Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-19 / 91. szám
/ 4 NÉPÚJSÁG 1961. április 19., szerda Két szakosztály három évi munkája a TIT szakosztály-elnökségi ülésén KÉT SZAKOSZTÁLY elnökségi ülését tartották együtt az elmúlt napokban a TIT-ben. Elsőnek az irodalmi szakosztály életéről számolt be Elek László, a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet tanára. A szakosztály, mint a beszámolóból kiderült, egyike a legnépesebbnek és az elmúlt években egyre több előadást is tartottak. Az elmúlt három évben — mióta ez a szakosztály-elnökség látja el munkáját — 365 ismeretterjesztő előadás hangzott el. De mint az elnöki beszámolót tartó Elek László is megállapította, bizony az előadások témája eléggé leszűkült. Éppen ezért leglöntosabb- ként azt állapították meg, hogy a következő időben sokkal többet kell foglalkozni a szovjet irodalom ismertetésével, a népi demokráciák irodalmával, a közelmúlt és a jelenlegi magyar irodalommal. — Igénylik ezeket az előadásokat a hallgatók? Igén — válaszolt is a kérdésre Elek László, mert ezeket az előadásokat látogatták a legtöbben. Ez pedig parancsolólag írja elő, hogy a szakosztály előadásai ezt az igényt elégítsék ki. MÁSODIK ELŐADÁSKÉNT Mokos József a művészeti szakosztály munkájáról tett jelentést. Elmondotta például, hogy a képző- művészeti szakosztály 1956-ban 96 előadást tartott, 1960-ban már 154-et Ennél sokkal nagyobb arányú a növekedés a hallgatók létszámában. 1956-ban 561 hallgató volt kíváncsi a képzőművészeti előadásokra; az 1960-ban tartott előadásokat már 9177-en hallgatták meg. A beszámoló rámutatott arra is, hogy az előadások zömmel városokban zajlanak le, nagyon kevés a falusi és még kevesebb a termelőszövetkezeti előadás. A két elnöki beszámoló után a vitában többen szót kértek és hangsúlyozták a falusi ismeretterjesztés jelentőségét. Elmondották például, hogy a hazafiasságra való nevelés nemcsak a régi irodalom ismertetésével lehetséges, hanem ki kell használni a mai magyar irodalom Hasznos előadás méhészek részére A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei agrár sztálya pénteken, április 21-én, délután 14 órakor Békéscsabán, Sztálin út 12. szám alatt klubvitát rendez. Ezen felszólal Kulcsár István, a Földművelésügyi M misztérium méhészeti osztályvezetője, aki a méhtenyésztés időszerű tennivalóiról, termelőszövetkezeteink előtt álló méhtenyésztési feladatokról tart előadást. fl gyermeknap előkészítését vitatták meg a nőtanács munkaértekezletén gnap délelőtt a megyei nőta- helyiségében Békéscsabán érzietet tartottak a járási és városi nőtitkárok. Az értekezleten Boros Gáborné megyei titkár adott tájékoztatót az eddigi eredményekről és a további feladatokról. Különösen sokat foglalkozott a-nőtanács által elindított barpm- fitenyésztési mozgalommal, valamint a termelőszövetkezetek megszilárdításában a nőtanácsokra háruló feladatokkal. Szó volt a szülői munkaközösségek munkájáról, az ifjúság neveléséről, valamint május 1-re és az anyák napjára való felkészülésről is. Az értekezleten a járási és városi titkárokkal közösen megbeszélték még a nemzetközi gyermeknap előkészítését. Ilyen alkotásainak bemutatását is. Az irodalmi szakosztály elnöki beszámolójában elhangzott az irodalmi színpad problémája is. Ehhez szólva többen kijelentették, hogy ne törekedjünk feltétlen hivatásos színészekkel létrehozni az irodalmi színpadot, mert az nagy anyagi megterhelést jelentene a hallgatóság számára. Vegyük figyelembe azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy a középiskolai diákok és a KISZ-fiatalok szívesen vállalkoznak az irodalmi színpad munkájában való részvételre. A hozzászólók ilyen jó példaként említették a szarvasi, szeghalmi, békéscsabai ifjúsági irodalmi szín. pad működését. A képzőművészeti szakosztály elnökségi beszámolójához hozzászólva, a felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a giccs elleni küzdelem a legfontosabb feladata a szakosztálynak. — Minél több jó képzőművészeti előadásnak kell elhangzani falun is, és minél több kiállítást, tárlatvezetést kell rendezni a községi művelődési otthonokban — mondotta az egyik hozzászóló. A két szakosztály együttes ülése azért is hasznos volt, mert így közös tématerveket tudtak elfogadni, amelyek segítik az egyre növekvő kulturális igény kielégítését. EL KELÉ FOGADNI Elek Lászlónak az elnöki referátumában mondott szavait mindkét szakosztálynak: .. Eredményes munkát végeztünk három év alatt, sok irányú lelkes munka a jellemző e rövid időszakra, a felsorolt hiányosságok ellenére is. Látjuk hibáinkat, s igyekszünk javítani rajtuk. Tudom és érzem, ha néhol elevenbe vág is a kritika, őszinte és nyílt és elbírhatja szakosztályunk, mert jól látja a célt, mert megvan benne a munkavágy, a jobb akarása, nem téveszti el szem elől a kitűzött feladatokat. Elmondhatom ezt, mert: Vásznunk dagad, hajónk előre megy!” Takarékosság ? Néhány évvel ezelőtt csehszlovák import férfiinget vásároltam. Puplin volt. Semmivel sem volt jobb, mint az oroszlán védjegyes pesti fehérneműgyár, vagy az oroszlán márka nélküli csabai ruhagyár terméke, de egy darabbal viszont több volt: tartalék-nyakat is adtak hozzá. Ráadásul oly módon szabták a hátát', hogy onnan — az alsó részből — még egy nyakravaló is kitelt. S egy ilyen ing 100 vagy 115 forint volt. Hasonló árban és minőségben (pótnyak nélkül) a hazai fehérneműgyárak is kirukkoltak már szép, csinos férfiingekkel. Idehaza sajnos ritka divat új inggel pótnyakat adni, pedig ezt a csehszlovák szokást méltán követhetné a hazai fehérneműipar is. Éppen a minap figyeltem fel Békéscsaba egyik kirakatára. A férfiingek légiójában rápillantottam egy modern — csau színű '— férfiingre. A Békéscsabai Ruhagyár terméke. Amikor az árát megláttam, odaálltam a portál széléhez és megkapaszkodtam. 225 forint volt odaírva. Ahogy a szendergésböl felocsúdtam, jobban szemügyre vettem az inget. Később az üzlet elárusítójának jóvoltából alaposan megnéztem az anyag minőségét, a szabást és a varrást. Ragyogó anyag, kiváló minőségű munka. De a szabás?! Nem a nyak állását, a gomblyukak helyét, a kézelőt, az ujj be- varrását teszem szóvá, hanem azt, hogy az ing hátát alul két oldalt annyira lekerekítették, hogy onnan még egy 8 éves gyermeknek sem telne ki egy nyakravaló. Anyagtakarékossági verseny? Ez jó dolog, de csak amíg az anyagtakarékosság célszerűségével együtt lehet említeni az okszerűséget is. E tekintetben a Békéscsabai Ruhagyár tervezői, kalkulátorai méltán tanulhatnának a csehszlovákoktól, akik rendszerint pótnyakkal is ellátják, az anyagtakarékosság elvét szigorúan betartva a férfiingeket. —sik— Három nap alatt 351 ezer farint nyereséget, 60 ezer forint jutalmat osztanak szét A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat a megye három városában a mostani napokban tartja meg a termelési tanácskozásokat, amelyeken a nyereséget is kifizetik. Hétfőn délután Gyulán rendezték meg a tanácskozást, kedden délután Békéscsabán tartották meg, majd szerdán Orosházán kerül sorra. A múlt évi eredmények alapján a vállalat 351 ezer forintot fizet ki nyereségrészesedésként dolgozói között. Ugyanakkor a legjobbak között még mintegy 60 000 forint jutalmat is szétosztanak. ' Az ország első megyei színháza Tájelőadások "1 954-ben, amikor a Békés megyei Jókai, Színház megalakult, valósággal hősi úttörő munkát kellett végeznie a szín- j háznak a vidéki tájelőadások körülményeinek megteremtése terén. Talán szebb feladatot nem is lehet elképzelni, mint olyan helyre színházat vinni, ahol sohp nemhogy színházi előadást, de még színészt sem láttak. A fel- szabadulás előtt még a kóbor daltársulatok is elkerülték a kisebb falvakat, mert ott nem tudták megélhetésüket biztosítani. J gy hát nem csoda, hogy sok helyen a kultúrház a közönség szeretetén és kultúra iránti szomján kívül nem sok egyebet tudott a vendégszereplésre kiérkező társulat részére nyújtani. Bizony sokszor előfordult, hogy télen íűtetlen teremben, sőt hideg öltözőben, parányi öltözőkben lehetetlen körülmények között kellett igényes darabokat úgy elját-( szani, hogy a közönség illúzióin teljes legyen. Az évek folyamán a megyei tanács hatalmas és áldozatos munkát végzett e körülmények megváltoztatása érdekében. Hogy néhány példát említések : olyan községekben, mint például Dombegyháza, Csabacsüd, Körösladány, Kardoskút, ahol színház még a legjobb akarattal sem tudott játszani, mert az előbb felsorolt legprimitívebb feltételek sem voltak meg, ma gyönyörű 4—500 személyes, modern kultűrházak várják a színház társulatát olyan színpadi körülményekkel, amelyek az előadás színvonalának teljes megtartása mellett biztosítják azt, hogy a közönség valódi színházban érezze magát. Itt meg kell még említenem a mezőkovácsházi központifűté- ses, 600 személyes gyönyörű új kultúrházat, és az állami gazdaságok törekvését, hogy modern kultúrházakban biztosítsák dolgozóik számára a színvonalas szórakozást (Felsőnyomás, Hidashát, Örménykút). A Békés megyei Jókai Színház a megyén kívül is szerepelt nemegyszer és az az érzésem, hogy mindenütt jó emlékeket hagyott maga után. Budapesten a vidéki színházak fesztiválja alkalmával, a Második szerelem és a Tanítónő c. színdarabokkal. Csongrád megyében a szegedi szabadtéri színpadon a „Három szegény szabólegény’1 c. színdarab előadásával. azonkívül Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen, Csong- rádon és Pitvaroson játszott több ízben a színház. Szolnok megyében Mezőtúron és Jászberényben tartott több előadást a színház, Szabolcs-Szatmár megyében pedig Nyíregyházán vendégszerepeit a Dolores c. operettel és a Szélvihar c. drámával, melyet Nagykállón és Nyírbátorban is bemutattunk. Békés megyében az alábbi városokban, községekben tartott a színház előadásokat: Qyoma, Endrőd, Dévaványa, Hunya, Szeghalom, Bucsa, Füzesgyarmat, Körösladány, Vésztő, Szarvas, Békésszentandrás, Csabacsüd, örménykút, Kondoros, Orosháza, Nagyszénás, Gádoros, Szentetornya, Csorvás, Csanád- apáca, Pusztaföldvár, Tótkomlós, Békéssámson. Békés, Tarhos, Bél meiner. Vizesfás, Köröstarcsa, Csárdaszállás, Hidashát, Mezőbe- rény, Sarkad, Kötegyán, Méhkerék, Okány, Zsadány. Mezőgyán, Geszt, Biharugra, Doboz, Gyula, Gyulavári, Újkígyós, Kétegyháza, Elek, Lőkögháza, Battonya, Me- zőkovácsháza, Medgyesegyháza, Nagykamarás, Kaszaper, Dofaib- egyháza, Dombiratos, Kevermes, Mezőhegyes, fceregpuszta. Magyart) ánheg Színház és q közönség kapcsolata p] zt NA problémát így tudnám megijatárojíii: Jó színház az, amely axkörtpség igénye előtt halad egy lepéfeselXKossz a színház akkor, ha a„&j£öpség igénye mögött kullog, clo-legalább olyan rossz akkor is, ha olyan mérföldes csizmákkal halad a közönség igénye előtt, hogy az képtelen fel-- zárkózni. Ez azt jelenti, hogy a színháznak olyan műsortervet kell kidolgoznia, amely szórakoztat ugyan, de előre mutatva egyben nevel is, viszont nem szabad olyan áron telt házat biztosítani, hogy csak Olcsó szórakozást nyújtó művekkel elégítse ki a közönséget, sem pedig olyan műveket műsorra tűzni, amelyek ugyan lehetnek remekművek, de képtelenek a közönség érdeklődését felkelteni, vagy értelmére hatni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ellentétben sok híreszteléssel, Békés megyében komoly, sőt klasszikus prózai művekkel „operett-sikert” lehet aratni, feltéve, ha ezek a művek megfelelő szereposztással és méltó előadásban kerülnek a közönség elé. 'y alahogy nem tudok hinni abban, hogy létezik színházi konjunktúra, illetve dekonjunktúra, ma, amikor szocialista államban élünk, az emberek nem reszketnek a holnaptól, kedvük van élni, szórakozni és ehhez a módjuk is megvan. Tanulmányom végén grafikonon ábrázolom a Békés megyei Jókai Színház látogatottságát, a _ színház beindulásától kezdve 1960. augusztus 1-ig, és a fel-le tendáló hullámvonalak szoros összefüggésben vannak: 1. a színház előadásainak minőségével; 2. a műsortervben szereplő darabok népszerűségével; 3. a tájelőadásokon való bérletezéssel. Állításom igazolására az alábbi felsorolást szeretném bemutatni, amelyben a színház fennállása óta leglátogatottabb prózai és zenés darabokat sorolom fel, bizonyítva azt, hogy a magyar klasz- szikusok és félklasszikusok Békéscsabán legalább olyan nagyizámú közönség előtt játszhatók :L jó előadásban, mint a legsikeesőbb operettek. PRÓZÁK: Néma levente 10 247 néző Bánk bán 9 384 néző Megperzselt lányok 9 316 néző Arany ember 8 076 néző Liliomfi 8 073 néző Nem élhetek..; 7 579 néző Optimista tragédia 7 189 néző Tanítónő 6 640 néző Kapitány 5 879 néző 3 szegény szabólegény 5 777 néző ZENÉS DARABOK: Csárdás királynő I. 18 753 néző Csárdáskirály nő II. 11 609 néző Wellington here. 11 434 néző Leányvásár 11 082 néző Lili bárónő 10 706 néző Marica grófnő 10 410 néző r rkuszhereegnö 10 394 néző Zeng az erdő 10 235 néző Sybill 9 695 néző Cigányszerelem 9 627 néző Ebből a felsorolásból azt a következtetést lehet levonni, hogy Békés megyében Heltai, Katona, Jókai, Szigligeti vagy Móricz Zsigmond a maga vonalán legalább olyan népszerű szerző, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka vagy Jacobi. BECK GYÖRGY
