Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-14 / 87. szám

BÉKÉS MEGYEI * Arasofillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. ÁPRILIS 14., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 87. SZÁM „Kész vagyok teljesíteni nagy hazánk bármilyen újabb megbízatását" A Pravda tudósítóinak riportja Gagarin őrnagy kozmikus repuloutjaroi A béke , űrhajósa Üj jelzőt kellene kitalálni. Va­lami új szót, vagy inkább szavai kát, amelyek képesek tükrözni érzelmeinket. Mert a csodálatos, óriási, grandiózus, s a többi rit­kán használt jelző is banálisnak tűnik most. Nem fejezi ki azt az elismerést, lelkesedést, nagysze­rű érzést, amely eltölti ma a tudósokat csakúgy, mint az utca emberét. Üj korszak kezdődött az emberiség történetében. Jurij Alekszejevics Gagarin a Kozmosz Kolumbusa behatolt a világűrbe azon az űrhajón, melyet a szov­jet géniusz alkotott. Nemcsak be­hatolt, hanem vissza is tért. Gagarin hőstettének, hallatlan bátorságának visszfénye összeve­gyül azzal a mélységes elismerés­sel, melyet a szovjet tudósok, az egész szovjet nép, s mindenek­előtt .minden szovjet győzelem szervezője, a kommunista párt iránt éreznek ma az emberek. Mihez hasonlítsuk e világszen­zációt? A tűz első csiholója nem tudta még, hogy felfedezése any- nyiszor lángba borítja majd a vi­lágot. Kolumbus csak egy ismeret­len földrészt fedezett fel, itt e golyóbison. S ő sem tudta, hogy néhány évszázad múlva éppen en­nek a földrésznek az urai lesz­nek azok, akik a háború tűzcsó- vájával próbálják ijesztgetni a vi­lág népeit. Gagarin, a szovjet em­ber, évezredek bátor úttörőinek XX. századbeli megtestesítője, a Kelet nevű űrrakétán hatalmas békekört repült földgolyónk fe­lett. Rádiójelzései, mint később a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak. Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának felhívása, bé­keüzenet volt a világ népeihez. A szocializmus hatalmas győ­zelmét ünnepeljük ezekben a na­pokban. Annak az erőnek gigászi fölénye ez minden más erő felett, mely az ember minden eddigit felülmúlót alkotni képes szelle­mét nem a pusztítás szolgálatá­ba állítja, hanem az emberi hala­dás vörös csillagos rakétájaként a jólét, a béke szolgálatába. Gagarin nemcsak épségben visszatért bolygónkra, hanem az előre meghatározott területen ért szovjet földet. Földi parancs sze­rint leszállhatott volna Ameriká­ban vagy Afrikában is, hogy sze­mélyesen tolmácsolja a szovjet emberek békeüzenetét. S tudjuk, nincs messze az a nap sem, ami­kor idegen bolygón lesz vendég az Ember. Üj jelzőt kellene kitalálni a szovjet tudomány dicsőítésére. Üj szavakat, amelyek képesek lennének csak részben is kifejezni azt az elismerést, amellyel irányá­ban adózik ma az emberiség. Moszkva (TASZSZ) A parancsnoki teremben mérő- asztalokon a meteorológiai térké­pek és egy nagy földrajzi térkép, rajta széles vörös csík: a „Vész­tők” útvonalának vetülete. A ké­szülékeknél elfoglalják helyüket az ügyeletesek. Az első jelentés — a „Vosztok” a levegőbe emelkedett. — Látom a földet. Pára fedi. Kitűnően érzem magam — jelen­tik az egyik rádióállomásról, ahol Jurij Gagarin üzenetét vették. A sorozatosan érkező jelenté­sek újból és újból megerősítik, hogy a repülőút zavartalanul fo­lyik, a „Vosztok” leereszkedése éppen a kijelölt helyen várható. Rohan az idő. Ügy tűnik, mint­ha ugyanazt a kozmikus sebessé­get vette volna fel; amellyel a szovjet űrhajó átszeli az égboltot. Minden percben várjuk az előre meghatározott jelzést, amely köz­li, hogy ott a magasban, túl a fel­hőkön, tőlünk több ezer kilomé­terre, az űrhajós fülkéjében mű­ködésbe helyeztek bizonyos szer­kezeteket, s megkezdődött az űr­hajó lefékezése. Várjuk a jelzést, hogy a pályájáról leváló űrhajó már a Föld felé tart, korábban megjelölt leereszkedési pontja irányában. Ehhez a művelethez rendkívül pontos számításokat kellett végezni, hiszen félmásod­perces vagy félfokos eltérés igen nagy hibákat okozhat. ...Tíz óra 15 perc. Gagarin őr­nagy jelenti a „Vosztok”-ról, hogy Afrika fölött halad át. Jól viseli a súlytalanság állapotát. A tér­képeknél és a rádiókészülékeknél szolgálatot teljesítő szakemberek összenéznek. Minden rendben megy, minden nagyszerű. A földet-érés pillanata A parancsnoki teremben meg­kapják az űrhajó leereszkedési he­lyének új, pontosabb koordinátáit. A térképre nézünk. A szóban forgó pont egészen közel van a vörös vonalhoz, az űrhajó útjának vetü- letéhez. Egymásután vesszük a rádió­jelzéseket a már leszállt űrhajó­ról. A leereszkedés térségébe re­pülőgépeket és helikoptereket in­dít a csoport vezetője. De ezekre már nincs is szükség. Szól a tele­fon. Üjjongó, izgatott hang: — Gagarin itt van nálunk... A telefonhívás abból a faluból érkezett, amely a leszállás helyé­hez a legközelebb volt Az űrhajós nem várta meg, míg repülőgéppel érte jönnek. •- Kitű­nően érezte magát és elébe ment a mindenfelől szinte rohanva köze­ledő embereknek. Vége a nagy útnak. Megérkezett a helikopter is. Né­hány perc és a pilóta máris a kö­zeli repülőtéren van. — Amit tettem, szeretett ha­zámért tettem — mondja Gaga­rin. Fiatal arcán jóformán nem is mekkora utat tett meg — sok ezer kilométeres sebességgel körülszá- guldotta a földtekét! Gagarin ott volt, ahol előtte még soha egyet­len ember sem volt, látta azt, amit még nem látott senki. Repülősapkában van, a sapka alól kikandikálnak világos haj­fürtjei. Égszínkék repülőruha van rajta. Egyenes tartású, zömök, de élénk mozgású ember. Kék szemé­ben tréfás mosoly játszik. Ügy tű­nik, mintha valami kozmikus ra­gyogás maradt volna a tekinteté­ben. Amikor az egybesereglett embe­rek között megpillantotta egyik pilóta ismerősét, odaszaladt hoz­zá. Megölelték egymást, s a két jóbarát úgy kezet rázott egymás­sal, hogy nyilvánvaló volt — az űrutazás, az óriási megterhelés és a súlytalanság nem volt káros ha­tással. Kérdések záporoznak Gagarin- ra. Mindenki a szemtanútól sze­retne valamit hallani a csillag­világról, amelyet az emberiség megszületése óta csak alulról né­zegethetett. Milyen az ég és a Föld? — És milyen az ég, onnan fö­lülről? — kérdezgetik Gagarint. — Sötét, egészen sötét. — És a Föld? — Kékes, olyan, mint egy nagy gömb. Felejthetetlen kép! Boriszenko, a „Cskalov” köz­ponti repülőklub sportfelügyelője mindjárt a „Vosztok” leereszke­désének helyén hivatalosan nyil­vántartásba vett három olyan vi- lágrekodot, amelyet Jurij Gagarin szovjet űrhajón állított fel. A múlt év őszén ugyanis Barceloná­ban, a Nemzetközi Sportrepülő Bizottság ülésszakán kidolgozták az új rekordnyilvántartási rend­szert olyan űrutazásokra, amelyek a Föld felszínétől 100 kilométernél nagyobb magasságokban zajlanak le. Jurij Gagarin szovjet űrhajóé mai példátlan repülőútjával egy­szerre három világcsúcsot állított fel — kozmikus magassági csú­csot, kozmikus repülési időtar­tam-csúcsot és az embert szállító űrhajók teherbírási csúcsát. Ilyen eredmények eddig még nem vol­tak a történelemben. Melegen kezet szorítunk Gaga- rinnal. A világ első űrhajósa pontosan a megadott térségben ért földet. Amikor a földeken dolgozó ottani lakosok és a gépkezelők a szokat­lan látvány után összesereglettek, lelkesen gratuláltak a világűrből érkezett embernek. Hamarosan megérkezett a heli­kopter és Jurij Alekszejevicset a legközelebbi városba vitte. Ami­kor a lakosság tudomást szerzett az eseményről, kitódult az utcák­ra, hogy ünnepelje a hőst. Nagyszerűen érzem magam Jurij Alekszejevics megindulta« jár fel s alá a szobában, mosolyog, szeme ragyog, hangulata kitűnő. Még egészen fiatal, testalkata igen erős, a közepesnél valamivel ala­csonyabb termetű. Nyílt orosz ar­(Folytatás a 2. oldalon) Jurij Alekszejevics Gagarin Egy hónappal ezelőtt ünnepelte 27. születésnapját. 1934. már­cius 9-én született a gzsatszki körzetben, a szmolenszki terüle­ten. Szülei kolhoztagok voltak. A kis Jurij 1941-ben elkezdte ugyan az iskolát, de tanulmányait a háború, a német megszálr lás félbeszakította, s csupán a megszállók kiűzése után foly­tathatta tanulmányait. 1951-ben a Moszkva melletti Ljuberci vá­ros iskolájában kiváló eredménnyel fejezi be tanulmányait, és öntő-magkészítő szakmunkási képesítést szerez. Ezután a sza- , ratovi ipari technikumba kerül, amelyet 1955 tavaszán ugyan­csak kiváló eredménnyel végez el, s ekkor iparitanuló-oktató- nak hívják meg a fiatal technikust. Jurij Gagarin azonban időközben a szaratovi városi repülő- klubban egy életre eljegyezte magát a repüléssel. A technikum elvégzése után, 1955-ben az Orenburg városában levő repülő­tiszti iskolára ment tanulni. 1957-ben fejezi be az iskolát első­osztályú minősítéssel, s azóta a szovjet légierő kötelékében szolgál. Gagarin tavaly óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Az első űrhajós nős, családos ember. 26 éves felesége, Valen- tyina az orenburgi egészségügyi szakiskolát végezte el. Két lányuk közül az idősebb, Jelena 2 éves, a kisebbik azonban már akkor született, amikor apja javában készült az első űr­utazásra. Galja ugyanis mindössze egyhónapos. Jurij Gagarin édesapja 59 éves, asztalos-ács, jelenleg a Gzsatszk melletti egyik kolhozban dolgozik, anyja a háztartást vezeti. (MTI) látszik a fáradtság nyoma. Pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom