Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-30 / 101. szám

L G TJ BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletarian egyesüljetek NÉPUJSAG 1961. ÁPRILIS. 30., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 101. SZÄM A nemzetközi munkásszolidaritás ünnepe írta: Kocsis József, a SZMT vezető titkára A világ munkásai már a múlt j században elhatározták, hogy minden évben megünneplik ezt a napot — május 1-ét. A világ •szocialistáinak párizsi kongresz- szusán született meg ez a hata- íozat 1889-ben. A szervezett | dolgozók mái' 1890-ben az egész . világon megünnepelték május j 1-ét, s azóta az ünnepségek min­dig a proletár-szolidaritás je­gyében zajlottak le. Ezen a na- j pon a szervezett dolgozók fen­nen hirdették: Mindenkinek i munkát! Mindenkinek szabad- \ ságot! Minden embernek egyen- i lőséget! S az évtizedek folya­mán, szüntelen harcban a ki­zsákmányoló osztályokkal — egyre szélesebben ömlik szét a munkásmozgalom óceánja, át­fogja, körülöleli az egész vilá­got. Az elmúlt évtizedek gazdagok . harcban, az osztályharc tapasz- | talataiban s a nemzetközi mun- j kásmozgalom büszkén tekinthet j vissza a megtett útra. A szerve­zett dolgozókat büszkeséggel töltheti el az a tudat, hogy a munkásmozgalom kialakulásá­tól kezdve helyes választ adott az egész emberiséget mélyen érintő legfontosabb problémák­ra. Küzdött e kérdések megol­dásáért. Szeme előtt mindig az emberi társadalom többségének igazi érdekei voltak. Nem vélet­len tehát az a hatalmas fejlődés, mely a munkásmozgalomban bekövetkezett az egységbontó osztályellenség minden mester­kedése ellenére is. A nemzetközi munkásmozga­lom fellépésének hatékonysága mindig azon múlott, hogy mi­képpen tudta megvalósítani a szervezett dolgozók akcióegysé­gét. Nem véletlen tehát, hogy a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata nagy fi­gyelmet fordít a munkásegység megteremtésére. Rámutat arra, hogy a munkásegység megte­remtésének megvannak a felté­telei. A szakszervezeti mozga­lom rendelkezik azokkal a lehe­tőségekkel, amelyek alapját ké­pezhetik a munkásegység meg­teremtésének. Hiába mesterked­nek azonban a széthúzás zászló­vivői. Egyre gyakrabban tapasz­talható. hogy a dolgozók felis­merik érdekeik azonosságát a kizsákmányolás megszüntetésé­ért folytatott harcukban, s ha különböző irányzatú szakszer­vezetekhez tartoznak is, mégis egységesen lépnek fel, az összes dolgozók érdekeinek védelmé­ért. Természetesen napjainkban is megvannak még azok az erők — és működnek is —, amelyek újabb és újabb eszkö­zökkel próbálják megbontani a nemzetközi munkásosztály egy­ségét. Valójában az imperialista háborús törekvések a világ ösz- szes dolgozóinak érdekei ellen törnek. Hiszen minden dolgozó embernek egyformán érdeke, hogy tartósan biztosítsuk a bé­két. növekedjék a dolgozók jó­léte, és a tudomány, a technika vívmányai a háborús készülő­dések helyett a békés építő­munkát, a termelést szolgálják. A nemzetközi osztályharcnak igen sok színtere, csatatere van és igen sokfajta porondon mé­rik össze erejüket a szocializ­mus és a kapitalizmus hívei. Ha ezt a világméretű küzdelmet összegezzük, a megállapítás csak az lehet, hogy a világ küzdőte­rén mindjobban megnyilvánul a szocializmus erőinek fölénye a kapitalizmussal szemben. Erőt ad és büszkeséggel tölthet el bennünket az a tudat, hogy mint ahogy azt a Moszkva Nyi­latkozat megál&pítja, korunk fő jellegzetessége, hogy a szo­cialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének leg­főbb tényezőjévé válik és a szo­cializmus teljes győzelme elke­rülhetetlen. Az a tény, hogy a kapitaliz­musban a gazdasági válság, a szocializmusban viszont a fel­lendülés új szakasza követke­zett be, lehetővé teszi, hogy korunk legfontosabb problémái új módon oldódjanak meg. Ezek a legfontosabb problémák a kö­vetkezők: a háború és béke kér­dése, a gyarmatosítás felszámo­lása, ’a szocializmus győzelme. A Nyilatkozat új lendületet ad a nemzetközi békeküzdelemnek és megerősíti, hogy adott a reá­lis lehetősége annak, hogy a né­pek szervezett békeharca a szo­cialista tábor növekvő erőfölé­nyére, következetes békepoliti­kájára támaszkodva, keresztül­húzza az imperialista országok uralkodó köreinek agresszív terveit. Az az időszak, amelyet élünk, olyan, melyben a szocia­lista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti fel­szabadító mozgalmak, a háború ellen síkraszálló valamennyi or­szág és békeszerető erő együttes erőfeszítései útján el lehet há­rítani a világháborút. A Moszkvai Nyilatkozat egy másik igen fontos kérdésben is harcra szólít. Ez a másik igen fontos kérdés az anyagi terme­lés. Korunkban igazolódnak Le­nin előrelátó szavai, amelyek arra utalnak, hogy a szocializ­mus országai főleg a gazdasági építéssel gyakorolnak befolyást a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésére. Igaz, hogy a szocia­lista világrendszer csak II. év­tizedének első felét éli, mégis megállapítható, hogy fejlődésé­nek üteme gyors, sikerei oly félreérthetetlen tendenciát mu­tatnak, hogy rövid idő alatt túl­szárnyalja a kapitalista világ anyagi termelését is. Láthatja tehát az egész világ, hogy köze­ledik az az idő, amikor a szocia­lizmus az ipari és mezőgazda- sági termelésben egyaránt a háta mögé utasítja a kapitaliz­must. Ezt elősegítenünk legfon­tosabb feladatunk. A jobb, ter­melékenyebb munka a szocia­lista világrendszer sikereinek alkotó ereje. Ez járul hozzá, hogy a sikerek példája forra­dalmasítja a tőkés országok dol­gozóinak tudatát. Lelkesíti őket a kapitalizmus elleni harcra és megkönnyíti harci feltételeiket. Többször tapasztaltuk, hogy amikor kapitalista, vagy gyar­mati sorban élő országokból ér­keznek megyénkbe delegációk, a vendégek összehasonlítást tesznek a saját országukban dol­gozók életnívója és a mi dolgo­zóink életnívója között. Ebből mérik le, hogy miképpen* gaz­dálkodtunk a munkáshatalom- adta lehetőségekkel, hol tartunk a termelési kultúra fejlesztésé­ben, a munkásvédelmi intézke­dések fejlesztésében, és mikép­pen alakul a magyar dolgozók élete. A saját maguk által tapasztal­tak meggyőzőbbek minden szó­ban ismertetett ténynél. A ná­lunk járt munkástestvérek sa­ját tapasztalataik révén győződ­hetnek meg a bekövetkezett változásokról, melyek dolgozó népünk élet- és munkakörül­ményeiben éppen az elmúlt 16 év áldozatos munkája következ­tében bekövetkeztek. Ezekből az összehasonlításokból rendsze­rint az derül ki, hogy bár igen nagy volt a II. világháborút pusz­títása országunkban, komoly károkat okozott az ellenforra­dalom, dolgozóink életviszonya kedvezőt^), mint a legtöbb nyu­gati kapitalista ország dolgozói­nak életviszonya. Megyénk dolgozói II. ötéves tervünk első évében újabb rnun- kasikerekkel ünnepük meg a munka ünnepét. Lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy gaz­dasági eredményeink, a terme­lés és termelékenység frontján elért újabb munkasikerek dol­gozó népünk anyagi és kultu­rális felemelkedésének útját egyengetik s egyben e sikerek­kel erősítjük a ma még kapita­lista viszonyok között élő mun­kástestvéreinket a kizsákmányo- lókkal szemben vívott harcuk­ban. MÁJUS ELSEJE Ä kukoricavetés, a cukorrépasarabolás befejezésével köszöntik május elsejét új tsz-eink Az új termelőszövetkezetek a ] patronálok segítségével a régi j termelőszövetkezetekben szer­zett tapasztalatok alapján jól megszervezték az első közös munkát s megyeszerte élen jár­nak a tavaszi szántásban, vetés­ben, sarabolásban. A bucsai Bé­ke Tsz-ben például — ahol a tagság többsége évekig iparban dolgozott s ritkán látta a csa­ládját — szombatra elvetették a kukoricát, a családtagok be­vonásával befejezték a mák és a cukorrépa sarabolását. A kö- röstarcsai Űj Élet Tsz-ben — ahol már induláskor egyénekre osztották fel a területet — szin­tén sokat segítenek a családta­gok. Május elsejét ők is a vetés és sarabolás befejezésével kö­szöntik. A pusztaíöldvári Arany­kalász Tsz-ben az ünnepek előtti napokban a gondosan elő­készített magágyba negyven pár lófogat segítette a kukorica vetését. A Kondorost Gépállomás teljesítette tavaszi tervét A Kondorosi Gépállomás üzemi bizottsága tegnap, szombaton táviratban értesítette a szerkesztőséget, hogy a május elsejei ünnepi műszak eredményeként április 30-ra tavaszi tervüket 105 százalék­ra teljesítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom