Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-18 / 90. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. április 18., kedd A közgyűlés igazságot tesz El-e sí lehetősével Kuril sír Lajos? fiz ENSZ-közgyíifés isméi az imperialista hatalom befolyása alatt szavazott a kongói kérdésben „Kérem, foglalkozzanak Kuritár Lajos kizárt tsz-tag ügyével, aki már 12 éve tsz-tag és most egy személyes vita miatt a tsz-ből (Győzelem Tsz, Csárdaszállás) ki­zárták.” A Termelőszövetkezeti Tanács Országos Titkársága küld­te a fenti levelet Nagy Károlynak, a megyei termelőszövetkezeti ta­nács elnökének, a múlt hónap 29- én. Az ügy Kuritár Lajos révén, aki felkereste szerkesztőségünket, hozzánk is eljutott, s még sok más szervhez, mert Kuritár vélt iga­zát védve elkövetett minden tőle telhetőt, hogy „leleplezze” a csár­daszállási Győzelem Tsz-ben ural­kodó állapotokat. Ezért leveleket, terhelő, rágalmazó adatokat gyűj­tött ismerősei körében a tsz egy­két vezetőjére: elsősorban Kurilla Géza agronómus és Petneházi Bá­lint párttitkár ellen. Az „ellenté­tek”, melyeket a fenti levél sze­mélyeskedésnek minősít, néhány hónapja folytatódnak, sőt éleződ­tek a termelőszövetkezetben oly­annyira, hogy rombolták a mun­kafegyelmet, különösen a tehené­szetben. Miből fakadt az ellentét ? A Győzelem Termelőszövetkezet vezetőségének jegyzőkönyve rövi­den így magyarázza ezt: „Kuritár Lajos nem öntudatos dolgozóhoz méltó magatartást tanúsított a fö- löttes beosztásban lévő Kurilla Géza mezőgazdásszal szemben, öt illetlen, trágár szavakkal gyalázta és becsmérelte...” Sajnos azonban ez a jegyzőkönyv nem tér ki arra, hogy miért tette ezt Kuritár, bár ha feleletet is adna e kérdésre, akkor sem menthetné semmi az állatgondozó magatartását. Mégis így talán világosabban megérthet­tük volna azokat az egyáltalán nem „személyeskedést” kifejező, hanem sokkal mélyebb indító oko­kat, amelyek napjainkban még elég sokszor robbannak ki hason­ló veszekedésben termelőszövet­kezeteinkben az egyszerű dolgo­zók és a tanultabb vezetők, a régi agrárproletárok (amilyen Kuritár Lajos is volt) s a néhány éve még középparasztnak vagy esetleg mó­dosabb parasztnak mondott jelen­legi szövetkezeti gazdák között. Elvi dolgokról van tehát szó, ame­lyek összeütközése — ha ez látszó­lag ellentmondást is takar — a ter­melőszövetkezeti gazdák egységé­nek a kialakulását segíti, mert a sokszor késhegyre menő viták so­rán mindenki mélyebben magába néz, de különösen azok, akik kö­zött a vita kialakult és öntudat­ban, tapasztalatban gazdagodva már másként lát mindent, mint azelőtt... A fenti kérdés, amelyre nem adott választ a jegyzőkönyv, tehát nyitott maradt. Részt vettünk azon a közgyűlé­sen, mely elég hosszan, mintegy másfél órán át foglalkozott Kuri­tár ügyével. De meg kell monda­ni: erre a kérdésre a közgyűlés sem adott világos választ, bár jó­zanul, a kollektív bölcsesség alapján telt pontot a nézeteltérések végé­re. A felszólalók ugyanis csak Ku- ritárt hibáztatták elfogadhatatlan magatartása miatt. Egyrészt jogo­san tették, mert Kuritár a köz­gyűlés elején is megismételte sza­vait, amelyért egyöntetűen elítél­ték őt. De önkéntelenül merült fel bennünk: vajon miért ilyen elva­kult ez az ember? Nem törődik azzal, hogy a közgyűlés kizárja, nem törődik négy apró gyerme­kével, csak mondja, mondja a magáét, valami belső tűztől hajt­va. Ráadásul az is kiderült a köz­gyűlésen, hogy Kuritár előzőleg tévesen informálta az általa felke­resett szerveket, mert nem zárták ki a tsz-ből, csupán kizárásának javaslatát terjesztették a közgyű­lés elé, miután ő maga kérte fel­mentését az állatgondozói munka alól. Kuritár Lajos első látásra is egy nyakas, konok ember benyomását kelti, akit 31 éve ellenére alapo­san megdolgoztatott az élet, és akiben annyi, sajnos rosszul értelmezett „proletáröntudat" vagy inkább gőg szorult, hogy nem egykönnyen hagy utasításokat ad­ni magának olyantól, aki a múlt­ban jobb sorsban élt. S ha az a valaki ráadásul érezteti is, hogy beosztásánál fogva fölötte van, vagy keményebb szavakat hasz­nál, amikor kiadja az intézkedé­seit, az ilyen emberek felhördül­nek, s valami régi ellenszenv éb­red fel bennük, mondván: „Ma nem olyan világot élünk, hogy pa­rancsolgass nekünk.” Nos, ilyen indító okai lehettek annak az el­lentétnek, amely tengeri kígyóvá dagadva még a fővárosba is elju­tott, s amelybe végül is belegaba­lyodott Kuritár Lajos. A párttit­kárra azért támadt, mert Petne­házi elvtárs igyekezett az agronó­mus tekintélyét megvédeni. Ku- rillára pedig azért, mert a vezető­ség határozatára az agronómus több ízben megjelent a tehené­szetben, és személyesen ellenőriz­te az állatgondozó munkáját, Pártunk, kormányunk helyes gazda­ságpolitikájának következtében egyre szélesedik a mezőgazdasági nagyüzemi termelés. A II. ötéves terv végrehaj­tása minden üzemben parancsolóan megköveteli, hogy a gazdasági megszi­lárdítás időszakában minden mezőgaz­dasági üzemünk rátérjen a tényleges nagyüzemi termelésre, fokozza áruter­melését, a jelenleginél több terméket adjon a népgazdaság számára. Nagyon fontos feladatunk a kenyérgabona-el­látás biztosítása mellett az állati ter­mékek termeléseinek fokozása. Ennek egyik előfeltétele a takarmány bázis megteremtése. A takarmánytermesztés helyzete sajnos nem minden gazdaság­nál, értjük alatta a termelőszövetkeze­teket Is — megnyugtatóan rendezett. Ez évben Is van probléma a takarmá­nyozásunk körül úgy mennyiségben, mint minőségben. A kukorica az a növény, amely segít e probléma megoldásában — más nö­vényekkel karöltve. Nagyon jó, bőven termő, beltenyész­tett hibrid fajták állnak a termelő gaz­daságok rendelkezésére. Ezek képesek többet teremni az eddigi szokásos faj­táknál. Sajnálatos az, hogy sokan nem hiszik, s ma is sokan vitatják a hib­ridkukorica-vetés előnyeit. Minden­áron azt keresik, hogyan lehet bebizo­nyítani ennek hátrányát, ahelyett, hogy azt keresnék, hogyan lehet töb­bet termelni, s milyen módon lehet a területegységről kapott termésmennyi­séget növelni. Ha mindannyian összefognánk és el­mondanánk egymásnak a hasznos ta­ugyanis nem fejlődtek megfelelő­en a borjak. Miután kiírta a ta­karmányozási rendet, utána több­ször ellenőrizte annak a betartá­sát. Ezenközben vette észre, hogy Kuritár nem mindig ragaszkodik az utasításához, amiért aztán le­het, hogy keményebben, de jogo­san szólt neki. Az állatgondozó, mivel úgy érezte, hogy Kurilla már hetek óta őt figyeli, dühbegu­rult, és minősíthetetlen szavakkal illette az agronómust, sőt vasvil­lával fenyegette és bosszút foga­dott ellene. így került az ügy a tsz vezetősége elé... A közgyűlés nem fogadta el a vezetőség kizárási javaslatát. Ugyanakkor azonban a felszólalók igen keményen megbírálták Ku­ritár Lajost. Felelősségre vonták őt azért, mert ilyen, a szövetkezeti fegyelmet romboló magatartást tanúsított. Azért, hogy meggondo­latlanul a vakvilágba menne, nem törődve a családjával. Azért, mert meggondolatlanságában hetet-ha- vat összehordott a Győzelem Tsz egyes vezetői ellen. A közgyűlés nem fogadta el ugyan a kizárási javaslatot, de határozottan fi­gyelmeztette Kuritárt: lehetősé­get adnak, hogy új munkaterüle­tén, a növénytermesztésben, mun­kájával tegye jóvá hibáit, és ne a szövetkezeti fegyelem bomlasz- tásán, hanem a tagság egységessé kovácsolásán fáradozzon. Ügy véljük — s ezt az állatgon­dozó utolsó felszólalása is erősí­tette —, hogy Kuritár Lajos ezen a közgyűlésen rádöbbent arra,hogy rossz úton járt. S talán megvizs­gálták magukat mások is, akik így vagy úgy részt vettek a vitá­ban. pasztalatokat, mellyel igen sok terme­lő egység rendelkezik, előbbrejutnánk e területen. Sokkal többet kellene a kukoricával foglalkozni a tsz-közgyű- lésen, ismeretterjesztő előadásokon, de magánbeszélgetéseink alkalmával is. Megyénk vetésterületének 60—70 szá­zalékában a jó vetőmag rendelkezésre áll. Sajnos, néhányan felvetik, hogy miért kell érte dupla csereterményt adni. Ezeknek azt mondhatjuk, hogy e jó magvak előállítása igen költséges, s még így is csak egy kis része térül vissza az államnak azokból a ráfordí­tásokból, amit e magvak létrehozására fordított. Ha a termőképességét nézzük a beltenyésztett hibrid fajtáknak, meg­állapítható, hogy 2—3 q szemester­méssel ad többet azonos viszonyok között, mint a korábban termelt fajta­kukoricák. Ezek a tények igen sok kí­sérlettel igazolódtak be. Ha ez így van, márpedig így van, akkor rosszul szá­mít az a gazda, aki 10 kg kukoricát sajnál a biztos 2—3 mázsás többletter­mésért kát. holdanként. A termesztés döntő kérdései közé tartoznak a talajmunkák, s azoknak időben történő elvégzése. Nem kevés­bé fontos szempont az sem, hogy a ku­koricatáblák ne véletlenül legyenek kukoricatáblák, hanem előre meghatá­rozott és jól előkészített talajba vessük a magot. Sok helyen még mindig él a rossz szokás, hogy ha a területet nem tudjuk más kultúra alá előkészíteni, azt hagyjuk kukoricaföldnek. Olyan területek maradnak sok helyen, me­lyeknek gyomossága vagy műveletlen- sége más növény termesztésére nem alkalmas. Pedig a kukorica a jó talaj New York (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlése befejezte vitáját a kongói helyzetről. A szo­cialista tábor országainak, vala­mint számos afrikai és ázsiai or­szágnak a képviselői felszólalása­ikban rámutattak arra a tragédiá­ra, amely a Kongói Köztársaság­ban lejátszódott. Követelték, hogy Kongó területéről azonnal vonják ki a belga katonai személyzetet és segítőiket, szüntessék meg az or­szág feldarabolására irányuló próbálkozásokat és azonnal hívják össze a parlamentet, a köztársa­ság legfelső hatalmi szervét. A vita során a nyugati hatal­mak egyes képviselői többször is beszéltek „gyarmatosítás-ellenes” álláspontjukról, igyekeztek a sza­baddá váló afrikai népek barátai­ként feltüntetni magukat. A vita befejeződött, következett a szava­zás és minden maradt a régiben. Mindenki világosan láthatta, ki Havanna (MTI) Az egész amerikai kontinensen egymást érik a heves tiltakozások a Kuba elleni újabb agresszió I miatt. Mint az ADN jelentette, Osval- do Dorticos kubai köztársasági el­nök hangsúlyozta, hogy a kubai repülőterek ellen intézett bandi­ta-támadást zsoldosok hajtották végre, akik az Egyesült Államok területén lévő támaszpontjaikról indultak ki és oda is tértek visz- sza. Ernesto Guevara iparügyi mi­niszter, a milicia tagjaihoz inté­zett beszédében rámutatott, hogy Kuba nem áll egyedül és emlékez­tetett a Szovjetunió által felkí­munkát megkívánja, és nagyon jól meg is hálálja. Az őszi szántásokat is kezeljük meg jól vetés előtt. A kulti- vátorozást, a gyomtalanítást végezzük el feltétlen, ne hagyjuk, hogy az ed­dig megőrzött téli nedvességet a gyo­mok elrabolják a főnövénytől. Ez év­ben különösen nagy gondot fordítsunk a talajelőkészítésre, mert mint köztu­domású, hogy megyénk kukoricaveté­sének nagy 'százaléka tavaszi szántá­sokba kerül. A tavaszi szántásokkal nagyon sok helyen baj van. Nagyon rögösek, s a tavaszi szárazság sok he­lyen barázdafenékig, sőt lejjebb is ki­szárította a talajt. Különösen azokon a helyeken, ahol tavaszi szántás ide­jén az ekét nem követte fogasborona. Ezeket a talajokat meg kell tárcsázni, rögtörőzni, fogas ölni, s a vetés után feltétlen gyürűshengerrel tömöríteni. Minden gazdaság arra törekedjen, hogy viszonyaihoz képest a legjobb talajmunkát biztosítsa a kukorica szá­mára, mert ettől nagymértékben függ a termésátlaga. A vetés módszerét úgy kell kiválasz­tani, hogy az adott viszonyok között a legjobb termést tudjuk elérni. Jól te­rem a soros vetésű, de a négyzetes ve­tésű kukorica is. A vetés módjának meghatározásánál vegyük számításba a munkaerő-ellátottságunkat. Ha szűkö­sen vagyunk a növényápolás időszaká­ban munkaerővel, akkor négyzetes ve­tést alkalmazzunk. Ennek kézierő- szükséglete kisebb mérvű, és anélkül is képes biztosítani jó termést, persze nem szabad elhanyagolni a folyton megismétlődő gépi művelést. A soros vetésű kukorica munkaigényesebb ké- zierö szempontjából. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a négyzetes vetésű ku­koricák nagy termést biztosítanak minden kézi erő alkalmazása nélkül. Bármelyik módját választjuk a ve­tésnek, a sorosat vagy a négyzeteset, nagyon ügyeljünk a vetés mélységére. áll a kongói nép szabadsága és füg­getlensége mellett, s ki akarja véglegessé tenni az imperialista monopóliumok uralmát. A NATO-országok a szavazó­gépezet segítségével azt is elérték, hogy elutasítsák a szovjet határo­zat-tervezetet, amely javasolta, szüntessék meg a Kongói Köztár­saság egysége, politikai független­sége és területi épsége ellen irá­nyuló mindennemű kísérletet. A közgyűlés elfogadta 17 or­szágnak azt a határozati javasla­tát, amely felhívja a kongói ve­zetőket, békés eszközökkel odják meg belső problémáikat, továbbá Ceylon, Ghana, India és Marokkó határozati javaslatát, hogy létesít­senek bizottságot Lumumba meg­gyilkolása körülményeinek kivizs­gálására. Hétfőn a küldöttek megindokol­ják szavazataikat s ezzel befejező­dik a közgyűlésben a Kongói Köz­társaság helyzetéről folyó vita. nált segítségre, továbbá Quardos brazil elnök, valamint a mexikói és az ecuadori kormány nyilatko­zataira. Latin-Amerika történel­mében első ízben állott elő olyan helyzet, hogy több ország is füg­getlen politikát folytat és felemeli szavát Kuba mellett. Los Angelesben délután több száz ember tüntetett a városi ha­tóságok épülete előtt. New York­ban az ENSZ központja előtt a békés tüntetők és a rendőrök között összetűzések zajlottak le. ŰJ-Kína hírügynökség wa­shingtoni értesülése alapján közöl­te, hogy az amerikai haditengeré­szet egységei április 22-én és 23- án nagyszabású hadgyakorlatot tartanak Kuba közelében. (MTI) Véleményünk szerint 8—K cm mélysé­get ez évben biztosítani kell a talaj­adottságoktól függően. Különösen fon­tos ez most, a száraz tavasz idején, amikor a talaj 5—6 cm-re ki van szá­radva és e száraz rétegbe hiába vet­nénk el a kukoricát, míg esőt nem kap, nem kel ki. A melyebben vetett kukorica nedves rétegbe kerül, így a kikelés biztonságosabb és arányosabb. Vetésnél nagyon vigyázzunk arra, hogy a megfelelő magmennyiséget ves­sük a talajba, A magas termés döntő titka az egy kát. holdra eső tőszámnak mennyisége. A fajtakukoricánál az volt a gyakorlat, hogy ha sűrűre hagy­ták, akkor a kukorica idő előtt „fel­sült”. A hibrideknek itt van nagy elő­nyük, hogy ugyanazon a talajon 3000— 5000-reI több tőszámot is képes felsülés nélkül felnevelni és termést biztosíta­ni. Korábban kialakult az a helytelen nézet, hogy a kukorica termésátlagát a csövek nagyságával mérték. Annak örült a gazda, ha hatalmas, hosszú, nagycsövű kukoricája termett. Ilyen csöves kukorica terem ma is a ritka vetéseken. A hibrid fajtáknál erre ne törekedjünk, hanem inkább arra, hogy ahol eddig egy cső volt, ott most két cső legyen. Ugyanis a korábbi 10—12 ezer tőszómmal rendelkező nagy csö­veket termő terület termése ha a cső átlagsúlya 30 dkg volt, jó termés ese­tén elérte kb. a 30 mázsás csövesku- korica-termést kát. holdanként. A hibrideknél ugyanezen a területen vet­hetünk 16—22 000 tövet, ami szintén megadja a 20 dkg-os csőtermést, egy növényre számitva, s ez mindjárt 32— 44 mázsa termést eredményez talaj­erőtől függően. Mi a magunk részéről a megyénk jó kukoricatermő övezeteiben, a jó táp­erőben lévő találókon javasolni mer­jük a 20—22 000 es tőszámot is. Ezek képesek adni a legnagyobb termést. Varga Dezső A kukorica-termelés néhány kérdése Tiltakozási hullám az egész amerikai kontinensen a Kuba elleni újabb agresszió miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom