Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

6 NEPÚJSÁG 1961. március 9., csütörtök HÍREK Hárman jönnek az ál­lomásról. Két diáklány, kezükben hatalmas bő­röndök és a férfi kezé­ben egy könnyű kis sportszatyor. A fiú kér­leli a lányokat: — Legalább az egyik bőröndöt adjátok ide... — Visszük mi ezt ma­gunk is, hát üresek... Ballagnak végig a hosszú főutcán. A lá­nyok könnyedén lépked­nek, a fiatalember ke­— MÁRCIUS 9-én tartják a. nemzetközi nőnapi ünnepséget Füzesgyarmaton. Az ünnepi gyű­lésen Bálint Istvánná tart elő­adást, majd az Aranykalász Ter­melőszövetkezet ad ünnepi mű­sort. A műsor után az emberi sors című filmet vetítik. — ÜNNEPÉLYES keretek kö­zött zárták a Vöröskereszt által szervezett kismamák iskoláját Fü­zesgyarmaton. Az ünnepséget va­sárnap tartották, ahol teával és süteménnyel kedveskedtek a részt­vevőknek. — ELSŐ ALKALOMMAL ren­deznek KISZ-esküvöt Medgyes- bodzáson. Kovács Eszter és Nyári János házasságkötését ünnepelik meg március 11-én délután 5 óra­kor az MSZMP székházában. — 14 733 FORINT nyereséggel zárta az elmúlt évet az endrődi Takarékszövetkezet. A nyereség­ből a részjegyekre március 10-én kezdik meg a visszafizetést. — ÖNNÁLÖ MŰSOROS estet rendez március 12-én Orosházán a Petőfi művelődési ház népitánc- csoportja. Közreműködik Vörös Sári magyarnótaénekes. lauta&ok kísérik útján, többen megállnak és így nézik a kis csapatot. Az úton egy autóból rájuk­dudálnak és megjegyzé­sek vitriolja mérgezi a levegőt. — Nem szégyelled ma­gad? — szól valaki a fia­talemberre s az lehajtott fejjel, elromlott kedvvel baktat az utcán. Ilyen a látszat, pedig ha tudnák, hogy a bőröndök üre­sek * i.. (—czi—) — KÖNYVTARAK fejlesztésére ebien az évben nagyobb összege­ket fordítanak a sarkadi járásban. Többek között Mezögyán 35 ezer. Okány 10 és Zsadány 8 ezer fo-- rintot kap új könyvek vásárlására és a könyvtár bővítésére. — TERMELŐSZÖVETKEZETI aktívaüiést tartott március 8-án az orosházi Dózsa Termelőszövet­kezet. Az atetívaülésen Arató Jó­zsef elvtárs tartott előadást, mintegy 120 résztvevő előtt. — VILLAMOS-műszaki szak­előadást és klubvitát rendez már­cius 1-6-án Békéscsabán a TIT műszaki szakosztálya. Előadást tart Bajdács József elektromér­nök. s Száraz idő • Az ország nyugati felében kevés fel­hő, száraz idő. Keleten kisebb felhő- átvonulások, egy-két helyen kevés eső­vel. Mérsékelt, helyenként élénk északi, északkeleti szél. A nappali eny­heség tovább tart. Várható legalacso­nyabb hőmérséklet 0—plusz 5, legma­gasabb nappali hőmérséklet 11—14, nyugaton 14—17 fok között. Látszat... zét húzza a megtörnöd sportszatyor. Gyorsan lépkednek, elkerülnek néhány embert, de még hallják, hogy irat mon­danak: — Nézd ezt a pimasz frátert, képes egy sport­szatyorral végigsétálni a városon, míg a lányok nehéz bőrönddel a ke­zükben gyalogolnak. •. A fiatalember egyre jobban érzi, hogy sűrű­södik a levegő, vad pft­Üzenetek versekre SZATMÄKI ANTAL, BUDAPEST, — Köszönjük bizalmát, mellyel két ver­sét hozzánk küldte. Erre a bizalomra őszinteséggel felelünk. Írásai vers­formába tördelt szépprózai alkotások. Két lehetőség előtt áll, vagy költői he­vülettel és technikával ír, vagy a szép­prózával jegyzi el magát. Ez Így, ahogy van, bizony csak „öszvér” műfaj, ami­nek nincs az irodalmi műfajok sorá­ban létjogosultsága. a VARHALMI DANIEL, MEZÖBE- RÉNY. — Tavaszvárás című verse az őszbehajló ember kedves lírai megnyi­latkozásai * LUKACS MIKLÓS, MEZŐTÚR. — Olvastuk Patrice Lumumba versét a Népszabadságban. Még fordításban is oly magas hőfokion, oly költői kifejező erővel hatott az olvasóra a gyarmati rabszolgasorsot Idéző költemény, hogy hasonló tárgyú versekkel szemben már nagyon igényesek vagyunk. Az ön Afrika című versében a szavak szinte deklarativen és a mindenáron mondani akarás módján tolmácsolják érzéseit. Már találkoztunk jóval sike­rültebb költeményeivel is, * ÁGOSTON ISTVÁN, BÉKÉSCSABA. — A megrázó téma papírra vetése (Az algíri választások című verséről van szó) egymagában még nem költészet. Verséből az utóbbi hiányzik, azt kel­lene pótolnia. „Tudom, hogy venseim még nem tökéletesek, i s’! — írja leve­BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A* u. 4., L em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehóczky Mihály: Telefon: 10—21; Békés megyei Nyomdaipari VáHatet, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Po6ta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél-. lében. Erről van szó. Jó tanulást kí­vánunk és ha még jut idejéből, ala­posabb eflimélyülést a költészetben! ft CSAPÓ PÁL, SZARVAS. — Hevülése tiszteletre méltó, csak éppen költeméiiy- nyé kellene alkotnia. Sajnos, ez az, ami nem sikerül és ezért nem vers az Üdvözöllek Viharsarok címmel kez­dődő írása, hanem inkább csak ,Je- véfl.‘’j tf KÉK BÉNI, BÉKÉSCSABA; — „Forró pillantás” és „Elmentél” című verseit olvasva csak azt írhatjuk, hogy a sze­relmi költemények sorából egyik sem kiemelkedő. Sok-sok hasonló szintű akad. A szerelmi téma „igen kiakná­zott terület”, ahol csak úgy boldogul­hat valaki, ha felülmúlja önmagát. 8 SZOLLAK ERZSÉBET, BÉKÉS. — A „Madarak búcsúja” című versikéje gyermeklapba való. Tanácsoljuk, küld­je el a „Kisdobos” szerkesztőségének. 8 KUCSERA PÁL, MEZŐHEGYES. — „Tudom hogy versem nem irodalmi remekmű, de véleményem szerint van benne néhány jó gondolat. Néha sze­rényebb eszközök is jók nagy mun­kánkban, a szocializmus építésé­ben .; — írja „Magyar vasutas” cí­mű verse kísérő soraiban. Az idézett résszel egyetértünk, azonban ami a szerényebb eszközöket illeti, szüksége­sek, de a maguk helyén. Hogy szak­területről ragadjunk példát, a kisvas­úti mozdony a nagy nyomtávú sínen nem boldogulhat. Versét szívvel, ön­tudattal írta, de hiányzik az a költői többlet, ami költészetünk széles „nyomtavján” is lobogtatni képes ver­sét. Ezt a többletet, ha pótolja, akkor minden a legnagyobb rendben lesz költészetében. 8 NÁVA1 ANIKÓ, BÉKÉSCSABA. — A hős halálára című versére, és mind- azokéra a fiatalokéra, akiket megha­tott, s versírásra ihletett a kongói nép nagy fiának, Patrice Lumumbának mártírhalála, üzenjük, hogy írásaik ugyan nem érik el a kívánt szintet, azonban lelkesedésük példaadó, s ezt -ezúton is kifejezésre juttatjuk^ QiqÁ^UfJkál 'jJjÖHiáit Hétfőn este rendezték meg Gyomán a Körös Étteremben a már hagyományos cigánybált. Bé­kés megye községeiből, valamint más megyékből mintegy 200-an jöttek össze, hogy részt vegyenek a cigányok számára nagy ese­ményt jelentő bálon. A vendégeket estélyi ruhába öltözött cigánylányok színes forga­taga fogadta. A barna arcú fiúk közül sokan szmokingot öltöttek erre az alkalomra. Az egyik félre­eső sarokban Gi&án Elemér főren­dezőméi találkoztunk. — Minden, évben megrendezik a crgáwybédt? — Igen, ez már hagyomány ná­lunk. Ilyenkor más megyékből is hívunk meg cigányzenészeket. A zenekart is úgy állítottuk össze, hogy az a táncdalok mellett ma- gyarnótíkat és régi cigánydalokat is játsszon. — Műsort is adnak? — Külön műsorral nem készül­tünk, de a bál résztvevőinek kéré­sére Öbrös Lajos magyarnótákat és régi cigánydalokat énekel. Éjfél felé a hangulat elérte tetőpontját. Az egyik asztalnál Csonka Zoltán iüt családjával és unokáival. Ez az öreg dévaványai zenész már betöltötte a 66. élet­évét. Vele beszélgettünk. — Csonka bácsi, meséljen a ré­gi időkről — kértük. Hát, ahogy elnézem a cigá­nyok mai életét, mindig eszembe jut a felszabadulás előtti keser­ves múlt. Az a társadalmi rend­szer nem emberekként kezelt ben­nünket. Ha egy jobb helyre akar­tunk bemenni, kifelé mutattak. Nézze meg ezeket a fiatalokat! Itt van az én kisunokám is. Erre az alkalomra csináltatott magá­nak estélyi ruhát. Megteheti, van miből... Közben szólt a zene, s a kerin­gő lágy dallamaira vidáman fo­rogtak a párok... virradatig. J. T. Vidám műsoros-est Békésen Vidéki községben mindig nagy eseményt jelent, ha fővárosi mű­vészek vendégszereplését hirde­tik. így történt ez Békésen is. A Képes Üjság 'és az Állami Bizto­sító több neves művészt hívott meg Budapestről, hogy egy estén át szórakoztassák a közönséget. Az előadás előtt bekukkantottunk a művészek öltözőjébe, hogy meg­ismerjük őket és elbeszélgessünk velük. A férfiöltözőben Salamon Béla éppen rejtvényt fejtett. A többiek körülötte álltak és beszél­gettek, majd csípős megjegyzése­ket tettek.' — Béla bácsi, ma nem lesz jó a hangulata. Gondoljuk, most gyászol. Salamon Béta csodálkozva né­zett n lü vésztársaira. — Ugyan miért gyászolnék? — Hát az MTK vereségéért. — Megnyugodtam, amikor hal­lottam, hogy a Ferencváros is ki­kapott — derült a megjegyzésein Béla bácsi. A beszélgetők között találtuk Gerevich Aladár kardvívó olim­piai és világbajnokot is. — Élménybeszámolót tartok — mondta — a római olimpiáról. — Még ebben az évben is ver­senyez? — Ó, nem! 51 éves vagyok, s át kell adni a helyet a fiataloknak. De a vívósportot nem hagyom ab­ba, edző vagyok. Közben Salamon Béla ugyan­csak noszogatta a konferansziét, hógy kezdje el a műsort. A teremben elaludtak a villa­nyok. A konferanszié először Ara­tó Pál zongoraművészt jelentette be. Nagy tapsot kapott az utána fellépő Reményi Sándor, az Ál­lami Operaház magánénekese is. Ezután Török Erzsébet Kossuth - díjas művésznő alföldi és betyár­dalokat énekelt. Kellemes hangjá­val csakhamar meghódította a bé­kési közönséget. Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok élmény­beszámolóján is sokat derültek a nézők, majd különös izgalommal várták Felföldi Anikónak, a Vi­dám Színpad tagjának fellépését, ö is joggal érdemelte a percekig zúgó tapsot. Ezután következett a „Papa helyezkedik” vidám jelenet, melyben Salamon Béla érdemes művész is fellépett. A műsor második részében lé­pett fel Korcsák János bűvész, majd Salamon Béla és Forgács László magánszámaival. Salamon Béla az életéről beszélt, a művé­szetéről, majd elmondotta, hogy a napokban ünnepelte 76. szüle­tésnapját. — Igaz, hogy idős vagyok már, de még játszani akarok. Ügy ér­zem, a színpad, a publikum, a ri­valdafény hozzátartozik az éle­temhez és ettől csak akkor válók meg ha egy másik földre költözök el. A műsorban fellépett még Pa­taki Mária, a Képes Üjság mun­katársa és Soltész Nagy Anna di­vattervező. . A műsor után Len Houges tánczenekara reggelig ját­szott a vidám táncotoknak. * Jantyik Tibor Ami már nem borravaló A szocialista társada­lomban a kapzsiság és a harácsolás útjába gátat emeltek azzal, hogy a termelőeszközöket társa- delmi tulajdonba vették. A gáton belül azonban vannak lehetőségek, hogy egyesek mások ro­vására kihasználják te­kintélyüket, speciális képzettségüket, vagy ép­penséggel természeti adottságukat arra, hogy olyan anyagi előnyök­höz jussanak, amely — a társadalom érdekében végzett munkájuk, vagy érdemük alapján — egy­általán nem illeti meg őket. Van egy „borravaló” fajta, amit nem portá­sok, borbélyok, pénz­kézbesítők, pincérek, va­lamint más, úgynevezett „kis emberek” kapnak, és amit éppen ezért egy­általán nem hívhat sen­ki sem borravalónak. (Inkább házra, autóra, televízióra való). De akadt egy olyan fajta „nem borravaló” is, ami szinte páratlan a maga nemében és talán érdemes vele foglalkoz­ni. Még február elején meghalt egy asszony Bé­késcsabán. Mivel a ha­láleset okát a kezelőor­vos megállapítani nem tudta, boncolást rendel­tek el. Boncolás után az orvos (halottkém) és a boncmester egyaránt ho­noráriumra tartott igényt s ezt a lelkileg, testileg megtört férj tudomására is hozták. A férj fizetett, mégpedig az orvosnak 40, a boncmestemek 50 forintot. Az összeget ma­guk az „igénylők” hatá­rozták meg, kijelentve, hogy ez nekik jár. A temetés megtörtént. A költségek jelentős ré­szét az SZTK fizette. A plusz kiadások között szerepelt két tétel: a 40 és az 50 forint, amiről sem nyugta, sem pedig elismervény nem volt. Mivel pedig a 90 forint nem kis összeg, a férj meg akarta tudni, hogy ő, mint SZTK-biztosított, köteles-e halottkémi és boncolási díjat külön is fizetni. A kérdéssel a Békéscsabai Tanács Egészségügyi Osztályá­hoz fordult, ahonnan az alábbi választ kapta: „Értesítem, hogy a jog­talanul felvett halottké­mi és boncolási díj visz- szafizetése iránt intéz­kedtem. Ha pénzét 10 nap alatt nem kapn;^ meg, jelentse.” * A pénzt (40 forintot) az orvos február 21-én fel­adta postára. A bonc- mester azonban március 1-ig sem tartotta ezt ma­gára nézve kötelezőnek. Mit fűznék még eh­hez? Talán annyit, hogy el­gondolkoztató az eset. (Pásztor) Ä televízió mindenki otthonába viszi a színházat, mozit, sportot, szórakozást. Vásárolja meg helyben „ fÖldtti ti l'eSS!ZÖV4*ihí*ZÍ*i szak üzletében! ______________-__________________________,_____________________________________________________________________(x) Te rmelőszövetkezeti tagok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom