Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-23 / 146. szám
2 H É P ÚJ S Á 6 1961. június 23., péntek Miért Ellenségeink sem mondhatják, bogy hazánkban munkanélküliség van. Társadalmi rendszerünk egyik fő vívmánya a tervgazdálkodás bevezetése, mellyel felszámoltuk a dolgozni akaró emberek kapitalizmusban mindig kísértő rémét, a munkanélküliséget. Csak bele kell pillantani akármelyik fővárosi vagy megyei lapba, s láthatjuk: özönével kínálják a különböző vállalatok, ipari- és mezőgazdasági üzemek a munka- lehetőségeket, hívják, várják a jelentkezőket, főleg szakmunkásokat, de a szakmailag képzetlen segédmunkásokat is. Alkotmányunk mindenkinek biztosítja o munkához való jogot. E jog gyakorlása ténnyé vált hazánkban, nem olyasféle tétellé, mint a kapitalista országok alkotmányában a személyes szabadságról szóló pont, mely szerint mindenkinek joga van szabadon... a híd alatt aludni. A tőkés nem megy a híd alá, mert van villája, palotája. A munkanélküli azonban, akit a házbér nem fizetése után kitesznek a lakásából, családjával együtt kénytelen a híd alatt keresni menedéket. Mindezt azért érzékeltetjük ilyen részletességgel, hogy akikről általánosságban szó lesz az alábbiakban, rádöbbenjenek cselekedetük antihumanizmusára, magyarán arra, hogy szubjektív okokból alkotmányellenes vétségeket követnek el. Miről van sző ? Arról, hogy mint fentebb írtuk — nálunk az alkotmány biztosítja mindenkinek a munkához való jogát, s mindenki dolgozik is, aki akar... ha hagyják. Mert van rá eset, hogy nem hagynak mindenkit. Nem tömeges jelenségről van szó, de akad néhány példa megyénkben, amely azt mutatja, hogy szubjektív tényezők sokszor erősebben hatnak egy-egy ember sorsának fordulására, mint az ésszerű, tárgyilagos megfontolások, az ösz- szes körülmények figyelembevétele, melyek alapján lehet csak dönteni emberi sorsok felett Egyszerű emberről van szó (sajnos, megtörtént példaként), aki írni, olvasni sem tud, s akit úgyszólván üldözötté tett a rosszindulatú szubjektivitás. Ez az ember az egyik termelőszövetkezetben dolgozott mint állatgondozó, mígnem összekülönbözött a tsz vezetőivel, elsősorban az agronómus- sal. A vita hevében — miután csúnyán megalázták — magáról megfeledkezve, vasvillát ragadott, s Dózsa parasztjai módjára utasította ki az agronómust az istállóból. Számos olyan ösztönrugó mozgatta őt, hogy „az agronómus miért ellenőrzi olyan sokszor, el tudja látni ő anélkül is a feladatát... s miért éppen ez az agronómus utasítgatja, akinek az apja földbirtokos volt... stb”. Szóval sok olyan helytelenül értelmezett (ha képzett emberről lenne szó, úgy mondanánk: balos) tényezőtől indíttatva vétett súlyos fegyelmezetlenséget, rendbontást, követte el a vezetők tekintélyének lejáratását — ami valóban elítélendő. Sőt, amikor a fentiekért közgyűlés elé került és igazát kereste, meggondolatlan kijelentéseivel csak toyább rontott a saját ügyén. Ennek aztán az lett a következménye, hogy összeférhetetlenség miatt kizárták a termelőszövetkezetből. Mindezek ellenére mégsem tekinthető ez az ember ellenségnek, aki tudatosan és körmönfont módon a tsz szétbomlasztására törekedett. Ezt munkája is bizonyítja, hiszen az elmúlt évben csaknem 700, ez év első öt hónapjában pedig 320 munkaegységet szerzett Két izmos karjával számkivetettek ? tehát erősítette a termelőszövetkezetét. Nem is ott a főhiba, hogy a tsz megvált tőle. Hanem ott, hogy miután a helyi tanácstól megfelelő papírt kapott új munkavállalásra, és örömmel fogadta is egy másik község termelőszövetkezete, amely tanyát adott neki — most meg kell válnia ettől a termelő- szövetkezettől is. Miért? Mert a helytelen, az osztályellenséget az egyszerű, talán faragatlan és a régi munkahelyén hibát elkövető emberrel összetévesztő szubjektív információk annyira befeketítették az új munkahelyén, hogy az itteni vezetők nem látták tanácsosnak a tsz-be való felvételét. Ez akkor történt, amikor az új tsz félig már beköltöztette őt és családját a számára kijelölt tanyába. A másik példa városi jellegű. Itt ipari munkásról, méghozzá többszörös sztahanovistáról van szó, aki az ellenforradalom alatt a munkaterületén dolgozók jogos kérelmét tolmácsolta az üzem vezetőségének, s mivel elutasításban volt része, ezt az esetet megemlítette az ellenforradalom alatt is. 1957-ben aztán emiatt fegyelmi úton elbocsátották. Lehet, hogy hibát követett el akkor, de ez nem járt semmiféle, úgymond „hatósági” következményekkel, rendőri felügyelettel, internálással stb. Ennek ellenére ez az ember azóta sem kap sehol állandó jellegű munkát és elkeseredésében már a megyei pártbizottságot kereste fel panaszával. Láthatatlan kezek — akárhányszor elküldi is valahova a munkaközvetítő —, utána nyúlnak, lefestik, hogy így, meg úgy viselkedett 1956-ban és lehetetlenné teszik, hogy biztos, állandó jellegű keresetre támaszkodjon a családja. Ha olyan hibát követett volna el, ami főbenjáró bűn — meglakolt volna érte. De a börtönből kiszabadulva is joga lenne a megfelelő munkához. Miért akarják hát egyesek meg. változtatni az alkotmányt, amely ezt a jogot biztosítja mindenkinek, aki becsületesen dolgozni akar? Mert ezek az egyesek nem tudnak még kiszakadni abból a dogmatikus gondolatvilágból, sőt gyakorlatból, amikor még egy-egy „flekket” egész életén át kénytelen volt viselni a hibát elkövető ember, ameddig pártunk erélyesen fel nem lépett e hibás beskatulyázások ellen. Nem értik meg, hogy pártellenes ez a felfogás azért is, mert pártunk nem a hibákat elkövető emberek ellen küzd, hanem a hibák ellen. így a fenti gyakorlat ellen is, amely nem engedi, hogy a munka frontján, becsületes helytállással javítsák ki a hibát azok, akik elkövették. Szerencsére csak elvétve akadnak ilyen merőben helytelen baloldali túlzások a megyénkben. De mivel akadnak, úgy véltük, érdemes foglalkozni velük a sajtó hasábjain is, hadd ismerjenek magukra azok, akiket illet. Varga Dezső Ülésezik a megyei képviselőcsoport és a Hazafias Népfront megyei elnöksége Ma délelőtt a Békés megyei képviselőcsoport rendkívüli ülést tart Ez alkalommal a képviselő- csoport tagjai látogatást tesznek Gyulaváriban, ahol megtekintik a Lenin Hagyatéka Tsz közös gazdaságát. Ugyancsak rr»a délelőtt tart ülést a Hazafias Népfront megyei elnöksége a megyei pártbizottság tanácstermében. Első napirendi pontként az elnökség meghallgatja Merényi Ferenc megyei titkár beszámolóját a legutóbbi ülés óta végzett munkájáról, majd meghallgatják Szabó Sándor megyei elnök előadást. Kádár elvtárs látogatása a Dunai Cement- és Mészmű építkezésénél Csütörtökön kedves vendég látogatta meg az ötéves terv egyik legnagyobb beruházásának, a Dunai Cement- és Mészmű építőit: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Társaságában volt Szurdi István, az MSZMP Központi bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője és Horváth András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára. Kádár elvtárs előzőleg Vácott a járási pártbizottság székházában megbeszélést folytatott. A Dunai Cement- és Mészmű építkezésénél Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Szokup Lajos építésügyi miniszterhelyettes, Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Mikó Balázs, a Dunai Cement- és Mészmű igazgatója és az építkezés vezetői, a dolgozók képviselői üdvözölték a vendégeket. Ezután Mikó Balázs adott tájékoztatást a beruházás méreteiről, az építkezés történetéről. A megbeszélés után a Dunai Cement- és Mészmű vezetői megmutatták Kádár elvtársnak az egyes munkahelyeket. Ebéd után Kádár elvtárs az Egyesült Izzó váci telepére, a képcsőgyárba látogatott, ahol beszédet mondott. (MTI) Hruscsov elviárs Alma-A fába érkezeit Alma-Ata (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön Alma-Atába érkezett, hogy részt vegyen a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság és a Kazah Kommunista Párt fennállásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. (MTI) A világ népeiben aggodalmat kelt az amerikai atom fegyverkísérletek tervezett njrafelvétele London (MTI) A Newsweek jelenti: Galbraith, az Egyesült Államok indiai nagykövete és Reischauer, az Egyesült Államok tokiói nagykövete bizalmas levélben figyelmeztette Kennedy!, hogy az atomfegyverkísérletek tervezett njrafelvétele súlyos aggodalmat kelt és katasztrofális hatást gyakorolna Indiában, illetve Japánban. Ehhez hasonló értesülések érkeztek a legtöbb ázsiai, afrikai és latin- amerikai országokba! is. (MTI) Áz Egyesült Államok tekintélye hanyatlott Latin-Amerilcában Párizs (MTt) Az amerikaiak kubai partraszállási kísérlete komoly károkat okozott az Egyesült Államok ame- rikaközi kapcsolatainak. Erre a végsó következtetésre jutott Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezetője tíz dél-amerikai országban tett látogatása után — írja a New York Times párizsi kiadásában. A lap szerint Stevensonban az a meggyőződés alakult ki, hogy Latin- Ameri kában megingott az Egyesült Államok tekintélye. az Aranymezé Termelőszövetkezet pórtalaip- szervezetének titkára elgondolkodva nézte a mennyezetről lecsüngő villainyégő körül repkedő éjjeli bogár vergődését. Bolond egy bogár — gondolta magában, aztán körülményes mozdulattal a szeméhez illesztette a szemüvegét és újra belemélyedt az előtte fekvő párthatározat tanulmányozásába. Annyira elmerült az olvasásba, hogy észre sem vette, amikor Pikó Balázs, a tsz agronómusa a pártvezetőség legfiatalabb tagja belépett az irodába. Csak akkor kapta fel a fejét, amikor Pikó elvtárs hangos jóestét köszöntését közvetlen közelről meghallotta. — Jóestét — köszönt vissza barátságosan. — Jó, hogy jöttél, legalább megbeszélhetünk egy-két dolgot, ami már nem tűr halogatást — fordult a jövevény felé, miközben levette szemüvegét, melyet csak olvasáskor használt. Egy kis szünetet tartott, megvárta, amíg a másiknak felfokozódik az érdeklődése és akkor nekiszegezte a kérdést: — Mondd Pikó elviárs, hogy állunk a nőkkel? A kérdésnek hangsúlyt adva szemüvegével, komoly választ követelőén, türelmetlenül megkocogtatta az asztallapját. — Hogyhogy a nőkkel?! Nem csináltam én semmi kivetnivalót Géza bátyám. Egyébként is tudja, hogy nős vagyok és szeretem az asszonyt — méltatlankodott Pikó, mert az öreg nagyon kutatón nézett rá. — Nem úgy te — mosolyodótt el a titkár, látva a másik zavarát. — Itt van —adta elő a határozatot —, olvasd! Az van benne, hogy elhanyagoltuk a nők társadalompolitikai nevelését. A jövőIRÁDÖBBENÉS ben többet kell törődni a helyzetük javításával, jobban be kell vonni őket a tömeg- szervezeti munkába, meg ahogy fejlődnek, a pártba, a vezetőségbe is, mert közülük soknak ott van a helye... — Ja, az más — sóhajtott egyet felszabadultan Pikó Balázs és megnyugodva maga alá húzott egy széket. — Máris van egy javaslatom — folytatta fellelkesülve: Ugye ki akarjuk bővíteni a vezetőség létszámát, legyenek hát az újak a nők közül — tárta szét a kezét, jelezve, hogy máris lehet elérni előrehaladást a dologban. — Szóval válasszon a taggyűlés a vezetőségbe két asszonyt? — ismételte a kérdést az öreg, miközben fürgébben kocogtatta a szemüvegét az asztal lapjához. — Persze! — ragyogott a szeme Pikó Balázsnak. — Aztán te kiket javasolnál, Balázs? — folytatta Földi Géza kissé nyugtalanító éllel a hangjában. — Hát ott lenne Barna Istvánná, meg Perjés Ferencné. Mindketten olyan derék asszonyok, hogy keresni kellene párjukat. A múlt évben szemináriumra is jártak. Barnáné meg brigádvezető is. A munkában a legjobbak. A legutóbbi közgyűlésen is ők kezdeményezték, hogy ugyanannyi munkaerő létszámmal kétszerannyi baromfit nevelnek fel, mint azelőtt. Igaz, nemigen járnak a taggyűlésekre — morfondírozott végül is lemondóan Pikó elvtárs. — Hát ami igaz, az igaz — hagyta helybe a titkár és megállt a szemüveg a kezében, úgy mondta a többit. Földi Géza, — Nem járnak ei, mert nem is járhatnak, ha egyszer még fel se vettük őket a pártba, — Nem! — nyújtotta a szót megütközve az agronómus. — Hát te aztán jói adod. Mintha te nem is lennél felelős ezért a mulasztásért — vonta fel a szemöldökét a titkár. — Akkor ott van még... akarta menteni a helyzetét Pikó, de a titkár közbevágott. Egy______________________________általán nincs senki ott... — szólt epésen Földi Géza. — Ugyanis egyetlen nő nincs a párt- szervezetünkben. Egy sem. Érted!? Férfiak vagyunk valamennyien, egytől egyig. A nők egyszerűen kimaradtak a látókörünkből. Lebecsültük őket, a tsz-vezetőség ben is csak ketten vannak. — Tényleg. Mi aztán jó! kinézünk az egyenjogúság elvének betartásával — csuklóit előre Pikó Balázs és elcsüggedve kérdezte: Most aztán mi legyen? — Hát mi lenne?! A legközelebbi taggyűlésünkön ez lesz a fő napirendi pont. Már jelentkeztek is négyen az asszonyok közül tagjelöltnek. — Felvesszük őket? — kapta fel a fejét reménykedve Pikó Balázs. — Azt majd a taggyűlés dönti ed — óvatoskodott a titkár, de máris megbánta, mert amaz hirtelen nagyon furcsán nézett rá, mire gyorsan megtoldotta: Persze, hogy felvesszük őket. Különben is mondd meg őszintén: asszonyok nélkül mire mennénk9 Boda Zoltán — Senki sincs ott. Senki.
