Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

1961. április 7., péntek népöjsAg 3 Kilencen koptak Kiváló Dolgozó oklevelet és jelvényt a békéscsabai DÁV-nál A DÁV békéscsabai üzletigaz­gatóságánál az április 4-i ünnep­ség alkalmával kilenc dolgozónak adták át a Kiváló Dolgozó okle­velet, jelvényt és a velejáró pénz­jutalmat. Ezenkívül három brigád elnyerte a szocialista brigád cí­met, egy brigád pedig a szocialis­ta brigád oklevelet. Az ünnepsé­gen Bielik Béla párttitkár beszélt a felszabadulás óta eltelt 16 év eredményeiről. Csuba Károly igazgató felszóla­lásában ismertette a DÁV 1960. évi gazdasági eredményeit, majd beszélt az ez évi feladatokról. Többek között elmondotta, hogy az üzletigazgatóság 1960. évi teljes termelési tervét 107 százalékra teljesítette. A villamosenergia-el- osztás költségei is kedvezően ala­kultak. Az egy értékesített kilq­wattórára jutó elosztási költség 125,52 forint. Ez 3 százalékkal ke­vesebb mint a tervezett és 10 szá­zalékkal kevesebb, mint az el­múlt évben volt. A hálózati veszteség is kedvezően alakult. Az elmúlt évi 16,79 százalékot ebben az évben 2,11 százalékra csökentették le. Ezután el­mondotta, hogy az üzletigazgató­ság a múlt évben több mint 400 ezer forintot fordított szociális be­rendezésekre. A vállalatnál a dol­gozók 28 százaléka tanul tovább, ebből kilencen egyetemre, negy­vennégyen technikumba, százan általános iskolába, illetve szak- tanfolyamokra járnak. Ezután Csuba Károly igazgató átadta a Kiváló Dolgozó okleve­leket, valamint száz dolgozónak a pénzjutalmat. 3ó termés várható kenyérgabonából Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodói a múlt év őszén összesen 171 ezer hold kenyérgabonát vetettek. A szövet­kezeti gazdaságokban kereken 13 ezer holdba került nagy termés­hozamú külföldi búzafajta. A megyei tanács növénytermesztői szerint a tél kedvezett búzavetése­inknek, így a késő őszi vetés is igen jól megerősödött. Számotte­vő szárazfagy nem volt. Helyen­ként azonban a pangóvíz — igaz csak kisebb foltokban — károkat okozott. Tél végére a tsz-ekben 36 ezer hold őszi gabonát fejtrágyáztak. Az azóta fejtrágyázott őszi gabona területe meghaladja a 86 ezer holdat. A külföldi búzákra hol­danként 120—300 kiló műtrágyát szórtak. Szakemberek véleménye szerint olyan jól fejlett gabona, mint az idén, a múlt esztendőkben ' nem volt. Az őszi búza 48 százaléka igen jól telelt. A vetésterület 36 százaléka közepesen, 16 százaléka gyengébben fejlődött. Újfajta elszámolásra tért át három szövetkezet A múlt évben az ország különböző részében eredményesen pró- hálták ki a termelőszövetkezeti in unkadíjazás újfajta módszereit. Az eredményességi munkaegységszámítás több közös gazdaságban jól bevált, akárcsak a garantált munkaegység fizetése. Megyénkben a megyei tanács mezőgazdasági osztályának javaslatára a Magyar Nemzeti Bank területi fiókjával egyetértésben három termelőszö­vetkezetben — a szövetkezeti tagság kérésére — új módszert vezet­tek be a munkaegység elszámolására és fizetésére. A békéscsabai Május 1. a tótkomlósi Viharsarok és a zsadányi Búzakalász tsz-ek- ben a régi munkaegységkönyvben feltüntetett teljesítményekre ki­számolják a munkadíjakat, és a hónap végén a teljesített normák szerint némi tartalékolással valamennyi szövetkezeti tag részére számfejtik a keresetet. . közölt, amelyek cáfolhatatlanul bebizonyították, hogy a szövetségi kancellári hivatal vezetője ellen emelt vádak teljesen megalapo­zottak és jogosak. Ez év elején a Saarbrücker Allgemeine Zeitung újabb bizonyítékot közölt Globke bűnösségéről: a belügyminisztéri­umnak egy archívumban megta­lált és 1944. június 15-vel kelte­zett körlevelét, amely szabályoz­za a ..harmadik birodalom” ál­lampolgárainak és hitlerista „pro­tektorátusok” lakosainak házassá­gát. Ez a példátlanul cinikus kör­levél, amelynek szerzője Globke — botrányos dokumentum arról, hogy milyen embertelen fajüldö­ző politikát folytattak a hitleris­ták nemcsak Németországban, ha- 'nem az általuk megszállt ország gokban is. A Hamburger Echo című lap a közelmúltban beszámolt Globke 1938-ban elkövetett bűncselekmé­nyeiről, amikor külön azért uta- tott Svájcba, hogy megállapod­jon a rendőri hatóságokkal, mi­ként akadályozzák meg, hogy a hitleri Németországból elmenekült sok ezer ember megmentse életét. A Heute című jobboldali szoci­áldemokrata hetilap megírta, hogy Eichmannak és a tanúknak a kü­szöbönálló tárgyaláson elhangzó vallomásai „második, nyugati frontot teremthetnek Globke és a hozzá hasonló személyek ellen”. (A hetilap azt érti „keleti front” alatt, hogy a szocialista országok sajtója már régen megkezdte Globke leleplezését — J. Aljosin.) A folyóirat aggodalma azonban ké­sőinek bizonyult. Amint a tények igazolják, a Globke-ellenes „má­sodik nyugati front” már létre­jött és napról napra többen csat­lakoznak hozzá. „Meddig tűrhetünk a Szövetségi Köztársaság egyik legfontosabb posztján olyan embert, mint Globke?” — kérdezi felháborod- tan a Westfalische Rundschau című nyugatnémet lap. „Ma nem kellene arra törekednie, hogy a Keresztény Demokrata Unió veze­tő személyisége legyen” — írja a Hamburger Echo. A bonni „igazságszolgálta­tás” két arculata És lám, amikor még a haladó­nak igazán nem nevezhető nyu­gatnémet lapok sem hallgathat­Felnőtt diákok Délután fél háromkor, amikor benyitottam a csabai Vli­es számú általános iskolának abba a tantermébe, ahol napközben a gimnazisták tanulnak, csalódottan majdnem visszafordultam. Csend fogadott. Sehol senki. Amikor azonban beljebb léptem, az ablak­tól egy szőke fiatalember fordult felém. — Szendi Miklós vagyok — mu­tatkozott be. — Csak egyedül? — Igen. Sokan fél háromig dol­goznak, ezért nem tudnak időben eljönni a tanfolyamra. Ügy lát­szik, most ón értem ide először. De majd jönnek nemsoká a töb­biek is. Beszélgettünk, vártuk, hogy majdcsak érkeznek a tanfolyam hallgatói. Elmondta, hogy az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szerelőipari részlegénél dolgozik. Technikus. Tavaly vég­zett Szegeden, az általános gép­ipari technikumban. Onnan került a múlt év júliusában Békéscsabára. S most, nem is olyan soká, hogy kikerült az iskola padjaiból, is­mét tanul. Miért? — Amikor hallottam, hogy for­gácsoló szaktechnikusképző tan­folyam kezdődik Békéscsabán, mindjárt elhatároztam, nem sza­lasztóm el ezt a kedvező alkal­mat. Az ember sosem tudja, mi­kor veheti hasznát a tanultak­nak. Különben maris sokat tudok hasznosítani abból, amit a szak- elektrotechnikai órákon hallottam. És mintha csak a többiek igazolnák Szendi korábbi szavait, pillanatonként feltárult az ajtó: egymás után érkeztek az újabb hallgatók. Legtöbben csabaiak voltak, közülük sokan a Forgá­csoló Szerszámgyárban dolgoznak. Innen mintegy tizenöten járnak. Ügy látszik, a jó példa is ragadós. Az üzem igazgatója, Bakó elvtárs, Bodor István főtechnológus sok követőre talált. Az óra még nem kezdődött, így máradt még arra is idő, hogy né­hány szót váltsak Bakó elvtárssal. Ö újságolta, hogy a forgácsoló szakteehnikusképző tanfolyamot a Kohó- és Gépipari Minisztérium szervezte. Két évig tart, hetenként 15 óra a tanulmányi idő. Február­ban kezdődött. Az érdeklődésre, a tudásszomjra jellemző, hogy a hallgatók létszáma meghaladja a tak tovább és felszólaltak Globke ellen, a frankfurti ügyészség — saját véleménye szerint — ravasz „lépést” tett: kéréssel fordult az izraeli hatóságokhoz, hogy tanú­ként hallgassák ki Eichmannt Globke ügyében. Servatius ügyvé­det pedig azonnal megbízták, „be­folyásolja” védencét, hogy megta­gadja a vallomástételt. Amint már láttuk, az ügyvéd sikeresen teljesítette a megbízatást. Thenisz frankfurti szolgáinak ez a „stratégiai” manővere azonban aligha segíthet Globkén, s aligha mentheti meg magas pártfogóinak presztízsét. A hitlerista bűnös múltjából túlságosan sokmin- den vált köztudottá a világközvé­lemény előtt. Az NSZK kormánya nemrégen utasítást adott ki arról, hogy Globke ügyének kivizsgálását át kell tenni a bonni legfelsőbb ügyészséghez. Ez a lépés tálán megmenti a szövetségi kancellár tanácsadóját és barátját a nyugat­német bíróságtól, de aligha menti meg a népek ítéletétől. Soha nem moshatja le kezéről az ártat­lanok millióinak vérét. Hiába törte magát Servatius j ügyvéd! | harmincat. Pedig munka után nem kis megterhelést jelent ez a tizen­öt óra, utána meg az otthoni ta­nulás. De akik erre a tanfolyamra beiratkoztak, elhatározták: végig­járják, gyarapítják szakmai is­mereteiket. Legtöbben közülük, pedig technikusok vagy érettségi­zettek. Korábban is tanultak. De- hát ismét csak lépést akarnak tar­tani a műszaki fejlődéssel. Még mindezt megtudtam, meg­érkezett az első két óra előadója, Vasvári László, a Rózsa Ferenc Gimnázium fizika-matematika szakos tanára. Bár nagyon sokuk­nál fiatalabb, de mint az iskolák­ban általános szokás, itt is csend lett, amikor a katedrára állt. Min­denki fegyelmezetten várta az óra kezdetét. — Ilyen kevesen vagyunk? — nézett szét a fiatal, rokonszenves tanár. — Tegnap dolgozatot írtunk — hangzott a válasz —, lehet, hogy ezért vagyunk csak ennyien. A közbeszólást hahota kísérte. Egy pillanatig tartott, majd ismét csend lett. A padokra kikerült Adler György Alkalma­zott matematika című jegyzete, a hallgatók füzete. Elkezdődött az óra. A tanár a koordináta transz­formációs rendszerekről magyará­zott. Sorra rajzolta a táblára az ábrákat, írta fel a képleteket. A hallgatók meg füzeteikbe másol­ták. Ez még olyan ismétlésféle volt, a korábban tanultakat ele­venítették fel. A második óra is ugyanezzel folytatódott, majd az előadó bejelentette, hogy ezzel az analitikus geometria végéhez ér­tek. Ezután a függvények fogal­mával ismerkednek meg. Valaki kíváncsian megszólalt: — Ebből az anyagból írunk dol­gozatot? — Nem, majd az új anyagból. A kíváncsiság a felnőtt diákok­ból sem veszett ki. De hát meg le­het ezt bocsátani, hiszen így szo­kás ez. A szünetben a hallgatók a fo­lyosón cigarettafüst mellett a va­sárnapi sporteredményeket vitat­ták. Éleelődve ugratták egymást. Ez a kis kikapcsolódás jót tett a két nehéz óra után, a következő forgácsolás-elméleti előadás előtt. Hallottam azonban itt egy olyan panaszt is, amely mindenképpen papírra kívánkozik. A Gyulai 613- as számú Iparitanuló-képző Inté­zet három dolgozója: Tar Ferenc tanár, Szilaj Ferenc és Gábori Já­nos szakoktató bizony nehezebb helyzetben van, mint a tanfolyam többi hallgatója, aki Csabán la­kik. Ök Gyuláról járnak be he­tenként háromszor, amikor be tudnak jönni. Mert előfordult olyan eset is, amikor valamelyi­kük nem tudott részt venni az órákon. Ez leginkább Gábori Já­nos szakoktatóval esett meg. Pe­dig ez az ember olyan szivvel- lélekkel szereti a tanulást! Ennek kedvéért még az anyagi hátrányt is vállalta. — Korábban — mesélte — a vasipari ktsz-nél dolgoztam, mint esztergályos. Onnan kerültem az intézethez, mivel úgy gondoltam, hogy több időm, lehetőségem lesz majd a tanulásra. Vállaltam az új munkakört a kevesebb fizetés el­lenére is, amikor ígéretet kaptam, hogy elősegítik a tanulásomat. — Azt hiszem, nemcsak magam­nak tanulok, a népgazdaságnak is fontos, hogy mindenütt képzetteb­bek legyenek az, emberek. Ne­künk pedig, akik ipari tanulókat képezünk, méginkább szükségünk van ismereteink bővítésére. Igaza van Ehhez azonban kevés segítséget kapnak az inté­zet vezetőségétől. Az évi tandíj személyeként 1250 forint. A tan­folyam többi hallgatójának az üzemek 850 forinttal járulnak hoz­zá a költségek viseléséhez. A gyu­laiak nemhogy pénzt, de még biz­tatást sem igen kaptak. De úgy is lehetne segíteni rajtuk, különösen Gábori szakoktatón, hogy óráinak helyesebb beosztásával, minden­kor részt vehessenek az előadáso­kon. Mert egy kicsit fura dolog, hogy éppen azoknak ütközik ilyen nehézségekbe a továbbképzésük, akiknek egyébként is hivatásuk a tanítás, az ipari tanulók képzése. Közben vége is lett a szünet­nek. Megérkezett László Antal, a Forgácsoló Szerszámgyár gépész­mérnöke, a forgácsolás-elmélet előadója. A névsorolvasás után a hallgatók máris sok hasznos taná­csot jegyezhettek fel a gazdaságos forgácsolásról: a nagyolásról, a megmunkálási idő csökkentésének módszereiről, a berezgésről, simí­tásról ... A matematika-órákhoz hasonlóan, itt is különféle képle­tek kerültek a táblára. Amint ta­pasztaltam — a többi tantárgyat sem lebecsülve —, talán a forgá­csolás iránt a legnagyobb az ér­deklődés. Érthető is ez, hiszen a tanfolyam célja elsősorban a for­gácsoló szaktechnikusok képzése. Természetesen van azért mit ta­nulni, hiszen még metallográfia, szak-elektrotechnika és mechanika is szerepel a tan tervben. Nem könnyű a felnőtt di­ákoknak sem. Ezen a néhány órán is, amelyet körükben töltöttem, tapasztalhattam, hogy bizony drá­gán adják a szaktechnikusi okle­velet. Valamennyien azonban lé­pést akarnak tartani a műszaki fejlődéssel. Ezért vállalták ezt az áldozatot, hetenként a munka utáni 15 órát, amit újból az iskola padjaiban töltenek. Mert hisznek a szólásmondás igazában, mely szerint: A tudás hatalom! P. P. Tizenegy új tag kéne felvételé! a könsladányi termelőszövetkezetbe (Tudósítónktól) A körösladányi Magyar—Viet­nami Barátság Termelőszövetke­zet legutóbbi közgyűlésén 11 új tag kérte felvételét. A közgyűlésen Dorogi József, a tsz elnöke ismer­tette az 1961. évi termelési tervet és a.tavaszi munkák jelenlegi ál­lását. Többek között bejelentette, hogy a terv szerint 15 hold babot is elveinek. A termelőszövetkezet gondoskodik arról is, hogy az asszonyok is dolgozhassanak és a gyermekeiket bölcsődében és napközi otthonban helyezhessék el. Nyolcvan 1 kilogrammos csirkére kötöttek szerződést a kisréii általános iskola tanulói A békéscsabai kisréti általá­nos iskola Kulich Gyula úttörő- csapat tagjai közül kilencen kö­töttek nevelési szerződést 80 egy kilogrammos csirkére a békéscsabai földművesszövet­kezet felvásárlóival. A leszerző­dött baromfit 1961. szeptember 1-én szállítják be. Országos vi­szonylatban elsőnek kezdemé­nyezték ezt a kisréti általános iskola tanulói. A csirkéket a ta­nulók otthon a szüleiknél neve­lik fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom