Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-31 / 77. szám

6

MÉP ÚJ SÄG

1961. március 31., péntek

HÍREK

Vajon mit hirdetn-ek ?

A tavasz a megújhodás időszaka. Ilyenkor új ruhát ölt a természet és ... fiatalabbak lesznek az emberek is. (Persze elsősorban a nők). Bármerre járunk, bármit nézünk, minden élettől duzzadó, minden szépül, minden a tavaszt

hirdeti. Azaz mégsem . •.

Gyulán több helyen található hirdetőtáblák (az ősszel már szóvá tettük) mit sem változtak. Érzéketlenek az idővel, a változó, szépülő,

nyüzsgő, tevékeny életünkkel szemben . .. pedig lenne mit hirdetniük.------------&------------Ez

ek a hirdetőtáblák azért mégis hirdetnek valamit. Csak azt nem tudtam még eldönteni, hogy a makacs, a semmiről tudomást nem vevő konzervativizmust, vagy az illetékesek hanyagságát hirdetik-e? Azt viszont remélem, hogy nem sokáig.

<K)

— ÜJ EMLÉKMŰVET avatnak április 4 tiszteletére Körösladány- ban. Az emlékmű környékén és a községben a lakosság társadalmi munkával teszi szebbé a parkokat és az utcákat felszabadulásunk ünnepére.

— HANGOSHIRADÖT és villanyt vezetnek be a nagyszénási Törekvő Ifjúsági-Üttörő Termelőszövetkezet kertészetébe. A villany bevezetését a községi tanács vállalta, erősítőt pedig a megyei Moziüzemi Vállalattól kapnak az úttörők.

— KARÓRÁBA épített fényképezőgépet mutatnak be az idei brüsszeli nemzetközi feltaláló kiállításon. Az új típusú karóra a kiállítás egyik szenzációja.

— NÉVADÓ ünnepséget tartanak április 9-én Gyulán a városi tanács dísztermében Szilágyi Béla gyermekének.

— JÓL JÖVEDELMEZETT az elmúlt évben a toll-értékesítés a békéscsabai Kulich Gyula Termelőszövetkezetben. Erre az évre ezer liba tollának értékesítésére kötöttek szerződést.

BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÄG

Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja.

Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., 1. em. Telefon: 22—96.

Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehóczky Mihály; Telefon: 10—21;

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba.

Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél;

— 200 MUNKAÓRA társadalmi munkát vállaltak a gyopárosi KISZ-tábor villany-hálózatának felépítésében a DÁV orosházi telepének kiszesei.

— SPORT LÖT ERET létesítenek társadalmi munkában a csorvási fiatalok. A lőtér kialakításához mintegy 100 köbméter földet kell megmozgatniok, s ebben a munkában a Kossuth és a Vörös Október Termelőszövetkezet kiszesei járnak élen.

— AZ „1961. ÉVI lemez-nagy- díjat” Bartók Béla II. és III. zongoraversenye kapta a Berlini Szimfonikus Zenekar előadásában. Párizsban 50 kiváló lemez közül esett Bartók Béla műveire a választás.

— BÉCSI klasszicizmus címmel zenetörténeti előadást tart április 3-án este fél 8 órakor Békéscsabán a TIT klubban Sárhelyi Jenő zeneiskolai igazgató.

— MINTEGY 7 kilométeres hosszúságú villanyhálózat-bővítést végeznek el ebben az évben Füzesgyarmaton. A hálózat építési munkáit már megkezdték.

— A Békéscsabai Lakatos Ktsz

irodája Sztálin út 20. szám alá költözött. (Lepény utca sarok, Végh-féie kenyérbolt). Telefon: 20—77. 008090

Felhős idő

Felhős idő, főképp az ország északi felében több helyen kisebb esők. Mérsékelt, időnként élénk nyugati, észak- nyugati szél. Enyhe éjszaka. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—7, legmagasabb nappali hőmérséklet 14—18 fok között.

Gimnazisták a Gyomai Gépállomás

javítóműhelyeiben

zetését is. Egység« véleményük az volt, hogy ma már az érettségizetteknek a gépekkel is tudniuk kell bánni! Elismerik, hogy az hozzátartozik az általános műveltséghez.

Berci Józsi bácsi már fél évszázada dolgozik az asztalos szakmában. E hosszú idő alatt szerzett tapasztalatait adja át a körülötte álló fiataloknak. Az évek súlyos terhétől, s a sok gya- lulástól háta kissé meghajlott, de munkaszeretete, s ahogyan e szakmáról beszélni tud — csodálatos.

A gépjavításoknál a brigádszerelők irányítása alatt végzik a tanulók a munkájukat. Kocsis Lajos és Mészáros József elvtársak

mindig készséggel segítenek mind az elméleti, mind a gyakorlati dolgok megértésében és elsajátításában.

A villanyszerelő-műhelyben Peredi Rózsi és még néhányan az indító- és dinamó motorok tisztogatásával foglalkoznak. Boldogan vesznek részt e munkában.

* A gépállomás vezetői a gyakorlati foglalkozások mellett, elméleti oktatásról is gondoskodnak. Nemrégiben Cserenyec Lajos elvtárs, a műhely vezetője, ismertette a fiatalokkal az összes mérőműszereket, valamint a lakatos szerszámok minden fajtáját. Bemutatta azok helyes kezelését és gyakorlati alkalmazásukat.

DOBI JÁNOS

Új utasszállító gép a TU—124

Néhány hónapja mutatták be a Vnukovó-i repülőtéren az új szovjet utasszállító repülőgép első példányát: a TU-124-et.

A gép tervezésekor kitűzött cél olyan korszerű, rövid- és középtávú, nagy sebességű utasgép megalkotása volt, amely kiemelkedően jó fel- és leszállási tulajdonságokkal rendelkezik és így a hosszú betonkifutóval nem rendelkező kisebb repülőtereket is látogathatja.

hasonlít, sebessége azonban, amint az a próbarepülések során beigazolódott, annál valamivel nagyobb: 1000 km/óra fölött van. Külön érdekessége, hogy a szovjet tervezők ezen a gépen alkalmazták először az úgynevezett „kétáramú” sugárhajtómű típust. Főként e nagyobb tolóerejű hajtóműveknek köszönhető, hogy felszálláskor a gép nekifutási hosz- sza mindössze körülbelül 800 méter.

Minden hét kedd reggelér

diák-egyensapkás fiúk és lányok kis csoportjai fordulnak be a Gyomai Gépállomás kapuján.

Az udvaron szétválnak útjaik. Vannak, akik jobbra, a villany- szerelőbe, vannak, akik balra a cséplő- és a kombájnjavítóhoz, vagy az asztalos- és az esztergaműhely felé tartanak.

Egésznapos politechnikai gyakorlatokon vesznek részt az üzem javítóműhelyeiben. Itt lehetőség van a tanulóknak arra, hogy a különféle szerszámokat megismerjék és megtanuljanak azokkal dolgozni is. Részt vesznek egy-egy erővagy munkagép szétszedésén és összerakásán.

Érkezésük után félórával már alig lehet rájuk ismerni, olyan olajos a kezük, úgy „kidekorálták” arcukat.

Néhány első- és másodéves tanulóval beszélgetve kiderült, hogy nagyon megszerették az üzem dolgozóit és az itteni munkát.

^ Elek Ignác szülei Dévavá- nyán tsz-tagok. Szabó Mihály édesapja ipari munkás. Mindketten másodikos gimnazisták. Az esztergapad fölé hajolva, a kés munkáját figyelik. Maléth Mihály elvtárs tanítja és ellenőrzi őket. Mindketten komolyan veszik az esztergályos szakmát. Egy üzemlátogatás alkalmával barátkoztak meg e hasznos tudománnyal. Ki tudja, hogy az éles acélkés alakító munkája-e, vagy talán a lehullt fémforgácsok fehér, ibolyakék, sárga, s még hányféle színjátéka tette felejthetetlenné a számukra? Nem emlékeznek rá, de szeretik.

A gyakorlati foglalkozáson kívül műszaki rajz és gépismeretből tárd részükre előadást Badar Bá- lintné, a gépállomás technikusa.

Gyányi Gyula, Szakácsi István, Beinsröth Károly első éves gimnazisták. Szüleik mezőgazdasági dolgozók és így érthető, hogy ők is szeretik a mezőgazdasági munkákat és a gépeket. Igen sok hasznos dolgot tanulnak ezeken a napokon. Megismerik a gépek működését, ások szerelését, majd veA prototípus a kívánt teljesítmény-adatokat és repülőtulajdonságokat elérte és így az új gép sorozatgyártása már az elmúlt évben megkezdődhetett.

A TU-124 külső elrendezése és aerodinamikai kialakításában idősebb testvérére, a TU-104-re

A TU-124 kényelmes utaskabinjaiban első osztályú kivitelben 44 utas, az úgynevezett túrista változatban pedig 55, illetve 60 utas utazhat. Az utazási magasság 10 km és itt a gép sebessége 900 kilométer óránként.

Cfjbuj. kuli az úJjuj

Napok óta dörögtek az ágyúk Várad körül. Este az öregek mindig kilop ód ztak a szőlődomb tetejére. Onnét már a torkolattüzek is jól látszottak. Először csak az ég alját világították be, de egy-két nap múlva az egész keleti ég vörös volt. Az öreg Keserű Feri bácsi egyszer mosolyogva mesélte.

— Olyan ez, mint amikor a gróf gabonája égett a Nagy tanyán. Kis kölyök voltam, apám utoljára csúszott le az egyik rozsasztágról. Ezzel elkészült a munka. Az egész gabonavetés — több mint ezer hold — ide volt behordva. Éppen csak földet ért és egy lángnyelvecske, mintha csak játszana, végignyalta az asztag haj ázását, s egy perc múlva lángtengerbe borult minden.

Hiába szántatta körül az intéző a többi hét asztagot, átterjedt a tűz, sőt a nyári álláson delelő ökrök alatt is meggyulladt az alom és csak a nyolc bivaly menekült meg. Akkor este innét a dombtetőről látszott ilyennek az ég alja. Igaz, a pörkölt, elégett hússzagot eddig is elhozta a szél. Most meg még puskapor szagot sem szagoltunk ebből az ágyútüzből. Korai volt ezt mondani, mert egy csapat német nagy kiabálással, káromkodással körbefogta az ott álldogálókat és lehajtotta őket a domb aljába, hogy lövészárkot ássanak. Ezek a németek piszkosak, rongyosak voltak. S tán éhesek is, mert a holdvilágnál kutatni kezdtek a félig zöld szőlő utáni

A domb aljában hozzáfogtak a munkához. A németek nagy hanggal, káromkodással nógatták őket, míg úgy éjféltájt elcsendesült minden. Az öreg Keserű fülelt egy darabig, aztán odaszólt a mellette leböcsölő társának.

— Hát ezek?

— Alighanem futnak. — A faluból kihajtott néhány asszony is megállt a munkával. Az öreg Keserű csendet intett, aztán meggömyedve, vállra vetett csákánnyal megindult felfelé. De senki nem állta útját. Visszament.

— Menjünk aludni emberek. Reggelre itt lesznek az oroszok. — Néhányan összenéztek. Keserű és komája, Derzsi Bajszi bácsi szép komótosan indult az asszonyok után. A hajnal újra kint találta őket a szőlők között.

— Se német, se orosz — tekergette a fejét az öreg Keserű. Olyan csend volt, mint békés hajnalokon. Rajtuk kivül tán senki nem volt ébren a faluban, mert hosszú idő óta első éjszaka, hogy nem morogtak az ágyúk valahol. Már a nap jó magasan járt, amikor a Debrecen felé vezető úton a látóhatár szélén megjelentek az első szekerek. A kallósiak, mert már többen is voltak, nemcsak a két öreg, nem akartak hinni a szemüknek.

— Oroszok, dehogy oroszok. — Az öreg Banga még fogadást is ajánlott. Mígnem Csepregi Jani, a rokkantán hazakerült fiatalember közbe nem szólt:

— Persze, hogy azok. Az országúton gyalogosan, szekéren jönnek, a tankjaik talán már régen túl vannak rajtunk, a tüzérség meg majd jön;

— Erre már sokan megszeppentek. És csak a rokkant, meg a két öreg maradt fenn a dombtetőn. A többiek elszéledtek a telepein, meg a faluban, s egyre kiabálták, jönnek az oroszok. Kapuk mögé, kerítések védelmébe húzódva nyújtogatták kíváncsian nyakukat a kallósiak. Alig telt el egy fél óra, a Debreceni utcán egy gombostűt se lehetett volna leejteni, úgy özönlöttek előre, valamerre Debrecen irányába a szovjet csapatok. így tartott ez egészen délutánig. A kis utcákba szinte be se néztek. Csak igen kevesen voltaik olyanok, akik tábort ütöttek egy időre. Délután aztán elcsendesült egy darabig a Nagy utca. Egy csapat a Piac téren tanyázott, etették aprótermetű lovaikat. Nevetgéltek, tréfálkoztak, s az artézi kútból állandóan hordták a vizet. A két öreg, Keserű meg Derzsi, nem törődve a család sápítozásával, hogy alább, hagyott a Nagy utcán a zaj, elindult a Piac tér felé. Nyugodtan felsétáltak, még csak meg sem állították őket. Álldogáltak egy darabig a piacon, nézték a katonaforgatagot, aztán Derzsi még le is ült a kisbíró malomkövire. Majd elsétáltak a községháza árkádjai felé. De ott sem szóltak hozzájuk. Bár a kapuban őr állt.

— Hallod sógor, ón már még értein is őket.

— Hiszen, ha dogok lennének, én is érteném.

— Ez most azt mondja, hogy megy a parancsnokhoz. Oda én is elmennék.

— Menjünk be sógor. — Megfordultak és elindultak az ajtó felé. De tán

még két lépést sem tettek, amikor egy fiatal tisztforma — váll-lapja nem volt

— megállította őket és rábökött Dörzsáré;

— Ti sztaroszta? — legalább is Keserű így értette. S már felelt is.

— Á nyet, és utána tette: — sztaroszta pasli. — És mutatott valamerre Debrecen felé. A fiatal katona intett, hogy érti, aztán csak annyit mondott. — Igyi, igyi.

— Azt mondja, menjünk vele komám — lepődött meg egy kicsit Keserű.

— Menjünk, így még jobb. — A fiatal katona a főjegyző szobájába vitte őket. Ott székelt a parancsnok. Ott már tolmáccsal is találkoztak. Igaz, a magyart is meg az oroszt is törte, de mégiscsak többre mentek vele, mint az öreg Keserű nyelvtudásával. A parancsnok sok mindenre kíváncsi volt. Ö is a bírót kérdezte legelőször, s csóválta a fejét, amikor elmondták neki

— az bizony szekérre kapott, s elment. Meg a két jegyző is elpárolgott. Az egyik még a hadisegély-pénztárt is elvitte magával. Legalábbis az asszonyok így mondják a faluban, mert októberben segélyt senki sem kapott. A tiszt mosolygott, aztán konzervet hozatott, és valami méregerős pálinkát. Ekkorra már jól kibe6zélgették magukat. Így hát nem volt benne semmi gyanúsításféle, mikor a tiszt egy porció pálinka elfogyasztása után megkérdezte:

— Nekem azt mondták, hogy maguk már itt őgyelegnek vagy két órája. Igaz?

— Igaz, .felelte Keserű oroszul.

— Na és?

— Hogyis mondjam — köszörülte

meg a torkát Keserű a pálinka után, — má vörösök vagyunk.

— Hogy? — kérdezte a parancsnok és mosolygott. A tolmács viszont furcsa arcot vágott. Hitetlenkedés volt az ábrázatán. Odahajolt a parancsnokhoz és mondott valamit. Keserű nem érthette, mert csak súgta. Az alezredes leintette. Aztán falatozás közben elmon- datta vélük töviröl-hegyire viselt dolgaikat. Majd. amikor jó két óra múlva felálltak az asztaltól, ennyit mondott búcsúzóul:

— Jobb lett volna, ha a mostani vezetők közül is találkozunk valakikkel. De ha már így van . . . Maguk választott vezetők voltak, jó. Nekem ez elég. Csak az a kár, hogy a direktóriumból már csak hárman élnek. De egészítsék ki és vezessék a falut.

így történt, hogy október 15-én, akkor, amikor az ország nagyobbik felében igazán dühöngeni kezdett a nyilas uralom, itt Nagykallóson direktóriumi elnökké választották az öreg Keserű Ferencet. Derzsi Bálint a karhatalom parancsnoka lett. Titkár pedig Bakk János. A rokkant Csepregi-fiú is bekerült a direktóriumba, meg egy asszony, Mozsár János felesége. Azé a Mozsárné, aki 19-ben kilencedmagával két napig egy egész román ezredet tartott fel a község határában. Azé a Mozsáré, akit a gróf 44 tavaszán vitetett el úgy, hogy azóta sem tud róla senki.

Hivatalba lépett hát a direktórium. Néhány nap múlva már a községháza nagyobbik szárnyát átengedte a szovjet parancsnokság, hisz csak egész kis egység maradt a községben. Az alezredes és törzse vonult tovább Debrecen, majd Budapest teüén

H. SZABÓ JÓZSEF

Repülésre készül a Tupoljev-gépcsalád legfiatalabb tagja: a TU-124