Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-20 / 117. szám

4 NÉPÜJSÁG 1981. május 20., szombat r()aiádé ól!áq jegyzetek egy termelőszövetkezet színjátszóinak szép vállalkozásáról Nagy öröm és büszkeség egy kis kollektíva minden tag­jának, ha közülük valaki valami sikert ér el munkájával. Megyénk írói köre — a kis kollektíva — hir­telen két eseménnyel is büszkél­kedhet. Az egyik Csemai Zoltán­nak, a Móra Kiadónál nemrég megjelent fantasztikus regénye, a Titok a világ tetején”, a másik pedig — amiről itt részletesebben beszámolnék — ugyancsak a me­gye egyik tehetséges írója, Tóth Lajos drámájának sikere. Lénye­ges két esemény ez megyénk írói­nak életében, ami kell, hogy a to­vábbiakban a többiek számára is nagy kedvet jelentsen az alkotás­hoz. O A dráma címe „Vajúdó vi­lág”. A Népújság hasábjain is megjelent elbeszélés színpadra való alkalmazása. Témája a va­júdó falu. „Belépjek, ne lépjek? Mi lesz velem?” — ez a főhős, Bo­kor Mihály problémája, akit a ha­ladásban nagyon sok tényező gá­tol, A saját maga megrögzött gon­dolkodása mellett ott vannak az életből jól ismert gazdatársak, ku- pecek, akiknek sötét, fondorlatos lelkivilága méginfcább akaratossá teszi Bokor Mihályt, hogy aztán végű! mégis — a maguk „gerinc­telen” módján — „magára hagy­ják”. Az élet azonban nem hagy­ja elveszni Bokor Mihályt. A fa­lu tsz-elnöke, az iskola igazgatója, az agronómus. nem utolsósorban pedig fia és leánya arra az útra térítik, amelyen boldoguláshoz jut, amelyen haladva megvalósul­ni látja évtizedekkel korábbi ál­mait, a maga elgondolása, a maga akarata szerint, a maga és sok tár­sa számára. O A kunágotai előadást lát­tam. A mezökovácsházi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet színjátszóinak ez már az ötödik előadása volt. Voltak már Ma- gyardombegyházán, Almáskama­ráson, Nagybánhegyesen és Ke- vermesen is. A megyei művelődési osztály meghívására készülnek Békéscsabára, és elmennek majd az író szülővárosába, Orosházára is. Ami azonban talán a legérde­kesebb, e hónap 27-én Budapesten mutatják be a darabot a Csiszolt Korong és Kőedénygyár dolgozói­nak. Ez az üzem a tsz patronáló üzeme. A két kollektíva között nagyon bensőséges kapcsolat ala­kult ki. Ök is voltak már lenn Pestről, és előadták a „Pettyes”-!. — Persze, jól megvendégeltük őket — mondják a tsz-tagok —, és reméljük, hogy a mi pesti szerep­lésünk is hasonló élmény lesz az ő számunkra. O A színjátszó-csoport tagjai nagyon lelkiismeretesen, lel­kesen, örömmel készültek a be­mutatóra. Az előadás egyik fő ér­deme éppen az, hogy a darab min­den szereplője „valódi” tsz-tag. A velük való beszélgetés során egy­szerűen és őszintén mindent el­mondanak. Most már, hogy az el­ső előadások sikerén túl vagyunk — mondják —, még jobban ké­szülünk, nehogy valahol is szé­gyent valljunk. Megható, ahogyan a Rigó Már­tont alakító 54 éves óvári János bácsi — akiről mindenki úgy be­szél, hogy „ő a társaság lelke” — elmondja, milyen érzéssel szerepel a darabban: — Én életemben most vagyok először szereplő, és sohasem vol­tam még olyan boldog, mint ami­kor hallottam, hogy a közönség megtapsol. Ezután, ha csak lehet, mindig szerepelek. Hiába, öreg lé­temre megszerettem... Kedves János bácsi! Mi, nézők is nagyon megszerettük magát. Nagyon sok ilyen (nem is olyan nagyon) öreg és nagyon sok ilyen lelkes fiatal kellene! A közönségnek talán a legjob­ban tetszett Bokor Mihály (Ko­vács István) és anyja (nagymama — Márton Éva) alakítása. Nagyon jó epizódszereplőknek bizonyul­tak a kupecek, különösen a Dan- csó Sándort alakító Olajos Lajos. De dicséret illeti lelkes játékáért a többi szereplőt: Kiss László, Ja­kab Magdolna, Sándoríalvi János, Ujj Ferenc. Balázs István, Varga Sándor, Bakitai István, Mihalicza Ferenc és Olajos Ferenc tsz-ta- gokat is. Nagyon sok sikert és a sikerekben nagyon sok örömet kí­vánunk mindannyiuknak! © A rendező Balázs Tibor nagy körültekintéssel, lelke­sen rendezte a darabot. Érdeme, hogy megszerettette a szereplők­kel a témát, aminek következté­ben közös erővel sikereket tudnak elérni. Örül neki, hogy a darab, amitől témájánál fogva sokan fél­tek, népszerűvé tudott lenni. (Van olyan hely, ahova hívták vissza a csoportot, még egy előadás tartá­sára.). — Csak bátran hozzá kell fogni — mondja. Tájékoztat még arról is, hogy a csoport ezzel vesz részt a járási Kulich Gyula kulturális szemlén (Mezőkovácsházán) és majd az országos tsz-fesztiválon is. — Addig is szorgalmasan kell próbálnunk — mondja, és az elő­ző előadások tapasztalatai alapján amit csak lehet, még csiszolni a játékon. Az eddigi sikeres előadá­sok után most már sokkal na­gyobb önbizalommal és lelkese­déssel megyünk a további bemu­tatókra, és reméljük, hogy a né­zők ezután is szeretni fogják a darabot. IÖN! J Ö NI A Prága Cirkusz Syulán a Kossuth téren május 26—29-ig vetulégsxevepel Előadások kezdete este 8 óra vasárnap du. 4 órakor is 15 világszámi Idomított vadállatok! J Ö NI JÖN! 4316 Értesítjük vásárlóinkat, hogy 1961. május 29-től május hó 31-ig áru- és göngyöleg-leltározást tartunk Ezen idő alatt az árukiadás szünetel. Délmagyarországi Papír- és Irodaszerértékesitő Vállalat Békés megyei 1. sz. lerakata, Békéscsaba 241 O A tsz elnöke, Báli István elvtárs is ott volt az előadá­son. De nemcsak Kunágotán. Minden próbára, minden előadás­ra elment. Hogyan futotta az ide­jéből? Elmondja, hogy valóban nagyon sok gondjuk, dolguk van, hiszen a gazdaság nagy, ezernél több emberrel kell törődniük a tsz ve­zetőinek. Mégis szakítanak ma­guknak időt, mert a szövetkezet vezetői nevelési feladatnak tekin­tik a kibontakozóban levő sport­életet és a kultúrgárda fejlődésé­nek kérdését is. Volt már rá eset, hogy irigykedve megszólták érte őket. Báli elvtárs azonban határo­zott, helyesen látja, hogy a fellen­dülőben lévő gazdálkodás mellett nagy gondot kell fordítani a mű­velődésre is. Mi is példaképül ál­lítjuk a tsz lelkes vezetőit, hiszen ha mindenütt így csinálnák, sok­kal gyorsabban haladnánk előre a falu művelődése terén. O Összegezve a szép élmény tanulságait, el kell monda­nunk, hogy a mai életet ábrázoló drámának sikere volt azok között az emberek között, akikről, akik­nek szól. Mint a Bercsényi Tsz párttitkára mondta: — Ugyanazt látták színpadon, amit a saját éle­tükben is átéltek. Nem kis dolog ez, és nagyon hálásak vagyunk ér­te az írónak, a rendezőnek, a szereplőknek, nem utolsósorban pedig az Új Alkotmány vezetői­nek. Egyetértünk Csarnai Imre elv­társsal és kívánjuk, hogy a mező­kovácsházi Üj Alkotmány Tsz pél­damutató vállalkozását minél ha­marabb. minél többen kövessék. Beck Zoltán Kontárok A kisiparosok első számú köz­ellensége kétségtelenül a kontár, aki bár nem rendelkezik ipar- engedéllyel, mégis nyugodt lel­kiismerettel munkát vállal. Per­sze úgy, hogy a keresetből sem­milyen adót nem fizet. Azért is merem közellenség­nek nevezni a kontárt, mert a KIOSZ legutóbbi, Békéscsabán rendezett megyei választmányi és titkári értekezletén szinte nem is volt egyetlen olyan fel­szólaló sem, aki ne szólt volna a kontárok ellen. Biztosan nem azért tették a kisiparosok, hogy egymást túllicitálják, hanem mert valóban lépten-nyomon ki­sérti őket ez a veszedelem. Ez a fajta élősködő pedig mindenhol otthon érzi magát, megterem a városban, de még a legkisebb falvakban is. Védekezni ellene roppant nehéz, mert sok kisipa­ros, bár legtöbb esetben tud lé- tézéséről, mégsem mer ellene semmit sem tenni. S ez a megal­kuvás aztán ki másnak hajtaná a malmára a vizet, mint a kon­tárnak? Nincsen rendjén ez így. A kon­tár ugyanis nemcsak a kisiparost károsítja meg azzal, hogy na­gyon sokszor „elszipkázza” előle a munkákat, hanem a társadal­mat is. A kisiparosra jövedelme után bizonyos kötelezettségek teljesítése is hárul, s ezeknek legtöbbje becsülettel eleget is tesz. A kontár ez alól ügyesen kisiklik. Így végső soron az ál­lamot megillető összeget is szem­rebbenés nélkül zsebrevágta. Ebből pedig az következik, hogy a közös ellenség, a kontárok elleni küzdelem érdeke a kisipa­rosnak is, érdeke a hatóságok­nak is. Ha ez az összefogás me­gyénkben is javul, akkoi- való­színű, hogy egyre kevesebb lesz a kisiparosok első számú közellenségének most még min­den kiváltságot élvező kasztja... Podina Péter üj gyógyszertár, tanterem, szivattyútelep Békéscsabán Békéscsaba V. kerületében, a Bacsányi utcában és környékén lakók régi óhaja teljesült. Űj gyógyszertárat kaptak. A több mint félmillió forint beruházás­ból épült gyógyszertár és gyógy­szerészlakás műszaki átvétele né­hány nappal ezelőtt megtörtént. A Gyógyszertár Vállalat ezekben Jó ütemben halad a békéscsabai városerdő telepítése Békéscsabától keletre a várostól midössze néhány kilométerre a ki- szisták ifjúsági sportkombinátot építenek. A sportkombinát a több mint 150 holdas városerdőben kap helyet. Jelenleg 30 holdon már az idei nyáron is hús árnyékot adnak a korábbi években elültetett fák. A területen néhány nappal ezelőtt az egyik központi épület alapozá­sát kezdték el. Az idei építkezés­re egymillió 100 ezer forintot köl­tenek. A város KlSZ-szervezeté- nek kezdeményezésére a fiatalok­ból önkéntes munkabrigádokat szerveznek, amelyek a sportkom­binát építését és a park gondozá­sát munkaszüneti napokon, tár­sadalmi munkával segítik. Háromhetes fácántenyésztői tanfolyam kezdődik Gyomán Népgazdaságunk minden évben jelentős összegű valutához jut ha­zánk nagyszámú vadállományá­ból. A Békés megyei vadásztársa­ságok tagjai eddig is nagy gondot fordítottak a vadállomány növelé­sére. Például a Gyomai Vadász­társaság a korábbi évekhez hason­lóan, az idén is nyolcezer elha­gyott fácántojást gyűjtött össze, hogy kikeltesse és a fácáncsibé­ket felnevelje. Számos hasonló jő példa ellené­re, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége elhatározta, hogy fá­cántenyésztői tanfolyamot rendez, amelyen a hivatásos vadászok még jobban megtanulják, hogyan lehet megmenteni kikaszálás elől a fácántojást, s hogyan, milyen ta­karmánnyal lehet legalább nyolc­hetes korig felnevelni a fácáncsi­béket. A háromhetes tanfolyam megrendezésére — amelyen az ország különböző tájáról 50 hiva­tásos vadász vesz részt — a fá­cántenyésztésben kitűnt Gyomai Vadásztársaság tenyésztelepén ke­rül sor május 22-től. A tanfolya­mon olyan neves előadók lesznek, mint dr. Bertóti István országos vadászati felügyelő, Szederjei Ákos, számos vadászati szakkönyv szerzője, dr. Korbulei István egye­temi docens, Martonics Gyula, a Tatai Állami Fácántelep igazgató­ja és dr. Pátkai Imre, a Madár­tani Intézet munkatársa. Ezzel a tanfolyammal 25 éves mulasztást pótol a Magyar Vadá­szok Országos Szövetsége. a napokban szállítja ki a szüksé­ges gyógyszereket, hogy június el­sejére a vásárlók előtt kaput nyit­hassanak. A gyógyszertál- építését a kör- nyékbeliek társadalmi munkával és anyagi hozzájárulással segítet­ték. Kincses János körzeti tanács­tag a társadalmi munkára szerve­zésben és a hozzájárulás gyűjté­sében példamutatóan dolgozott. * Háromszázötvenezer forintos költséggel a Szarvasi úti VIIl-as számú általános iskolához egy 40 gyermek nevelésére alkalmas tan­termet építettek. A tanterembőví­tést a városfejlesztési alapból va­lósították meg. Az első, az ötödik és a hatodik kerület lakóit éveken át a kerüle­tek mélyebb pontjain állandóan lényegétté a belvíz-veszély. Az V. kerületben a Ludvig utcát, az első kerületben a Csányí utcai sport­pálya környékét és a VI. kerület legnagyobb részében minden év tavaszán, vagy egy jelentősebb esőzés után nagyszabású mentési munkálatokat kellett folytatni az összegyűlt belvíz elvezetésére. A városi tanács 800 ezer forintos be­ruházással szivattyútelepeket ho­zott létre, amelyek segítségével az említett kerületeket többé nem veszélyezteti belvíz. Az új szivaty- tyútelepek üzemeltetését június elsejével kezdik meg. Békés jeleiben, ezer kilométeren 1,ö millió forint megye teraielőszövetke- [ gukban 1957. óta minden évben állami gazdaságaiban, a | megjelenik a guruló könyvesbolt, szántóföldeken és az istállókban gyakran feltűnik 1957 óta, és na­gyon népszerűvé vált a guruló könyvesbolt. Május 17-én reggel a Körösi Állami Gazdaság földjeire gurult a könyvesbolt, s délig 1500 forint értékű könyvet adott el Hoffmann Ferenc a gazdaság dol­gozóinak négy havi részletre, vagy készpénz ellenében. A vásárlók, köztük Takács Jolán, aki most A halhatatlan kedves és a Lázadó hajó című könyveket vásárolta meg, elmondta, hogy gazdasá s tavaly is 14 könyvet vásárolt 229 forint értékben. Debreczenj Ilona pedig 420 forint értékűt. Zöld Ist­ván, a gazdaság konyhavezetője most csaknem száz forintot fize­tett ki készpénzben két kötet könyvért. Hoffmann Ferenc, a guruló köny­vesbolt vezetője elmondotta, hogy tavaly márciustól ez év márciu­sáig 53 ezer kilométer utat tették meg Békés megye termelőszövet­kezeteinek és állami gazdaságai­nak földjén, s egymillió 800 ezer forint értékű könyvet adtak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom