Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-16 / 113. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ära 50 fillér *c Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. MÁJUS 16., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM A nép szolgálatában 500 gép, főbb ezer pár lóiogaf és 15 ezer szövetkezeti tag dolgozik a termelőszövetkezetek földjén A termelőszövetkezetek nagy táblain kora reggel munkába állnak a fűkaszák, a rendsodrók, a növényápoló gépek és a kézikapások. Ezen a vidéken 500 saját és gépállomás! gép vágja a dús lucernarendet, kultivátorozza a napraforgót és kukoricát, nyomukban tizenötezer termelőszövetkezeti tag forgatja és gyűjti a szénát, egyeli a cukorrépát, kukoricát és napraforgót. A négy nemzetiség lakta Eleken a Lenin Tsz határában — ahol írásban vállalták a családok, hogy milyen nagy területet művelnek meg — már befejezték az 540 iiold cukorrépa egyelését, Jelenleg 700 szövetkezeti tag szorgoskodik a földeken: a gépek nyomában egyelik a napraforgót, a kukoricát. A dűlóutakon szinte egymást érik a lucernát szállító gépi és lóvontatású járművek, kazalozzák az illatos szénát. Az újkígyósi Aranykalász Tsz nagy tábláin olyan jól sikerült megszervezni a tavaszi munkát, hogy a szomszédos szabadkígyósi Szabad Föld Tsz szénabetakari- tásában is segíthetnek. A korai vetés megyeszer- te érezteti hátasát: eddig 8 ezer holdon egyelték ki a cukorrépát, mert ebbe a fontos munkába besegítenek a családtagok is. , Az orosházi Dózsa Tsz határában egyszerre kaszálják a szénát és kapálják a napraforgót, kukoricát. A gépállomási és saját gépek az évek óta kialakított nagy táblákon szorgoskodnak, a tavasszal bevitt kisparcellákon pedig lófogatok irtják a gyomot. A mezőkovácsházi és Battonyai Gépállomás körzetében hossz-kereszt irányban kultivátorozzák a jól sikerült négyzetes kukoricát. A Körösök közeiében gazdálkodó termelőszövetkezetek szabadföldi kertészeteiben virágzanak a korai paprika- és paradicsom-palánták, kapálják a káposzta- karfiol- és hagymaföldet a kertészek. Az elmúlt félév munkáját értékelték a KIOSZ megyei választmányi és titkári értekezletén Né*hány nappal ezelőtt kisebb társaságban beszélgettünk. Egy végeredményben hétköznapi eseményről volt szó: az egyik körzetben tanácstagi beszámoló zajlott le, amelyben az adott körzet választott tanácstagja ismertette az elmúlt időszakban folytatott tevékenységét, beszámolt munkájáról, s meghallgatta választói felszólalásait, észrevételeit, javaslatait. A beszélgetés — a témán belül — sok mindent érintett, végül elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor országvezetésünk elvi kérdéseire fordult a Szó. A beszélgetés végül sok-sok gondolatot adott, amelyek végeredményben mindennaposak, de ha az ember summázva foglalja őket össze, nem tud velük foglalkozni az emelkedettség érzése nélkül. Életünk mélységes demokratizmusának mutatója az, hogy választott vezetőink — kezdve az egyszerű tanácstagtól a Elnöki Tanács elnökéig — úgyszólván nap mint nap találkoznak, nap mint nap kapcsolatba kerülnek a dolgozó emberekkel, az ország lakosaival. Egy idősebb tsz-gazda mesélte a múltkor: valamilyen problémája volt, fogta magát, felutazott Budapestre azzal, hogy személyesen találkozik a Minisztertanács elnökével. Kérését meghallgatták, Münnich elvtárs fogadta, hosszan elbeszélgetett vele — barátian, elvtársian, és ami kérése volt — elintéződött. Gondoljuk el, micsoda óriási változásnak kellett végbemenni az egyszerű falusi emberben ahhoz, hogy minden különösebb előkészület nélkül, egyenesen a Minisztertanács elnökéhez menjen, kérjen és kapjon fogadtatást. Mert ez a falusi ember életének nagyobb részét olyan rendszerben élte le, amelyben a községházán is remegő kézzel kellett levenni a kalapot nemcsak a jegyző, vagy a főjegyző, hanem az egyszerű kis tisztviselő előtt is. Micsoda változás ment végbe ennek az idős falusi embernek a lelkivilágában ahhoz, hogy bekopogtatott a miniszterelnök ajtaján. Ez a változás: az elmúlt 16 esztendő eredménye, azoknak a felszabadult éveknek új lelket formáló munkája, amely nemcsak megteremtette a munkáshatalmat, de bele is oltotta az egyszerű emberek leikébe, hogy ez a hatalom valóban az övék, éljenek vele mind a maguk, mind pedig az egész ország javára. A mi államhatalmunk — a nép valóságos, megtestesült hatalma. Á dolgozó nép és a vezetők közötti kapcsolatnak ezernyi és ezernyi lehetősége, számos formája van. Nem az a jellemző, nem az a tipikus, hogy az emberek bekopogtatnak a parlament kapuján, hanem az, hogy maguk a vezetők érzik kötelezettségüknek, hogy felkeressék mindennapi életük helyén a dolgozókat, ott a helyszínen ismerkedjenek meg azokkal az örömökkel, vagy éppen gondokkal, amelyek a dolgozó embereket körülveszik. A közelmúltban olvashattuk a lapban: megyénk képviselői Gyomén tartották meg rendes ülésüket. De ez nem egyedülálló eset, sorolhatnánk tovább, hogy választott országgyűlési képviselőink mikor és hol tartották meg rendes ülésüket, de ez nem egyedülálló eset, sorolhatnánk tovább, hogy választott országgyűlési képviselőink mikor és hol tartottak beszámolókat, tartottak fogadóórákat. S hogy mi a jelentősége, mi az értéke egy ilyen közvetlen tanácskozásnak, beszélgetésnek, jól mutatja a gyomai képviselői csoportülés napirendi anyaga is. Miről beszélgettek megyénk képviselői? Arról, hogy fokozott minőségi követelményeket kell állítani a termelőszövetkezeti építkezéseket végző vállalatokkal szemben. Javaslat született arra is, hogy az újonnan épült és felépítendő tsz-épületeket szakbizottság vegye át — meg kell alakítani egy ilyen átvevő szakbizottságot. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a nagyobb építkezéseket, olyanokat, amelyek nemcsak egy termelőszövetkezetet érintenek — a tsz-ek közös erőből valósítsanak :neg. Beszeltek arról is, hogy a szövetkezetek tulajdonában lévő különböző gépek olcsóbb, szakszerűbb, jobb megjavítása érdekében helyenként hozzanak létre közös javítóműhelyeket. Szó esett a tájegység szerinti gazdálkodás megvalósításáról ... És így sorolhatnánk tovább a témákat. A mindennapi élet, a mindennapos ©lőrehaladás gondjai, problémái szerepeltek ezen a napirenden. Olyan problémák, amelyeknek megoldására lehetőség van és amelyek megoldásával újra és újra előreléphetnek, előrehaladhatnak megyénk termelőszövetkezetei, egyre jobban, egyre szebben és gazdagabban élhetnek a közös gazdaságok tagjai, szorgalmas munkásai. A dolgozó emberekkel való törődés, a dolgozó emberek javának, fejlődésének, felemelkedésének hű szolgálata — ez az, amit a mi vezetőink tiszta szívvel, s őszinte szándékkal vállaltak, amikor elfogadták választóik megbízatását. A mi vezetőink — egyek a néppel, a nép soraiból nőttek fel a községi tanácstagságig éppen úgy, mint az országgyűlési képviselő helyéig a parlamentben, vagy éppen a miniszteri funkcióig. Ez adja meg közvetlen, bátor, szókimondó és lelkes hangulatát az olyan eseményeknek, amikor a munkások, parasztok elválasztott vezetőik találkoznak beszámolókon, fogadóórákon, látogatások során. A mi megyénk népe is nyitott szívvel fogadja mindenkor vezetőit, mert tudja róluk, hogy az ő ügyüket képviselik, az ő ügyeikben fáradoznak nagy szorgalommal és odaadással, mert a nép szolgálata szent és nagy ügy — népi hatalmunk szent és nagy ügye. Dér Ferenc A KIOSZ megyei szervezete hétfőn tartotta meg Békéscsabán a megyei választmányi és titkári értekezletet. A tanácskozáson részt Vett Semsei Ferenc, a KIOSZ Országos Központja személyzeti csoportjának vezetője, Veszelka György, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának munkatársa, valamint a KISZÖV, a megyei tanács ipari és pénzügyi osztályának több dolgozója. Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára beszámolójában értékelte azt a tevékenységet, amelyet a járási és a helyi csoportok a múlt félévben kifejtettek. Közölte, hogy az elmúlt hat hónapban sokat javult a szervezetek munkája, hiszen Békés megye, amely a legutóbbi értékeléskor a megyék versenyében a 17. helyen végzett, most a hetedik helyet szerezte meg. Plenter elvtárs elmondotta, hogy javult a kapcsolat a KIA termelőszövetkezetek portáin 227 állandó és ideiglenes jellegű házi építőbrigád csaknem kétezer tagja szorgoskodik az építkezéseken, átalakításokon és tatarozáson. Megyeszerte sok olcsó, szerfás ólat és istállót emelnek tető alá, de jól hasznosítják a bontott anyagokat is. Az egy éve gazdálkodó medgyesegyházi Aranykalász Tsz-ben bontott anyagból építettek modem sertés-kombinátot fiaztatóval, hizlaldával és süldő- szállással berendezve. Az ugyancsak egy éves gyulai Zöld Mező- Tsz-ben újjávarázsolt tanyák, új irodák, felújított és teljesen új gazdasági épületek egész sora dicséri a házi építőbrigád jó munkáját. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ben — amely a Sárrét legszegényebb vidékén, terméketlen síkságon alakult — az utóbbi hat év SZÖV-vel és a kisipari termelő- szövetkezetekkel. Az elmúlt időszakban sokat tett a KIOSZ a szakmai oktatás fejlesztéséért is, amit az is bizonyít, hogy nyolc tanfolyamot fejeztek be sikeresen. A jövőben azonban arra van szükség, hogy a járási székhelyeken is szervezzenek szakmai továbbképző tanfolyamokat. Több városban és községben — amint a beszámolóban is elhangzott — a kisiparosok társadalmi munkával járulnak hozzá lakhelyük szépítéséhez, fejlesztéséhez. A beszámoló utáni vitában 16- an szólaltak fel. Csepregi Károly, a békéscsabai járási csoport titkára elmondotta, hogy egyre inkább javul a kapcsolatuk a kisipari szövetkezetek tagjaival. Elhatározták többek között azt is, hogy a jövőben közös klubot rendeznek be, ahol együtt tekintik juhhodályt, csibenevelőt, gondozói lakást és egyebet építettek. Jelenleg 50 termelőszövetkezeti tag segít az építkezésben, fiaztatót, süldőszállást és lóistállót építenek, nyolc termelőszövetkezeti tagnak modem kétszobás, fürdőszobás családi házat. Sok háztáji portán tataroznak, nagy ablakokat raknak a kicsik helyére, azután segítenek a kevés tapasztalattal rendelkező fiatal szeghalmi Egyetértés Tsz-nek. Az orosházi Dózsa Tsz-ben — ahol évente 700—800 ezer szénporos téglát égetnek — eddig hat és fél ezer szarvasmarha, ló, sertés, juh és baromfi í-észére építettek férőhelyet saját anyagból a házi építőbrigád tagjai, a tagok családi házát is ők emelik tető alá, amihez a szénporos téglát a szövetkezettől vásárolják. meg majd a televízió műsorát, közösen szórakoznak. Kecskeméti László, a békési járási szervezet titkára szintén arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a szövetkezetek tagjaival baráti kapcsolatokat teremtenek. Tóth József, a dévaványai csoport titkára felszólalásában elmondotta, hogy a KIOSZ szervezet tagjai 7500 forint értékű társadalmi munkát vállaltak a községi fürdő építésénél. , A felszólalók örömmel üdvözölték, hogy előreláthatóan a jövő év elején megjelenik a kisiparosok nyugdíjtörvénye. A tanácskozáson szinte valamennyien szóvá tették a kontárkodást, s kérték, hogy a hatósági szervek erélyesebben, vegyék fel a küzdelmet a kontárokkal szemben. Semsei Ferenc, a KIOSZ Országos Központjának kiküldöttje felszólalásában részletesen ismertette a nyugdíj-törvényt, amelyről elmondotta, hogy az kötelező lesz valamennyi kisiparosra. A tanácskozás végén Semsei elvtárs a könnyűipari miniszter megbízásából Bíró József vésztői fényképésznek átadta a ,,Könnyűipar kiváló dolgozója” jelvényt és oklevelet. Az elmúlt félévi munka eredményeként a békési járási csoport és a tótkomlósi helyi csoport érdemelte ki a megyei titkárság Vörös Vándorzászlaját. Többen kaptak a tanácskozáson ezenkívül pénz- és tárgyjutalmat. Százflzenhét díjtalan véradó Orosházán Tegnap, május 15-én, Orosháza város Vöröskereszt-szervezete díjtalan véradó-napot rendezett, melynek során 117 embertől vettek vért a megyei Vérkonzerváló Állomás dolgozói. A véradók között elsőnek jelentkeztek a város vezető emberei; Tízmillió forint értékű ólat, istállót emelt már tetű alá a füzesgyarmati Aranykalász Tsz házi épifirigádja alatt tízmillió forint értékű ólat,
