Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-18 / 66. szám

1961. március 18., szombat NÉPÚJSÁG 3 Halágyat készítenek Biharugrán A biharugrai tógazdaságban a kedvező márciusi időt a halászok arra használják ki, hogy egy-egy tóban ívatóhelyeket, úgynevezett halágyakat készítenek. A 25—30 négyzetméter területű halágyakat füvesítik. Ha a fű kinő, vízzel el­borítják és az anyahalakat ezekre a halágyakra ívatják le. Ivatóhe- lyet négy tóban készítenek. Egy- egy tóban 4—5 helyen telepítenek halágyakat. A tógazdaság mint­egy 10 százalékán foglalkoznak az idén ívatással, 20 százalékán iva­dékot nevelnek, 70 százalékán pe­dig áruhalakat tartanak. Év végén 5900 mázsa haltermésre szá­molnak. Az idén harcsatenyész­téssel is foglalkoznak. 40 pár 5— 15 kilós harcsákat ívatnak le, s amennyiben 150 ezer forint pótbe­ruházást kapnak, úgy elkészítik a 20 hold kiterjedésű harcsatele­pet is. Gépeket vásárolnak A tótkomlási Viharsarok Ter­melőszövetkezet már eddig is igen jól gépesítette gazdaságát. U—23- as traktorból 6 darab, Zetorból, Diesel lánctalpas traktorból és Hoffher traktorból egyet-egyet tartanak a közös munkák elvég­zésére. Az idén három új trak­tort vásárolnak. Közöttük egy SZ 100-ast, egy Beloruszt és egy univerzális gépet. EGY NAP a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz I. számú üzemegységében Hajnali 4 óra. Az állomás felől kerékpárosok közelednek a me­zőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz I. számú üzemegységéhez. Az apró fények a szürkületben úgy tűnnek, mint a kicsi szemaforok. Mire a félötös vonat kiindul az ál­lomásról, már teljes az „üzem” az állattenyésztésben. Ezen a ta­vaszi reggelen is elsőnek a 6 tehe­nész érkezik. Azután jönnek a ló­ápolók, sertésgondozók. A szoká­sos jó reggelt után elhangzik a kérdés az éberen figyelő éjjeliőr­höz: nem történt semmi, jól pi­hentek az állatok? Az idős ember most is, mint minden reggel, elmondja, hogy melyik állat hogyan pihent és me­lyikre figyeljenek nápközben, mert elléshez készülődik. Az éjje­liőr elköszön, a tehenészek pedig munkához látnak. Etetéssel, al- mozással kezdődik az új műszak. Néhány perc múlva 5 óra. Lu­kács István, Dudás Péter és a többiek előkerítik a megszokott egylábú fejőszékeiket és elkezdő­dik a nap legnehezebb munkája, a fejés. Bizony kicsit kifárad a kar, mire 8—10 tehenet megfej­nek. De sietni kell, különösen az első 200 literrel, mert fél 6-kor nyit a tsz tejboltja. A tejbolt eb­ből az egy üzemegységből kapja a tejet. Mire a tejeskocsi elindul, már itt van a kis termetű állatte­Húsvéti áru- és divatbemutatókat, kozmetikai és háztartási tanácsadásokat rendeznek a tsz-községekben A termelőszövetkezeti közsé­gekben a lakosság szépen, ízlése­sen öltözködik, egyre többen is­merkednek meg a különböző ház­tartási gépekkel és kedvelik meg a modem bútorokat. A boltokban bő választék áll rendelkezésre, az udvarias kiszolgálók megmagya­rázzák a legújabb divatot, növelik a vásárlók szépérzékét Gyakran rendeznek áru- és divatbemutatót, ahol a gyermek, férfi és női kon­fekció legszebb remekei láthatók. Húsvéti áru- és divatbemutatót 27 termelőszövetkezeti községben rendeznek. Ezenkívül kozmetikai és háztartási tanácsadásokon, gyü­mölcslé-kóstolókon világosítják fel a minden iránt érdeklődő ter­melőszövetkezeti tagokat. 50 forint lesz egy munkaegység értéke a végegyházi Szabadság Tsz-ben A végegyházi Szabadság Tsz- ben — amely a korábbi években jó eredményeivel nem egyszer nyert országos elsőséget — 50 fo­rint munkaegység értéket tervez­tek 1961-re. — Miihden lehetőségünk meg­van a terv teljesítésére — véleke­dik erről Kerekes András, a tsz Kossuth-díjas elnöke. — Tavaly sok gyenge minőségű, kisparcellát hoztak be az új belépők, ezeken tí—7 mázsa búza termett holdan­ként a törzsterület 17 mázsájával szemben. Sokat rontott a kapások termésátlagán is az új terület. Az időjárás sem kedvezett, mégis 47 forint értéket oszthattunk egysé- genkint. Ezenkívül sokat építkez­tünk,' holdankint 1500 forinttal gyarapítottuk a közös vagyont. — Ősszel és kora tavasszal ki­váló minőségben előkészített ta­lajba hullt a mag minden terüle­ten. Az eredmény jobb lesz a ta­valyinál. Különösen sokat segíte­nek jó munkájukkal a fiatalok és az asszonyok. A napokban is tíz asszony közös munkára jelentke­zett. Ök családi körülmények mi­att rendszeresen nem járhatnak a mezőre dolgozni. Ezért kollekti­ven vállalnak minden kapásnö­vényből s maguk osztják be, hogy mikor művelik meg. Biztos va­gyok benne, hogy lemaradás sem­milyen munkában nem lesz. Ter­vünk elég magas, de reális a nö­vénytermesztésben és állatte­nyésztésben egyaránt. Havonta 18 forint előleget osztunk egységen­ként, őszre pedig meglesz az 50 forint : Értékesítésre átvesz vagy készpénzért megvásárolja a BIZO MÁNYI ÁRUHÁZ a megunt, vagy feleslegessé vált rádiót, televíziót, mag­netofont, kerékpárt, motorkerékpárt, órát, fényképe­zőgépet, írógépet, háztartási gépeket, bútort, szőnye­get, ruházati cikkeket. Bizományi Áruház 1215 Békéscsaba, Sztálin út 6. nyésztési brigádvezető is, Kiss Mihály, aki az üzemegység párt­titkára is. Azután jön a többi brigádvezető. Mikus András üzemegységvezető rövid megbe­szélést tart. Megtudják a brigád­vezetők, hogy ma 7 kocsi hord trágyát, kettő a műtrágyát viszi ki az őszi kalászosokra, 2 pedig kertet szánt a tagoknak. A kerté­szeti brigádvezető is feljegyzi a napi teendőket. Azután elindul a . kis csoport ki-ki a maga terüle­tére. Hét órakor már 100—120-an vannak. Nem tétlenkedik senki, mindenki tudja a maga feladatát. Mikus András jóformán még ki sem teszi lábát a szűkreszabott irodából, amikor Mezei Pál meg­állítja: „Mit döntöttek Mikus elvtárs az este, mikor kapom meg a szárjárandóságomat?’1 — Mire hazaér, már otthon is lesz a szár. A brigádvezető intéz­kedik és még délelőtt elviszik. A kertészek vezetője éppen egy nagy üveglappal bajlódik, amikor az üzemegységvezető odaér. — A központban beszélgettünk az este Termován Miklós család­járól — kezdi Mikus elvtárs. — A férfi kórházban van, ott a nyolc gyerek és a felesége. Az asszony nem jöhet dolgozni, de a 16 éves kislánya jön. Adjatok neki valami munkát itt a kertészetben, olyan könnyebbet, amit meg tud csinál­ni hogy ezzel is könnyítsünk a családon. — Palánták közül a gyomot ki tudja szedni. Az nem nehéz mun­ka, úgyis szűkében vagyunk a munkaerővel — mondja a kerté­szet vezetője. — Akkor még ma szólj átok ne­ki, hogy reggel jöjjön ki dolgozni. Az üzemegységvezető és a nö­vénytermesztési brigád vezetője megkeresi a sok kerékpár közül a magáét és elindulnak a 8 kilomé­terre lévő borsóföldet megnézni, hogyan készítették el a magágyat. Azután a répaföld felé veszik az irányt. Jó 20 kilométert kerékpá­roznak, amikor délfelé fáradtan megérkeznek. Mire a toronyóra elüti a tizenkettőt, előkerül az otthon készített csomagokból a kenyér, szalonna, kolbász és a főtt tojás. Égy órakor már mindenki újra dolgozik. A műhelymunkásoknak bizony még az ebédidőt is csök­kenteni kell, mert a vetőgépeken, boronákon van még javítani való. A bognárműhelyben is állandóan üzemel a szalagfűrész, kell a desz­ka az építkezéshez. A kosárfonók csökkentett létszámmal dolgoz­nak. A két férfi, aki még a bri­gádhoz tartozik, a megye másik részébe ment vesszőért. A kerté­szek a dohánymag melegágyát ké­szítik. Délután öt óra felé mintha csökkenne a munkalendület. A fogatosok kifogják a lovakat, a kertészek berakják a szerszámot. Azután felbúgnak a motorok. Varga András lakatosnak is enge­delmeskedik a zöld Skoda, amely- lyel Kaszaperről jár a munkahe­lyére. Elindul a kerékpár-karaván is. Az állattenyésztésben újból élénkül a munka. Kezdődik elöl­ről az etetés, fejés. A brigádveze­tők maradnak még, 20—25 perc alatt beszámolnak a napi munká­ról. Mikus elvtárs a tsz központ­ja felé veszi az irányt, hogy el­mondja, mit csináltak ma az I-es üzemegységben. Nyolc-kilenc óra felé elcsendesül a tanyaközpont, s csak az éjjeliőrök vigyáznak a rendre, nyugalomra. Rövid megbeszéléssel kezdik a napi munkát a brigádvezetők és ez­zel is végzik. Ez már bevált szokás náluk, s mint mondják, nagyon is hasznos. Ilyenkor közösen beszélik meg, melyek a legfontosabb tennivalók, mit kell tenniük, hogy ne legyen zavar a napi mun- • kában. Ma már szinte kisebb üzemágként kezelik a kosárfonást az I-es számú üzemegységben. Nagy Lajos vezetésével az elmúlt évben több mint 600 kast és 400 díszkosarat készített a négytagú brigád. A ké­pen Báli Istvánné és Nagy Lajosné a férfiak segítsége nélkül is boldogulnak a nagy kosarakkal. Igaz, hogy ök a kis házikosarakat készítik, de ha a férfiak nincsenek ott, akkor a kerti kosarak készí­tésével is megpróbálkoznak. A brigádvezető szerint a két asszony már mesteri munkát készít, pedig nem régen foglalkoznak a kosár­fonással. Nagy fába vágták a fejszét a lakatosok, amikor elvállalták, hogy a két régi gőzekét dieselesítik. Seres Mihály, az ügyes kezű lakatos vál­lalta, hogy már a tarlószántás előtt kipróbálják a diesele sített gőz­ekét. Ha az újításuk sikerül, akkor évente 600 ezer forintot taka­rítanak meg a termelőszövetkezeinek. A két géppel egy-egy idény­ben 2500 hold földet szántanak fel. A tavaszi napsütésben a karámban napfvrdöznek a tehenek. Szé­pek! A brigádvezető szerint a gondozókat dicsérik a gömbölyű, sima szőrű tehenek. Csepkó Eta

Next

/
Oldalképek
Tartalom