Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

NÉPŰJSÁG 1961. március 17., péntek HÍREK Egy duplát kérek. — Igenis kérem, a nyolcszázadik duplát. — Hogy-hogy a nyolc­századikat, én alig iszom... — Nem is úgy értem, hogy a kedves vendég fogyasztott annyit, ha­nem úgy, hogy ma any- nyit szolgáltam már fel. — Ezek szerint össze­jött egy kis... hogy is mondjam csak, szóval egy kis többlet... — Az előbb is ráfizet­tem. — Meglógtak néhány an fizetés nélkül? — Előfordul olyasmi is, de most hamis pénzt kaptam. — Nagy címletű, ötven vagy 100 forintos volt? Bírja még... — A nem, egy 1856-ban készült réz kétfillérest kaptam, mostani 20 fil­léres helyett — mondja, s kirobban belőle a ne­vetés, közben zsebében kotorász, hogy előke­resse. Figyelem mozdu­latát, s megrökönyödve látom alaposan folto­zott és zsírpecsétes sö­tétkék ruháját. Észreve­szi. — Ez ígéret-ruha. Már éppen 6 hónapja ígéri a Vendéglátóipari Vállalat, hogy kicseréli, már szé­gyellem magam benne, a feleségem is szid miat­ta, mert naponta kell foltoznia. De hát a ta­karékosság, ugyebár. Ha 24 hónap helyett 30 hó­--------------8--------------­na pot kibírt ez a szeren­csétlen ruha, még kibír néhányat. Ne legyen szőrszálhasogató a ked­ves vendég, ne kíván­jon jó kávét, jól kimért italt és rendesen öltözött pincért is. — Nem kívánok, csak éppen elvárom. — Én is várom, hej, de türelmetlenül várom azt a sokat ígért szolgá­lati ruhát, az a... Nem mondom tovább, értse, ahogy akarja... — Egy pillanatra még, ne szaladjon el... — Kérem, nekem mu­száj, mert ha szaladok, kevesebben látják, mi­lyen agyonrafoltozott, kirojtolódott a ruhám... —ki— Ültessünk sok fát! Az ősz folyamán, de különösen tavasszal a fásítási hónap alkal­mával sok-sok erdei és gyümölcs­fa kerül kiültetésre országszerte. A mi városunk vezetői is mindent megtesznek azért, hogy egyetlen kiültetésre alkalmas hely se ma­radjon üresen. Gömbakác, platán, hárs, nyír, nyár, vegyes erdei fenyő és gyü­mölcsfák százezrei kerülnek kiül­tetésre Békéscsaba határában és a belterületen is. Nagyon sok pénzbe és rengeteg — MÉRLEGZÁRÓ küldöttköz­gyűlést tart március 25-én, dél­előtt Békéscsabán a szövetkezet kultúrtermében a Békéscsabai Szőnyegszövő és Takácsáru Házi­ipari Termelőszövetkezet. — MÁRCIUS 29-én este 7 óra­kor tartja meg a mezőberényi ■művelődési otthon a már hagyo­mányossá vált KISZ- és veterán- találkozót a mezőberényi KISZ- szervezet. A találkozó alkalmával 96 idős munkásmozgalmi harcost hívnak meg. Az ünnepi beszéd után az úttörők és a kiszesek mű­sorral szórakoztatják a vendége­ket. — A GRIMM TESTVÉREK mesés világa címmel filmet ké­szítenek Németországban. A híres mesék felvételeit a világ legkü­lönbözőbb részeiben. Indiában, Amerikában és Svájcban készítik. — SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉ­GI elnökök részére járási érte­kezletet tart ma délelőtt Szarva­son és Sarkadon a járási nő ta­nács. Az értekezleteken megbeszé­lik a szülői munkaközösségek eddigi munkáját és a további feladatokat. — AZ ŰJABB NÉMET iroda­lom címmel az Irodalmi Hétfők keretében a Megyei Könyvtár és a TIT Békés megyei szervezete előadást rendez március 20-án, este 7 órakor a könyvtár olvasó­termében. Előadást tart dr. Halász Előd egyetemi tanár. — ÜJ MAGASSÁGI vitorlázó világcsúcsot ért el repülőgépével egy amerikai vitorlázó repülő. Repülőgépével Californiában 14 ezer 100 méterre szállt fel a ten­gerszint fölé. — „AZ UDVARIAS INVÁZIÓ” című dokumentumfilm arról szól, hogy milyen hatással van a mo­dem civilizáció a lappföldi benn­szülöttekre. Felhőátvonulások Felhőátvonulások, néhány helyen ki­sebb futóeső lehetséges. Élénk, he­lyenként erős északnyugati szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet plusz 2—7, legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok között. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., I. em. Telefon: 22—9«. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér S. Felelős kiadó: Lehóczky Mihályi Telefon: 10—21. Békés megyei Nyomdaipari VáBalat, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél, — JÁRDAÉPÍTÉSRE 100 ezer forintot fordítanak a községfej­lesztési alapból ebben az évben Nagyszénáson. — ÉVI MÉRLEGZÁRÓ közgyű­lést rendez március 18-án dél­után Orosházán a Cipész Kisipari Termelőszövetkezet. A közgyűlé­sen a vezetőség beszámol az 1960. évi eredményről, majd kiosztják a nyereségrészesedést. — JÁRÁSI titkári értekezletet tart március 17-én, ma délelőtt a Békés megyei nőtanács. Az érte­kezleten értékelik a nőnap előké­szítésében végzett munkát, meg­beszélik a nőtanács által megszer­vezésre kerülő négynapos tanfo­lyam előkészítését és az időszerű feladatokat. — HUSZONNÉGYEZER dollárt fizettek egy New York-i árveré­sen a „Fekete Honduras” nevű bé­lyegért, melyből mindössze né­hány példány készült és csak ez az egy maradt meg. Európai hírű bábjáték bemutatói a viharsarki tanyavilágban A békéscsabai Balassi Bálint művelődési ház „Napsugár” bábszínháza a megyei művelő­dési autóval vendégszereplést tart a nehezen megközelíthető, távoli falvakban, tanyavilágban és pusztákon. A bábszínház 3 tagú ifjú brigádja: Lenkefi Konrád, a megyei népművelési tanácsadó munkatársa, Men- gyán Mária, a közgazdasági tech­nikum tanulója és László Fe­renc'tejipari dolgozó Andersen Piroska és a farkas című me­seváltozatát, valamint a Buda­pesten élő Kemény Henrik, a népművészet mesterének gyűjté­séből alkotott Az elátkozott malom című híres bábjátékát mutatja be a puszták kis lakó­inak. Az elátkozott malom több évszázados hagyományú bábjá­ték, amelynek stílusa egyedül­álló az európai bábjáték-kultú­rában. A két bábjátékot először Ecsegfalván és Nagylaposon — ahol még soha áem volt báb­színházi előadás — adták elő forró sikerrel. FILMHÍRADÓ Hamupipőke Magyarul beszélő színes amerikai rajzfilm Walt Disney egyik legismerte bb rajzfilmje a Hamupipőke. En­nek a meséjét minden gyermek ismeri. Hamupipőke boldogan élt özvegy édesapjával, aki mégis úgy érezte, jobb lenne megnősülnie, így is történt. A mostoha két lányával hamarosan beköltözött Ha- mupipőkéék házába. Közben meghalt az édesapa és a kislánym gyászos napok szakadtak. A mostoha ütötte, verte szegényt, s kát gőgös, lusta lánya szolgálatában cselédként dolgoztatta. Csak a kismadarak voltak hozzá jó szívvel, segítettek neki, ahogy tőlük tellett. Egyszer a király meghívta palotájába az ország minden számbajöhető lányát, fia érkezésének az örömére. A királyfi ugyan­is messze országokat látogatott. Bezzeg készült a mostoha a két gőgös lányával, de készült Hamupipőke is. Szebb volt mindenkinél. A két lány irigységében leszaggatta ruháját, s otthagyva őt, elmen­tek a fogadásra. Hamupipőkén segített a tündér, gyönyörű ruhában, üvegcipellőben juttatta el a palotába. A királyfinak megtetszett, s vele táncolt végig. Éjfélkor a lány eltűnt, csak egyik üvegcipellője maradt utána. A királyfi annak nyomán meglelte őt szomorú vilá­gában, s feleségül vette. (Játssza a Békéscsabai Szabadság Filmszínház.) munkába kerül mindez azért, hogy a város szebb legyen és kelleme­sebb legyen levegője, arculata. Sajnos, azonban nem mindegyik kiültetett fa vagy csemete éri meg a következő tavaszt. Szívtelen és lelketlen emberek, rakoncátlan gyermekek sok ártatlan fácskát, csemetéi halálra ítélnek, nyúzzák a héját, derékba törik, vagy éppen kihúzzák gyökerestül a földből. Az ilyen, emberi mivoltukból kivet­kőzött károkozóknak nem jut az eszükbe, mennyivel több fánk len­ne már, ha az évente tönkrement csemeték felnőhettek volna. Kul- turálatlanságnak is lehet nevezni, amikor valaki akarattal tör, zúz, élő fát tesz tönkre. Óvjuk tehát a kiültetett fácská­kat úgy is, hogy vesszőkkel körül­vesszük, vagy ha gyenge még, ka­róhoz kötjük, s ha szárazság kí­nozza, megöntözzük. Arra tanítjuk a gyerekeket, hogy a fa is érez és neki is fáj, ha héját nyúzzák, ágát tördelik, törzsét tö­rik. Mutassunk példát és óvjuk a kiültetett fákat minden kártól és bajtól. Amennyiben ezt tesszük, megbecsüljük saját munkánkat, megbecsüljük gyermekeink mun­káját, akik a napokban — dicsé­retükre legyen mondva — ezrével ültetik a suhángokat, melyek fel­nőve árnyékot, üdítő gyümölcsöt, építkezéseinkhez értékes faanya­got adnak. Szeressük, ápoljuk és becsüljük meg a fákat. Hankó György Apró csabai dolgok Vendéglátóiparunk egyik-másik „üzemében” — ilyen például Bé­késcsabán a Csabagyöngye-cuk- rászda — a korábbi, jól bevált gyakorlattal szemben új módszert vezettek be a feketére, üdítő ital­ra, meghitt beszélgetésre vágyó földi halandók nem csekély bosz- szúságára... Diszkrét táblácskán akad meg a belépő szomjas vándor szeme, mi­szerint „csak a pultnál szolgá­lunk fel”... Nomármost. A poharak, palackok és egyéb cukrászdabeli edénykék egyensú­lyozásában egyáltalán nem jártas, de egyébként ízig-vérig becsületes honpolgár — különösen, ha meg­hitt kettesben érkezik —, ha már benyitott, restell visszafordulni csupán azért, mert „önkiszolgálás” van. Hogyisne! Még kegyvesztett lehet kedvese előtt... E helyett bátran marokra fogja az elébe tolt tálcát és — lesz, ami lesz — óvatosan célbaveszi aszta­lát, több-kevesebb sikerrel oda is talál. Épületes látvány ez, különö­sen, ha a delikvens efféle dolgot még soha életében nem művelt. Az elárusítók sokszor élénk de­rültséggel, máskor inkább sajnál­kozással nézik végig ezt a színjá­tékot. A műkedvelő „pincér” pe­dig boldog, ha a megkapott „áru­nak” csupán felét lötyögteti ki út­közben ... Ámbátor. A már említett és általa soha nem gyakorolt tevékenységre kényszerített, máskülönben pedig eredetileg szórakozási szándékkal belépett vendég több-kevesebb tartózkodás után, rendszerint má­sod- vagy többedmagával távozik. Ez természetes, hiszen nem ma­radhat ott mindaddig, amíg meg­áll az idő ... Ellenben. A lötyögtetés nyomán felére zsugorodott, ennélfogva maradék­talanul elfogyasztott „áruk” cél­jára szolgáló, már fentebb emlí­tett, immár mosatlan edénykék ott maradnak az asztalon. De nem sokáig. . A már ugyancsak emlí­tett elárusítók fürge, gyakorlott kezei pillanatok alatt rendet te­remtenek az „elárvult” asztalon, hogy azt lakályossá, vonzóvá te­gyék az újonnan érkező vendégek számára... Következésképpen. Az üres edényekkel a kiszol­gálók balanszíroznak — igen ügyesen. Tessék mondani, nem le­hetne ugyanezt elkövetni a teli edényekkel is? » Békéscsabán, a József Attila ut­ca közepe táján, a járművek ré­szére fenntartott út két oldalán két földbevert s az idő vasfoga következtében meggörbült vascö- vek látható (gondolom, nem „ma­gától” görbülhetett meg!) A két vascöveket a közepén csaknem az útburkolatig hajló vaslánc köti össze. Áhá — csaptam véges agyamra —, ez nyilván azért van, hogy a járművek át ne haladhas­sanak a keskeny utcán ... Ámbátor. A járművek ettől függetlenül vidáman közlekednek a Szabad­ság tértől a láncig és vissza, nem­különben a Körös-parttól a láncig és vissza. Ebben mi sem akadá-„ lyozza meg a jámbor járműveket Sőt! A már említett „demarkációs vonaltól” innen és odaát teljes „lelkinyugalommal” parkíroznak is, akár órákon át... Ellenben. Igaz ugyan, hogy a lánc kétség­telenül meghiúsítja a négykerekű jármüvek netáni továbbjutási szándékát. De hadd nyugtassam meg a nyájas olvasót, hogy az erre haladó „négykerekűeknek” efféle szándékuk nincs is. Csodálatos Vi­szont megszemlélni a kétkerekűe- ket — motorosokat és kerékpáro­sokat egyaránt —, amikor a szó­ban lévő cölöp és a járdaszegély közötti néhány centiméteren úgy éviekéinek át, mint a pinty! Hogy hogyan éviekéi egy pinty? Ügy, kéremszépen, mint ezek a „kétke^ rekűek”... ^ Következésképpen. Miután a közforgalomból meg­lehetősen kieső utcácskában alig­ha képzelhető el jelentős „átme- nő”-forgalom (az utca torkolatá­ban a Körösön csak gyalog-átjáró van), joggal merül fel a kérdés: miért van tulajdonképpen az a lánc? Erre csupán egyértelmű vá­lasz lehet: csak... « A minap érdekes jelenetnek vol­tam szemtanúja. Ugyancsak a Jó­zsef Attila utcában történt. Be­pillantottam a postaépület száraz­kapuján, amely alatt kis ablakocs­ka nyílik, a portásfülke ablaka. Az ablak alatt egy postás kerék­párján ülve a falhoz támaszkodott s valami fekete nyelet nyújtottak ki neki az ablakon. A látvány le­nyűgöző volt! Megkövültén ta­pasztaltam, mily fejlett a techni­ka: A postás kerékpáron ülve telefonált... —km— iiiHiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiniiiiiiiiiiiniHiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiii. A miskolci Patyolat Vállalat felvételre keres text! I vegyész technikust, vagy gyakorlattal rendelkező kelme­festő és vegytisztító szakmunkást segéd­művezetőnek. 15 iHWiim!mmiiiiiiiiiiiiiiuuiiiiiiiiiimmiiminmumiiminiiii:iiiiii \

Next

/
Oldalképek
Tartalom