Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. április 16., vasárnap A Jókai Színház történetéről írt tanulmányt Beck György színművész rA megyei tanács művelődési osztálya által indított felszabadulási pályázatra Beck György, a Jókai Színház művésze könyvet írt a színház történetéről. A zsűri a könyvet díjazta. A napokban felkerestük Beck Györgyöt, s a könyvvel kapcsolatosan néhány kérdésre kértünk választ: Mi indította arra, liogj tollat fogjon és írjon a színház történetéről? — A Békés megyei Jókai Színház — válaszolta első kérdésünkre — Magyarország vidéki színházai "Között a legfiatalabb. A hat év során talán egyetlen színházzal sem merült fel annyi probléma, mint a mi színházunkkal. Az emberek már úgy is feltették a kérdést, hogy egyáltalán érdemes-; e és lehetséges-e Békés megyében jó színházat teremteni, és hogy e színház életképes-e? A tanulmányommal a határol zott igen válasz mellett akartam letenni a bizonyítékot és a felvetődő kérdések, problémák objektív megvizsgálásával szerettem volna bebizonyítani, hogy Békés megyeben nemcsak lehet, hanem kell is színházat fenntartani, mivel erre mind az erkölcsi, mind az anyagi lehetőségek megvannak. Békés megye dolgozói szeretik színházukat, a színház művészei pedig szeretik a közönséget. Mégis felvetődtek az említett problémák. Nos, ezekre szerettem volna választ adni abban reménykedve, hogy akik elolvassák tanulmányomat, ugyanarra a következtetésre jutnak, mint én: Békés megyében gazdag lehetősége van a színháznak! A tanulmány adatait hogyan tudta összegyűjteni? — A felsorolt adatokat részben a színház, részben a Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott okmányokból állítottam össze. Az előadások szereposztásait az Állami Levéltár plakátanyagából, a színház szereposztó könyvéből, valamint a színház fennállása óta itt lévő kollegáim emlékezete alapján szedtem össze. Megmondom őszintén, elég nehéz volt mindez, mert az ellenforradalom után közvetlenül egy évig játszott színdarabok plakátanyaga még az Állami Levéltárból is hiányzik, sőt a színház szereposztó könyvének ez a kötete is eltűnt. Milyen következtetéseket vont le a színház eddigi életéről? — A Jókai Színház hatéves fennállásának történetében megAutóbusz a Budapesti Értesülésünk szerint a békéscsabai IBUSZ fiókiroda május 28-án autóbusz-különjáratot szándékozik indítani a Budapesti Ipari Vásárra. Az egynapos külön-utazás programjában városnézés, vásárlátogatás szerepelne, de az érdeklődőknek módjukban volna megtekinteni az e napon sorra kerülő Magyarország—Wales országok közötti válogatott labdarúgó-mérkőzést is, amely a tervek szerint — a gyepszőnyeg felújítása után — évadnyitó mérkőzése lesz szép Népstadionunknak. különjárat Ipari Vásárra Az IBUSZ úgy tervezi, hogy esetleg több kocsit is indít, miután több év tapasztalata szerint vidéken igen sok az érdeklődő a Budapesti Ipari Vásár iránt. s ezt csak tetézheti a nem mindennapi sportprogram. Előzetes közlés szerint a részvételi díj — a városnézési programot is beszámítva — személyenként kb 130 forint lesz. Elképzelés szerint a különjárat a korareggeli órákban indulna Békéscsabáról és a későesti órákban érkezne vissza. lYAHKEiBB Nyakkendők: Mííselyemböl 13-23 Ft, félselyemből 30-35 Ft, Tisztaselyemből 50-66 Ft. döbbentő, hogy ez alatt az idő alatt 5 igazgatója volt. Emiatt a "műsortervek mindig egy-egy igazgató művészeti célkitűzéseit tükrözték. Érthető tehát, miért nem kapcsolódnak egymáshoz nevelés szempontjából a színiévadok, s miért követik egymást szinte értelmetlenül és céltalanul. Emiatt nem jöhetett létre szinműciklus, akár modern, akár klasszikus szerzőkkel. Ha egyik igazgató kibontotta művészi elképzeléseit, azt a következő évadban a másik igazgató felborította. A gyakori igazgató-váltás magával hozta a színészek vándorlását is. Nem hiszem, hogy az ország bármelyik színházában olyan alacsony lenne a törzstagok száma, mint Békéscsabán. Daniss Győző igazgató által létrehozott társulatból ma a színháznál mindössze 6 színész van: Bánffy Frigyes, Mátyás Jolán, Padur Teréz, Székely Tamás. Tímár Péter és én. Ha az átlagos színészlétszámot vesszük alapnak, akkor ez a hat művész a társulatnak mindössze 15 százalékát teszi ki. Mi okozta ezenkívül a nagy szí- nészvándorlást? — A színészvándorlás okát a színészek szociális helyzetében is lehet keresni. Talán az egész országban a legkedvezőtlenebb lehetősége Békéscsabán van a színésznek. Igaz, a párt és a tanácsi szervek az utóbbi években sokat tettek ennek megjavítása érdekében, de még mindig számtalan probléma van, ami megoldásra vár. Az egyik talán az lenne, ha módot találnának megyénk vezetői valamilyen otthon létesítésére, ahol a nőtlen színészek és a hajadon színésznők otthonra lelnének, tanulni, szórakozni, pihenni tudnának. Amikor a hiányos szociális helyzetről beszélek, nemcsak a lakásviszonyokat kívánom érinteni. Békéscsabán a színészeknek jóformán semmilyen mellékkeresete nincs és ez természetesen befolyásolja egy-egy színész szerződési elképzeléseit. Budapesten a í'ádió, a szinkron, a film, a televízió számos lehetőséget biztosít a művészeknek a fellépésre. Nálunk talán úgy lehetne megoldani ezt, ha a TIT vagy más tudatformáló szerv rendezvényeiken kívül ifjúsági előadásokat rendeznének a Jókai Színház művészeinek bevonásával. Haszos lenne létrehozni az Irodalmi Színpadot is. Szerintem e kettős probléma megoldásával kialakulna Békéscsabán is a stabil, állandó társulat és lehetőség nyílna arra, hogy az igazgató most már öt éves távlati tervet dolgozzon ki, melyet egy állandó társulat meg is tud valósítani. Megengedné-e hogy lapunkban kivonatokat közöljünk tanulmányából? — Igen, természetesen. (Az április 18-i és 19-i számunkban kivonatot közlünk Beck György tanulmányából, melyet a Jókai Színház történetéről írt.) V. T. OOÖOOOO oooo-oootx>ooooooo< ihd jßtyftvfütyJC A munkára nevelésről. Szombaton reggel sárga borítékban érkezett a levél hozzánk. Feladója a VIII. osztályos Szabó Pista, Csárdaszállásról. Ezt írta: „Nálunk, a csárdaszállási iskolában eddig sötét tantermek várták az esti iskolásokat. Most már azonban nem. Pár hónappal ezelőtt ugyanis szereztünk egy igen rossz állapotban lévő agre- gátort. Gajdén Ferenc tanár bácsi irányításával sokszor a késő esti órákig javítgattuk. Munkánknak meg is lett az eredménye. Kijavítottuk a motort. Majd a dinamót is rendbehoztuk. Most már volt áramunk. Hogy munkánk, az áram ne vesszen kárba, bevezettük az iskolába a villanyt. Most már villanyfény fogadja esténként az esti iskolásokat. Ezenkívül a saját erőnkből összeállítottunk egy faesztergát is, melyet ugyancsak az általunk rendbehozott villanymotorral működtetünk”... Ennyit Szabó Pista leveléből. S hadd tegyük máris hozzá, hogy kedves sorok ezek, melyek annyi mindent elmondanak. E sorok olvasása közben eszünkbe jut a múlt. Ki törődött 16 évvel ezelőtt még a városokban is az iskolás gyerekekkel, hogy keressék, kutassák bennük a hajlamot, a képességet, s megtanítsák őket a számoláson, az íráson, az olvasáson, a földrajz szűk ismeretein túl egy sor másra is? Ma már Csárdaszálláson, a még mindig csak településnek nevezhető fiatal község iskolájában is villanymotort tanulnak megjavítani, működtetni, s azzal áramot előállítani. Lehet e szebb feladat a tanárok számára — s ezt Gajdán Ferenc tanár már évekkel ezelőtt felismerte —, mint a hivatalos tantermi órákon túl a különböző szakkörökben már az általános iskolásokat munkára nevelni? S a Szabó Pisták, akiknek szülei a termelőszövetkezetben szorgos- kodnak, már villanymotort javítanak, repülő-modelleke t szerkesztenek, fúrnak-faragnak. S mire kikerülnek az iskola padjaiból, tudják, hogy hol folytassák életüket. Ezek a fiatalok már nem állnak tanácstalanul a felnőttek előtt. Az iskolai nevelésen túl, miközben villanymotort javítanak, fúrnak, faragnak, kifejlődik bennük az érzék, s tudják, hogy mik akarnak lenni. Nagyszerű dolog ez, s pedagógusaink közül mind többen érzik az életre, a munkára nevelés jelentőségét. Gajdán Ferenc és solc-sok tanártársa évek óta bizonyítgatja a munkára nevelés fontosságát, szükségességét. S az élet igazolja, hogy pedagógusaink fáradsága nem hiábavaló: gazdagon gyümölcsözik, kamatozik gyermekeinkben mindaz, amit beléjük oltanak, beléjük nevelnek. Balkus Imre Szappannak való zsiradék át azonnal becseréli príma házi színszappanra a Szegedi Szappangyár békéscsabai telepe, Békési út 16. 5602 0<KWKMX):0<K><>CKyOOO<>000<><>0< Négyen egy tanyából Négy kis kiránduló indult el a szép tavaszi napon egy kis kerékpár-kirándulásra. Nem mentek messzire, csak a közeli kútig, ahol megmentették kannáikat jó ivóvízzel és aztán vidáman indultak vissza a sima betonúton. A kedves kis kiránduló társaság „legidősebb’* tagja Csőké Anna, mindössze !» éves. A legifjabb a kis Seres Pityu. Ö csak ötéves, de ügy ességben nem marad le a nagylányok mögött. Ügy üli meg a méretéhez szabott vasparipát, mintha odanőtt volna az üléshez. Csőké Kati és Anna most kaptak új kerékpárt, Seres Pityu és Etelka már régebben, s most együtt karikáznak ki a tanyáról a határba, ha szép az idő. A gyermekek szülei termelőszövetkezeti tagok, tellett kerékpárra a legkisebbnek is. Képünkön a kerékpározó gyerekeket látjuk, amint éppen útnak indultak a tanyából. Inkurrencia-aj ánlat! /) / ^ / 2. Mezőhegyesi Cukorgyár raktáráról megvételre felajánlja az alábbi felsorolt répaművelési eszközöket: 200 db háti porozó 300—400 Ft/db 100 db háti permetező 300—400 Ft/db 560 db egyelökapa 21.90 Ft/db 150 db répakapa 19,70 Ft/db 17 db villáin répakiemele 115,— Ft/db 3 db répakiemelö csoroszlya 75,— Ft/db 45 db földmérő öl 30,— Ft/db Megrendeléseket fedezetigazolással a Mezőhegyesi Cukorgyár termelési osztályához kérjük megküldeni. 177
