Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-18 / 90. szám
4 / NÉPÜJSÁG 1961. április 18., kedd Vörös zászlóval tüntették ki, háromezer forinttal jutalmazták a gyulai Iparitanuló-intézet otthonát Mozgalmas, eseményekkel teli napok peregtek le a múlt hét végén a gyulai Munkácsy Mihály Iparitanuló»intézetben. A KISZ Központi Bizottsága és a Munkaügyi Minisztérium április 13-án és 14-én itt rendezte meg a végzős mezőgazdasági ipari tanulók legjobbjainak részvételével a szakma kiváló tanulója országos versenyt. A nemes vetélkedésben a helybelieket a házi verseny két győztese: Vájná Sándor és Csizmadia Józseí képviselte. Az erős mezőnyben a gyulaiak örömére és várakozására Vájná Sándor a III. helyen végzett, ezzel elnyerte a szakma kiváló tanulója plakett bronz fokozatát és az oklevelet, valamint a szakmunkás bizonyítványt. Még jóformán véget sem ért a versenyláz, amikor az intézet máris újabb esemény színhelye lett. Szombaton délelőtt a tágas udvaron rögtönzött színpad előtt elhelyezett székeken az ipari tanulók s vendégek foglaltak helyet, Rövidesen meg is kezdődött az a felejthetetlen ünnepség, amelyre évek múltán is emlékezni fognak az intézet növendékei. Az elnökségben ott volt Bolyós József, a KISZ Központi Bizottsága parasztitjúsági osztályának helyettes vezetője, Bárdi Tibor, a Munkaügyi Minisztérium vasipari csoportjának vezetője, Csiszár József, Morvái Lajos, a minisztérium főelőadói, Lipták Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, Baukó Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkári. Széles Gábor, az intézet otthonának vezetője nyitotta meg az ünnepséget, majd Urbaniczki István igazgató mondott beszédet. Mondatról mondatra szinte megelevenedett az intézet négyéves története, kirajzolódot az a helytállás, amellyel a tanulók kiérdemelték az elismerést, a kitüntetést. Négy évvel ezelőtt, amikor a KISZ zászlót bontott, az intézet otthonában még csak tizenhárom KISZ-tag volt, most pedig 284 tagot számlál a szervezet. Négy esztendő alatt az intézet tanulói mindig az elsők között voltak, ha segíteni kellett. Az elmúlt években csaknem egymillió forint társadalmi munkával járultak hozzá a város, az intézet szépítéséhez, a parkosításhoz, fásításhoz. A tanulásból is legjobb tudásúk szerint kivették a részüket, hiszen a négy év előtti 3,33 tanulmányi átlag a mostani félévre 3,64-ra emelkedett. Élő valóság lett itt a „Munkával, tanulással a szocializmusért” jelszó. A KISZ Központi Bizottságának nevében Bolyós elvtárs köszöntötIfjúvá avatás Szombaton délután bensőséges ünnepség színhelye volt a Békéscsabai Téglagyár kultúrterme. Több mint ötszáz 16 éves fiatalnak adták át a személyi igazolványt, valamint a KISZ Központi Bizottságának emléklapját. Zsi- linszki András, a városi KISZ- bizottság titkárának megnyitója után Baukó Mihály elvtárs mondott ünnepi beszédet, majd a rendőrség képviselői átadták a személyi igazolványokat. A hivatalos ünnepség után megkezdődött a 16 évesek bálja. A talpalávalót az orosházi tüzérség zenekára húzta, éjfélig. te a tanulókat, majd átadta a Központi Bizottság vörös zászlaját, amely ezután az otthont díszíti. Bárdi elvtárs is szívhez szóló szavakkal köszöntötte az ünneplő tanulókat, a tantestület tagjait, majd a minisztérium ajándékát, a háromezer forintos jutalmat nyújtotta át. Baukó elvtárs arra kérte az intézet növendékeit, hogy az intézetből kikerülve is segítsék a termelőszövetkezetek megszilárdítását, vegyenek részt a KlSZ-szerveze- tek munkájában. Ezután a legjobb tanulóknak és azoknak a tanároknak, akik segítették munkájukban a kiszeseket, átnyújtotta a KISZ megyei bizottságának dicsérő oklevelét. A több száz résztvevőt a hivatalos ünnepség után az intézet növendékei szórakoztatták műsorukkal. , (P.) Sinka József előadása a Békés megyei lelkészeknek a tudomány fejlődéséről A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának a lelkészek számára rendezett előadássorozatában csütörtökön a Szovjetunió és a szocialista országok tudományának határtalan fejlődését, az űrrepülést és technikáját ismertették Békéscsabán. A városi tanács dísztermében délelőtt a megyebeli római katolikus papok részére, délután a protestáns lelkészeknek Sinka József, az MTESZ űrhajózási szakosztályának titkára tartott előadást a tudomány fejlődésének korlátlan lehetőségeiről a szocializmusban címmel. Lapunk hasábjain többször esett már szó arról, hogy az igények növekedése természetes és magától értetődő velejárója a fejlődésnek. Ezt ma már lépten- nyomon, az élet minden területén tapasztaljuk. Persze, a rohamléptű fejlődés nem járhat hibák nélkül. Hiszen a szocializmust is emberek építik. Csakhogy... A ma dolgozó emberének van egy „átkos” tulajdonsága: a zajló élet produkálta hibákat tudomásul beszi és eltűri, de — nem sokáig. S ez is így van rendjén! Nos, az alábbiakban efféle hiányosságot teszünk szóvá... A Békéscsabai IBUSZ fiókirodáról van szó. A gyakran utazó emberek jól ismerik ezt a dekoratív, kulturált, határozottan impozáns, neonfényes hivatalt. Kívül hívogató, ízléses kirakatok, belül elegáns, tágas iroda- helyiség, kulturált környezet, előzékeny kiszolgálás, hazánk és a külországok legszebb vidékeit ábrázoló, tetszetős transzparensek csábítják a kényelmes utazni vágyókat. Mindez szintén rendjén volna. Ámde... Az utóbbi években egyre gyakrabban fordulnak meg a népszerű utazási irodában olyan ügyfelek, akik nem „átfutó vendégek”. A belföldre utazók rendszerint pár perc alatt megváltják a kívánt menetjegyet, s már távoznak is. Nem így az útlevéligénylők... A külföldre utazók kívánságát már nem lehet percek alatt elintézni. Nekik különféle űrlapokat kell kitölteniük, egy-egy fontosabb okmány elkészültéig félóráig is várakozniuk kell. Ezt jól tudják az érdekeltek, ezért adott esetben a két e célra rendszeresített, üveglapos asztal mellett/kényelmesen helyetfoglaltak a nyolc kényelmes karosszék egyikében. Ez így volt a múlt év szeptemberéig. Csakhogy... Vagy fél évvel ezelőtt a szóban lévő asztalok és karosszékek eltűntek, s azóta a tágas ügyféltér összes bútorzatát két egyszerű támlásszék képezi. Gyakori eset mostanság az lBUSZ-iro- dában az olyan látvány, hogy az űrlap kitöltésével bíbelődő külföld-utazó az egyik széken ülve ráhajol a másik székre, s toll- rágás közben nem éppen elégedetten azon morfondírozik, hogy mi ebben a kényelmes... Szerencséjére túl hosszas töprengésre ideje nincs, mert a másik blanketta-tulajdonos máris sürgeti. Csodálkozó kérdésünkre az iroda dolgozói elmondották, hogy az ügyfelek kényelmét szolgáló, korábbi bútorzatot annak idején kölcsön kapták, azt csaknem 4 évig használták, de aztán vissza kellett adniok. Azelőtt is, azóta is többször igényelték már az elengedhetetlenül szükséges bútordarabokat, de a válasz mindig ugyanaz volt: ma kiutalás nincs, holnap bútor nincs, holnapután egyik sincs. Méltányoljuk mi (és főképpen az utazóközönség!) az effajta nehézségeket, de — mint említettük — nem sokáig... Hogy miért? Napjainkban, amikor az ember a világűr meghódítására tette meg az első lépéseket, igazán nem túlzott igény, hogy a később talán űrutazásokban is érdekelt IBU SZ-irodában kér ny elme sen várakozzék az utas. •—km— mmmmMWWMUWMWWWMWMWWWmWMMMVWWWWWWWWMVMWWWVIWHWWWWMWUWMMWWWUWWVWWWMItWWHMtmlWWWWM Az ország első megyei színháza Békéscsaba a XIX. század ** közepéig egyszerű jobbágyfalu volt, lakossága javarészt szlovákul és latinul beszélt. Magyarul az említett időpontig a lakosságnak csak nagyon kis hányada beszélt. A földesúri terhektől végleg csak 1872-ben szabadult meg és így magyar színészetről Békéscsabán körülbelül 80 éve lehet beszélni. A színház épülete, amelyet Halmay Andor építész tervezett, 1877-ben épült és 1879. március 5-én nyitották meg ünnepélyesen. Az egykori jobbágy-falu erre az időre már várossá alakult át, lakossága megsokszorozódott és a magyar ajkú lakosság száma immár ötven százalékra növekedett. A városi színház ügyeit az úgynevezett Színügyi Bizottság intézte, majd 1918-tól a tanácsok megalakulásáig, hivatalból a polgármester foglalkozott a színház problémáival. A békéscsabai színházat eleinte csak kisebb társulatok keresték fel, de hamarosan megerősödött a színház művészi színvonala és a múlt század nyolcvanas éveiben már Pálmay Ilka is vendégszerepeit Békéscsabán. A színházban télen 4—5 hónapos, nyárin pedig 2—3 hónapos játszási „idényt” tartottak, míg 1914-ben a város képviselő testületé a színházat hat évi időtartamra, évenként 9 hónapi időszakié, mozielőadások céljára bérbeadta. így csak 1920-ban tudott a színház rendeltetésének megfelelni. Az épületet gyökeresen restaurálták és akkor ismét megkezdődtek a rendszeres 5—6 hónapos „színiévadok”. A békéscsabai színházban ne" vés színművészek szerepeltek és gyakran felléptek kiváló énekesek, muzsikusok is. Időrendi sorrendben megemlítek néhányat közülük: Pálmay Ilka, Fáy Szeréna, Blaha Lujza, Beregi Oszkár, Küry Klára, Márkus Emilia, Bajor Gizi, Ódry Árpád, Rózsahegyi Kálmán, Basilides Mária, Pilinszky Zsigmond, Pataki Kálmán, Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Darvas Ili, Király Ernő, Hu- bay Jenő, Dohnányi Ernő, Fleischer Antal, Fráter Lóránt, Jadlowkor. A színházak államosítása után Békéscsaba 1950-től 1952-ig a Szegedi Nemzeti Színház nyári "állomáshelye volt. Ezt követően megalakult a Szolnoki Színház, amely_Békéscsabát - és Szolnokot egyaránt ellátta előadásokkal. A megállapodás értelmében a színházi évad felét Szolnokon, a másik felét pedig Békéscsabán kellett volna a színháznak lejátszania. Tehát a színház tulajdonképpen két anyavárosra épült. Ezzel szemben a Szolnoki Színház kora ősszel kezdte meg előadásait Békéscsabán, és már a színiévad elején átköltözött Szolnokra. ^Lényegében Békéscsabán. készültek fel azokra a színdarabokra, amelyek _a szolnoki idény gerincét alkották. Egy-egy előadásra az évad közben is átlátogattak Békéscsabára és az évad végén ismét el- töltöttek néhány hetet. A z előadások gyér száma nem " elégítette ki sem Békéscsaba, sem Békés megye közönségét és a megyei népművelési osztály már akkor felvetette egy állandó színház létesítésének gondolatát! Békéscsabán. A minisztériumi azonban csupán távoli ígéretet; tudott tenni és hat, illetve nyolc; évben állapította meg azt az idő-j pontot, amikorra Békéscsabának; állandó színháza lehet. A megye- székhely és a megye lakosságának tartalmasabb szórakozási igényeit gyenge brigád-műsorokkal voltak kénytelenek kielégíteni és az Országos Cirkusz Vállalat kihasználva ezt a helyzetet, vegyes artista műsorok tömegét küldte a megyébe. Magában a színház épületében is gyakran szerepeltek önálló artista-mutatványokkal. Ekkor merült fel az a gondolat, hogy esetleg létesítsenek égy úgynevezett ar- tista-revű színházat, Békéscsaba ‘ székhellyel (mert itt színházépület van) olyan megyékkel megosztva, ahol nincs állandó színház. egindultak a tárgyalások a * 1 minisztérium, a Józsefvárosi Színház, a Budapest Varieté és a megyei népművelési osztály között és eljutottak egész a tervezésig (létszámköltségvetés stb.) Végül is pártunk kultúi’politikája és az ország színház-fejlesztési célkitűzései az diktálták, hogy ar- tista-revű színház helyett inkább olyan színházat hozzanak létre, amely prózai és operett előadásokkal egyaránt a közönség magasabb igényeit is ki tudja elégíteni. Ezzel egy időben a Békés megyei Tanács vitába kezdett a szolnoki színházzal, ugyanis Békés megye joggal követelte, hogy a megállapodás értelmében a.szolnoki színház hat hónapig játsszon Békés megyében és itt állomásozzon Békéscsabán. A helyzet ugyanis a következő volt: Békéscsaba és a Békés megyei tájhelyek biztosították a szolnoki színház bevételének jelentős hányadát. Ezzel szemben a Szolnoki Szinház ösz- szesen körülbelül három hónapig iátszott Békés megyében, ami a i játszási idő 30 százalékát töltötte ki, viszont Békéscsaba biztosította ja színház bevételének 45 százalékát. így a Szolnoki Színház Békés megyében fedezte az esetleges szolnoki deficiteket. A vitában a minisztérium is részt vett. Békés inegye színházat akart, de a minisztérium nem tudott sem újabb státuszokat, sem pénzt adni, csak a meglévő státuszok megosztását tudta javasolni. így született meg az a terv, hogy Békéscsabán kisebb társulattal bár, de állandó társulatot létesítenek, amely a székhelyen hetenként egyelőre csak négy napot fog játszani és a tájelőadásokra fekteti a hangsúlyt, így vetődött fel a Szolnoki Színház kettéosztásának terve, amit Szolnok természetesen nem akart elfogadni. Békéscsaba elfogadta a tervet és 1954. májusában megkezdődött az előszervézés a következő évadra. A megye vezetői a tervet fel- kii.ldték a minisztériumba, ahol figyelembe véve Békés megye kívánságát, azt válaszolták, hogy a megye még az év őszén állandó színházat kap. Ugyanekkor folytak tárgyalások a színház létesítésének és üzemeltetésének biztosításáról is. A megyei tanács, a városi tanács, a Művelődési Minisztérium és Daniss Győző, a színház kijelölt igazgatója szerződést kötöttek. A szerződést — amely a színház alapokmánya — a megyei tanács részéről: Horváth László művelődési osztályvezető, a városi tanács részéről Blahut János és Párzsa János elvtársak írták alá. A városi tanács a szerződésben biztosította a színház helyiségeinek rendbehozatalát, kellő számú épületet, raktárak és műhelyek számára, valamint öt. színészlakást, A színház anyagi bázisát a minisztérium biztosította állami támogatással. A megyei tanács segítséget nyújtott a bevételi terv túlteljesítéséhez, a tájelőadások előkészítéséhez, a tájbérletek létrehozásához, ezenkívül a karbantartási költségeket fedezte. Égy alakult meg a Békés me* gyei Jókai Színház, az ország első megyei színháza. Mit jelentett ez a „megyei színház” elnevezés? Azt, hogy a szinti szubvencionálását a minisztériumtól fokozatosan a megyei tanács veszi át és azt is jelentette a továbbiakban, hogy a színház Békés megye egész területére alakult és a tervezet felépítésében mind az előadások száma, mind bevétel főként a tájelőadásokra épült. BECK GYÖRGY (Folytatjuk) ügyfélszolgálat—kis hibával...