Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

W61, április 1., szombat

KÉPŰJSÁg

3

Válosz van, felelős nincs

„NEM TUDJA a jobb kéz, hogy mit csinál a bal” címen egy rövid kis írás jelent meg lapunk március 11-i számában. A közöltek visszhangot keltettek mind a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda Országos Központjában, mind pedig a szeghalmi járási tanács v. b. mezőgazdasági* osztályán, s külön-külön válaszban igyekeztek megmagyarázni, hogy a vésztői Béke Tsz miért tett meg 40 kilométer potyán tat Halaspusztára és vissza azon a napon, amikor sertésátvételhez hívták a fenti szervek illetékes előadói.

Nézzük a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda Országos Központja igazgatója válaszának lényegét:

A vésztői Béke Tsz-től február 21-én érkezett igénylés 100 te- nyészkoca-süldőre. Március 1-én értesítettük a tsz-t, hogy az igényelt kocákat március 7-én vásároljuk fel és adjuk át az Örmény- kúti Állami Gzadaság gyomai üzemegységében. Közben március

3-án a szeghalmi járás} tanács v. b. mezőgazdasági osztálya újabb koca igénylést küldött el a vésztői Béke Tsz részére azzal, hogy a korábbit tekintsük tárgytalannak, s a rendelést a Halaspusztai Állami Gazdaságból eszközöljük, ahol a tsz mér ki Is jelölt ötven darab kocát. Mi még aznap, március 3-án telefonórintkezésbe

A Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az elmúlt évben teljesítette az éves tervét. A szövetkezet március 29- én több mint 44 700 forint nyereségrészesedést osztott ki. A termelési tanácskozáson Csicsely Pál igazgatósági elnök, Weisz László párttitkár és Szőlősi Sándor sz. b.- tttkár ismertette a földművesszöléptünk a szeghalmi járási tanács v. b. mezőgazdasági osztályának főállattenyésztőjével, Szécsi elvtárssal, aki vállalta, hogy a felvásárlás március 7-i napj áról értesíti a Halaspusztai Állami Gazdaságot. is és a vésztői Béke Tsz-t is.

ILYEN ELŐZMÉNYEK után felvásárlónk 7-én délelőtt megjelent Halason, ahol közölték, hogy a kocasüldők március elsején or- bánc elleni védőoltást kaptak, ezért tíznapi kíméletiidőre van szükségük. A tsz elnöke telefonon beleegyezését adta a felvásárlás elhalasztásába. Ha az állami gazdaság március 3-án felhívta volna a figyelmet a szállítási akadályra, akkor elkerülhető lett volna a vontató félnapi kiesése a tavaszi munkákból. A fenti gondatlanságért sem a TEGI, sem a járási főállattenyésztő nem okolható, nyilvánvaló, az állami gazdaságot terheli a mulasztás.

Ezek után lássuk, mit ír a szeghalmi járási tanács mezőgazda- sági osztályúnak vezetője:

A vésztői Béke Tsz ez év januárjában 85 ezer forintról szóló fedezetigazolást kért az MNB szeghalmi fiókjától, hízottsertés- alapanyag vásárlás céljából. A fedezetigazolást az Állatforgalmi Vállalatnak címeztette. Ezt az igazolást valaki a bank tudta nélkül étjavitotta a TEGI címére és egy

vetkezet elmúlt évi tervének teljesítését, valamint beszéltek az ez évi feladatokról. Ebből az alkalomból nyolcán „Kiváló dolgozó” oklevelet, egy dolgozó pedig „Kiváló dolgozó" jelvényt és a velejáró pénzjutalmat kapta meg. Ezután 21 dolgozó kapott még pénzjutalmat.

későbbi, ugyancsak 85 ezer forintról szóló fedezetigazolással együtt elküldte a TEGI-nek. Az egyik igazolás ötven, a másik száz darab kocasüldő-igónyléssel volt elküldve, ezért kapott a tsz értesítést száz süldőre Gyomára, ötven süldőre pedig a Halasi Állami Gazdaságba.

A GYOMAI értesítést a tsz nem vette figyelembe, ezért megbízottját a Halasi Állami Gazdaságba küldte. Ugyanezen a napon, ugyanazon süldőkből kívánt vásárolni a szeghalmi Üj Barázda Tsz is, amely a gazdaság, sertéstelepére a járási főállatorvossal és a saját állományát kezelő állatorvossal együtt küldte el megbízottját. A süldők kiválogatása után az állami gazdaság közölte, hogy a sertéseket két nappal azelőtt oltotta, s ezért a Béke Tsz állattenyésztője nem merte vállalni a szállítást.

A fentiek alapján úgy vélem, hogy osztályunk előadója nem volt ludas, mint ahogyan azt a cikk írja. A járási állatorvos véleménye szerint a sertések szállítása nem ütközött akadályba az oltás miatt. Kérem, figyelmeztessék azt a személyt, aki a cikket diktálta, hogy legközelebb olyan adatokat közöljön, melyek tükrözik a valóságot.

ENNYIT a két válaszból. Mindkettőben szereplő tények és adatok egyeznek a „Nem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb kéz” című cikkünkben közűitekkel. A válaszokból megtudtuk, hogy félreértések és mulasztások sorozata történt. Ezeket a TEGI a Halasi Állami Gazdaság nyakába zúdítja, a szeghalmi járási osztályvezető pedig, enyhén szólva, a valóságnak meg nem felelőnek tünteti fel a cikkben közölt adatokat. Ezek helyett jobb lett volna, ha a felelős ,elvállalja a felelősséget, s mind a TEGI, mind a szeghalmi járási tanács mezőgazdasági osztálya megígéri, hogy a jövőben sokkal jobban összehangolják az állatvásárlást a termelőszövetkezetek részére.

4 700 forint nyereségrészesedést osztottak ki a Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezetnél

15 brigád versenyez a szocialista címért, újítási javaslatok

a felszabadulási munkaversenyben

Felkészül az üdülő

150 viharsarki tsz-tag nyarai a Mezőhegyssi állami Gazdaság szárszói üdülőjében

A Mezőhegyes! Állami Gazdaság balatonszárszói üdülőjében megkezdődét a tavaszi nagytakarítás: festenek, súrolnak, parkosítanak, készülnek a közeledő nyaralási idényre. A magyar tenger partján, festői környezetben levő állami gazdasági üdülőben ez év nyarán a gazdaság dolgozóin kívül 150 viharsarki termelőszövetkezeti tag tölt majd felejthetetlen két hetet.

Battonyán a községi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt napokban megtartott ülésén többek között a tavaszi mezőgazdasági munkákról .tanácskozott.

A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy megbeszélést foly- i tatnak a tavaszi mezőgazdasági munkára való felkészülésben elmaradt termelőszövetkezetek vezetőivel, gondjaik megoldásáA békéscsabai vasútállomáson 15 brigádban 104-en versenyeznek a szocialista cím elnyeréséért. Szabó János, Helyt János, Deák Sándor brigádja és a többi határozta el, hogy munkájával kiérdemli ezt a megtiszteltetést. A főnökségen eddig már hat közösség kapta meg a szocialista brigád címet, mint például Kozma Mihály,

ban segítséget nyújtanak nekik. Másrészt összehívják a községi termelőszövetkezeti tanácsot és egységes álláspontot dolgoznak ki annak elősegítésére, hogy valamennyi tsz-gazda részt vegyen a közös munkában.

Elfogadtak egy olyan javaslatot is, mely szerint a v. b. tagjai még több személyes segítséget adnak a fiatal termelőszövetkezetnek.

Hodroga Péter, Dobosi László, Hankó Pál kollektívája.

Az állomáson mindenütt felszabadulási munkaversennyel készülnek az ünnepre. Ennek elősegítésére Szendy István és Solti György értékes újítást adtak be. Szendy elvtárs elmondta, hogy ez az újítás megvalósítható, és akkor igen nagy hasznát veszik majd. A raktárba ugyanis igen sok ballon és demizson érkezik. Ezeket kézi kosárral igen nehéz, szaporátlan szállítani. Hátrány az is, hogy a kosarat két embernek kell vinnie. Az újítók javasolták, hogy az ilyen szállítmányok kirakásához készítsenek kocsit, illetve a meglevőt alakítsák úgy át,' hogy annak be- hajtós, illetve lehajtó oldalai legyenek. így egy kocsira 10-et is felrakhatnának. Ezzel pedig lényegesen megkönnyíthetnék a raktári dolgozók munkáját, könnyebb és gyorsabb lenne a gyűjtőkocsik kezelése is. A kocsikat ugyanakkor más áruféleségek szállításához is fel lehetne használni.

Tóth István újításában azt javasolta, hogy a bak-daru főkapcsolóját szereljék át. Mostani helyén mindig tönkremegy, mert "tincsen védőkorlát előtte.

Borbíró Lajos levelező, Békéscsaba

Társadalmi munkával szebbé tették községüket a buesaiak

(Tudósítónktól)

A felszabadulás ünnepére készülnek Bucsa lakói is, s április 4 tiszteletére vállalták, hogy a község főutcáját virággal ültetik be és részt vesznek más területen is a község parkosításában. A napokban ezt a vállalásukat teljesítették, különösen sokat dolgoztak a Béke Termelőszövetkezet tagjai, akik rendbehozták az utakat. A község lakossága összesen 550(1 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község szépítéséhez.

Hasznos határozatok a tavaszi mezőgazdasági munkáról

B hetes rizsvetésiorgó újszerű ngarművelésének kidolgozásában vesz részi a Szovietuniéban egy magyar aspiráns

SZŰCS MIHÁLY aspiráns a rizstermesztés agrotechnikáját tanulmányozza, s azon belül a rizsvetésforgó ugarszakaszának újszerű művelésével kísérletezik a krasznodári 42 000 hektár területű szovhozban tavaly óta. A Békés megyei szakember, aki néhány napra hazalátogatott Békéscsabára, nyilatkozott szovjetunióbeli munkájáról és élményeiről:

— Már évekkel ezelőtt éltem a Szovjetunióban, 1956-ban fejeztem be tanulmányaimat a moszkvai Tyimirjazov Mezőgazdasági Akadémián. Hazatértem után előbb a Vizesfási, később a Szarvasi Állami Gazdaság mezőgazdásza voltam, majd a Békés megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályán dolgoztam. Onnan a párt és a kormány kiküldött a Szovjetunióba tanulmányaim további folytatására, tudományos feladat elvégzésére — mondta Szűcs Mihály, s így folytatta:

— AZZAL a tervvel mentem ki a Szovjetunióba, hogy a rizs szerves- és műtrágyázását tanulmányozzam. Ott három hónapig csak az erről szóló szakirodalmat, tudományos munkákat, közöttük az Össz-szövetségi Rizstermesztési Kutatóintézetnek fennállása. 1935 óta évenként megjelent beszámolóit tanulmányoztam, de azt tapasztaltam, hogy ezt a témát a Szovjetunióban már kidolgozták. Rájöttem arra is, hogy bár Békés és Csongrád megye időjárási és talajadottsága a krasznodári területéhez hasonló, mégsem lehet ahhoz szabni a rizstrágyázás dózisait. Még egy táblán belül is sokféle tényezőtől függ, hogy például mennyi szervestrágyát adjunk a rizs alá, s háromezer kilométer távolságból pedig nem lehet megállapítani, mennyit adagolhatunk Magyarországon. Ezért professzorom, Jevgenyij Boriszovics Velicskonak, a Krasznodári Mezőgazdasági Főiskola öntözési tanszéke vezetőjének tanácsára sokkal érdekesebb tudományos munkába kezdtem.

—• Krasznodárban ugyanis olyan rizsvetésforgó és újszerű ugarművelési módszerrel kísérleteznek, amelynek megvalósításától az eddigi terméseredmények jelentős túlszárnyalását várják. Eddig hatéves vetésforgóban gazdálkodtak: az első két évben évelő pillangóst — vörösherét —, az erre következő harmadik és negyedik évben rizst vetettek, az ötödikben ugarban pihentették a földet, majd a hatodik évben Ismét rizst termesztettek.

— AZ ÜJ ELJÁRÁS kikísérletezésének az a célja, hogy még a hetedik évben is vessenek rizst, vagyis az ötödik évi ugar után nem egy, hanem két éven át is rizst termesztenek. Eddig a hatos vetésforgóban az ugart követő utolsó évben körülbelül harminc mázsányira csökkent a holdanként! terméshozam, most a Szovjetunióban is teljesen újszerű ugarművelési módszer kikísérletezésével azt akarjuk elérni, hogy a hetes vetésforgó két utolsó évében is magasabb, a hatodik évben körülbelül 45—50, sőt a hetedikben is 35—40 mázsa legyen a terméshozam holdanként, vagyis az ugart követő két utolsó év hozama megközelítse az évelő pillangósok után két évben vetett nzs- termést.

— Ezt az ugarművelési módszert dolgozom ki professzorom vezetésével 150 hektáros nagyüzemi kísérletben, úgy hogy hazámban, Magyarországon is alkalmazható legyen. Velicsko professzor, aki nemrégiben Hruscsov elvtársnál járt egy tanácskozáson, elmondta, hogy olyan rizsvetésforgók kellenek, amelyek az állattenyésztés takarmányozásának bázisát is megteremtik a nagyüzemi gazdaságokban. A hetes vetésforgóval és új ugarmüvelési módszerrel — amelyek kidolgozásán munkálkodunk — mindez megvalósulhat — mondotta Szűcs Mihály elvtárs, aki professzorának tanácsára a szovjet állami gazdaságok üzem- szervezési munkáját is tanulmányozza.

ELISMERÉSSEL nyilatkozott • szovjet emberekről, tudósokról. — Első perctől kezdve nagy figyelmet tanúsítanak munkánk iránt, olyan körülményeket teremtenek. s minden segítséget megadnak, hogy feladatunkat elvégezzük. Egymást is példásan segítik, csak akkor örülnek saját jó eredményüknek, ha szomszédjuk is hasonlót mutathat fel. Sok elvtárs azt gondolja, hogy szeretetét úgy nyilváníthatja ki a Szovjetunió iránt nálunk Magyarországon, hogy hűen lemásolja a szovjet módszereket. A szovjet tudósok, szakemberek azonban azt mondják: ami nem jó a mi módszerünkben önöknél, azt ne alkalmazzák — hangoztatták előttem is nem egy esetben — mondotta Szűcs Mihály elvtárs, aki aspi- ranturájának befejezéséig, előreláthatólag 1964-ig folytatja tanulmányát és tudományos munkáját a Szovjetunióban.

Takarmánnyal segíti a szerződéses sertéshizlalást az újszalontai Béke Tsz

Az elmúlt évben az újszalontai Béke Termelőszövetkezetben 18,53 forintot ért egy munkaegység. Erre a gazdasági évre 31 forint munkaegység-részesedést állítottak be. A múlt évi gazdálkodásból levonták a tanulságot, amikor kevés volt a sertés- és szarvasmarha-állományuk. Az idén a közös gazdaság mindent elkövet, hogy a szerződéses hizlalási tervét teljesítse. Év végéig összesen 375 hízottsertést adnak át a felvásárló szerveknek. Ezentúl a koca-létszámot 95-re növelik. Mivel a háztáji gazdaságokban a sertéshizlalás iránt megnőtt az érdeklődés, a szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy minden leszerződött hízó után egy mázsa abrakot ad térítés ellenében a termelőszövetkezeti tagnak, hogy a község a tavaszi időszakban is teljesítse hízottsertés-átadási programját. A háztáji gazdaságok ser'»shizl-désának szerződését a szövetkezet kezébe vette, s eddig is igen jó eredményeket értek el a szerződéskötésben.