Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

NÉPÚJSÁG 1961, április 20., csütörtök HÍREK Nincs irgalom Tévedés ne essék! A fenti kép nem a mai, hanem a tegnapi gyar­matosítók tükre. Még 1905. január 24-én közöl­te a Der Wahre Jacob (Az igazságos Jakab) cí­mű német szatirikus lap. A rajz a német gyarma­tosítóknak az afrikai he­rerók elleni kegyetlen­kedését illusztrálja. Am a mai gyarmattartók kongói, kenyai, algériai, angolai, dél-afrikai és egyéb gaztettei láttán ar­ra gondolunk, hogy az embertelenség módsze­reit illetően sem válto­zott az elnyomás és ki­zsákmányolás eme legal­jasabb formája. Mondhat­nánk, akkor sem csinál­ták jobban. Az ő sze­mükben ma sincs irga­lomra érdemes az újko­ri rabszolgák között. De a láncukat tépők sem irgalmaznak többé a vé­res gyarmati rendszer­nek! — TÁNCSICS MIHÁLY szüle­tésének 162. évfordulója alkalmá­ból emlékünnepséget rendez ápri­lis 22-én Orosházán a Petőfi mű­velődési házban az orosházi Tán­csics Mihály Gimnázium KISZ- szervezetének önképzőköre. — ÜNNEPÉLYES keretek kö­zött osztják ki az 1960. évi nyere­ségrészesedést április 25-én dél­után 3 órakor a Békéscsabai Ke­nyérgyárban. — JÚNIUS ELSŐ FELÉBEN Olaszországba utazik a Nyír­fácska nevű népszerű szovjet tánc- együttes. A külföldi vendégszerep­lések között Olaszország lesz a 25. ország, ahol a Nyírfácska-együttes fellép. — NAGYSZABÁSÚ bált rendez Tótkomlóson a helyi művelődési otthonban április 23-án vasárnap este a tótkomlósi Vöröskereszt­szervezet. — 12 EZER csirkét adnak át a felvásárlóknak ebben az évben a reformátuskovácsházi Béke Ter­melőszövetkezetből. A termelő- szövetkezetben jelenleg 7 ezer na­poscsibét nevelnek. Hirdetmény! Békéscsaba Város Tanácsa V. B. közhírré teszi, hogy a Békéscsa­ba Szabadság tér, Szent István téri vízvezetékcső lefektetése folytán a Március 8. tér melletti autópar­kírozó helyet a Szabadság tér lezárt útszakaszára, valamint az evangélikus templom melletti ki­épített parkírozó helyre helyezte át. Városi Tanács V. B. Ipari és Műszaki Osztálya Kevesebb eső Cszaik felől csökkenő' felhőzet, kevesebb helyen eső, mérsékelt légáramlás. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 8—12, legmagasabb nappali hőmérsék­let 15—20 fok között. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. o. ?., L em. Telefon: 22—96, Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehőczky Mihályi Telefon: 10—at: Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba; Felelős nyomdavezető: Kendra Győrgj Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesít öltnél, — TÖBB ÚJ OPERÁT mutat­nak be rövidesen Csehszlovákiá­ban. Többek között a Prágai Ope­raházban bemutatják Prokofjev: Egy igaz ember című operáját. Nagy érdeklődés előzi meg J. Ha­las: A legyőzhetetlen című operá­jának bemutatóját is. — ANYÁK NAPJÁRA készül­nek megyénk KISZ-szervezetei. Az anyák-napi ünnepségeket elő­készítő járási bizottság a mező­kovácsházi járásban április 19-én tartotta megbeszélését. — AZ IDÉNY-NAPKÖZIOTT­HONOK vezetőinek és dolgozói­nak tanfolyamol inditottak április 18-án Orosházán. A tanfolyamon a járásban létesítendő idény-nap- köziotthonok vezetői és dolgozói vesznek részt. — 300 DARAB kismalaccal sza­porodott a kertészszigeti Dózsa Termelőszövetkezet sertésállomá­nya. A termelőszövetkezet sertés- állományában lévő 57 anyakocá­ból 30 fialt le. — ÁPRILIS 14-én tartották Szeghalmon az MSZMP által szer­vezett politikai előadások záró­vizsgáját. A hallgatók közül kü­lönösen jól szerepelt Gál Zoltán, Sáfián Gyula, Márki Balázs, Czeglédi Ferenc, Szebelédi Imre, Baki László és Hegyesi Zoltán. — OLASZ fényképkiállítás nyílt Prágában. A mintegy 200 színes és fekete-fehér felvétel Olaszország történelmi nevezetes­ségeit mutatja be. — 25 TAGÚ NŐI BRIGÁD ala­kult a nagyszénási Dózsa Terme­lőszövetkezetben. Az asszonyok reggel 8 órától délután 4 óráig dolgoznak a földeken. — ÉRTESÍTJÜK a város lakos­ságát, vállalatait, intézményeit, hogy a városi tanács az Ör utcá­ban lévő 10 tonnás mázsáját a mai nappal üzembe helyezte. Városi Tanács V.B. Kereskedelmi Cso­portja, 1961. ÁPRILIS 21—27-IG mezőgazdasági gépszakmában leltározási tartunk A leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel. MEZÖSZÖV, Békéscsaba 5642 Hetven évvel ezelőtti „zászló-forradalomra“ emlékeznek az idei május elsején a Viharsarokban Békés megyében a hetven év­vel ezelőtti munkástüntetéses, véresen megtorolt május elsejé­ről is megemlékeznek a mostani ünnepségeken. Orosházán 1891. május 1-én robbant ki az úgy­nevezett „zászló-forradalom'’ — az orosházi múzeum első év­könyvének tanúsága szerint. Az orosházi mezei munkások zász­lóavatással készültek május el­sejére, bár az ünnepségeket be­tiltotta a hatóság. Az egyik olda­lán: Szabadság — egyenlőség — Április 30-án lesz az orosházi üveggyár alapkő-letétele Orosházán — mint az már is­meretes — 370 millió forintnál több költséggel korszerű üveg­gyárat építenek. A több évig tar­tó építkezést májusban vagy júni­usban kezdik meg. A tervek sze­rint az öntött táblaüveget gyártó üzemrész 1963-ban, az öblösüve­get — konzerves, befőttes stb. üve­geket — készítő üzem pedig az 1964. évben kezdi meg a termelést, s a továbbiakban egy harmadik üzemrészt is építenek. Az új üzemben túlnyomórészt helybelieknek nyújtanak kereseti lehetőséget, ezernél több munkást — köztük körülbelül 450 szak­munkást —, 25 mérnököt és 46 technikust foglalkoztatnak majd a legkorszerűbb önműködő gépi berendezések irányítására és ke­zelésére. A munkaerőről már elő­re gondoskodtak, a műszaki egye­temeken több éve tanuló orosházi fiatalokkal szerződést kötnek, s jelenleg 150 ipari tanulót képez­nek ki lakatosnak, marósnak, vil­lanyszerelőnek, műszerésznek és más szakmára. Az új. üveggyár ünnepélyes alapkő-letételét április 30-án, va­sárnap délután rendezik meg. Országszerte megszervezik az üzemi növényvédelmet Az évről évre több milliárd forint értékű terméskiesést okozó gyomnövények, paraziták és rovar kártevők ellen az idén minden eddiginél szélesebb körű támadás indul. Nemcsak a nővényvédő állomások, hanem már a termelő üzemek is teljes erővel akcióba lépnek. Az idén — a Földművelésügyi Minisztérium rendelete alap­ján — az egész országban: valamennyi állami gazdaságban, kísérle­ti és tangazdaságban, termelőszövetkezetben megszervezik az úgy­nevezett üzemi növényvédelmet. A munkákat mindenütt jól képzett szakemberek, növényvédelmi felelősök irányítják. testvériség; a másik oldalán: 8 óra munka — 8 óra szórakozás — 8 óra alvás — vörös feliratú fehér selyemzászlót kitűzték a Munkáskor épületére. A szolga­bíró azonban zsandárokkal el- koboztatta a zászlót, a Munkás­kor vezetőit pedig elfogatta, mi­re tüntető tömeg vonult a szol­gabírói hivatal elé. A tüntetők ellen Békéscsabáról egy század katonaságot, a járásból pedig csendőröket vezényeltek ki. Mint a Népszava egykori száma írta: „... A zsandárok folyton jártak-keltek, s mindenkit, nőt, férfit, öreget irgalmatlanul ver­tek, s kaszaboltak még akkor is, hä egyedül ment. Irtózatos lármával rontott 2—3 zsandár egy-egy emberre, s kegyetlenül elverve hagyták el.” Az orosházi események híre futótűzként terjedt el egész Bé­kés megyében, s nagy ösztön­zője volt a hetven év előtti má­jusi földmunkás-tüntetéseknek, így pl. Békéscsabán is. A forradalmi hagyomány ju­bileuma alkalmából Orosházán háromnapos emlékünnepséget tartanak: április 29-én a vihar­sarki földmunkás-mozgalom veteránjainak találkozót és zászlóavató ünnepséget rendez­nek; 30-án délután az új üveg-áBL gyár alapkőletételének ünnepé-*^^ lye lesz, s az ünnep előestjén „Piros virágos májusok” cím­mel színes műsoros estet és tű­zijátékot rendez a KISZ-ifjúság a 70. évforduló emlékére; május elsején látványos felvonulást, a Ságvári-ligetben pedig majálist tartanak. HAT HALLOTT MÁN ilyen csúfondáros, irigy világot? Az em­berek azon zsémbelnek, hogy én nagyhangú, bömbölős rádiót vet­tem. Hát osztán? Akinek nem tet­szik, azt üsse meg a guta, vagy csukja be az ablakát, legfeljebb az is vesz magának. Nem igaz? Én akkor is hallgatom, mert nincs faintosabb dolog, mint így vasár­nap délelőtt végigheveredni a re- kamén és hallgatni, mint mondja a Kossuth. Szentemre, csudajó do­log. Az is igaz, hogy megdógozik érte az ember! Mert jó summa vót. Csípős árat kért a Kerávill. Megadtam. Má’ nemcsak a ma­gam passziója miatt, hanem a lyán kedviér is. Olyan nagyon szereti a büdös, amikor a Vámosi kanyarintja, hogy: „Nekünk ta- nákozni kellett, valahun ..Még a nagy kamasz fiam is képes vele táncolni. Pedig kiviselte a kato- naidejit is. Mondom ... Irigy az emberiség. De gyünnének velem a Gerle dűlőbe! Majd megtudnák mi a magyarok istene. Meg ám. Meg­izzad az ember, mire megforgat­ja azt az irdatlan agyagos fődet. Aztán nem is megy mindig úgy minden, mint az a szent paran­csolat. Hun ennek, hun meg an­nak esik baja. Akkor kerülget aztán igazában a guta, amikor a megyétől gyünnek. Ott lábatlan­kodnak, kérdezősködnek, okvetet- lenkednek. De estére meg kelL lenni a kvantumnak, még ha be­leszakadok is. De meg ám. Meg is van.,. Hát ebből telt nekem rádióra. Ejnye no, vénülök má’. Sokat beszélek össze-vissza, ahelyett, hogy az igazit mondanám. Mert nem azt akartam »én eleibe se mondani, hogy van nekem egy nagy rádióm, dehogyis dicseke- dek... A rádió (Monológ) MONDOM, ott íekszek én va­sárnap délelőtt a rekamén. Szól a Kossuth — mert leginkább ezt szeretem hallgatni —, hogy most a zenerajongók műsora követke­zik. Hát csak gyűjjön, mondom, mert legénykoromban én magam is nagy bolongya vótam a muzsi­kálásnak. A községi legényegylet­nek vót egy zenebandája, abban fújtam a bé trombitát. Hát csak egyszer aszongya... — Egyik kiváncsi zenerajon­gónk, Száraz Mihály honvéd azt kérdezi, miféle szignál van a mű­sor elejin... Má’ úgy morfondíroztam ma­gamba’, hogy ejnye fiam, de buta katona vagy, hogy azt se tudod, hogy ez a jelzés, amire gyünni kell a mókának. De a rádiósok olyan szépen mondták, hogy ér­demes vót hallgatni. Ekkor esz- mélkedtem fel én is, hogy ejnye, hiszen én is katona vótam vala­mikor. Méghozzá a legjavából, a tizenhármasokná’. De rég vót mán az. Alig emlékszem vissza. Azt azér nem felejtem el, hogy egyszer nagyon kibabrált velünk a hadnagyunk, hogy a tűz égesse meg a fajtáját. Mondom, nagy zenebolond vó­tam, a kiskésit neki. Egy cimbo­rámmal, Muccs Józsival kerül­tem össze. Az is olyan kódisíajta vót idehaza, mint én magam. Mondtam egy este neki: Te Józsi, olyan hamvábahót banda ez, hal- lod-e. Kéne valami vígság. Ö is azt mondja: kéne, cimbora... No csinájjunk... A HETVEN oltárját neki! Egy álló hétig minden perc arra ment, hogy faragtuk a citerát. Húrokat is szereztünk. Méghozzá közös pénzbü. Olyan síma hangja vót, mint a parancsolat. A nóta is ki­kanyarodott belüle faintosan. Egy nap se vót semmi baj. Más­nap se, harmad e, vagy negyed­nap beállít a hadnagyunk. Hen-Ä| cég, pattog. Mint akinek taplót tettek a nadrágjába. Még mond­tam is magamba’ no, ez megmar- hult. Elkezdett ordítozni, hogy ez laktanya és nem orfejum. Se verklisház. És hogy ne óbégas- sunk, mint a kehes szamarak. Meg hogy mit gondolunk mi, tán mahónap egy egész cigánybanda telepedik a laktanyába. Azzal fog­ta és a fődhöz verte a citerát. Égesse meg a tűz a fajtáját. Ilyenek vótak. No. Most? Egysze­rű, standbeli katona csak a maga szakállára küldözgeti a levelet, azt meg bemondja a Kossuth. Biztos még rádiójuk is van ne­kik ott a laktanyába. De legyen is. Lefogadnám erre a rádióra e, hogy együtt hallgatják a hadna­gyukkal. Tudom, mert a Szőlösi- gyerek is mesélte — az pedig már a kapitányságot is megérte —, hogy is van náluk. HA TANÁKOZNÉK azzal a Száraz Mihállyal, azzal a katoná­val, szentuccse megmondanám neki, hogy srófolja ő is jó hangos­ra azt a rádiót, hagy hallják meg az irigyek, hogy nem úri passzió mán ez. Meg azt is megsúgnám neki, hogy csak parolázzom, ko- mázzon tovább a Kossuthtal, mert én is épp készülök egy leve­let Íratni a lyánnyal. Megiratom, hogy egyszer azért játsszák el az én nótámat is ... Mert ugye, ha má van egyszer ez a rádió, hát az enyémet is játssza el, legalább egyszer. Pásztor Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom