Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-08 / 57. szám

1901. március 8., szerda hépüjsAa 3 ■ ■ Ünnepélyesen kezdődött meg a szolidaritási hét Békéscsabán Nyersgyártási idénykezdés Mezőberényben Március 6-án délelőtt a békés­csabai Kötöttárugyár kultúrter­mében szolidaritási gyűlést tartott a Textil-, Ruha- és Bőripari Dol­gozók Szakszervezete. A gyűlésen mintegy 150 dolgozó jelent meg a Kötöttárugyárból és Békéscsaba más üzemeiből. A nagygyűlésen Újhelyi Sándorné, a Textilipari Szakszervezet területi titkára megemlékezett a március 6-án kezdődő nemzetközi szolidaritási hétről. E rövid bevezető után Tóth Anna, a Textil Szakszervezet íőtitkára mondott beszédet. Be­szédében részletesen ismertette a Textil-, Ruha- és Bőripari dolgo­zók Szakszervezetének harcát az imperialista és gyarmati államok­ban. Beszélt a gyarmati népek helyzetéről, a laoszi és a kongói eseményekről. Elmondotta, hogy a szocialista országokban minde­nütt megrendezik a nemzetközi szolidaritási hetet. A Sárrét legjobban gazdálkodó termelőszövetkezete a 48 millió forint közös vagyonnal rendelkező füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. Az idősebb testvér szeretetével se­gíti az új kollektív gazdaságokat. Az egy évet jubiláló kertészszi­geti Dózsa és a vésztői Béke Tsz az ő segítségükkel szervezte meg a munkát s zárt jó eredménnyel az első esztendőben. Most a nem­rég alakult bucsai Béke Tsz-t vet­te pártfogásba a sok jó tapaszta­lattal rendelkező, 12 éve közösen gazdálkodó Vörös Csillag Tsz. Mi­vel az új útra tért bucsai gazdák az esős ősz miatt kevés búzát ve­tettek, 50 mázsa tavaszibúza-ve- tőmaggal segít rajtuk a szomszé­dos Vörös Csillag. A füzesgyar­matiak már földbetették a mák, a dughagyma magját, vetik a ta­vaszi árpát, borsót s hamarosan gépi segítséget is adnak a pártfo­golt kezdő szövetkezetnek. A Bé­ke Tsz vezetői üzemszervezésben, (agrotechnikai és egyéb munká­ban sok jó módszert vehetnek át a szomszédos idősebb szövetke­zettől. A patronáló Állatforgalmi Vállalat szakemberei pedig ko­moly segítséget nyújtottak a be­vitt állatok felértékelésében és a tervkészítésben. amelyek minden útkereszteződés­nél csengettek, áttörték magukat az embereken, mint a tehén az erdőn. Bartek Justinnal egy sötét ház harmadik emeletére ment fel. A fekete csigalépcsőn emberek fut­kostak föl-alá. Justin senkit sem ismert. A KIS TEREM olcsó dohány füstjével volt tele és látni lehetett, hogy milyen nehezen vágják át magukat rajta az idejövök. Voltak itt férfiak, asszonyok, fiatalok, mindenki kiabált, nevetett, s cso­portokban bizonygattak valamit. A polcok tömve papírral és könyv­vel, a földön papír és újság, s az is, ott az íróasztal mellett, akinek fénylett a megnyírt feje, s aki idegesen rágta csibukját, s nem kevésbé idegesen diktált vala­mit, teljesen be volt temetve pa­pírral. Bartek hozzálépett. — Én is, Kanis is itt ni, tánto- ríthatatlanul a sztrájk mellett va­gyunk. — Jól van, várjatok egy pilla­natig — felelte a megnyírt fejű. A válla megremegett az inge alatt és kattog az írógép ebben a ricsaj­ban és lármában. Az írógép mel­lett — nem lehetett felismerni — Beszédének befejező részében megemlékezett a nemzetközi nő­nap 51. évfordulójáról és köszön­tötte a nődolgozókat, hiszen ép­pen a könnyűiparban az üzemek munkásainak többsége nő. A gyű­lésen részt vett Anton Lordén, az osztrák textilipari dolgozók kül­dötte is. Felszólalásában röviden vázolta az osztrák szakszervezeti dolgozók harcát és ismertette a munkások helyzetét. Befejezésül éltette a szakszervezetek tagjai közötti barátságot és a békét. A szolidaritási hét megnyitó gyűlésén a szakszervezeti dolgo­zók nevében táviratot küldtek a résztvevők Prágába a Szakszerve­zetek Nemzetközi Bizottságához, s a táviratban együttérzésüket fe­jezték ki a kapitalista és a gyar­mati országokban élő és harcoló szakszervezeti dolgozóknak. A bucsai Béke Tsz már a tava­szi munkák kezdetén nagy hasz­nát veszi a sokoldalú segítségnek s olyan lendülettel láttak munká­hoz a tagok, hogy több éves kol­lektívának is dicsőségére válna. Géppel csávázzák a vetőmagot A telekgerendási Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben a Békés megyei Növényvédő Állomás nagyteljesítményű esávázógéppel néhány óra alatt bepácolt 55 má­zsa tavaszi árpavetőmagot. Ha az időjárás továbbra is kedvező ma­rad, akkor a jövő hét első napjai­ban Telekgerendáson is hozzálát­nak az árpa vetéséhez. A gerendás] nőtanács 6 hetes főzőtanfolyamot rendezett, me­lyen 18 asszony és lány vett részt. Az oktatást az orosházi Alföld Szálló éttermének főszakácsa ve­lány vagy asszony ül. Rövid haja lebeg, ujjait gyorsan váltogatja, ugrálnak a billentyűkön és a gép meg csak bomlik, ra-ta-ra-ta-ta- ta-ta-ta ebben a forgatagban. Be­fejezték. — A szlovákok szintén a sztrájk mellet vannak? — Igen. — Az egész barakk? — Az egész. — Sztrájktörő nem lesz? A kérdés megütötte Barteket, nem is várta. Eszébe jutott Ku- bala... — Sztrájk ellen vagyok — mondta. Azután Bartek felidéz­te, hogyan torkolták le Kubalát a többiek és felelte: — Nem lesznek... Ha lesz is egy- kettő... az már nem számít. A titkár éles tekintettel mérte végig: — Nem számít... de számít. Nem jó. Azon kell lennetek, hogy ne legyen. És mind szervezetlen? — Mind... kivéve engem. — Tudom — feleli és Barteken hirtelen kellemes melegség fut végig. Szervezett munkás, tudnak róla, rábízhatják magukat. Nincs egyedül... Justin megfigyelt mindent, ami­ről beszéltek. De szemével végig­kalandozott az egész szobán. Ni — A hosszú fagyszabadság után hétfőn reggel, az idei nyers­gyártási idény első napján újból megélénkült az élet a Mezőberé- nyi II. számú Téglagyárban. Egymás után érkeztek a munká­sok, ki kerékpáron, ki pedig csak úgy gyalogosan. Reggel hét órára több mint negyven munkás jött össze. Valamennyien a kultúrte­remben telepedtek le. Néhányan előszedték a gondosan becsoma­golt harapndvalót. Falatoztak. Má­sok meg, mivel elég régen talál­koztak egymással, beszélgettek, tréfáltak. Aztán egyszerre csend lett. Munkakezdés előtt Gyuricza Imre telepvezető üdvözölte őket. Majd a balesetvédelem és a tűz­rendészed előírások fontosságáról szólt, a munkakörülmények javí­tására tett intézkedéseket ismer­tette. Végül a következő megszívle­lendő javaslattal állt elő: — Tavaly két balesetünk volt. Egy kicsit több gonddal elkerül­hettük volna őket. Az idén ked­vezőbbek a munkakörülmények. Ha jobban vigyázunk, akkor meg­előzhetjük a baleseteket. Javas­lom, indítsuk el a „Balesetmen­tes év” mozgalmat és hívjuk ki versenyre az ország valamennyi téglagyárát. A kezdeményezés tetszhetett az embereknek, mert helyeslőén bó­lintottak. Sáli János művezető ezután a munka elosztásról tájékoztatta a jelenlévőket. Mindenki megkapta a beosztását. Nemsokára valamennyien el­foglalták helyüket: újból meg­vizsgálták a gépeket, berendezése­ket, hozzáláttak a fűrészpor ros­tálásához, a rámák előkészítésé­hez. A földkotró-gépnél is többen sürögtek. Komlódi Pál vezető­gépész és Hudák János gépkezelő induláshoz készítették elő. Kö­rüljárták, semmi sem kerülte el a figyelmüket. — Na végre, hogy ezt is meg­értük — szólalt meg egyszercsak zette. A jól sikerült tanfolyam kezdeményezője és szervezője a nőtanács két aktív tagja, Molnár Mihályné és Szálkái Lajosné volt. A hallgatók a sikeres vizsga után bizonyítványt kaptak. a falon térképek tarkállnak, rikol­tó plakátok, újságkivágások, s fe­lettük központban fénykép. Magas homlokú férfi, hegyes szakállal fi­gyeli a szürke füstfelhőkön át az emberek csoportjait, kik nevet­nek, vitatkoznak és kiabálnak, arcában magával ragadó komoly mosoly. Egyik szemével nevet... a másik ravaszkásan hunyorog... AZ ASSZONY elfordult a gép­től és körülnézett a szobában. Sze­me megállapodott Justinon. Jus­tin nézte — kifejezéstelen arc, ráncos orr, tövénél apró szeplők- kel, a szája olyan keskeny, mint­ha borotvával vágták volna, vér- telen. Csak a szeme... Az volt az egyetlen, mely az arcát feltűnővé tette. Milyen erő volt elrejtve ebben a két zöldes foltocskában és milyen zúgó vihar rohanta meg Justin tanácstalan tudatát? A nő ránézett — és ő úgy érezte, mint­ha valaki két kővel homlokára csapott volna. Amikor kiértek az utcára, Jus­tin olyan némának tűnt Bartek előtt, hogy az már bántó volt. — Mit hallgatsz... mint a sze­relmes? — kérdezte nevetve. —_ Ki volt az... az asszony, az írógépnél? (Folytatjuk) Tavaszi búzavetőmagot, kölcsön gépeket kap az idősebb testvértől a bucsai Béke Tsz Főzőtanfolyam Gerendáson Hudák. — Remélem, az idén nem lesz már több fagyszabadság. De azért egy kicsit jó lett volna a nyárra is átvinni. — Miért? — szóltam, nem tud­va mire vélni ezt a furcsa kíván­ságot. — Tudja, házat építettem. Van még rajta egy kis munka, azt sze­retném a nyáron befejezni, hogy teljesen rendben legyen. De remé­lem, majd jut rá idő, csak anyagot kapjak a padozathoz. Ha már így bemelegedtünk a házépítésbe, nem tudtam ellent- állni a kíváncsiságnak: — Milyen házat épített? — Olyan kis takarosát: szoba, konyhásat, előszobával, fürdőszo­bával, kamrával. Ez nagyon is megfelel a családnak. Itt kerestem a gyárban a rávalót. Amit csak lehetett, magam csináltam, aztán meg a rokonok is segítettek. De így is benne lesz vagy 60 ezerbe. És míg az új családi fészekről beszélt, a keze egy pillanatra sem állt meg. Meghúzta a csavar­anyákat, zsírozta a csapágyakat, gondosan megvizsgálta a gép min­den alkatrészét. Mondták is a töb­biek, akik a földkotró indítására vártak: — Jani jól körül tapogatja a gé­pét. Nem volt ebben a mondatban egy szemernyi gúny sem. A gon­dos munkásnak kijáró elismerés csendült ki belőle. Talán öt perccel múlt 9 óra, amikor a földkotró kanalai beleakaszkodtak a földbe. Három csillére valót leszedtek a tetejé­ből, aztán már a gyártáshoz szál­lították az agyagot. Amikor az el­ső rakomány megvolt, Komis Já­nos vontatóvezető elindította a motort. Néhány perc múlva a mukások a kocsikból már a szek­rényes adagolóba borítgatták az agyagot, közben a szénpernyét és a fűrészport is hozzáadagolták. Majd megindították a szállító- szalagot, amely a keveréket kí­gyózva a nedvesítőhöz továbbítot­ta. Király Palinak, a nedvesítőnek nem sok dolga volt. — Ez bizony nagyon lágy — ál­lapították meg az első kőszivacs megtekintésére összegyűlt mun­kások. Aki csak tehette, ott volt ezekben az ünnepélyes percekben, amikor az idei első gyártmány ki­került a présből. Sáli János művezető a bajt lát­va, azonnal intézkedett: — Szárazabb fűrészport ros­táljanak — adta ki az utasítást, majd ő is elindult az emberekkel. Amíg oda voltak, a főgépész és még néhány munkás a prést igaz­gatta. Időközben szaraz fűiészport hoztak a szekrényes adagolóba. Nemsokára meg is látszott, hogy jól állapították meg a baj okát. Fél tizenegykor Ignácz Pál és Schupkégel József elszedők fürge mozdulatokkal már minőségileg megfelelő kőszivacsot szedhettek le a rámákra. — Most még egy kicsit szokat­lan ez a munka — magyarázta Ig­nácz Pali —, de majd belejövünk. Hiába, minden kezdet nehéz. De azért ma is meglesz az ötezer da­rab. Holnap pedig, ha minden jól megy, talán még a 12 ezret is el­érjük. A kocsik egymás után teltek meg nyers kőszivaccsal. A rako­dók tovább gördítették a teliket, s üres kocsikat gurítottak a préshez. A művezető még egy utolsó ellen­őrzést tartott. Szúrópróbaszerűen megmérte egy-egy kőszivacs hosz- szát. Elégedett lehetett az ered­ménnyel, mert nemsokára kijelen, tette: — Rendben van, mehet! A prés ontani kezdte a kő­szivacsot, ezt az építkezésekhez oly keresett anyagot. Korán kezdték az idén ezen a telepen a gyártást. Az igyekezet magyarázata, hogy a tavalyinál mintegy ezer köbméterrel többet akarnak gyártani. — Még többet is szeretnénk — -nord-a búcsúzóul Gyuricza elv­társ —, remélem sikerül! Podina Péter Tsz-ek! állami gazdaságok! FIGYELEM! Felesleges alom­és takarmányszalmájukat hivatalos felvásárlási áron felvásároljuk A szalmaféleségeket almozáson kívül ipari célra használják. Felesleges készleteik eladásával az ipar nyersanyagát biztosít­ják, az ellenértékből pedig je­lentős jövedelemre tesznek szert. Ez ügyben forduljanak az fmsz-ekhez, a MÉK-kirendelt- ségekhez, illetve a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központjához Békéscsaba, Sztálin út 44. 23474 Termelőszövetkezetek figyelmébe! T akarmény kölcsönt biztosítunk az olyan tsz-ek részére, melyek jóváhagyott üzemter­vükön felül sertéshizlalási szerződést vállalnak legké­sőbb 1.961. október 31-ig történő átadásra, meglévő sül- dőállomá nyukra. A jóváhagyott szerződés alapján minden dárab szerző­dött sertés után 2 mázsa szemes abraktakarmányt kap a termelőszövetkezet kölcsön természetbeni vissza­adásra vagy készpénzért. Részletes tájékoztatást a járási tanács mezőgazdasági osztálya és az Állatforgalmi Vállalat járási kirendelt­ségei adnak. Bekéh megyei Állatforgalmi Vtíllalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom