Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-05 / 55. szám
ISS1. március 5.i vasárnap Húsz és fél ezer holdon lesz vegyszeres gyomirtás, mintegy 40 ezer holdon vetnek négyzetesen kukoricát a megyében Az őszi kalászosok elgazosodása elleni védekezésre jól felkészültek a termelőszövetkezetek. A kalászosok vegyszeres gyomirtásához 28 növényvédő-állomási és három termelőszövetkezeti Ra- piotox gép áll készenlétben. Ezenk ívül a gyulavári, az ecsegfalvi és a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezetek gazdái vetőgéppel is végeznek vegyszeres gyomirtást. így a megyében mintegy húsz és félezer holdon lesz vegyszeres gyorirtás. A tavasz beálltával 8100 holdon burgonyabogárral, 3500 holdon pedig csócsárlóval fertőzött területen kerül sor növényvédelemre. A kukorica négyzetbe-vetésére is felkészültek megyénk gépállomásai, termelőszövetkezetei. A rendelkezésre álló négyzetbevető gépekkel mintegy 40 ezer holdon vetnek kukoricát négyzetesen. 3342 gép és 13 ezer lófogat kezdi roeg a tavaszi munkát A megyei tanács v. b. mező- gazdasági osztálya és a gépállomások megyei igazgatósága legutóbbi értékelése alapján a gépállomásoknál 1109 szántó traktor, 466 undverzál traktor, 490 soros, 320 négyzetes vetőgép és 361 kultivá- tor kezdte, illetve kezdi meg a tavaszi munkát. A termelőszövetkezeteknél 113 szántó traktor, 306 univerzál traktor, 108 soros, 16 négyzetes vetőgép, 53 kultivátor és 13 ezer lófogat vár a tavaszi „bevetésre”. A gépállomások és a termelőszövetkezetek összesen tehát 1222 szántó traktorral, 772 univerzál traktorral, 598 sorosvetőgéppel, 336 négyzetes vetőgéppel, 414 kultivátorra! és 13 ezer lófogattal rendelkeznek, illetve ilyen gép- és lóállománnyal fognak a tavaszi munkákhoz. Magas jövedelem primőr-árukból a gyulai szövetkezetekben (Tudósítónktól) A gyulai termelőszövetkezeteknek igen szép jövedelmük van minden évben a primőráruk termesztéséből. Ebben az évben már több ezer csomó retket és több mint 20 ezer fej salátát szállítottak külföldre és a belföldi piacokra. Főleg Nyugat-Németországba és Csehszlovákiába, valamint a Német Demokratikus Köztársaságba indítottak árut ebben az évben, a MÉK gyulai felvásárlási kirendeltsége útján. A termelő- szövetkezeteknek eddig több mint 40 ezer forintot fizetett ki a ki- rendeltség az átvett áruért. A ki- rendeltség a kötött szerződések alapján márciusban és áprilisban 450 ezer csomó retket és 250 ezer fej salátát vesz át a termelőszövetkezetektől. Az így felvásárolt primőráru nagy részét külföldre szállítják. Kisállattenyésztő ifjúsági szövetkezetek A falusi ifjúsági szövetkezetek befejezték a zárszámadást. Kiderült, hogy a kisállattenyésztéssel, zöldség- és aiprómagtermesztéssel foglalkozó 24 szövetkezet ifjúsága csaknem 200 ezer forint nyereséggel zárta az évet, Fel nem osztható közös vagyonuk értéke meghaladja a 21 ezer forintot. A bevétel jó részét külíödi & hazai utazásra, kluhszobák, könyvtárak berendezésére és egyéb szórakozásit segítő eszközök vásárlására fordítják. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján megnőtt az érdeklődés a kisállattenyésztés iránt. Különösen kedveltek a házinyu- lak, aminek a tenyésztéséhez törzsállományt ad a MÉSZÖV. szaka titkai rejtőztek. Ostrava lázongott, Ostrava táncolt, Ostrava harsogott, és a kétségbeejtő lárma úgy repdesett a sötét sarkokban, mint az őrült nevetése a mély verem felett. A föld alatt fúrták, fejtették, csákányozták a fekete szenet... Justin egyszer későn tért haza, s találkozott Grétával. Egy lármás lokál kitárt ajtaján dőlt ki, elindult részeg lábán, valami férfi oldalához támaszkodott, s ragadt oda. Azután egymásba kapaszkodjak, és lecsúsztak az éjszaka nyeldeklőjén. — Lám, Grétke... ilyen ő... Justin a meglepetéstől sercintett egyet, és menvén a szállásra, erőteljesen verte oda a járdához kemény bakancsait. AZ UTÓBBI fizetéskor nem várt sebet ejtettek a téglagyári munkásokon. — Legközelebb leszállított munkabért fizetünk! Az iroda ajtaja előtt megmozdult a fekete massza, a férfiak bosszús hangon mordultak fel, az asszonyok tanácstalanul legyintettek a kezükkel a ködös levegőben. Felkiáltások hangzottak el, öklök emelkedtek ki, az egész tömeg mozdulatlan, belenőtt a földbe. Az égen a néma és vigasztalan füst és felhők űzték egymást, de a vihar itt volt, és kitépte a gondolatokat a férfiak fellobbanó szeméből, lobogtatta a fel-felugró asszonyok szoknyáját, és a szemekben izzó lángokat szított. A düh forgószele, tenyerükben a maszatos fillérekkel, széthajtotta az embereket a szállásukra és a házakba, de mindnyájukat összekötötte — kik különböző irányban szétszóródtak — az ellenállás egyedüli és egyesítő érzése. Az agyondolgozott testeknek ma súlyosabb volt a terhük, mint bármikor, és a lábak megroggyantak, mint a száraz fű szárad. A vonat, mely Cadcába szállította a munkásokat, ma lassan zakatolt a kiépített vágányokon. És a férfiak, az agyágtól és a dohánytól bűzösen ültek a füstben, mint a sziklák a ködben. — ...és sztrájkolni kell — magyarázza az egyik, kd Justin mellett ül. Justin még nem tudja, nem tapasztalta, mi a sztrájk. Érzi, persze, hogy valamit tenni kell, valamit odaütni, egész héten koptatta a kezét, olyan, mint a szurkos fahasáb, és ni, most a batyuban hazavisz egy darab kenyeret, és zsebében egy pár szánalmas fillért. — Sztrájk, sztrájk... — Ez a beszéd».»! NÉPÚJSÁG 3 Az elmúlt 3 év munkájáról és az idei feladatokról tárgyaltak a megyei ipari tanácskozáson Az MSZMP megyei bizottsága pénteken rendezte meg az ipar és a közlekedés gazdasági, politikai és műszaki vezetőinek részvételével a már hagyományos megyei ipari tanácskozást. Az értekezleten megjelent Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Bau- kó Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára, Kruzslitz Tibor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és Palyik György, a békéscsabai városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is. Gyulavári Pál elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője beszámolójában a hároméves tervben elért eredményeket, tapasztalatokat elemezte, majd az idei feladatokat ismertette. — Az elmúlt három év eredményeinek alapvető jelentősége az — mondotta —, hogy a párt gazdaságpolitikája a gyakorlatban is helyesnek bizonyult. Az a támogatás és megértés, amit dolgozóink tanúsítottak a párt gazdasági politikája iránt, nem volt eredménytelen. A hibák és fogyatékosságok ellenére az ipari termelés három év alatt 26,5 százalékkal növekedett. Gyulavári elvtárs ezután a hároméves terv tapasztalatait értékelte. Az ipari beruházásokról szólva elmondotta, hogy 1957-ben 17 millió forint gépi beruházást helyeztek a megyében üzembe, tavaly már csaknem 40 millió forintot. Az elmúlt időszakban az állami iparban viszonylag kedvezően alakult a munka termelékenysége. Három év alatt a termelés növekedésének 44 százaléka a termelékenység, 56 százaléka pedig a munkáslétszám emelkedéséből származott. A fejlődés azonban még nem kielégítő. Az üzemek zömében az idén el kell érni, hogy a termelés emelkedésének kétharmad részét a munka termelékenységének növekedése adja. Ennek megvannak tárgyi és személyi feltételei. Figyelemre méltó, hogy tavaly, a hároméves terv utolsó esztendejében a minisztériumi iparon belül csak a két baromfifeldolgozó vállalat, valamint a békéscsabai — ...és nem engedünk... elvtánsak! EZT A SZÓT már többször hallotta Justin. Bartek mondogatja, aki az újságot olvassa. Nem mindenki ilyen, mint Bartek.« A vonat kattogásába és a beszédbe belevágott Kubala: —: Sztrájk nem javít...! Én a sztrájk ellen vagyok! — Anyámasszony katonája — tört ki Bartek, és a többiek hozzáfűzték : — Ingyen is dolgozol, tudjuk... — ...az urak kezét nyalogatni... — Mint a kutya...! A levegő megsűrüsödött a vagonban, olyan volt, mint a füst. A vonat megállt, és kirázott magából egy sereg füstös férfit. Csaknem mindnyájan egy irányban indultak el, a falu felé. És itt, a friss levegőben saél- tében-hosszában visszhangzottak a szaggatott, mérges felkiáltások, és valahol bent, ahova senki sem tud bejutni, forrt, mint a katlan. Ott született meg az elhatározás. Legtovább ment együtt Bartek és Justin. — És te, Justin... hogyan? (Folytatjuk) Pamutszövő maradt adós a tervteljesítéssel. A tanácsi iparban minden vállalat eleget tett éves tervének. Még mindig kedvezőtlen az ipar baleseti statisztikája. 1959-ben az állami iparban 627 baleset fordult elő, tavaly pedig 644, ami 9442 munkanap kiesést jelentett. Mindez arra figyelmeztet, hogy a munkásvédelemre, a balesetek megelőzésére jóval nagyobb gondot kell fordítani. A tavalyi balesetek miatt mintegy 7 millió 600 ezer forint esett ki a termelési értékből. Ez a szám eléggé szemléltetően tükrözi, hogy ideje ebben is előbbre jutni. Az idei tervek sikeres teljesítésének egyik feltétele — mondotta végezetül — a párt Politikai Bizottsága elmúlt évi, szeptember 13-i határozatának helyes végrehajtása. A vitában Pribojszki elvtárs, a Békéscsabai Pamutszövő igazgatója elmondotta: abban, hogy üzemük tavaly nem tett eleget tervének, elsősorban a vezetők a hibásak. Sajátmagát sem mentegette. Amint mondotta, a hibát önmagunkban kell keresni. A vezetés egy kicsit kiengedte kezéből a »gyeplőt”, az ellenőrzés laza volt. Nagy Lajos elvtárs, a Békéscsabai Ruhagyár műszaki igazgatója arról szólt, hogy az idén elsősorban saját erőből fejlesztik a műszaki színvonalat. Ennek segítésére fejlesztési csoportot létesítettek. Várai elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa felszólalásában hangsúlyozta: Nem lenne helyes, ha elbíznánk magunkat. Korek elvtárs, az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke elmondotta, hogy jobb előkészítéssel, programozással akarják az idén az építési határidőket csökkenteni. Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára arra kérte a jelenlevőket, hogy többet törődjenek az emberekkel. Segítsék hatékonyabban az üzemek a termelőszövetkezetek megszilárdításával a munkás-paraszt szövetség erősítését. A múlt évben legjobb eredményt elért vállalatoknak az idén is kiosztották a megyei pártbizottság vándorzászlait. Ebben a kitüntetésben a Gyulai Kötőipari Vállalat, a Mezőhegyesi Cukorgyár, a Békés megyei Tanács Bánya- és Építöanyagipari Egyesülés, a békéscsabai vasútállomás forgalmi szolgálata, valamint az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz részesült. S ami még eddig nemigen fordult elő, a vasiparban egyetlen üzem sem érdemelte ki a kitüntetést. így ezt a zászlót a megyei pártbizottság nem adta ki. A jő tanács mindig elkel Néhány nappal ezelőtt megyénkben járt dr. Jeszenszky Árpád, nyugalmazott egyetemi tanár, a K eszthelyi Mezőgazdasági Kutató- intézet dolgozója, kertészeti szakkönyvíró. A Közép-Európát igen jöl ismerő tudós tetszését igen megnyerte Ladányi Gábor gyümölcsöse. A békéscsabai Békekert egyik leggondozottabb kertjének ítélte meg Jeszenszky, a LadányiOlga, a megyei könyvtár immkatársa. A termelőszövetkezeti látogatások közül egyik legjelentősebb volt a békéscsabai Előre Tsz-é. A szakkönyvíró hosszabb időt tőiét. A szépen gondozott kertnek egyaránt örült Ladányival és Je- szenszkyvel együtt Paulik Mihály, a városi tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója és Szabad tött a készülő melegágyak között, és tanácsaival segítette a szövetkezeti gazdákat, hogy minél korábban piacra vihessék primőráruikat.
