, a nyolcadikosok tablójának, valamint két darab kézilabda kapunak az elkészítése szerepelt segítőkészségük listáján. A Sütőipari Vállalat, vagy ahogy Erzsébethe- lyen jobban ismerik, a kenyérgyár is mindenben támogatta az iskolát, legutóbb jutalomkönyvekkel járult az iskola támogatásához és még eggyel: a vállalat KISZ- szervezete vette át a nyolcadikos úttörőket és ebből az alkalomból gazdagon megvendégelte a pajtásokat. A helybeli tsz-ek fuvarral és amivel csak tudtak, segítettek az iskolának. A felsorolt erkölcsi és anyagi támogatások nem hangulatiak, s a következő tanévben is bizton számíthat a tantestület és a diáksereg a párt, a társadalmi szervek, az üzemek, tsz-ek és a szü^k hathatós együttmunkál- kodására.

Bizonyára hasonló a helyzet a megye többi iskoláiban is, ezért ez a kis képecske tulajdonképpen tükre annak az egész átfogó közösségi szellemnek, mely oly gyönyörűen bontakozik ki a köznevelésben Búcsútól Bókéssámsomg vagy ha úgy tetszik, Záhonytól Szentgotthárdig.

—húr—

üéJ<er&—iféiiféTé) él i) rf\

Egy újabb lépcsőfok

Iskoláinkban a napokban zajlottak le a beiratkozások. Ez az aktus az alighogy megkezdett vakáció egyik legszebb mozzanata. Egy újabb lépcső előre. Egy újabb fokkal magasabban kezdeni újra, hogy a később jövök elől ne foglalják el a helyet. Ott fenn a lépcsősor tetején pedig már biztosítva van a hely, nem maradhat le senki.

Ilyenkor a legkisebbek is lépnek egyet előre, a bölcsődék az óvodának, a kis csoport a nagy csoportnak, a nagy csoport meg az iskolának adja át az apróságokat. Mind megannyi lépcső, amely még alacsony, amely még az apró lábikókhoz van méretezve, amelyről még nincs lemaradás. Az iskola már más. Ott már ki kell nyújtani a lábakat, hogy elérjék a következő fokot. Ott már egymás kezét keresve, egymást támogatva lehet haladni gyermekeinknek. Ott már akadnak lemaradók is, de egyre kevesebben. Az egymásba kapcsolódó kezek nehezen engedik el egymást. Az osztály-, a kisdobos- és az úttörőközösség vigyáz, hogy egyszerre lépjenek. A tanítók és a tanárok pedig figyelik a lépéseiket, segítik, hogy a lábak biztos talajra találjanak, vigyáznak, hogy a lépcsősoron kapaszkodók között i kevés legyen a botladozó, a búk is.

A bukás mindig fájdalommal jár, még akkor is, ha orme- keink nem ütik meg rr/ü'iükat, még akkor is, ha egy iknek várni kell egy lépcsőfo£se^ Ezt a fájdalmat csökkentikfcoí':»tá- nuk jövők, akik megfő!'. ®2 \ lemaradók kezét, biztat9,!torit jáfc, hogy újabb lé/3a^\ár határozottabb, sikerese, Amilyenkor, beiralásk;® sorokat fektetnek fe°r’ U] n^S- lyokban és a gyerni', af OS2ía\ mellé odakerül a?kek ne”‘A lépcsőfok, a magas ‘^a0hsa b jelzése, a negyedik V y

ötödik, az első helyéi ye e. az dik. A névsor viszot3^ a rflaso~ változatlan marad. lt csaknem

Feljebb egy fokke,

, , . , ul, magasabban egy fejjel, ere ’

évvel és gazdagabíSe en e°y

összegyűjtött ta3an ,e?y, . ef . \ TT , . pasztalataxval,

tudásánál. Halad" ,

keink fel az éle?ak “

7 7 7, X lépcsőm, oda,

ahol — a lépese . .

„T x jsor tetejen — varja okét a pf ~ ,T .

tzsgo elet, a termelő, teremtő, 7T ,, 7

Ty 7 ’ alkoto munka.

h S° afált az a nemes fiadat, hogy f...... ,

7, „ jöjjenek vissza a

lépcső aljat ' 7

7 . ja es vigyázzanak a gyermekeire 7 7, , .

t 7. , kezdő legeseire,

°^'UlZ$san találják meg apró labac.e ,.7 7 7

,fkaikkal az újabb, a magasabb lépcsöket

....................7..........................................

Ma már kedvező körülmények között tanítanak a nedaaóausok

KASZAPEREN 8 8

A kaszaperi általános iskolában 1950-ben még három tanteremben tanítottak. Jelenleg a tantermek száma hét. Ez évben egy épület átalakításával további két tanteremhez jut az iskola. Az átalakításra 40 ezer forintot biztosít a tanács. Ősszel már ezekben a tantermekben is tanítanak majd.

De nem csupán a tantermek biztosításával, hanem modem szertárral, korszerű berendezéssel és más eszközökkel is elősegíti az állam a pedagógusok oktató, nevelőmunkáját. Az iskola többek között egy 16 milliméteres hangosfilm^1 vetítővel rendelkezik, amely csak a gyermekek, hanem nőttek, részére is sz°í^ozást nyújt. /

A p/

kék g^dagógusok és tanárok buszosak t-‘te*evíz'°ra >s> ami ma még himi' eV^S községi iskolában találom. Ennek az árát az úttörők az 'Smúlt évben a Lenin Tsz-ben közös munkájukkal keresték meg. Esténként és vasárnap délután sokan elmennek az iskolába, hogy a gyerekekkel együtt megnézzék a televízió műsorát.

M

67 óvónőt ad a tiszántúli megyék tsz-községeinek a szarvasi felsőfokú

£ r r/| r _ rr

ovonokepzo

A mintaóvodával, kollégiummal és kiváló szaktanárokkal rendelkező szarvasi felsőfokú óvónőképző intézet két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, ahol most készül az első évzáróra 67 tiszántúli leány. A korábban magyar vagy szlovák nyelven érettségizett lányok kiváló szakdolgozatokat írtak, gondosan készült diplomaterveik az intézet magas színvonalú oktatását bizonyítják. A télen saját megyéikben: Békés, Szabolcs—Szatmár, Szolnok, Hajdú és Csongrád megyében töltöttek egy-egy hónapot gyakorlaton, s a főiskola után valamennyien visszamennek szűkebb hazájukba. Legtöbben termelőszövetkezeti községben vagy éppen tanya- központban vállalták a termelőszövetkezeti parasztszülök gyermekeinek nevelését.

JánoS’iinnepély

Budapesten

A Nyomda-. Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete június 25-én, vasárnap rendezi meg az idén Budapesten a népligeti Petöfi-sportteiepen a hagyományos János-ünnepélyt. Ezen a napon gazdag kulturális és sportműsor szórakoztatja a résztvevőket. Megyéikből is többen utaznak fel erre o hagyományos ünnepségre;

EZÖBERÉNY.

Odaérkezésünk- kor bizony szürke képet mutat a község, mert már felette lóg az eső lába, amelyik eddig minduntalan nyomunkban volt. A községi párt- bizottság irodáján azonban világos van. Nem a villany ég, hanem Kocz- ka elvtársnak, ennek az eleven, okos beszédű párttitkárnak a világos, derűs mondatai változtatják még a borút is d%" rűvé. Arról beszél őszia_ te örömmel, hogy a Qz_ tanács megalakulás^,^ milyen nagyszerűen egy_ behangolódott a •'özség termelőszövetkezejeinek a munkája.

— A mi tsz-eink __

má

r így mondam mert hiszen a község minden becsületes lj&ója szinte a magáénjj. vanja őket — nemfrrdulnak befelé, nem zárkóznak magukba, nerrcsak a sajai érdekeiig^ törődnek, ha- nem. egymást is segítik.

Például a palánti^ógép jobb kihasznál* sd“ak érdekében az £ranyka_ lász meg a D<,zsa von_ tatógépet cseréjt Az Elő. re, az me® íJJúykát adott át az Ar*ny kalásznak. Rettentően^ _ hogy

már így Jnondjam — ez az egész, nagy ggybehan- goltsag.y A hibátlan együtföűködésnek az erMményeként sok olyan IXezei munkát, amelyekkel egy-egy szövetkezet egymagában még most is vesződne, már rég elfeledtünk. Valahányszor nagyobb közös feladat előtt állunk, összehívjuk a tsz-tanáesot, amiben a párttól kezdve minden felelős tényező benne van, és alaposan meg- hányjuk-vetjük a tennivalókat, a tervek és az irányelvek alapján, de persze minden egyes tsz sajátosságának a figyelembevételével.

A termelésben nem lehet hiba és zökkenő — ezt tartjuk, erre

törekszünk — mondja Koczka elvtárs magával- sodró hangulatban, aztán, mint akinek minden egyfo/fnán fontos, ami iíöáfegy, hirtelen a levelezésre, az újsággal való kapcsolatra fordítja a szót. Ö sem tud elképzelni olyan vezetőt — álljon bármelyik poszton — akinek ne hiányoznék a sajtó. Kell az, mint az étel, ital, levegő. Egyszerű dolgozók ezrei, olvasók sokasága bizonyítja, hogy ez így igaz. Ha ők igénylik, ha ők kívánják, mennyivel inkább szükségük van a tájékoztatásra azoknak, akik itt- ott, ezerfelé irányítanak. A napi politikai, gazdasági, kulturális tájékozódáshoz úgy kell az újság, mint a radar a tengeri és légi járművek vezetőinek. A rádióból elszáll a hang, de as-“Újságot elővehetem, idézhetem, bizonyságul megmutathatom,1 mindig kéznél van. Az újsággal

való közvetlen kapcsolat tartója pedig a levelezés. Bárki, bármikor tollat ragadhat, ha úgy érzi, közlendője nyilvánosságot érdemel.

M

ifelénk is ki akarjuk építeni a le- velezőhálózatot —

mondja Koczka elvtárs. A Népújság baráti köre, mely ha nem is hivatalos merevséggel, de annál tartósabban összefogja egy-egy községben a levelezni szeretőket, jó táptalaja a levelezésnek. Nálunk, Berényben asz úttörőmozgalmat is segítségül hívtuk. Minden szombat délután a herényi úttörők hangszalagra vett kis „riportjait” játsszuk a hangos bemondóba. Ezek a fürge fiatalok eljutnak üzemekbe, tsz-ektae, mindenüvé, ahol pezseg a munka...

'Folytatjuk)

Huszár Rezső

/