Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-22 / 69. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ára: 50 fillér * VHóg proletárjai, egyesüljetek! A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése megyénk múlt évi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről Emlékművet lepleztek le tegnap Békéscsabán talaja” jóval a török-dúlás után Beruházás 1960-ban 558 millió forintot fordítottak beruházásokra a megyében, 120 millióval többet, mint 1959-ben. Az általános emelkedésen belül legnagyobb súlya volt a mezőgazdasági beruházások 72 millió forintos növekedésének, valamint az iparban teljesített 39 millió többletnek. A beruházások 47 százalékát gépekre fordították, 260 millió forint összegben szereztek be különféle belföldi és külföldi gépeket. A beruházások során termelőszövetkezeteknél — többek között — csaknem 10 ezer férőhely- Jyel szarvasmarha-istállókat, 20 ezer sertés részére ólakat, 4 ezer férőhellyel sertésfizatatót, 32 ezer baromfi részére ólakat, 76 ezer férőhelyes csibenevelőket, magtárakat, górékat létesítettek, 33 szövetkezetei villamosítottak, 382 traktort, 192 ekét, 215 pótkocsit és más gépeket szereztek be. A hároméves terv időszaka alatt a megyében összesen 1295 millió forint értékű beruházást végeztek. Ipar 1960-ban a szocialista ipar termelése 9,4 százalékkal haladta meg az 1959. évit. Az állami iparban az élelmiszeripar termelésének növekedése kisebb mérvű volt, mivel a baromfiiparban és a tanácsi húsiparban csökkent a termelés nyersanyag hiánya miatt. Egyes cikkekből az előző évihez képest lényegesen növekedett a termelés a szocialista iparban; kályhát például 25 százalékkal, kötöttárut 18, férfiinget 39, kosarat 15, zsírt 21, cukrot 19 százalékkal termeltek többet. A szocialista ipar az 1960. évi éves termelési tervét 102,7 százalékra teljesítette. A termelés általános növekedésében jelentős szerepet játszott a dolgozók szocialista munkaversenye. Ennek folytán például 12 millió téglát, félmillió cserepet termeltek terven felül. 1960-ban az egy munkásra jutó napi átlagos termelés a szocialista iparban 2,3 százalékkal volt magasabb, mint 1959-ben. A termelés növekedése az állami iparban a hároméves tervidőszak alatt 44 százalékban a termelékenység és 56 százalékban a munkáslétszám növekedéséből adódott. A szövetkezeti iparban a termelői létszám emelkedése eredményezte a termelés növekedésének 92 százalékát. A hároméves terv időszaka alatt 2200-zal emelkedett a munkások száma a szocialista iparban. Az állami iparban 1960-ban 644 üzemi baleset történt. A balesetek miatt 9 és fél ezer munkanapot mulasztottak. A túlórák száma bár csökkent, mégis tetemes (215 ezer) volt* A szocialista ipar egészében emelkedett a munkások átlagos keresete. Az ipar 1960-ban is jelentős mennyiségű termékeket exportált. Építőipar Az építőipari vállalatok és szövetkezetek 1960-ban 234 millió forint értékű építési és szerelési munkát végeztek, 41 millió forinté tál többet, mint 1959-ben. Az állami vállalatok munkásainak termelékenysége 4,4 százalékkal növekedett ugyan, de a tervezettet mégsem érte el. A szocialista építőiparban a hároméves terv időszaka alatt a termelés jelentős mértékben növekedett. A termelékenység emelkedése 40 százalékban segítette elő a termelés növekedését, aminek további 60 százaléka a létszám emel kedésének voK a következménye. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságának növénytermelési eredményei 1960- ban — elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében — gyengébbek voltak az előző évinél. A fontosabb növények közül egyedül a búza átlagtermése haladta meg az 1959. évit. A szocialista gazdaságok — élükön az állami gazdaságokkal, a jelentősebb növények többségéből — magasabb átlagtermést értek el, mint az egyéni gazdaságok. Búzából például az állami gazdaságok átlagtermése 15,2 mázsa, a mezőgazdasági tsz- eké 10,1, az egyéni gazdaságoké 6,7 mázsa volt. Egyes termelőszövetkezetekben az átlagosnál gyengébbek voltak az eredmények. Ezekben az újonnan belépett tagoknak a közös munkához való viszonya nem volt mindig megfelelő, s így termelésükben egész évben több negatív tényező (elmaradt vagy elkésett növényápolási és betakarítási munkák; stb.) jelentkezett. A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt évben zömével az év első negyedében döntő jelentőségű fejlődésen ment keresztül. Az év egészében több mint 41 ezer család lépett a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe, 227 ezer ka- tasztrális hold területtel. 1961. március 1-én a tanácsi szektor szántó- területének már 86,1 százaléka tartozott a termelőszövetkezetekhez, a megye szántóterületének pedig 93,8 százaléka a szocialista szektorhoz. A családtagok részvétele a közös munkában nem mindenütt volt kielégítő. Száz családra átlagosan mindössze 108 tag jut. A munkában részt vett tagok az év folyamán általában rendszeresen kaptak előleget, azok nagysága azonban nem mindig volt kielégítő. Az év végén a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek 626 saját traktoruk volt, köztük 480 darab sokoldalúan használható univer- zál traktor. A termelőszövetkezetek egyik legjelentősebb gazdasági eredménye az elmúlt évben az, hogy csaknem kétszeresére növekedett szántóterületükön év végén az előző évi állatsűrűséget biztosították. Az új és a nagyobb mértékben felfejlődött szövetkezeteknek azonban az átlagosnál és a szükségesnél még lényegesen kevesebb állatuk van a területhez viszonyítva. Általában kevés a szarvas- marha, de nem elegendő az anyaállat (tehén és a koca) sem. Fejlődött a termelőszövetkezetek baromfitenyésztése. Az év végén 189 ezer baromfijuk volt, több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak. A IV. negyedévben sok baromfi pusztult el, amiben nagy szerepet játszott a tífusz. A termelőszövetkezetek 1960- ban 69 ezer hízott sertést, valamint 11 és fél ezer hizott marhát adtak át az államnak. A mezőgazdaság gépesítése az utóbbi két évben számottevően javult. Ebben az időben a megye mezőgazdasága több mint 1000 új traktort, többségében univerzál traktort kapott. 1960 végén 1735 szántó és 1430 univerzál traktora volt a mezőgazdaságnak. A gépállomások 1960-ban a traktormim- kának 94, a talajmunkának 96 százalékát a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben végezték. Az állami gazdaságok ez évi növénytermesztési eredményeiben különösen megmutatkozott a szervestrágyázás — és ezen keresztül az állattenyésztés — jelentősége. A nagyobb állatsűrűségű gazdaságok például búzából 5, kukoricából 9, cukorrépából 65 mázsával többet takarítottak be egy holdról átlagosan, mint azok a gazdaságok, amelyekben kisebb az állatsűrűség. Sertéshizlalásnál a gazdaságok többségében javult a takarmány- értékesülés színvonala. Tejtermelési eredményekben jóval felülmúlták az előző évit. Teheneik 1960-ban átlagosan 3559 liter tejet adtak, 141 literrel többet, mint 1959-ben. Felvásárlás Terményfélékből általában kevesebbet vásároltak fel, mint 1959-ben. A csökkenés megközelítően párhuzamos a — főként a kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett — terméskieséssel. A fontosabb vágóállatokból és tejből több volt a felvásárlás az előző évinél. A tanácsi szektor gazdaságaiból felvásárolt terményeknek jelentős — általában 80 százalékot meghaladó — részét teszi ki a termelőszövetkezetek átadása. A vágóállatok közül a megyében sertésből mintegy 242 ezer darabot vásároltak fel 1960-ban, mintegy 4 ezerrel többet az előző évinél. Süldőből több mint 78 ezer darabot vásároltak í'el. A süldőknek több mint felét a termelőszövetkezetek kapták to- vábbtenyésztésre, illetve hízóalapanyagok pótlására. Vágómar(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap, március 21-én a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján emlékművet leplezett le Békéscsaba lakossága. A mintegy 300 résztvevő előtt Kovács Pál elvtárs, a városi tanács elnöke vette át az emlékművet, mely az elnyomott, megsanyargatott proletárt ábrázolja, aki mezítláb, hiányos öltözetben, de fegyverrel a kezében elszántan verekedett a munkásosztály hatalmának kivívásáért. A Tanácsköztársaság megteremtéséért küzdő és harcoló proletariátust nagyszerűen és őszintén ábrázoló művet Kalló Viktor fiatal szobrászművész alkotta, aki különben vasmunkás volt a Képzőművészeti Főiskola elvégzése előtt. Megérdemelten és jogosan fogadhatta a város lakosainak gratulációját, akik elismerésüket fejezték ki, amiért a művész hűen ábrázolta alkotásában az elnyomott, rongyos, keserves életre kárhoztatott proletárt, aki nem nyugodott bele megvetett sorsába, hanem fegyvert ragadott, hogy megteremtse a népi hatalmat, a Tanácsköztársaságot. Az ünnepségen Kovács Pál elvtárs mondott beszédet. — Amikor városunk dolgozóinak nevében átveszem ezt az emlékművet — mondotta —, büszkeség és a hála forró érzése hatja át szívemet és azt hiszem, minden becsületesen gondolkodó békéscsabai polgártársam szívét is, aki cselekvő részese a proletárforradalomnak. Kovács elvtárs hangsúlyozta, hogy bár Békéscsaba nem dicsekedhet történelmi emlékművekkel, mert a „nádasok erdeje, magas fővel benőtt puszták fekete A Tanácsköztársaság 42. évfordulója alkalmából a TIT Békés megyei szervezete előadásokat rendez. Az előadást a Békéscsabai Kötöttárugyárban tartották. Ma a békéscsabai IV. kerületi NőtaA Békés megyei tanács művelődési állandó bizottsága a tapasztalatokat kicserélő, s egyben tanácsadó üléseket rendez a járási székhelyeken. Az idén az első vidéki tapasztalatcserén a sarkad! községi tanácsiház üléstermében a Körös-menti község és a járás népművelési helyzetéről, tennivalóiról tanácskozott a megyei művelődési állandó bizottság a helyi népművelési munkásokkal, tanácsi és fmsz-veze- tőkkel, valamint tsz kulturális felelősökkel. Kállai Istvánnénak, a megyei művelődési állandó bizottság elnökének megnyitója, majd Bessenyei István a járási és Tóth Ferencné a községi művelődési állandó bizottság elnökeinek beszámolóját követően a termelőszövetkezetek kulturális életének kezdett benépesedni, mégis büszkék lehetünk, mert itt bontogatta zászlaját Achim L. András parasztvezér, itt festette tulipános ládáit Munkácsy Mihály asztalosinas, itt élt Gyó. ni Géza költő, itt nevelkedett a magyar munkásmozgalom fiatal mártírja, Kulich Gyula. Nincs tehát mit szégyenkeznünk, ha városunk vagy megyénk történelmének évtizedeit lapozgatjuk, mert ennek a városnak dolgos, becsületes népe mindenütt ott van, ahol a szabadság és az emberi jogok zászlaját magasra kellett emelni. Befejezésül többek között ezeket mondotta Kovács Pál elvtárs: — Az utolsó 16 év közelebb hozta 1919 eleven és társadalmunkat formáló hagyatékát. Élő, mindennap ható emlék ez. Nemcsak azért, mert megkezdtük a munkát, hogy torzítástól mentes, igaz és lelkesítő képet adjunk a Tanácsköztársaságról, hanem azért is, mert pártunk legidősebb nemzedéke forradalmi tűzkeresztségét és tapasztalatainak nagy iskoláját 1919-ben szerezte. Az ünnepi beszéd után a különböző társadalmi szervek megkoszorúzták a Tanácsköztársaság tiszteletére állított emlékművet. A pártszervek részéről Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Such János elvtárs, a városi pártbizottság titkára, a tanácsi szervek részéről Kovács Pál elvtárs és Uhljár Mihály elvtárs, a KISZ részéről Baukó Mihály és Zsilinszki János elvtársak, a munkásőrség részéről Gab- nai István elvtárs helyezte el aíz emlékmű talapzatán a koszorút nács helyiségében tartanak előadást, csütörtökön pedig a Békési Nyomdában- emlékeznek meg a Tanácsköztársaság évfordulójáról, ahol elbeszélgetnek az akkori idők harcairól. előmozdítását is megtárgyalták. A jé- rásban a nehézségek ellenére is bontakozik a népművelési munka: megalakult a TIT járási szakosztálya, s tizenötször aranyi ismeretterjesztő előadás hangzott el, mint tavaly. A községi tanácsok népművelési törekvéséinek figyelemre méltó jele, hogy a járás községeiben kb. százezer forintot adnak a községfejlesztési alapokból könyvtári célokra, a geszti, a sarkadi könyvtár tíz—tízezer, a zsadányi nyolcezer, a kötegyáni könyvtár pedig hétezer forintot kap könyvvásárlásra. A Hazafias Népfronttal egyetértésben azt tervezik, hogy az olvasóköröket a tsz-ek kezelésébe adják át, a nyáron pedig felmérik, milyenek a lehetőségek a tsz-klubok alakításara. Megemlékezések a Tanácsköztársaság 42. évfordulójáról 4 falusi népművelési munkáról tanácskozott Sarkadon a Békés megyei művelődési állandó bizottság i
