Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-30 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI XVI. ÉVFOLYAM. 125. 1961. MÁJUS 30., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZÁM Tartalékainkról Az emberekről való gondoskodást szolgálja Békéscsaba általános városrendezési terve — 0 Hazafias Népfront városi elnöksége és a városi tanács együttes ülése — A szocialista építés során sokszor esik szó belső tartalékainkról. E fogadom alatt a termelés fellendítését elősegítő, de eddig még nem használt erőforrásokat értünk. Azokat a lehetőségeket, pontosabban azoknak a lehetőségeknek a feltárását, amelyeknek a kihasználása termelékenyebbé, gazdaságosabbá, gyorsabbá és olcsóbbá teszi a munkát. Ilyen belső tartalék például textilüzemeikben a hulladékanyagok feldolgozása, jobb hasznosítása; az eddig nem üzemelt gépek kisebb alakításokkal történő beállítása; az elfekvő alkatrészek felhasználása. vagy más üzemeknek való átadása; s nem utolsósorban az elfekvő újítások alkalmazása a termelésben. Mezőgazdaságunkban is, ha belső tartalékokról beszélünk, általában mindenekelőtt olyan kézzelfogható dolgokra gondolunk, hogy például a félig romos, rossz karban lévő gazdasági épületeket — mint Biharugrán is tették — kis ráfordítással, átalakítással rendbe lehet hozni, hogy alkalmasak legyenek jószágtartásra, csirkenevelésre, magtárnak stb. Maga a föld is belső tartaléka a termelő- szövetkezeteknek, ha duplán terem, ha minél több másodvetést végeznek az arra alkalmas területeken. Általában tehát azoknak a lehetőségeknek a felhasználása és kihasználása jelenti a belső tartalékot, amelyek közvetlenül előrelendítik. gazdaságosabbá teszik a termelést mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban. De vannak más belső tartalékaink is, amelyek feltárása és hasznosítása nem elsősorban az üzemi vagy mezőgazdasági szakemberek feladata. Hanem a politikai munkásoké. Habar nem lehet merev vonalat húzni a kettő közé, mert hiszen az utóbbi alapja az előbbinek, mégis szükséges külön szólni erről. Mik azok a tartalékok, melyeknek feltárása és hasznosítása elsősorban a politikai munkások feladata? Kézenfekvő erre a felelet: azok a szunnyadó erők, energiák, amelyek iparunkban csakúgy, mint mezőgazdaságunkban a dolgozó karjában, agyában rejlenek, s amelyek különböző okoknál fogva még nem szabadultak fel, még nem állnak teljességgel az előrehaladás szolgálatában. Mennyi hasznos, életrevaló ötlet, milyen hatalmas erő szunnyad még mint „rejtett tartalék” az összefogásban, az egységben, az egyén „akarom, hogy előbbre menjünk!” állhatatos szellemében! És mennyi gondosság, megfontoltság, emberismeret, türelem és állhatatosság kell ahhoz, hogy mindezt mindenütt kikovácsolják pártszervezeteink. Hadd mondjunk egy példát. Ha tavaly minden ember dolgozik a medgyes- bodzási megnagyobodott termelő- szövetkezetekben, nem adódtak volna olyan nagy terméskiesések, amelyek miatt több mint egymillió forintos deficittel zárta az évet a község két termelőszövetkezete. S miért nem dolgoztak? Mert nem értették meg a munkavisszatartás anyagi következményeit, azt hogy az új termelési viszonyok között újfajta hozzáállás szükséges a munkához, hiszen a magukéban dolgoznak, s az ő káruk vagy hasznuk lesz munkájuk milyensége. A medgyesbod- zási két termelőszövetkezetben tavaly tehát rejtve maradtak azok az erők, melyek meg tudták volna fordítani a helyzetet, jövedelmezővé tudták volna tenni a közös gazdaságot. Másutt is voltak hasonló — ha nem is ilyen súlyos — jelenségek, annak ellenére, hogy egészében nagyot léptek előre termelőszövetkezeteink az elmúlt esztendőben. Nos, az utóbbi hetek során falura került elvtársak fő feladata, hogy segítsék felszabadulni azt az erőt, mely a közösségben rejlik s amely hatalmas emberi-energia-tartaléka minden termelőszövetkezetnek. Sok helyen talán éppen ez egyes helyi vezetők rossz módszere miatt nem bontakoztak ki ezek az erők. Másutt a maradiság, a régi kisbirtokosi szellem hagyatéka még olyan mérvű volt, hogy nem tudta azt pillanatnyilag ellensúlyozni vagy pontosabban: száműzni a gyenge politikai munka. Megint másutt a spontán, jó kezdeményezések, hasznos és jóindulatú javaslatok meg nem hallgatása következtében maradtak háttérben ezek a tartalékok. A körülményeket, a helyi sajátosságokat megismerni és céltudatosan mind kisebbre zsugorítani ezeket a szubjektív akadályokat úgy, hogy közben felszabaduljon az emberek tudata a különböző kötöttségek alól — ez a ma falun élő politikai munkások fő feladata. S hogy jól birkóznak ezzel a feladattal, azt számos példa máris bizonyítja. Az egyedi jó példákon túl azonban általános vonás e néhány hét tapasztalatából mindenekelőtt az, hogy az egész tagsággal együtt, a kommunisták mellett a legaktívabb pártonkivü- li szövetkezeti gazdák csoportjaira támaszkodva, a pártmunka évtizedes tapasztalatait felhasználva, módszeresen tűzik maguk elé a helyi sajátosságokból eredő legfontosabb célokat. És következetesen küzdenek azok eléréséért. A szövetkezeti gazdák közvetlenül érzik ezáltal, hogy szervezett fellépésük a hiányosságok ellen milyen nagy hatással van az egész közösségre és e munka során új tudat érlelődik bennük: a saját erejüket felfedező emberek büszke tudata. Az olyan községekben, amelyeknek minden egyes tagja tudja, hogy rajta múlik szövetkezete felvirágoztatása, nem bajlódnak már régi hibákkal, mint a pontos munkakezdés, a családtagok bevonása, vagy a tagság bevonása a munkába. Az ilyen közösségben már felszabadultak ezek a belső emberi-energia-tai*talékok s a tagok egyénileg is azon gondolkodnak, hogy rriint lehetne több jövedelemre szert tenni, jobb gazdálkodással hogyan lehetne mind nagyobb hasznot biztosítani maguknak és az egész országnak. Varga Dezső Hétfőn reggel 9 órakor a városi tanacs dísztermében a Hazafias Népfront városi elnöksége és a városi tanács együttes ülést tartott. Az első napirendi pontként a lejárt határidejű tanácsülési határozatok végrehajtásáról szóló jelentést hallgatták meg, majd sor került Békéscsaba város általános rendezési tervének megtárgyalására. Az együttes ülésre Zelenyán- szki György, a városi tanács műszaki osztályának vezetője és Balogh Ferenc, az ÉM Város- és Községrendezési Főosztályának tervezője írásban nyújtották be jelentésüket. Az írásos jelentés történeti visz- szapillantást tesz, hogy a most elkészült tervet már több városrendezési munka előzte meg. így közel egy évtizede készült el Békéscsaba első általános rendezési terve. 1960-ban az általános rendezési terv I. ütemének készítésével párhuzamosan azonban még néhány kiegészítő vizsgálatot el kellett készíteni, amely a tervvel együtt készült dokumentálásra. A most elkészült rendezési terv a következő főbb problémákat oldotta meg; így vizsgálta a város rövid történetét, műemlékeit, a város népgazdasági és táj beli szerepét, a népesség fejlődését, foglalkozási megoszlását. A területfelhasználásnál figyelemmel kellett lenni a városközpont, város- szerkezet, belterületi határ, a lakóterületek, közintézmények, ipari területek, zöldterületek, közlekedési, közmüvek és a mezőgazdasági területek elhelyezésére. A város népgazdasági és tájbeli szerepénél figyelembe vették, hogy a város mezőgazdasági jellegű, a közelmúltban megindult nagyüzemi gazdálkodás azonban sürgetően előírja azt is, hogy munkaigényes mezőgazdasági nyersanyagú, kevés energiát és vizet igénylő ipari üzemek telepítése szükséges. A terv megállapítja, hogy a város- központ excentrikus elhelyezkedésű a jelenleg kialakult lakóterülethez képest és a tervezés során ezen az adottságon tulajdonképpen nem lehet változtatni, mert a városközpont áthelyezése sok meglévő közintézmény felszámolásával és sok szanálással járt volna, tgy a terv azt javasolja, hogy bővíteni kell a belterületi határt és a magasszintű építkezést kell előtérbe helyezni. Az építési övezetek közül az 1- es, 2-es, 3-as övezetekben a vízellátás közkifolyás rendszerű lesz, mert a meghatározás szerint ezek a területek csatornázatlanok. A többi területeken csatornázott és vízvezetékes lakások épülnek. A város nagyarányú távlati terve megkívánta, hogy a közintézmények fejlesztését is biztosítsa. A program ezt a célt messzemenően figyelembe vette, ezért a terv elkészítése során több, a város egész területére kiható és nagy jelentőségű közintézményt a városközpontban, vagy annak közvetlen közelében helyezett el, a meglévők számára pedig a szükséghez képest fejlesztési lehetőséget biztosított. így például a terv már részletesen megjelölte, hogy a város főterét a Sztálin út délkeleti oldalának lebontásával, kiszélesítésével lényegesen megnövelik és a mai Szabadság és Szent István terekkel együtt az új tér nagy T- alakot képez. Ez a korrekció lehetővé tette a Sztálin útnak a 437-es útba való merőleges csatlakoztatását, forgalmi szempontból balesetmentes kialakítását és végül, de nem utolsósorban új megyei közintézmények elhelyezését. Ezen az új téx--oldalon helyezték el a megyei tanács, a megyei bíróság, a megyei ifjúsági ház, megyei könyvtár, megyei rendőrkapitányság és egy új szálloda épületét. A városközpontba került a központi nagyáruház, az autóbuszpályaudvar, a hozzá tartozó irodákkal, IBUSZ-szal, egy új sport- csarnok, új színház, központi művelődési ház, egy új mozi, a köz- gazdasági technikum új épülete. A terv messzemenően gondoskodik a vasúton túli területről is, amelynek elszakítottsága miatt szüksége van egy városi alközpontra. Itt, a kialakítandó városi alközpontban helyezték el a kerületi tanácsházát, a tömegszervezeti székházat, áruházat, postahivatalt, kerületi művelődési otthont és néhány alsófokú közintézményt (mint: iskola, óvoda, bölcsőde, üzlet, rendelő). Az írásban beterjesztett tervhez tizennégy hozzászólás hangzott el, és a hozzászólók kiemelték, hogy Békéscsaba fejlesztése az egész város érdeke és ehhez mindenkinek hozzá kell járulnia. Such János elvtárs, az MSZMP városi bizottságának első titkára hozzászólásában elmondta, hogy a terv megvalósításához az kell, hogy mindenki szeresse városát. Ez a terv nem 20 évre szól, hanem sokkal szélesebb távlatokat jelöl meg, de megvalósítani csak akkor lehet, ha ebből mindnyájan kivesszük a részünket. Mindenki tegye ehhez a tervhez hozzá a maga javaslatát, mert csak így lehet felépíteni, szebbé tenni városunkat. Kendra János elvtárs, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára hozzászólásában elmondta, hogy a népfront aktivistáinak ismertetni kell majd ezt a tervet a vái’os lakóival. Zelenyánszki György elvtárs a hozzászólásokat összefoglalva elmondotta, hogy az emberekről való gondoskodási szolgálja Békéscsaba általános városrendezési terve és megvalósítása csak rajtunk múlik. A városi tanácsülés ezután rendeleteket fogadott el a lakóbizottságok szexvezetéről, választásáról és működéséről, a köztisztaság és közegészségügy fenntartásáról, a közterületek használatáról, az utcák, terek fásításáról, valamint a parkok és madarak védelméről. A tanács és a Hazafias Népfront városi elnökségének együttes ülése Palyik György elvtáx-snak, a városi tanács v. b.-elnökhelyettesé- nek zárszavával ért véget. (—czi) Az idén 25 000 holdat öntöznek, jövőre újabb öutözötelepek épülnek a tsz-ekben Az elmúlt öt évben megyénk í ermelőszövetkezeteiben kereken 12 ezer holddal növekedett az öntözéses gazdálkodás területe. A terméseredmények alakulására igen kedvező hatással volt az öntözővíz. Lucernaszénából, kukoricából, cukorrépából csaknem megkétszereződött a korábbi évek terméseredménye. Ezeket látva, megyénk közös gazdaságai mind nagyobb ütemben veszik igénybe és használják ki az öntözéses gazdálkodás lehetőségeit. Az idén már 25 000 hold öntözését valósítják meg. Ebből a 25 000 holdból ezer holdon — főként a mezőkovácsházi és orosházi járásban — vert kutak vizét használják öntözésx’e. A megyei tanács és a Vízügyi Igazgatóság megállapodása szerint mintegy 10 ezer holdon lehetővé teszik az egyszeri öntözést is. Az öntözési igények és a rendel- ( kezésre álló vízmennyiség között ! az összhang ellentmondásba megy át. Ugyanis a termelőszövetkeze tek akkora vízigénnyel állnak elő amely meghaladja a nyári víz készletet. Ezeket figyelembe véve a megyei tanács és a Vízügyi Igaz gatóság felosztja a vízkészletet é azt a szövetkezetek rendelkező sére bocsátja. Az öntözéses gazdálkodás szer vezésében jövőre újabb nagyobi lépést tesz előre a megye. Eddij 75 termelőszövetkezet 19 000 hol< új öntözőtelep építését kérte. í békési Kossuth Tsz 1500, az ugyan csak békési Október 6 Tsz 1000, i gyomai Dózsa Tsz 1500, a békés szentandrási Rákóczi Tsz 900 hol( szántóföld öntözésére készül. I jövő évi öntözőtelepek építésére ; termelőszövetkezetek abban a: esetben kapnak engedélyt, ameny nyiben a vízkészlet, a szövetkeze munkaei'ő-ellátottsága és a szak értelem rendelkezésükre áll, to vábbá ha nagy mennyiségű istállótrágya készleteik vannak.
