Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-18 / 66. szám

4 MÉPÚJSÁG 1961. március 18., szombat A villamos áram nem játék Tanulságos a DÁV munkavédelmi kiállítása Március 15-én nyílt meg Békés­csabán a KIOSZ nagytermében a Délmagyarországi Áramszolgálta­tó Vállalat munkavédelmi kiállí­tása. Már az első napon csaknem 300 látogató kereste fel ezt a rep­rezentatív és érdekes bemutatót. ,,A villamos áram nem játék!” ■— figyelmeztet az egyik tabló fel­irata. Mennyire igaz a megállapí­tás, arról szemmel láthatóan meg­győződhetnek a látogatók a bale­setekről készült fényképfelvéte­lekből, leírásokból. Bállá Pityu, a kis iskolás fiú is egész életére nyomorék lett, mert a figyelmez­tető felirat ellenére is a nagyfe­szültségű vasoszlopra mászott. A mátételki határban néhány pajtá­sával tehenet legeltettek. Vala­melyikük javasolta, játsszanak „Ki lát távolabb” játékot. Mindegyi­kük túl akart tenni a másikon, és hogy messzebb lássanak, felmász­tak a nagyfeszültségű vasoszlopra. Pityu merészkedett a legmaga­sabbra. Ez lett a veszte, mert bár nem ért a vezetékhez, de a kö­zelségben átívelésből áramütést kapott, a jobb karján harmadfokú égési sebeket szenvedett. A felső­karja egészen elvékonyodott, ke- zefeje pedig megduzzadt, megbé­nult. A kisfiú, aki arról álmodo­zott, hogy egyszer asztalos lesz, nyomorék lett. Nem akarta elhin­ni, hogy a villamos áram nem já­ték. Hányán fizettek azonban éle­tükkel is azért, mert nem tartot­ták be a szükséges óvórendszabá- tyokat, mert azt hitték, őket nem érheti baleset. Emberi tragédiák egész sora pereg le a tablókon. Nem is ei?y Pityuénál sokkal sze­Dr. V eress Endre történettudósiiak emléktáblát állítottak Békésen Békésen márvány emléktáblával jelölték meg azt a házat, ahol dr. Veress Endre, a század elején élt neves történettudós lakott egykor. Az emléktáblát szerdán délelőtt Fazekas Ferenc, a községi tanács v. b. titkára avatta fel szépszámú közönség jelenlétében, s Becseik József, a helyi gimnázium tanára szólt a kiváló • történész életéről és munkásságáról. A KISZ-fiatalok koszorút helyeztek cl az emléktáblán, a műsorban versmondók és úttörő-énekkarok sze­repeltek. Az avatáson részt vett dr. Veress Endre Pécsett élő fia ts. Úttörőélet Vésztőn A téli szünidő után nagy szorgalom­mal megkezdődött az úttótömunka a vésztői Il-es számú általános iskola 3960-as számú Hunyadi János úttörő- csapatában. A pajtásak nagy lelkese­déssel kezdték meg a pártoló tagság újjászervezését. Ezzel a szülőket von­ták be a csapat segítésébe. Jelenleg 120 pártoló tag van, akik áldozatkész­séggel segítenek a pajtásoknak. Volt, aki még a tagsági diját is önként fel­emelte, többek között: Szombati Ist- vármé, D. Kiss Gábomé, Csüllög Ist- vánné, Bíró Ferenc és Fekete Mlhály- né. A pártoló tagok szervezését Mike Jánosné Irányítja, Nemrég alakult meg Szabó Imre ta­nár vezetésével 103 taggal a Falusi If­júsági Szövetkezet. A szövetkezet tag­jai, a pajtásak a téli hónapokban hul­ladékgyűjtéssel foglalkoztak, hogy a tavaszi mezőgazdasági munka anyagi feltételeinek egy részét saját erőből biztosítsák. A felnőttek ebben is segí­tettek. Többen vállalták, hogy amikor megkezdődik a munka, ők is dolgoz­nak a szövetkezetben. Ezenkívül Szombati Istvánné és Szatmári István­ná tojást ajánlott fel a csibekeltetés­hez, mivel a szövetkezet jórészt ba- romfineveléssel foglalkozik majd. Z. Kovács Sándomé és D. Kiss Gábomé pedig vállalták, hogy egy-egy kotlát ültetnek el; A pajtások szorgalmasan részt vesz­nek a nyomolvasó munkában is. Az összegyűjtött anyagot Földes! Róza irányításával rövidesen albumban ír­ják meg. A nyomolvasó munkával egy időben teljesítik a hazánk felszabadu­lásának évfordulójára és az úttörő­mozgalom 15 éves évfordulójára tett vállalásokat is. A pajtások egyik vál­lalása, hogy minden pajtás két tan­tárgyból egy-egy jegyet javít az osz­tályzatán. Erre verseny is indult az iskolában, amelyet hetenként értékel a csapatvezetőség. A győztes osztályo­kat piros vándorzászlóval jutalmazzák, az utolsó helyezettek pedig fekete zászlót kapnak. A verseny beindulá­sának első három hetében átlagosan igen jó eredmények születtek. A ta­nulási átlag a VII. és VIII. osztályban 3,7 százalékos volt. A VII. osztályban például a második héten 61 ötös fe­lelet volt és mindössze két egyes fele­let: Az úttörő-próbákra való felkészülés mellett a pajtások külön próbákra is járnak. A csapat egyre jobb kapcsolatot ala kit M a KlSZ-szervezetekkel. A terü­leti KISZ-szervezetből 6 fiatal segíti a csapatot úgy, hogy vállalták az ifjú­vezetői tisztséget. Szabó Lajos, Tógye Mária, Tóth Ella, Turbucz Gizella, Je­néi Erzsébet és Kovács Zsuzsa öröm­mel segítik a csapat munkáját és szí­vesen járnak el a rajgyűlésekre és egyéb rendezvényeire, A Hunyadi János úttörőcsapat min­den tagja nagy lelkesedéssel szervezi meg a különböző rendezvényeket. Leg­közelebbi tervük, hogy március 21-én közösen rendezik meg a KISZ-szel a kulturális seregszemlét és ezenkívül teadélutánt rendeznek. Május 28-án nagyszabású úttörőnapot akarnak megrendezni. Legnagyobb tervük a nyári szünidőre van, amikor kéthetes táborozást akarnak megszervezni a Balaton partján, KISS JÓZSEF csapatvezető rencsétlenebbül, halállal végző­dött. Hozzáértő emberekkel, vil­lanyszerelőkkel fordultak elő a vállalat munkahelyein ilyen ba­lesetek. Legtöbbször azért, mert nem voltak elég körültekintőek, mert elmulasztották a balesetvé­delmi előírások megtartását. A kiállítás rendkívül tanulsá­gos. Sok baleset! veszélynek van kitéve a háziasszony is, aki mo­sógéppel mossa a ruhát, padlóke- félővel fényesíti a parkettát vagy villanytűzhelyen főz. Az érintés­védelmet bemutató ötletes — vil­lannyal működő — összeállítás a háztartási készülékek helytelen használatából adódó baleseti lehe­tőségeket mutatja be úgy, hogy a nézők láthatják a testen átfutó, halált vagy sebesülést okozó áram útját. És ehhez elég egy, rossz konnektor, elrongyolódott csatla­kozó zsinór, vizes kéz. • Már az első napon sokan érdek­lődéssel nézték az elektro- stimulátort, ezt az elmés készülé­ket, amellyel több áramütést szenvedett embert adtak már vissza az életnek. A látogatóknak Eckert Antal, a DÁV békéscsabai üzletigazgatóságának biztonsági megbízottja sok hasznos tanácsot mond el nap nap után ahhoz, hogy az érdekeltek elkerülhessék a baleseteket. Mert igaza van a közmondásnak: Jobb félni, mint megijedni! Ha valaki megszívleli a hasznos tanácsokat, akkor elke­rülheti azokat a tragédiákat, ame­lyek nem egyszer előfordultak a villamos háztartási készülékek helytelen kezeléséből. A rendezőség munkavédelmi filmek vetítésével a lakosság se­gítségére siet. Az előadásokat a napokban valószínűleg a Balassi Művelődési Otthonban tartják. A mostani kiállítást március 22-ig tekinthetik meg a látogatók, utá­na Gyulán, majd Orosházán ren­dezik meg. A kiállítás célja: a balesetek megelőzése. Az, hogy a látottak nagyobb óvatosságra intsenek mindenkit, hogy senki se jusson Bállá Pityu sorsára vagy azoké- ra, akik életüket vesztették köny- nyelműsködésük miatt. P. P. Sportszerűség, óh! Akik igazán szeretik a sportot — legyenek akár játékosok, sportköri tisztségviselők vagy csak egyszerű szurkolók is — mélységesen elítélnek minden olyan cselekményt, amelyet egyes magukról megfeledkezett emberek „sportszeretet” leple alatt elkövetnek. A sport játék, amelyben a jobbak, esetenként a szerencsésebbek legyőzik ellen­felüket. Nem- hiába mondják a labdarúgó-szurkolók: A labda kerek; nincsen előre lefutott mérkőzés! S ha legtöbbször ke­serű is a vereség, úgy illene,' hegy a-vesztesek ezt is sport­szerűen elviseljék. Nem így történt vasárnap az NB 111-as megyei' rangadón Szarvason. A gyulaiak, amint anár ismeretes 2:0 arányban le­győzték az otthon játszó szarva­siakat. A mérkőzés befejeződött és amit nem sikerült a zöld gye­pen elérni, azt a hazaiak a pá­lyán kívül pótolták. Ez pedig már egyáltalán nem tartozik a sporthoz, ehhez a nemes, testet, lelket erősítő, gyönyörködtető szórakozáshoz. Röviden az tör­tént, hogy mintegy revansvevési szándékkal a szarvasi balszélső: Podani György futballcipőjével halántékon vágta Fodor Mátyás gyulai játékost. Fodor elterült a föld.ön és a ha­lántékán felszakított ütőérből sugárzott a vér. Ezután Petrovsz- ki Györgyöt, a Gyulai MEDOSZ másik játékosát Pál László, a szarvasi csapat intézője hasba- rúgta. A két gólért két ember inzul- lálásával kárpótolták magukat a helyiek. Szépítettek az eredmé­nyen, mert ezzel a nem éppen épületes látvánnyal, jobban mondva közbotránnyal, végül is a mérkőzés és az azt követő fi­nálé 2:2 arányban ért véget. En­nek azonban vajmi kevés köze van a sporthoz, az efféle törlesz­tés nem méltó sportkedvelő em­berekhez. Az ilyen „sportszerűség” csak elítélhető! Podina Péter mai atca Az országúton suhanó autóbusz ablakából nézve, szinte messzire elébe jön a Gyuláról érkezőknek ez a kis termelőszövetkezeti falu, Gyulavári. Évekkel ezelőtt csak mint ha­tárfalut ismerték nevét, a sárgán kanyargó Körös valósággal min­dentől elhatárolta, ami a fejlődést jelentette. Hogy mennyire meg­változott itt minden, legjobban azok az emberek tudják, ákik itt élnek és dolgoznak. Három évvel ezelőtt léptek a szövetkezés útjára, s azóta egyre jobban kibontakozik a fejlődés, behatolva minden kis házába, összefogva, erősítve az embereket. Az új házakkal gyarapodó utcá­kon jól öltözött gyerekek játsza­nak. A munkából hazasietők szí­vesen meg-megállnak egy kis beszédre, megvitatni a tsz-ben felvetődött problémákat, no meg a városi eseményeket. A tsz-ről érdeklődve, egymás szavába vágva mondták el az emberek a Lenin Hagyatéka Tsz A félezer évesnél ré­gibb gyulai várat kö­zépkori állapotába építi újjá az Országos Mű­emléki Felügyelőség. A már több éve tartó resta­urálás és ásatás közben rendkívül értékes építé­szeti emlékeket tártak fel. Kibontották az ere­deti középkori vakolású pékműhelyt, amelyből az ostromok idején kenyér­rel látták el a védősere­get. A várudvaron leg­utóbb megtalálták és helyreállították Kerecsé­400 éves kutat fedeztek fel a gyulai várban nyi László várkapitány kútját, amely mint épí­tészeti műemlék, Mátyás király nemrégiben felfe­dezett kútjához hasonló. Kerecsényi László rájött arra, hogy a rossz ivóvíz okozta az akkori tífusz­járványt, amikor 1561- ben átvette a vár kapi­tányságát. Akkor ásatta a vár udvarán a törökök ostromai ellen küzdő végvári vitézeknek éle­tet jelentő kutat. A fara­gott kövekkel kibélelt középkori ásott kutat év­századok múltán bete­mették, s 1901-ben már semmit sem tudtak ró­la, mígnem napjainkban a vár helyreállítási mun­kái közben felfedezték — Gabnai Sándor épí­tésvezető régész tájékoz­tatása szerint. A becses régészeti ér­tékű kutat a felszínen betongyűrűvel övezték, s jelenleg hét méter mély­ségben kitakarították. A további feltárásánál sok lelet előkerülésére szá­mítanak aknájából; fel­tehető, hogy tele lesz kö­zépkori fegyverekkel, edényekkel, pénzekkel, dárdákkal és karabé­lyokkal. Jármű-vásár március 11-től nagy Békéscsabán a műszaki boltban Orosházán a járműboltban, Gyulán a jármüboltban, Dongó — Berva — Panni — 125-ös Danuvia — kerékpár választékban! Sztálin út 19. alatt, Bajza utca 2. alatt, Városház út 1. alatt (x) eredményeit. Nem hiába búszlsék a váriak a Lenin Hagyatékára. Ma már öt és fél milliós alappal rendelkezik, s a megalakulás óta valósággal óriássá növekedett a közös gazdaság A múlt évben több új istállót, gazdasági épületet építettek. Lj autót vettek és ezenkívül számos új géppel gyarapították vagyonu­kat. Az öntözési lehetőséget ker­tészkedésre használták fel, s igen szép eredményeket értek el. Ker­tészetükben 10 százalékkal telje­sítették túl az elmúlt évi tervüket Állattenyésztésük kiváló, s régóta hires a faluban, de a megyében is. Közel 500 ezer forint jövedelmet jelent a marhatenyésztés. Mint mindenütt, itt is sok szó esett a zárszámadást követő na­pokban a munkáról, az emberek­ről, a jövedelemről. A beszélgeté­sekből kiderül, hogy igen sok ér­tékes tagja van a Lenin Hagyaté­kának, akikről szívesen beszélnek. Hogy csak egynéhányat említsek: Kiss Lajos, D. Nagy Károly, Sza­bó János, K. Nagy Ferenc, Király Sándor és még lehetne sorolni a neveket, akik a község élharcosai. Ezeket a beszélgetéseket hallgat­va kiderült, hogy itt mindenki ismeri a másikat, mindenki szá­mon tartja, ki hogy és mennyit segített a közösnek. Dénesmajor kívül van a falun, mégis a legjobb üzemegységek közt emlegetik, s a dénesmajori tagok mindig elöljár- nak a munkában. Mit tervez a falu? Talán ennél a kérdésnél derült ki igazán, mennyire szeretik a gyulaváriak falujukat. Sokat ter­veznek olyat, amit még az idén szeretnének megvalósítani. Üj is- k'1 át, óvodát, vízvezeték-hálóza­tot, bekötőutakat építenek. Az utcákat is szépíteni fogják, a fő­teret pedig parkosítják. Gyulavári egy percre sem »11 meg a fejlődés útján. Ahogy a közös gazdaságuk egyre jobban erősödik, ugyanúgy az emberek élete is szépül, s az út egyre rövi- debb lesz a városhoz. ' —YVe—

Next

/
Oldalképek
Tartalom