Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

* Ära SO fillér * BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai 1961 ÁPRILIS 22., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 94. SZÁM Az emberiség óriása A kubai kaland csak szégyent hozott Washingtonra — írja a Pravda New York-i tudósítója Lenin... Nincs a világnak olyan zuga a szibériai táj gától a dél­amerikai partokig, a kanadai ta­vak vidékétől a Fokföldig, ahol ne ismernék ezt a nevet. Ismerik Eu­rópa nagyvárosainak munkásne­gyedeiben, a gyarmati országok éhező falvaiban, s ismerik a Wall Street palotáiban, a burzsujok kö­reiben is. Lenin nevét a barát sze­retettel és tisztelettel, az ellenség rettegéssel és gyűlölettel ejti ki évszázadunk eleje óta, mert ez a név jelkép lett korunkban: a vi­lág dolgozóinak a tőkés rabság alóli felszabadulását szimbolizál­ja, s a kapitalista kizsákmányoló rendszer végét jelentő riadóként hat mindenütt, ahol még tőkés ül a dolgozók nyakán. Kilencvenegy esztendővel ez­előtt, 1870. április 22-én született Lenin, akit korunk legnagyob el­méjének, s az egész emberi törté­nelem legkiemelkedőbb államfér­fiénak tart az egész világ. Nagy­ságát jellemzően példázza a belga munkások véleménye, akiket rö­viddel Lenin halála után megkér­dezett egy újságíró: kit tartanak a világ legnagyobb alakjának? így hangzott a válaszuk: Lenint... Le­nin egymaga több jót tett hét év alatt (míg a Szovjetunió élén állt), mint a világ összes nagy embere, húsz évszázad alatt.” Lenin az emberiség tavaszát rü- gyeztette ki azzal, hogy halhatat­lan eszméi az Októberi Forrada­lom győzelméhez vezettek és meg­mutatták az utat az egész világ­nak a kizsákmányolástól mentes társadalom kivívásához. Lenin eszméinek zászlaja alatt, a világ első kommunista pártjának — amelyet ő alapított — a zászlaja alatt meneteltek az orosz munká­sok 1917 tavaszán és őszén, azok­ba a hősi csatákba, amelyek dia­dala új korszakot nyitott az ejn- beriség történetében, s a világ egyhatodán megvalósította a mun­kásosztály hatalmát. Lenin zász­laja alatt növekedett gigászi ere­jűvé a világ első munkásállama, a nagy Szovjetunió, amelynek di­cső Vörös Hadserege nemcsak az életére törő 14 ország intervenci­ós bandáit semmisítette meg, ha­nem 25 évvel később a világot el­nyelni akaró fasiszta fenevadat is. Lenin eszméinek a zászlaja alatt lépett a szocializmus megte­remtésének útjára a második vi­lágháború után felszabadult eu­rópai és ázsiai országok egész so­ra, köztük hazánk. S mindinkább közeledik korunkban a szocializ­musnak Lenin-megjósolta világ­méretű győzelme is. Nem azért közeledik, mert — ahogy Kennedy-ék ma is kiabál­ják — a szocialista országok „ex­portálják a forradalmat”. Az el­nyomottak forradalmát nem kell sehova sem exportálni, azt maguk az imperialisták robbantják ki mindenütt a világon, ahol béklyó­ban tartják a népeket, megfoszt­ják őket nemzeti függetlenségük­től, gyarmati igába vonják a szí- nesbőrűeket és körmönfont mes­terkedésekkel maguk exportálják az ellenforradalmat oda, ahol a leigázott népek hősi harcok árán kivívják maguknak a szabadsá­got, mint most Kubában is. A lenini igazság eljutott min­den becsületes ember szivéhez, függetlenül attól hol él, függet­lenül bőrszínétől, felekezetétől és meggyőződésétől. Ez az igazság pedig az, hogy minden népnek jo­ga van a szabadsághoz, független­séghez, ahhoz, hogy maga válasz- sza meg az életformáját és olyan társadalmi rendszerben éljen, amely soha nem látott méretek­ben képes felvirágoztatni népgaz­daságát, magasra növelni életszín­vonalát. Ilyen rendszerben élnek a szocializmust építő országok dol­gozói, akiknek példája szerte a világon vonzza a még tőkés igá­ban nyögő népeket, s ösztönzi őket a saját felszabadításukért ví­vott harcban. Lenin azt tanította, hogy a szo­cializmus világméretekben akkor győzedelmeskedik, amikor a mun­kásosztály a dolgozó parasztság­gal és más demokratikus erőkkel együtt a gyarmati és függő or­szágok népeinek nemzeti felszaba­dító mozgalmára támaszkodva va­lamennyi országban szembeszáll az imperializmussal. Ez történik ma az egész világon, amikor a nemzeti felszabadító mozgalmak csapásai következtében a gyarma­ti rendszer felbomlásának va­gyunk tanúi, amikor a tőkés or­szágokban az osztályharc fokozó­dását látjuk, amikor az imperia­listák békebontó cselszövései egy­más után vallanak kudarcot, lep- leződnek le, és ugyanakkor a bé­ke s a szocializmus táborának erőfölénye mind nyilvánvalóbbá válik. Az emberiségnek a szocia­lizmus győzelme felé haladása iga­zolja a lángeszű lenini jövőbelá­tást az új társadalmi rendszer fö­lényéről a kapitalizmussal szem­ben. A tudomány, a technika ha­talmas fejlődése a Szovjetunió­ban éppen a napokban ejtette is­mét bámulatba a világot, amikor először repült ember az űrbe, s nem véletlenül — szovjet ember. E világtörténelmi jelentőségű vívmányokban, valamint azokban a tényekben, hogy a szocialista or­szágok gazdasága és politikai te­kintélye is szakadatlanul növek­szik, rejlik mindenekelőtt Lenin eszméinek a nagysága. Mert mind­az, amit ma a világ népei köve­tendőnek és példának tartanak, mindaz, ami ma a béke és a ha­ladás melletti legyőzhetetlen erőt képviseli Földünkön, Lenin esz­méinek megvalósulásában testesül meg, annak az emberóriásnak a tanításaiban, akinek ma ünnepel­jük születése 91. évfordulóját. Moszkva (TASZSZ) A moszkvai lapok megjegyzése­ket fűznek az amerikaiak zsold- jában álló hadsereg Kubában el­szenvedett megsemmisítő veresé­géhez. — A kubai kaland — írja Sztrelnyikov, a Pravda New York-i tudósítója — csak szégyent hozott Washingtonra. Mint a New York Post megállapítja, „fekete napok” kezdődtek az (amerikai vezetők részére. — Itteni politikai figyelők ar­ról beszélnek — folytatja a tu­dósító —, hogy a kubai kaland hatalmas csapást mért az Egye­sült Államok és Kennedy elnök tekintélyére. Az egész világon feltámadt hatalmas tiltakozó hul­lám, a latin-amerikai országok né­peinek haragos kitörései nagyon nyugtalanítják az Egyesült Álla­mok vezetőit. Az amerikaiakra igen nagy ha­tást gyakorolt Hruscsov szovjet kormányfő Kennedy elnökhöz intézett üzenete és a szovjet kor­mány nyilatkozata. E dokumentu­mok sok embert elgondolkoztat­tak arra vonatkozólag, milyen ve­szélyes következményekkel járhat a kubai kaland. A kubai betörés kudarcán fel­zúdulva a dollárokkal kitartott sajtó bűnbakot keres. Olyan han­gok hallatszanak, hogy alaposan meg kell mosni a fejét Allen Dullesnek és ügynökeinek. Kide­rült ugyanis, hogy a kalandorok belső felkelésre számítottak Ku­bában, arra gondoltak, hogy az ötödik hadoszlop felforgató tevé­Szöul (Üj-Kína) Több mint százezer személy, főleg diákok részvételével csü­törtökön a szöuli stadionban tö­meggyűlésen emlékeztek meg a tavaly áprilisi népfelkelés első évfordulói ár ól. A szónokok bátran hangoztat­ták, hogy a Csang Mjun-klikk bitorolja az áprilisi felkelés vív­mányait és áruba bocsátja az országot. A gyűlés végeztével a részve­vők tüntetésbe kezdtek, s a je­Souvanna Phouma beszéde a moszkvai televízióban Moszkva (TASZSZ) Souvanna Phouma herceg, La­osz miniszterelnöke csütörtökön beszédet mondott a moszkvai tele­vízióban. A szovjet vezetőkkel folytatott beszélgetései — mint mondotta — megerősítették azt a meggyőződé­sét, hogy a Szovjetunió semleges, független és szabad államnak kí­vánja látni Laoszt. (MTI) kenysége megnyitja majd az utat a beavatkozók bandái előtt. A politikai kalandorok dühön - genek vagy kétségbeesetten törde­lik kezüket. Ami az egyszerű em­bereket illeti, azok megkönnyebbül ten lélegeztek fel, amikor értesül­tek az aljas kubai vállalkozás ku­darcáról — írja Sztrelnyikov és ennek alátámasztására idézi több New York-i lakossal folytatott be­szélgetését. A szétvert kalandorok szem­látomást revansra készülnek. A rádió olyan híreket terjeszt, hogy a legközelebbi órákban újabb be­hatolás történik Kuba földjére. Nem múlt el a Kubát fenyegető veszély. A Krasznaja Zvezda katonai szemleírója ugyanezt a gondola­tot fejtegeti: Havanna (MTI) Havannában a lakosság csütör­tökön tüntetésekkel, zenével, tánccal ünnepelte az ellenforra­dalmárok felett aratott győzelmet. Havannai nyugati megfigyelők véleménye szerint — amint a Reuter megjegyzi — az ellenfor­radalmárok inváziójának egyik fő oka az volt, hogy nem ismerték a Castro-kormány katonai erejét, a kubai nép Castro iránti hűségét és a milícia szilárd egységét. Hoz­zájárult a kormány győzelméhez lenlevő háromezer jól felfegy­verzett rendőr nem mert útjuk-' ba állni. A diákok a szöuli egyetemen is tüntettek. Követelték az or­szág újraegyesítését és azt, hogy Korea sorsáról a koreaiak ma­guk döntsenek. (MTI) Jeruzsálem (MTI) Pénteken megkezdték Eichmann perének 11. tárgyalását. A szer­dai tárgyalási naphoz hasonlóan pénteken is a náci tömeggyilkos előzetes kihallgatásán felvett magnetofonszalagokat hallgatták meg. A meghallgatott vallomásrész­letekben először a francia zsidó­ság deportálásáról volt szó. Felkeltette a figyelmet az a részlet, amelyből bebizonyoso­dott, hogy 1942. januárjában Eichmann részt vett az úgyneve­zett „Wannsee értekezleten”. Ezt az értekezletet Berlinben tartották, a zsidóság végleges megsemmisíté­— Az Egyesült Államok köz­vetlen fegyveres beavatkozásának veszélye fenyeget. Erre mutat a kubai partok körül tapasztalható kardcsörtetés. Hivatalosan beje­lentették, hogy szombaton a Flo­ridai-öbölben az Egyesült Álla­mok hadiflottája nagyarányú had­gyakorlatot kezd. Hadgyakorla­tok folynak Guatemalában is. A UPI hírügynökség jelentése sze­rint április 22-én a guantanamoi amerikai támaszpontra érkezik a Randolph repUlőgépanyahajó, fe­délzetén körülbelül 100 repülő­géppel. Kuba ellenségei nem nyugsza­nak. A szabad és független Ku­ba sok millió védelmezője és ba­rátja azonban éber figyelemmel kiséri cselszövényeiket. (MTI) a forradalom védelmére alakított bizottságok ébersége és az ellen­forradalmárokkal szemben alkal­mazott gyors intézkedések is. A rendőrség most letartóztatja azo­kat az árulókat, akik kapcsolat­ban voltak az ellenforradalmárok­kal. Őrizetbe vettek tizennyolc amerikai állampolgárt is. Négynapos szünet után helyre­állt a telefonösszeköttetés Kuba és az Egyesült Államok között. London Az AP londoni tudósítója meg­állapítja, hogy Kennedy kubai po­litikája miatt sokat vesztett tekin­télyéből a nyugat-európai közvé­lemény nagy részének szemében. Sok lap — méghozzá nem kom­munista lapok — sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok támogatta a kubai invá­ziót. Majdnem minden európai lap elutasította Washingtonnak azokat az állításait, amelyek szerint az Egyesült Államoknak nincs része a Castro megdöntésére irányult kísérletben. (MTI) jegyében. Eichmann mind ez ideig „kis pontnak” próbálta magát fel­tüntetni, s most is azzal érvelt, hogy csak hivatali beosztása miatt jelent meg ezen az értekezleten. Ezután néhány magyar vonat­kozású kérdésről volt szó. A mag­netofonszalagról visszahallgatott vallomásrészletek szerint Eich­mann kijelentette volt; Himmler személyesen rendelte el 1944-ben, hogy a magyar zsidóság kivándor­lása Palesztinába „nem kívána­tos”. Hozzátette, hogy ezzel kap­csolatban bővebb tájékoztatással a jelenleg nyugat-németországi la. kos Becher, volt SS dandárpa­rancsnok szolgálhatna. (MTI) Tömegtüntetés Szöulban • • Öröm, lelkesedés Havannában — Az európai sajtó Kennedy tekintélyének csökkenéséről — Az Eichmann-per pénteki napja sét célzó gyakorlati intézkedések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom