Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-25 / 121. szám

196május 25., csütörtök népújság 5 Alföldi könyvtáros-tapasztalatcsere volt megyénkben Háromnapos tájértekezleten tanácskoztak megyénkben a Bé­kés, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyei könyvtárvezetők, járási könyvtárosok, a művelődésügyi minisztérium könyvtári osztályá­nak vezetői, a szakszervezeti könyvtárak, az Országos Széche­nyi Könyvtár, a Békés megyei pártbizottság, a megyei tanácsok művelődési osztályainak képvise­lői és a szegedi Egyetemi Könyv­tár igazgatója. A tanácskozás első napján, a gyulai Erkel Ferenc művelődési házban szemléltették a Békés­csabai Megyei Könyvtár tevé­kenységét és Lipták Pál Kossuth- d.íjas könyvtárvezető vitaindító könyvtárfejlesztésre adják, a já­rási tanács filmvetítőt is kölcsö­nöz az előadásokra. Részletesen beszélt a járási könyvtár és a ter­melőszövetkezetek erősödő kap­csolatáról. Sorozatos megállapo­dásokat kötnek a szövetkezetek­kel és segítik a szövetkezeti szak­emberképzést is szakkönyvek megszerzésével a könyvtárközi kölcsönzés útján. A vitában sokan — köztük Kon­dor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztá­lyának vezetője. Sallai István, az Országos Széchenyi Könyv­tár módszertani osztályának vezetője, Páldi Róbert, A könyvtáros c. folyóirat főszer­előadást tartott a Békés Megyei í kesztője, Futaki Gergely, a békési, Könyvtár és a járási könyvtárak Balogh György, a mezőkovácsházi, községi könyvtárakat irányító és | Bilincsi Lajos, a püspökladányi, zes, ^Jveze f Alia segítő munkájáról, a községi könyvtárak tanácsi kezelésbe adá­sának tapasztalatairól, a sokrétű könyvtári munkáról. Többek kö­zött elmondta, hogy a Megyei Könyvtár ma már nemcsak szer­vező, hanem módszertani köz­pont is. A járásokban is színvo­nalas módszertani munkát fejte­nek ki, s ez alapos felkészültséget követel. Lipták Pál beszámolt ar­ról is, hogy a megyében jól be­vált a szabadpolcos könyvkölcsön­zés, s az idén valamennyi tanácsi elésbe átadott könyvtárban be­vetik ezt a kölcsönzési módot. Általános tapasztalat, hogy a ta­nácsi kezelésbe vett könyvtárak­ban növekszik a forgalom, na­gyobb a könyvbeszerzésre fordí­tott összeg is. A megyében még 36 könyvtár vár tanácsi átvétel­re, s 36 olyan termelőszövetkezeti könyvtár is van, melyet mint kölcsönző-állományt vagy fiók­könyvtárat működtetnek. Nagy figyelemmel hallgatták dr. Némedy Endrének, a gyulai járási könyvtár vezetőjének tar­talmas beszámolóját is, amelyben szólt a járási könyvtár és a já­rási tanács v. b. jó kapcsolatáról. A járásban a párt és a tanácsi szervek példásan támogatják a könyvtárakat. A falvak a köz­r*:11“*“ a“B 2-3 Nagy Janos, a tiszafüredi járási könyvtár vezetője — mondták el értékes tapasztalataikat, észrevé­teleiket és javaslataikat. A ta­nácskozás után irodalmi esten ta­lálkoztak könyvtárosok és olva­sók; Budapestről Csoóri Sándor, Földeák János, Mátyás Ferenc, Tímár Máté írók vettek részt az irodalmi estein, amelyen a Békés megyei Jókai Színház tagjai is felléptek. Csütörtökön a résztvevők autó- busz-körutat tettek a Körös-vidé­ken, meglátogatták a dobozi, a bé­kési, a mezőberényi, a köröstarcsai és a körösladányi könyvtárt. Este a békéscsabai Balassi művelődési házban nagy tetszéssel végignéz­ték a Balassi táncegyüttes díszelő­adását. A találkozó harmadik nap­ján a Megyei Könyvtár olvasóter­mében összefoglalták a találkozó bőséges tapasztalatát. A három­napos tapasztalatcserén a vezető könyvtárosok a megyei tanácsok művelődési osztályainak képvise­lőivel is nézetet cseréltek, s egye­bek között megtárgyalták a falusi népkönyvtárak fejlesztésének kér­déseit, s általában a könyvtárosi munka igényes és sokoldalú fel­adatait. Mint Kállai Istvánná, a Békés megyei népművelési állandó bi­zottság elnöke és Sándor Jánosné, a Hajdú megyei tanács művelő­dési osztályának képviselője el­mondották felszólalásukban, a két megyében a tanácsok mindinkább felismerik a könyvtárak jelentős szerepét a szakmai és a világnézeti műveltség terjesztésében, napi­rendre tűzték a könyvtárak rend­szeres támogatását, egyre több ta- nácsülési határozat foglalkozik a könyvtárak fejlesztésével. Tóth Árpád, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója zárósza­vában elismeiéssel nyilatkozott a Békés megyei könyvtárról. A könyvtár évről évre következete­sebb, tudatosabb és tervszerűbb munkát végez, nagyon örvendete­sen megerősödött, példaképül szolgál az országban, s megérett arra, hogy még magasabb tartal­mú feladatot kapjon — közölte. A tanácskozáson egybehangzóan kicsendült, hogy a könyvtárak ügye ina különösen fontos műve­lődési ügy, amelynek lényeges szerepe van a falvak korszerű át­alakításában. Ballabás László Rádió- és televízió-műsor PÉNTEK, 1961. MÁJUS 2«. KOSSUTH RADIO: 8.10 Könnyű me­lódiák. 9.00 Vidám percek. 9.15 Zene­kari muzsika. 9.50 A. I. Krilov fabu­láiból. 10.00 Hírek. 10.10 Napirenden. 10.15 Színes népi muzsika. 10.59 Lottó- eredmények. 11.00 Az elvarázsolt kas­tély. 11.30 A Csehszlovák Hadsereg központi fúvószenekara játszik. 12.00 Hírek. 12.15 Vásár-rádió, Budapest! 13.00 Babra és Ibolya. 13.20 A Moszkvai Rádió esztrádzenekara játszik. 13.45 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazda­ságáról. 14.00 Beethoven: A-dur szo­náta, 14.20 Sportoló ifjúság. 14.40 A Club-együttes játszik, Záray Márta énekel. 15.00 Hírek. 15.10 „Üj nótát fúj­junk .. ” 15.30 Bárány Tamás két el­beszélése. 15.50 Szív küldi . . . lő.20 Közvetítés a Budapesti Ipari Vásárból. 16.40 A Munkásőrség központi férfikara énekel. 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 Rádióiskola. 18.45 Csárdások. 19.05 Mai emberek. 19.20 Zenekan muzsika. 19.45 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Akiket szívesen hallga­tunk . . . 21.00 Az amybánya. 21.47 Ne­nényi Lili énekel. 22.00 Hírek. 22.20 ránczene. 23.00 Kamarazene. 24.00 Hí­rek. 0.10 Álomszonáta. . . 0.30 Himnusz. PETŐFI RÁDIÓ: 8.00 Hírek. 14.15 Ha­vasi kürt. 14.40 A kis Miron. 15.00 Szó­rakoztató zenekari muzsika, magyar szerzők műveiből. 15.50 Egy este ä munkásszállóban. 16.00 Hírek. 16.05 Operarészletek. 16.50 1000 szó németül. 17.00 Dalok. 17.25 Színházi elet Békés­csabán. 17.45 Sárközi Gyula népizene­kara játszik. 18.00 Hírek. 18.05 Bágya András: Könnyűzene hegedűre és ze­nekarra. 18.28 Saljapin — maszk nélkül. 18.48 Virágok vetélkedése. 19.00 Hírek. 19.05 Operettrészletek. 20.00 Heti hang­verseny-kalauz. 20.40 Falurádió. 21.00 Hírek. 21.10 Tánczene. 21.50 Angyalföld történetírói 22.00 Zenekari muzsika. 23.00 Hírek. 23.15 Műsorzárás. TELEVÍZIÓ: Adásszünet. A riksakuli Színes japán film — Bizonyára sokan látták annak idején A vihar kapujában című japán filmet. Annak kitűnő fő­szereplője, Tosiro Mifti­ne alakítja a riksakuli Matsugoroját. Maga a film művészileg és mon­danivalójában is nagy értékű, nem hiába nyert a velencei fesztiválon nagydíjat. Egy riksakuli az utcán síró gyermeket talál, hazaviszi szülei­hez. A gyermek apja, egy katonatiszt és an­nak szépséges felesége, Josiko nagyon megörül­nek elveszettnek hitt fi­acskájuknak és pénzzel akarják jutalmazni a ku- iit, aki azonban büsz­kén elhárítja magától ezt, mondván, hogy em­beri kötelességből tette... így kezdődik a film, melyet a békéscsabai Szabadság filmszínház mutat be. 111 i ■ i ■ i i i i i a m SZABADSÁG MOZI. Békéscsaba Május 25—31: A riksakuli. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. BRIGÁD MOZI. Békéscsaba. Május 25—31: Halálhajó. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4. fél 6. fél 8. A békéscsabai SZABADSÁG és BRI­GÁD MOZI közli, hogy a későn ér­kezők csak a híradó utáni szünetben foglalhatják el helyüket. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt ll—1-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba. Május 25— 28: Messzi utca. K. h.: fél 6. fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Május 26— 28: Meztelen igazság. K. h.: 8, v\: 4, 6. 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Május 26—28: Bölcsödal. K. h.: 6, 8. v.: 4, 6, 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Májúé 25—30: Énekes csavargó. K. h: fél 6, fél 8, v: fél 4. fél 6, fél 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Május 25— 28: Seiler utca 8. K. h: 6. 8, v: 4, 6, 8. ERKEL MOZI, Gyula. Május 26— 28: A niesterdetektív. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Májiw 25— 28: Serdülő lányom. K. h: 6. 8, r: 4, 6, 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI. Mezóko­vácsháza. Május 26—28: A kutyás hölgy. K. h.: 8, v.: 4. 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Május 26— 28: Orvos a válaszúton. K. h.: 8, v.: 4. 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Május 25—28: Különös kirándulás. K. h.: 6, 8. v.: 4, 6, 8. ADY MOZI, Szeghalom. Május 2ö—28: Alba Regia. K. h.. 8, v.: 4, 6, 8. AVt\\\\VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV»*VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVt Százliíízas lakődalőfit Bemutató a Békés megyei lókai Színházban Simon Magda Százházas lako­dalom című háromíelvonásos szín­műve már a tájelőadásokon is va­lóságos sikerutat futott be és e napokban — amikor a színház Békéscsabán is műsorára tűzte — éri el sikerének tetőpontját, me­lyet a bemutató előadást jutalma­zó egyértelmű és erőteljes taps, az elismerés elkapott félmondatai is bizonyítanak. Mélyhatású, bonyo­lult problémákat felszínre hozó drámával állunk szemben, mely­nek cselekményszövése, bonyolítá­sa, s a felmerülő kérdések sorra- i’endre való tisztán kicsendülő megválaszolása nemcsak az író­nő mesterségbeli tudását igazolja, hanem világnézetéről is meggyő­zően ad vallomást. Ha nagyon leegyszerűsítenénk a színmű alapkonfliktusát, akkor azt mondhatnánk; a múlt és a je­len, a régi, elavult társadalom maradványai harcolnak a ma társadalmával, a jövővel — a szé­pülő, gazdagodó falusi élet küzd a régi falu árnyaival, visszahúzó, szívben-agyban még sok em­berben uralkodó szellemeivel. Nem egyszerű ez a harc, és Simon Magda kiváló színművében lem az, számtalan oldalága, szö- trevénye van és hogy ezt erőtelje­sen érzékelteti a mű: első és ta­lán legnagyobb érdeme. Ha leegy­szerűsítené a paraszti vívódást, a „föld-teóriát” a régi társadalom minden rendű és rangú itt felej­tett nézetét — nem lenne annyira igaz, s nem lenne annyira meg­győző, példát adó az új győzelme a régi felett, mely így, itt, a ma­ga helyén szükségszerűen bekö­vetkezik, nehéz küzdelmek árán. az igaz, de egy percig sem bi­zonytalanul. A darab cselekménye két család életéi tárja fel és e két család viszálya, konfliktusa a múltban gyökerezik. A sötétség, ..csak a vagyon számít, nem az emberi ér­zés, nem a szerelem” átkos súlya alatt jut holtvágányra már akkor, régen Rácz Károly szolgalegény élete, aki szerelmét is megcsú­folva elveszi a nagygazda lányát, csak azért, hogy ő is „gazda” le­hessen. Rozi, az elhagyott szerel­mes pedig Rácz komájához, Szi­lágyihoz megy férjhez, „csakazért- is” és hosszú évekig siratja régi szerelmét. Az évek múlnak, eljön a felszabadulás és újabb hosszú évek után a régi harag újra fel­szakad: a két egymást kerülő csa­lád gyermekei megszeretik egy­mást, s össze akarnak házasod­ni. Csakhogy akkorra már Szilá­gyi a falu vezető embere: tsz-el- nök, Rácz pedig önmagába fordu­ló, magánakvaló egyéni gazda még mindig, aki hallani sem akar a szövetkezetről és portáján mint­ha megállt volna az idő, valahol ">. 30-as évek tájékán. Simon Magda gyors expozíció jó szemmel, és tiszta világnézeti talajon állva alakította ki az elő­adás arányait és — nagyon helye­sen — a régi és az új harcát ren­dezésével még erőteljesebben hangsúlyozta, még sokoldalúbban tárta a néző elé. Kitűnő, hogy vé­gig egységes stílust teremtett (jól megfigyelte tehát a való életet), Jelenet a II. felvonásból. (Révai Judit és Körösztös István) után azonnal kibontja ezt a mély konfliktust, s máris benne élünk, mindent elönt a szinte késhegyig menő harc a régi és az új életfel­fogás, Rácz és Szilágyi között. Körösztös István — annyi nagy­szerű paraszti-alakítással a háta mögött — fogta kezébe és rendez­te Simon Magda színművét, sőt Rácz Károly szerepét is ő formál­ta meg. Körösztös — a rendező — tempóérzéke a hosszadalmas pár­beszédek során is megőrzi a fi­gyelmet, egyszóval rendezői szem­pontból kerek egész az előadás, minden a helyén van, és — ami most már egyre inkább nem újság a Jókai Színházban — a szerep- osztás is igen jó. A hat szereplő művész közül ne­héz lenne kiemelni azt, hogy ki volt a legjobb, ki gyengébb, meri így együtt, a hat művész nagyon jó együttes benyomását kelti. A két vetélytárs, Szilágyi és Rácz megformálója: Solti Bertalan Kos- suth-díjas és Körösztös István a legjobb a jók között. Solti egysze­rű eszközökkel is gazdag tartal­mú emberábrázoló művészete eb­ben a nem könnyű, új embertí­pust bemutató alakban is újból elragadott. Kimértsége, látszóla­gos hidegsége forró emberi szívet takar és amikor a jövőbe vetett hitéről beszél, minden szava igaz. Körösztös István idős Rácz Ká­roly alakítója a sok paraszti fi­gura után is tudott újat adni és felvonultatta ebben a szerepben a színművészet sok-sok jó fegyverét, olyan fegyvereket, melyekkel csak igazi művészek rendelkeznek. A harmadik felvonásban nagy ma­gasságokba jutott fel. Nagyon tet­szett Doby írisz élettől duzzadó játéka, ízes, szép beszéde, de ha­sonlóképpen elismeréssel kell szó­tanunk Révai Juditról is, aki Ráczné rövid szerepében sokszoros elismerésre méltót produkált. A fiatal szerelmesek kedvesek. Ifjú Ráczot „jobban eresztette el az írónő” és Rajna Mihály élt is ez­zel a lehetőséggel. Déry Mária túlságosan vérszegény szerepét is melegséggel töltötte meg, az ő alakítása is tetszett. Tarr Béla díszlete jó, különös­képpen idős Ráczék szobája jel- 'emző és hangsúlyozott. Sass Ervin»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom