Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. március 10., péntek Ha így halad a fásítás, nem lesz annyi gondunk: épületfára, tüzelőre, mint most — Megkezdődött az ötödik fásítási hónap — la. Megyei erdőgazdaság, Gyu- A szűkre szabott folyosókból, szobákból csak úgy árad a frissen vágott fa illata, vagy talán csak a képzelet szüli ezt? Ki tudja? Erdészeket keresünk, akiket jel­legzetes ruhájukról már messziről meg lehet ismerni. Csodák csodá­ja: a központban egyet sem lát­tunk. No de mégis...! Az egyik szobában hárman beszélgetnek. Két férfi és egy nő. Erdészruhá­ja csak egynek van, pedig erdé­szek a javából valamennyien: Ba- nadics István, Szabados József és Baliczki Lászlóné erdőmérnökök. Még el sem mondjuk, hogy miért kerestük fel őket, egy nem várt telefonbeszélgetés félbeszakította a mondatot. — Holnap kezdenék a fásítást? Szóval küldjük a csemetét? Meg­kezdhetik a gödrök ásását, reggel ott lesz, amennyi kell. Szabados József erdőmérnök le­teszi a kagylót és már mondja is: — A battonyai Május 1 Tsz kéri, hogy 11 hektárnyi területre erdő­sávnak megfelelő csemetét küld­jünk, mert megkezdik a fásítást. — Intézkedni kell, hogy a fák kikerüljenek minél előbb — mondja Banadics István erdő­mérnök, majd pontosan elsorolja azokat a területeket, ahol erdő­pótlást vagy új telepítést végez­nek a tavaszon. — Kétféle fásítás van. Az egyiket úgy mondjuk, hogy „üze­mi fásítás”, a másik „országfásí­tás”. Én inkább az üzemi fásítás­ról tudok beszélni, Szabados elv­társ pedig az országfásítás megyei részéről. Elmondják azután, hogy tervük szerint az idén 253 hek­tár területet kell befásítani, ebből 161 hektár új és 92 hektár felújí­tás lesz. Több mint 2 millió 700 ezer fát ültetnek el. Űj telepítés főleg azokon a rossz, lapos terüle­teken lesz, ahol a talaj gabonater­mesztésre nem alkalmas. Ilyen rossz talaj van elég a megyében. — Március 6-án kezdtük meg a tavaszi fásítást — mondják. Hoz­záfogtunk a telek'gerendási határ­ban is, ahol az idén 60—65 hek­tárt ültetünk be, Gyulavári hatá­rában pedig 50 hektárt. A cseme­téket már az ősszel a helyszínre vittük és ott vermeltük el. — Milyen fafajtákat használ­nak fel a fásításnál? — A főállomány a kocsányos tölgy. A telepítések 80 százalékán ezt ültetünk, tíz százalékán szil- és kőrist, a maradék tíz százalé­kán pedig nyárfát. A tölgy las­sabban növő fajta, de kemény, és nagyon alkalmas szerfának, ezért a 80 százalék — a javára. Az or­Politechnikm oktatás és a bürokrácia A Szarvasi Vajda Péter Gimná­zium tanulóinak a politechnikai oktatás céljára műhasábra volna szüksége, amely a szarvasi TÜ- ZÉP telepén kapható is, de csak kiutalásra. A helyi TÜZÉP- telepen nyert felvilágosítás alapján a békéscsabai TÜZÉP- központhoz fordultak. Erre azt a választ kapták, hogy kiutalási jo­ga csak az ERDÉRT-nek van Bu­dapesten. Mit tehettek a gimná­zium vezetői, reménykedve for­dultak a fenti vállalathoz. Azt a választ kapták, hogy csak a me­gyei tanács tervosztályának van kiutalási joga. Kérelmük jelen­leg a megyei tanácsnál van. Ha minden jól megy, talán itt véget ért a kálvária, vagy kezdhetik Ülőiről...'! szágfásításnál a nyárfa vezet. De erről beszéljen Szabados elvtárs: — Tervünk szerint — mondja — 525 hektárt telepíttetünk. Ezt már a termelőszövetkezetek vég­zik. A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz 39 hektár erdőt telepít a tavaszon. Ezenkívül 10 hektárnyi területre kértek csemetét major­fásítás céljára. A sarkadkeresztú- ri Hunyadi Tsz 11 hektár erdő- sávot, Csabacsüd határában 25 hektárt, Mezőberény határában 14 hektárt telepítenek, Békéscsaba körül 15 hektárnyi új erdősáv szü­letik. Városszépítésre vagy major­fásításra leginkább a gyorsan nö­vő nyárfából adunk. Még egy fontos kérdésünk van: — A KISZ-íiatalok és a társa­dalmi szervek vállaltak-e társa­dalmi munkában faültetést most, az ötödik fásítási hónapban? — A gyulai KISZ-fiatalok 20 hektárnyi területen vállaltak par­kosítást, 20 ezer csemetét ültet­nek el. Hallottunk már arról is, hogy a termelőszövetkezeti fiata­lok a majorfásítást végzik társa-« dalmi munkában. J Ügy gondoljuk, hogy a fásítás $ fontosságáról nem is fontos külö-í nősképpen beszélni. Fában sze-j gény a mi vidékünk, de minden évben több és több csemetét ül­tetnek el erdőgazdaságaink és a termelőszövetkezetek is. Egy-két évtizeden belül — ha így halad a fásítás — nem lesz annyi gon­dunk épületfára, s tüzelőre is több jut majd. Csepkó Eta Összeült az ENSZ-közgyűlés New York (MTI) Szerdán — magyar idő szerint 21.27 órakor — összeült az ENSZ. közgyűlés, hogy megválassza a gazdasági és szociális tanács ha­todik új tagját. Z A betöltetlen helyre India és Belgium képviselőjét jelölték. * A 15 fordulós szavazás során egyik ország sem tudta megszerezni a| szükséges hatvan szavazatot. $ A 14. fordulóban India 45, Belgium 44 szavazatot szerzett, az j utolsó fordulóban pedig Belgium ra szavaztak negyvenötén, Indiára { pedig negyvennégyen. | Az elnök ezután javasolta, hogy térjenek át a korlátozás nét-| küli szavazásra, amelynél a tana csban már képviselt országokon $ kívüli bármely ország jelöltetheti magát. £ Miután a következő négy for dúló során egyik ország sem tudta ♦ megszerezni a szükséges szavazat többséget, az elnök az ülést be- * zárta. • Talajvizsgálat négymillió hold termelőszövetkezeti területen: Népújság-napok kezdődtek megyénkben Ok&nyban 68-an fizették elő lapunkat A megyei Lapkiadó Vállalat a helyi pártszervezetek tevékeny közreműködésével Népújság-napokat rendez megyénk számos köz­ségében. A Népújság-napok keretében agitátorok látogatnak el a községek lakóihoz, a termelőszövetkezeti tagokhoz, s beszélgetnek a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja olvasásának, elő­fizetésének jelentőségéről. Okányban is így volt ez március 8-án. Tizenöt agitátor látogatta néhány óra hosszáig a község lakó it és délután 68 új előfizetési lap­pal jelentek meg a községi pártbizottság székhazában rendezett ankétra. Az ankéton a Lapkiadó Vállalat szervezője és a lap egyik munkatársa hangoztatták: nem azért akarjuk szervezetten növelni a lap előfizetőinek, olvasóinak nagy táborát, mintha csökkent volna az élőfizetők és az olvasók száma, hanem azért, mert lehe­tetlen egyre jobban dolgozni, termelni a párt és a kormány hatá­rozatai, rendeletéi, a nemzetközi események és a különböző termelé­si módszerek ismerete nélkül. A N épújság nemcsak ismereteket, ha­nem szórakozást is nyújt: rendszeresen közöl elbeszéléseket, verse­ket és más szépirodalmi írásokat. Az előfizetést gyűjtő és az ankéton részt vevő okányi agitáto­rok beszélgetés közben elmondott ák, hogy községükben sokan isme­rik, kedvelik a Békés megyei Népújságot, de az előfizetők száma azért nem szaporodott eddig, mert nem volt aki felkeresse és az ol­vasás jelentőségéről beszélgessen a község lakóival. Most, ahogy kinn jártak, alig kellett beszélni az újságról, máris egymás után rendelték meg, s nemcsak egy-két, hanem több hónapra is. NAGY JÁNOS az ankéton elmondotta, hogy ő nagyon jónak tartja a Népújság szerkesztését, színvonalát, de hozzátette, hogy gyakrabban szeretne a községükben történő eseményekről olvasni, s kérte a szerkesztő-bizottságot, hogy legalább kéthetenként adjon helyet a járási labdarúgó-bajnokság tabellájának. BARÁT IMIIÉ községi tanácselnök a következőket mondotta: Én rendszeres olvasó­ja vagyok a Népújságnak és nagyon meg vagyok elégedve vele, mert jól tükrözi a megye eseményeit, megfelelő tájékoztatást ad a kül- és belpolitikai eseményekről. S nemcsak ezért, hanem azért is szeretem olvasni, mert sok segítséget ad mindennapi munkám­hoz. TÓTH JÁNOS elvtárs, a községi pártbizottság titkára arról be­szélt, hogy a helyi szervek, tsz-ek és vállalatok vezetői közül töb­ben elhanyagolták eddig a megyei lap előfizetését, pedig az a tájé­koztatás, amit a lap nyújt naponta, nélkülözhetetlen minden veze­tő beosztású ember számára ahhoz, hogy megfelelően tudjon irányí­tani. — A mai szervezett előfizetésgyűjtés és ankét után sem hagyjuk abba ezt a fontos munkát — hangoztatta. A Népújság-napok keretében megtartott szervezés nemcsak a már említett 68 új előfizetőt eredményezte, hanem azt is, hogy fel­hívta a község lakóinak figyelmét az újságolvasás fontosságára. A gépállomásokon működő száz­két laboratórium több mint fele bekapcsolódott az országos talaj- ismereti térkép elkészítésének munkájába. Az elmúlt évben két­millió holdról vettek fel talajmin­tákat, s ezek feldolgozása e na­pokban fejeződik be. A tavasz be­köszöntővel ismét megkezdődnek a mintavételek a közös gazdasá­gok területein. Ebben az eszten­dőben összesen négymillió hold termelőszövetkezeti területről vesznek talajmintát a gépállomási laboratóriumok. Erre a munkára azokat a szakembereket jelölik ki, akik már a helyszíni felvételezés­nél, a szelvénygödrök kiásásánál, a különböző adottságok meghatá­rozásánál hasznos, gyakorlati ta­nácsokat adhatnak a szövetkeze­teknek. Egy angol tanító merész vállalkozása London (TASZSZ) Laurence Ottar angol tanító szerdán egy csónakon megkísérelt a Holy Loch-ba érkezett első amerikai tengeralattjáró, a „Pat­rick Henry” közelébe férkőzni. Az amerikai tengeralattjáró-támasz­pont elleni tiltakozó mozgalomhoz tartozó tanító át akart szállni a tengeralattjáróra, hogy tiltakozó röplapokat osszon szét a hajó személyzetének tagjai között. A bátor angol tanítót öt rendőri mo­torcsónak vette üldözőbe, Ottart letartóztatták. (MTI) Peter Jilemnicky: VIHAR Fordította; Krupa András (7.) HÉTFŰN, mielőtt a barakk fel­ébredt volna álmából, Kubala csendben kelt fel a priccsről és öltözködni kezdett. Nem is mos­dott, nehogy a víz csobbanása fel­ébressze az alvókat. Halkan nyitotta ki az ajtót, de az első .lépésével felbukott a kü­szöbön. Megijedt, megingott, hir­telen akart kiugrani és becsukni az ajtót, de abban a pillanatban utolérte a kérdés: — Hová mégy? Justin éles hangja felébresztette a többieket is. Mielőtt a többiek félálmukban megértették volna, Kubala felelet nélkül tűnt el az ajtó mögött. Justin felugystt és kiszaladt. Látta — Kubala a tég­lagyár felé törtetett. — Látjátok... az első sztrájk­törő — bökött utána ujjával Bar- tek, és köpött egyet. A többiek kíváncsian futottak a barakk kijáratához, gyűlölködve zúgtak, és Kubala fejére izzó szit­kokat szórtak. így kezdődött a sztrájk első napja. A napok szürkék voltak és kö­dösek. A munkások csoportokban áll­dogáltak a téglagyár előtt, kiabál­tak, vitatkoztak, hallgattak, sétál­tak az átázott úton és megközelí­tették azt a helyet, hol a sárga teraszon az öt sztrájktörő tovább ásta az agyagot. Ellenük összpon­tosult mindnyájuk dühe. Az asz- szonyok súlyos vádakat és szitko­kat dobáltak az arcukba, a férfiak átkozták és köpködték az öt un­dorító árulót, és amikor látták, hogy a munka befejezése után a sztrájktörők karabély védelme alatt vonultak el az üzem helyi­ségeibe, ahol aludni kényszerül­tek, elhatározásuk még jobban megszilárdult. Hiábavaló volt az ígéretek, az üzem vezetőinek felhívása, amely- lyel jobb feltételek mellett hívták a munkásokat dolgozni. — Ne legyetek pénzéhesek — hangzott a sztrájkolok tömegében — ez csak csalfaság! Ezzel akar­nak verbuválni sztrájktörőket és letörni a harcunkat! így történt ez napról napra. Az üzem irodájában összeült a veze­tőség, megijedtek a váratlan harc­tól, mely éppen olyan időben tört ki, amikor a legkevésbé hiány­zott és az ismeretlen, titkos, elrej­tőzött szrájkvezetőség minden íz­ben máshol jött össze, hogy a tán- toríthatalan elszántságot fokozza. A sztrájk hangulata még jobban javult azután a gyűlés után, ame­lyet a hét közepén tartottak meg. EMBEREK TÖMEGE sötétlett az üzem előtt. Három csendőr szaladgált a tömeg előtt és kiál­tozott: — Oszoljanak! Semmilyen össze­jövetelt és gyűlést nem lehet meg­tartani. A tilalmat nem szeghetik meg! Az emberek komoran és némán álltak, mint a fal. A vihar ideje közeledett. Érzékelhető csöndes­ség ömlött mindenfelől, olyan, mint a mocsaras halastó, melyben az elhangzott szó úgy lóg, mint egy karó. Egyszer csak — honnan jött elő — gondolta Justin — a partra lé­pett az ismerős szónok. Kitartásra ■ serkentette a munkásokat, feles­legesnek tűnt, mert állták a har­cot, mint a fal, szórták a megszé­gyenítést a sztrájktörőkre, árulók­nak bélyegezték őket, és az em­berek zúgtak, mint az erdő, mint a vihar, vagy mint a sárgás-bíbor- színű fellegek, melyek jégverést hoznak. Az egyik csendőr beugrott az üzembe. Erre azonnal mind kijöttek, egész csapat volt már belőlük, láncalakzatot vettek fel a tömeg előtt és a megsűrüsödött levegő­ben felharsant a parancs: — Fegyvert... lábhoz! Csattantak a puskák, megingott a tömeg — de felette még mindig ott áll a fiatal, szögletes férfi, tü­zes szavakkal ostorozza a kőszívű csetnikeket, kezével a munkások felett integet és kiáltja: — Harcoljátok ki... a jogotokat az utcán...! Üjabb parancs, a csetnikek csa­tornás szuronyokkal szorítják vissza a tömeget. Az meg, mint a fekete szurok, lassan ömlik, zúg­va magányos felkiáltásokkal, tó­dul, görög — de egy csomóban tart össze. A kavicsos prizmán most egy asszony egyenesedett fel. — Aha, ez az... — némult el Justin, és megállt a lélegzete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom