Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-23 / 119. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. május 23., kedd (liádorosl gyei langyos szél fúj, a nap néha ekmllan, s a főutcán egy paraszt- kocsi zörög. A kútnál három asz- szony beszélget.., piac van Gádoroson. — Hogy a cseresznye? — kérdezi egy fiú, egy kis kas cseresznyére mutatva a piacon áruló nénitől. — Tíz forint... — Di’ága az még — a gyerek felpattan a kerékpárra, eszeveszettül csöngetve lóriik ázik ki a piaci forgatagból. „Cukros" és társai A 'főutcán kopott szürke ház, ajtaja fölött kiírás: Könyvtár. A szobában 25-en, 30-an lehetnek. Az általános iskola VIII. b) osztálya könyvtárlátogatáson vesz részt, Puír>n ki István tanár vezetésével. — Hányán jártok az osztályba? — fordulok egy eleven tekintetű fiúhoz. — 32-en, de most nem vagyunk itt mindnyájan. — Mindnyájan tagok vagytok? — Én nem vagyok — mondja Boross Sanyi.. — Nem érek rá — fején hátratolta sötét svájcisapkáját, s elmerüiten olvassa tovább a Képes Sportot, — Ki olvassa a legtöbb könyvet? Felélénkül a társaság, •mindenki a pult köré seregük és szinte egyhangúlag szavaznak;.. „Cukrosra”. — Melyőtök a. „Cukros?” — Csak úgy hívnak, nem is az az igazi nevem — mondja kicsit durcásan Tóth Jancsi — De azért csak szereted a cukrot? — Nem, a csokoládét jobban szeretem. — Azt áruld el akkor, hogy hány könyvet olvastál ki ebben az évben. — Tessék már segíteni. Molnár néni — fordul Jancsi a könyvtároshoz. Most már ketten látnak neki, hogy összeszámolj ák, hogy menynyit is olvasott a kis Tóth Jancsi, s a végeredmény bizony dicséretére válik. Ötven könyvet számoltak össze. — Ezt mind ki is olvastad? — kérdem hitetlenkedve — Persze, hogy ki. — És a többiek? Rámnéznek és egymás után kéz. dik sorolni, hogy ki mennyit olvasott. Vince Margit legalább 40- et, komolyan készül most a gimnáziumba, de ha nem sikerül, akkor ápolónő lesz. Bikádi Jóska, a szakember az osztályban, fizikaszakos tanárnak készül. Továbbtanulás és a vonat Már nem a gyerekek mondják el, hogy a két végzős Vili. osztályból körülbelül a 45 százalék tanul tovább, legtöbben persze az orosházi gimnáziumba készülnek. — Hogy jártok Orosházára? — Vonattal — válaszolják szinte kórusban. — Én már megszoktam — mondja Tusják Jóska, aki első gimnazista. — Reggel fél hatkor felkelek és két óra fele már idehaza is vagyunk. Legalább 50-en járunk Orosházára. Míg mi beszélgetünk, addig a könyvtárba egyre többen jönnek. Mindenki kiválasztja a legkedvesebb könyvet, aztán mennek is tovább. Molnár Jánosné három éve könyvtáros a faluban, ismer mindenkit, már tudja, hogy kinek milyen könyvet ajánljon. 0 mondjál — 700 kötet könyvvel indultunk, most már 2551 könyvünk van. — Mennyi olvasója van a könyvtárnak? — 478-an iratkoztak be és 6067 kötetet kölcsönöztünk. — Milyen a kulturális élet Gádoroson? — teszem fel a sematikus Kombájnosok az iskolapadban A Békés megyei Gépállomások Igazgatósága május 25-én, csütörtökön 101 leendő kombájnos előtt nyitotta meg a kétegyházi Gépész- képző Szakiskola kapuját. A kombájnosok három héten át ismerkednek a legújabb típusú ACD 343-as kombájn tartozékaival és a gép kezelésével. A tanfolyam elvégzése után valamennyi kombájnos a gépállomásokon átveszi az említett típusú kombájnt és felkészül az őszi árpa, a külföldi búzák és a többi hazai gabona aratására. Falusi színjátszó-napok Orosházán Szombaton, május 20-án este Orosházán, a Petőfi művelődési házban ünnepélyesen megnyitották a tiszántúli megyék részvételével a falusi színjátszó-napokat. A megyei tanács, a KISZ megyei bizottsága, a termelőszövetkezeti tanács és a MÉSZÖV szervezésével összesen hét színjátszó csoport lép színpadra. A mezőberényi földművesszövetkezet színjátszó csoportja Lehár Vándordiák c. kétfelvonásos operettjét mutatja be. Vasárnap, május 21-én Vásárosnamény tsz- község színjátszó csoportja Pfeiffer Nem hallgat a tenger, a sá- tándiak Nyíri Nyitva a kiskapu című egyfelvonásos színművét mutatják be. A füzesgyarmatiak Móricz A tej o. egyfelvonásos vígjátékát, a fehérgyarmatiak Simon Százházas lakodalom című, há- romfelvonásos színművét adják elő. A jövő szombaton és vasárnap tovább folytatódnak a falusi színjátszó-napok. Ekkor a komádi Petőfi Tsz öntevékeny csoportja Móricz Égi madár, a tápéiak pedig Egri Virágzik a hárs című színművével lépnek a közönség elé. Megérkezett a Prágai Nagycirkusz Békésen a w>lt szalmapiac téren május 23—25-ig. CSAK 8 NAPIG ! 16 világszám' Háromórás kacagás! 5937 •ekek \J kérdést, most már bevallom utólag, ilyen választ is vártam, de meglepődtem: — Most alakult meg a könyvbarátok köre, de erről inkább beszéljen Putnoki tanár úr — mondja Molnárné. — Azt szeretnénk, ha a könyvbarátok találkozóin egy-egy könyvet ismertetnénk, új olvasókat tudnánk beszervezni. — Kik a tagjai ennek a körnek? — Fiatalok és idősek egyaránt, most kezdtük még csak a munkát. Népújság-olvasók között A beszélgetés végén Putnoki István tanár kíséretében megnézem a kultúrtermet, s a bennünket körülvevő gyerekek elmondják azt is, hogy a falusi KISZ- szervezet színjátszói ebben az évben már három előadást tartottak a faluban. Van a íöldszövnek egy jó tánccsoportja és van televíziójuk. amit néha 60-an, 80-an is néznek. — Lesz egy új kultúj'házunk is! Már van rá egymillió forintunk — mondja valamelyik jól értesült gyerek, s talán már azt is elképzeli, hogy nemsokára ott szórakozhatnak majd. Itt hagyom a gyerekeket és elindulok az új pártházba, ott tartjuk a Népújság-napot, ahol az olvasók elmondják tapasztalataikat és kívánságaikat. — Segítsenek abban, hogy még jobban tudjunk dolgozni a tsz-ben — módja az egyik tsz küldötte, s erre megindul a vita. Van, aki azt kéri, hogy többet írjunk róluk, van, aid azt említi, hogy elírás is történik a lapban, közben újabb olvasók érkeznek, akik ma délután Népújság-előfizetőket gyűjtöttek. Leteszik az asztalra az előfizetés-gyűjtő íveket és számolgatunk. Eddig 41 előfizető volt Gádoroson és most újabb 41 előfizetővel szaporodott az olvasók száma. Legtöbben a földművesszövetkezetnél fizettek elő, ahol a vezetők maguk is példát mutattak; A délutáni beszélgetés az újság, ról és az olvasásról lassan véget ér és újra bandukolok a gádorosi főutcán. A könyvtár előtt ott áll „Cukros” társaival. Fogják a kerékpárjukat, hónuk alatt könyv, ők is hazafelé indulnak. — Tessék mondani, lehetek ón újságíró? — kérdi meg „Cukros” s a választ hallva, még szorosabban fogja meg könyveit. — Megír minket is? — kérdik többen is. ... Meg! Azt is, hogy szeretitek a könyvet, szereitek focizni és nem tudnátok elképzelni már úgy az életeteket, hogy ne tanulnátok ... Dóczi Imre Amikor Békéscsabán egy új fodrászszalon nyílt, az első napokban még be lehetett látni az utcai ablakokon keresztül az üzletbe. A vendégek ügy érezték magukat, mintha kirakatban ülnének. És ezért talán jobban ügyellek magatartásukra is. Tévedés ne essék, nem azt akarom ezzel mondani, hogy az a jó és tökéletes, ha valaki csak azért viselkedik kulturáltan, mert „kirakatban” érzi magát. Mindenesetre az ilyen irányú látszatkeltés is lépés abba az irányba, hogy a kulturált magatartás szokássá, természetté váljon azoknál is, akik egyébként nem mindig viselkednek megfelelően. De nem is erről kívánok szólni, hanem arról, ami a fent vázolt körülményekről eszembe jutott: A közéleti emberekről, közülük is csak néhányról, azokról, akik még nem ismerték fel, hogy a nap minden órájában és percében „kirakatban” élnek. Egyes közéleti emberek ugyanis nem veszik észre, hogy a közvélemény reflektorfénye állandóan rájuk irányul. Gátlástalanul utat engednek olyan szenvedélyeiknek, szokásaiknak, megnyilvánulásaiknak, amelyekkel megsértenek másokat, magukra vonják a közösség elmarasztaló ítéletét. Vagy talán nem kiábrándító az, ha egy közéleti embert látunk ittas állapotban, amikor lesír róla, hogy már nem ura gondolkodásának, cselekedeteinek? Békés megyében az előző évihez képest ezernél többen, 2100-an tanulnak a gimnáziumok és a technikumok esti és levelező tagozatán. A dolgozók közül mind többen iratkoznak be az egyetemekre is, így pl. száznál több Békés megyei hallgatója van jelenleg a Szegedi Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara levelező tagozatának. Az egyetemtől távol lakó levelező joghallgatóknak a Magyar Jogász Szövetség az egyetemek állam- és jogtudományi karával együttesen konzultációs központokat állított több megye székhelyén. A Békéscsabán márciustól május közepéig hetenként tartott konzultációkon kiváló jogászok készítették elő a levelező hallgatókat az évvégi vizsgákra. Az idén az első évfolyam hallgatóinak Az ilyen eset mindenkit lehangol, a beosztottak pedig szégyenkeznek amiatt, hogy ilyen vezetőjük van. Egy másik gyakran előforduló eset: Tudják róla — mert mint közéleti ember „kirakatban” él —, hogy nős. Ugyanakkor bizalmas kettesben látják a családjától idegen nő társaságában. Természetesen mindenkinek megvan a véleménye az ilyen családi életről és arról az emberről, aki nem tud uralkodni magán. Az ilyen közéleti ember hamar elveszti tekintélyét, előbb- utóbb nem hallgat rá senki. Képmutatóskodnak körülötte néhány an, mások elfordulnak, de nagyon kevesen mondják meg a szemébe, hogy nem helyes, amit csinál. Ö pedig naívul azt hiszi, hogy magatartása rejtve marad, senki sem gondol semmire, senki sem tud a dologról. Nem akarja tudomásul venni, hogy őt mindenki figyeli, mindenki látja, s tőle a jó példát várják. Aztán hamar megszületik a vélemény: Az{ hiszi, mert vezető, neki már mindent lehet... stb. — Az emberek bizalma megrendül, az ilyen vezető elveszti erkölcsi tekintélyét. Egyes közéleti emberek sajnos megfeledkeznek arról, nem veszik figyelembe, hogy egész életük, magánéletük is közügy, akár akarják, akár nem akarják: „kirakatban” élnek. Boda Zoltán magnószalagra is felvették az egyetemi előadásokat. A békéscsabai tapasztalat szerint a „magnószalagos egyetemi előadás” — amelyen maguk a vizsgáztató professzorok szólaltak meg — helyes módszer, s érdemes a többi levelező évfolyamra is kiterjeszteni. A levelező egyetemi hallgatóka különféle intézményeknél, vállalatoknál dolgozók köréből valók: vannak köztük tanácsi, rendőrségi és vállalati dolgozók, pártfunkcionáriusok, banktisztviselők, könyvtáros és újságírók. A megyei, városi, járási és községi tanácsoknál dolgozók közül mintegy másfélszázan hallgatói az egyetemnek, valamelyik középiskolának, főiskolának, számosán vesznek részt különféle tanfolyamokon is. (MTI) Az előző évihez képest ezernél több „diák“ a Viharsarokban A felszabadulás utáni fejlődést megörökítő várostörténeti tárt rendeznek be Békéscsabán Békéscsabán, a Megyei Könyvtár kezdeményezésére a városi pártbizottság és a Hazafias Népfront, valamint a társadalmi és a tömegszervezetek támogatásával, közreműködésével a város fel- szabadulás utáni fejlődését megörökítő helytörténeti archívumot hoznak létre. A pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ, az Úttörő Szövetség, a szakszervezetek és a Megyei Könyvtár vezetői, képviselői szombaton, a városi párt- bizottságon együttesen elhatározták, hogy társadalmi mozgómat indítanak az újkori történeti archívum megvalósításáért. Eddig a város régi és állandóan fejlődő arculatát, lakóinak életét, eseményeit ábrázoló kétezernyi fénykép, valamint számos kiadvány, írásos dokumentum, plakát, hirdetmény stb. gyűlt össze. A kezdeményezők felkérik a vállalatokat, intézményeket, gazdaságokat, a helytörténészeket, az amatőr- fényképezőket s a lakosságot: kutassanak át minden fiókot, s városuk történelmének képes és írásos, lassan már elkallódó emlékeit gyűjtsék össze az archívum részére. A helylörténettárt a Megyei Könyvtárban rendezik be, s a város építkezéseit, megszűnő hagyományait, átalakulásának jeleit folyamatosan figyelemmel kísérik, fényképes archívumot készítenek. A fényképen feltüntetik majd a fotós nevét is, s 36 képért egy tekercs új kisfilmet adnak cserébe — az első tervek szerint. A helytörténeti gyűjtemény anyagának első részéből augusztus 20-án kiállítást rendeznek. Ez szemléltetőt ad mozaikszerűen, hogy milyen volt Békéscsaba a felszabadulás előtti és utáni években, s milyen ma.
