Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-02 / 52. szám
HÉPÚJSÁG 1961. március 2., csütörtök Hruscsov elvtárs február 23-i beszéde Moszkvában Moszkva (MTI) Nyikita Hruscsov február 23-án a moszkvai regionális mezőgazda- sági értekezleten beszédet mondott. A beszéd teljes szövegét március elsejei számában közli a Pravda. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszéd főbb pontjait. Hruscsov a vezetés módszereiről szólva hangoztatta: „Leg- crélyesebben hadat kell üzenni mindenfajta üres parádézásnak és felelőtlenségnek. Izzó vassal kell irtanunk a szemfényvesztést, az eredmények felnagyítását, s a társadalmunk szellemétől idegen egyéb szégyenletes jelenségeket: a népvagyon elherdálását, az ingyenélést, az iszákosságot... Az igazi marxista, az igazi leninista az. aki nemcsak kiismeri magát Marx, Engels és Lenin tanításaiban, hanem képes az életben is alkalmazni ezeket.” Hruscsov helyeslőén szólt arról, hogy az értekezleten a felszólalók élesen bírálták a fogyatékosságokat. Mint mondotta, erélyesebb és tapasztaltabb emberekkel kell felváltani azokat, akik képtelenek hozzáértéssel irányítani a gazdálkodást. Tűrhetetlen, hogy a mezőgazdaság elmaradjon az ipar mögött. Az ipar, a mezőgazdaság irányítási színvonalának emelése, az életszínvonal gyarapítása elsőrendű fontosságú politikai kérdés, hiszen a gazdasági sikerek öregbítik hazánk tekintélyét a világ dolgozói előtt. Éppen ezért rendkívüli jelentősége van a vezetés színvonal emelésének és a káder- munka megjavításának. Ezután ismertette a mezőgazda- sági tudomány egyes eredményeit, méltatta a mezőgazdasági dolgozók és a tudósok kapcsolatának fontosságát. A mezőgazdasági minisztérium legutóbbi átszervezéséről és az új központi kolhoz- és szovhozellátó társulat létesítéséről szólva hangoztatta, hogy véleménye szerint sikerült megtalálni a kellő szervezeti formát, sikerült helyesen számba venni a különböző jellegű mezőgazdasági övezetek más-más gépigényeit. Az állami irányítószervek, a mezőgazdasági minisztérium legfontosabb feladata a mezőgazdasági tudomány vívmányainak minél gyorsabb elterjesztése. Az OSZSZSZK központi területeinek mezőgazdasági dolgozói képesek arra, hogy a hús- és tejtermelésben (100 hektáronként számítva) utolérjék és maguk mögött hagyják az Egyesült Államok legtermékenyebb államának, Iowá- nak farmereit — mondotta, majd részletesen foglalkozott az egyes termények hozamának növelésével. Újból emelkedtek a megélhetési költségek Jugoszláviában Bclgrád (MTI) Az Ekonomszka Politika című belgrádi gazdasági lap jelentése szerint a megélhetési költségek indexe Jugoszláviában ez év januárjában két ponttal volt magasabb a decemberinél. Azáltal, hogy a főzelékfélék 13 százalékkal, a tej 2,7 százalékkal, a tejtermékek 3—i százalékkal, a baromfi 7,7 százalékkal, a szárított gyümölcs pedig 6,9 százalékkal drágult, az élelmezési költségek indexszáma egy ponttal emelkedett. A pálinka kiskereskedelmi ára 15,1 százalékkal, a boré pedig 11,5 százalékkal drágult. Fogadás Bombayben Koszigin iiszieleiére Bombay (TASZSZ) Az Indiai—Szovjet Művelődési Társaság kedden este fogadást adott a Bombaybe érkezett Koszigin tiszteletére. 'A fogadáson dr. Baliga, a társaság országos tanácsának elnöke és Koszigin pohárköszöntőt mondott. (MTI) Ne tüzelje el a papírhulladékot a MÉH pénzt ad értő A konfekció- és a cipőipar termékei váratlanul megdrágultak, úgyhogy az árindex januárban két ponttal haladta meg a decemberit. Ugyancsak két ponttal emelkedett a bútor árindexe is. A szolgáltatások általánosságban ez év januárjában 3,3 százalékkal drágultak. A kultúrszük- ségletek indexe 1,6 százalékkal, a tüzelőanyagé és a vlágításé pedig 0,9, illetve 1,5 százalékkal emelkedett. A rhodésiai események és Ciprus csatlakozása a Brit Nemzetközösséghez újra előtérbe helyezik e laza állam- szövetség problémáit. A Brit Nemzetközösséget, azaz Nagy-Britannia, Ausztrália, Dél-Afrikai Unió, az Ír Szabad Állam, Kanada. Üj-Foundland és TJj-Zéland laza államszövetségét 1926- ban hozták létre. Az első világháború egyik következményeként ugyanis Nagy-Britannia fehér domíniumai: Kanada, Ausztrália, Üj-Zéland — azaz azon brit gyarmatok, ahol a színes bőrű lakosságot jóformán teljesen kiirtották — gazdaságilag és politikailag megerősödtek és fennállt annak veszélye, hogy ezek az országok Nagy-Britannia befolyási övezetéből kiszakadnak. Az egykor leghatalmasabb gyarmati birodalom széthullási folyamatának megakadályozása volt tehát a Brit Nemzetközösség létrehozásának közvetlen célja. A második világháború után, a nemzeti függetlenségi mozgalmak fellendülésével Nagy-Britannia ázsiai és afrikai gyarmati pozíciója tovább gyengült. 1947-től kezdve már úgynevezett ..színes” domíniumokat és gyarmatokat is. köztük: Indiát. Pakisztánt, Ceylont, Ghánát és Maláj földet is kényszerült Nagy-Britannia a Nemzetközösség soraiba felvenni. Nagy-Britannia ugyanis a felsorolt gyarmati területek függetlenségéhez csakis úgy „járult hozzá”, ha a területek a közösség keretein belül maradnak, A színes domíniumok felvételével egyidejűleg a Brit Nemzetközösség nevéből a „brit” szócskát törölték. A Nemzetközösség jelenleg 12 tagból áll. Európában Nagy-Britannia és Észak-írország (Írország, az Ír Szabad Állam, 1949-ben vált ki a Közösségből) Afrikában Ghana, Nigéria és a Dél-Afrikai Unió,- Ázsiában India, Pakisztán, Ceylon, Maláj föld és Ciprus; Ausztrália és Uj-Zéland, valamint az amerikai kontinensen Kanada (Üj-Foundland Kanadához csatlakozott). A f^emzetközösség területe a tagállamokhoz kapcsolódó gyarmatokkal és a lakatlan antarktiszi szektorokkal együtt kereken 36 millió négyzetkilométer, azaz a Fold szárazulatának egynegyede: a Nemzetközösség 729 millió főt, azaz a Föld lakosságának 26 százalékát foglalja magába. A Nemzetközösséget politikailag a „brit koronához való hűség”, gazdaságilag a preferenciális-vámrendszer, tehát a tagállamok egymásközti kereskedelmében a legnagyobb kedvezmény elvének biztosítása és az úgynevezett sterling-blokk kapcsolja össze. A gazdasági egységet illetőleg Kanada már kiesett Nagy-Britannia pénzügyi ellenőrzése alól, és a dollárblokk tagja. Az Amerikai Egyesült Államok befolyása — Nagy-Britannia rovására — egyre erősödik a többi tagállam gazdasági életében is. A Nem^etközösség politikai egysége is rendkívül megtépázott. Annak ellenére, hogy a brit korona „egyesíti” a tagállamokat, közülük többen, mint Pakisztán, India, Ghana a köztársasági államformát választották nemrégiben. Ismeretes továbbá, hogy Ghana, India, Ceylon az antiimperialista semleges országok táborához tartozik. Erős az ellentét a Dél-Afrikai Unió és a Közösség színes tagállamai között is, az Uniónak a fasiszta faji megkülönböztetést képviselő politikája következtében. A Dél-Afrikai Unió egyébként ezért a Közösségből való kiválással fenyegetőzik. A felsorolt néhány kérdés mellett Nagy-Britanniának külön problémát okoz az úgynevezett autonóm (függő) területek, mint Szingapúr. Brit Nyugat-India, valamint Rhodésia és Nyaszaföld kérdése is. Nagy-B ritanniának meg kell küzdenie a Brit-Nyugat-Indiát alkotó tíz szövetségi terület összetartozásának problémájával, valamint a Rhodésia és Nyaszaföldön a Dél-Afrikai Unióhoz hasonlóan — különösen élessé váló, a néger és más színes bőrű népek ellen folytatott faji diszkriminációs politika megoldásával. A Nemzetközösség Nagy-Britannia politikai és gazdasági vezetését kívánná biztosítani, ez azonban különböző okok miatt napról napra gyengül, és végül is a laza államszövetség teljes szétbomlásához vezet. — Terra — Politikai okok miatt Azt akartam megtudni az Oros házi Vasipari Vállalatnál, hogy a múlt év harmadik negyedében miért kényszerültek létszámemelésre, amelyet azután év végén „visz- szacsináltak”. Igaz, hogy egy-egy termelő vállalatnál — a munkának megfelelően — mindig előfordulnak változások a létszámban, csakhogy az Orosházi Vasipari Vállalatnál ez a változás 35—40 embert érintett. S ez elég sok egy ilyen kisebb kapacitású üzemben. Lényegében gyorsan megtudtam az okot. Udvarhelyi József főkönyvelő, Vashegyi Györgyné munkaügyis és Ónodi István igazgató elmondotta, hogy azért volt szükség a létszámemelésre, mert érezték, hogy nem fogják tudni teljesíteni a tervet, csak úgy, ha megemelik a létszámot. És a lemaradás oka? A meglehetősen elmaradott műszaki berendezés, anyaghiány, helytelen tervezés meg egyéb. Az új évben viszont már okosabban kellett megkezdeniük a munkát. A több kályha, a több mezőgazdasági gépalkatrész, a több kézicsiszoló elkészítését nem több emberrel kell elérni, hanem a termelékenység növelésével, va*yw több újítással, jobb üzem/ szervezéssel, műszaki továbbfejlesztéssel, mert a megyei tanács ipari osztálya — nagyon helyesen — nem engedélyezte a létszám felduzzasztását. Tehát vissza kellett „csinálniuk”. Bár előrelátók voltak, s csak szerződéses állományba vettek fel december 31-ig munkásokat, január 1-én azonban „szórásba kerültek” állandó munkások is. — Ök mit szóltak a munkakönyvhöz? Mivel indokolták előttük az elbocsátást? Mert egyrészt a munkások jól tudják, hogy az elbocsátás nem a párt politikája, hanem egyesek hibája, másrészt , átszervezés” címén csak akkor lehet elbocsátani, ha az ipari osztály utasítást ad az átszervezésre. — Nem szóltak semmit, tudomásül vették — válaszolták a vállalatnál. — De milyen okot mondtak nekik? — Válogatás alapján küldtük el őket, egyrészt azokat, akik szakmailag nem feleltek meg, másrészt politikai okok miatt... — Milyen foglalkozásúak voltak? — Többnyire segédmunkások. Még kétszer hallottam jövésnenés közben a „politikai oko- :at”. Segédmunkások, s politizál okok miatt nem felelnek neg... Vagy ha szakmunkások is!? Sajnos pontosabban, konkrétab- )an nem találtam meg a politi- ;ai okokat. Hallottam olyat, hogy ,hát nem ért velünk teljesen ’gyet”, „helytelen véleményét nondogatja a többiek előtt...”, ;őt a szakszervezeti bizottság el- lökétől, Széles Károly tói ezt is: — Nem akartak ezek társadalmi nunkát végezni, márpedig mi szo- •ialista üzemet akarunk... Sok furcsa érv, sok helytelen gondolkodás és ferde koncepció — vagy legalábbis túlságosan elő- e szaladtak az élettől. Ezért is ikarok vitatkozni az egész „poli- ikai okok”-kal. Mert hogy a \zakmai megfelelőséget figyelemle veszi egy üzem vezetősége, imikor gazdasági okokból, szálc- nunkás vagy segédmunkás elbo- isátásáról van szó, ez természe- es. Miért dolgozna az üzem gyengébb lakatossal, ha jobbal is dolgozhat? A termékbőséget, melyet lágyon is komolyan akar megte- ■emteni pártunk és kormányunk, :sak jól képzett, hozzáértő emberekkel lehet elérni. Az az em- ler álljon tehát a gép mellett, aki i nyolc óra alatt a legtöbbet udja belőle kihozni. Amikor te- íát különböző okok miatt elbontottak embereket — elsősorban izubjektív okok miatt! — s azt latolgatták, hogy a legjobb szakembereket, a legrátermettebb segédmunkásokat tartsák vissza, okosan tették — ha már mindenképpen „le kellett építeni”. Bár még egyszer hangsúlyozom, ez nem a párt politikájából fakadt, hanem egyes emberek szervezési és tervezési, hibáiból. A politikai okokat azonban nem értem. A szót értem, csak a koncepciót, a felfogást nem értem! Nem értem, s nem tudom, hogy milyen politikai magatartású ember lehet az, aki az Orosházi Vasipari Vállalatnál vagy akármilyen vállalatnál nem felel meg segédmunkásnak, öntőnek, lakatosnak vagy esztergályosnak? Elnézést kérek ezektől az emberektől, de ahhoz legalábbis államellenes tevékenységet kellett elkövetniük és rendőrségen vagy börtönben kellene lenniük, hogy ne feleljenek meg a felsorolt munkakörökben. Sőt, még a büntetést is nevelőszándékkal szabják ki nálunk az igazságszolgáltató szervek, s a büntetés letöltése után nyugodtan mehet dolgozni az illető. Dehát itt erről szó sincs! Akkor hogyan, miből született meg maga a felfogás: „bizonyos politikai okok miatt nem felel meg”? Azt hiszem abból, hogy az üzemet vezető elvtársak kissé előre szaladtak. Azt szeretnék, ha már minden egyes dolgozó teljesen egyetértene velünk; hogy mindenki a
