Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

2 HÉPÚJSÁg 1961. február 17., péntek / A Tótkomlós! Gépállomás pártszervezete a tsz-ek megszilárdításáért Az ENSZ-nek vállalnia kell a felelősséget a kongói hazafiak ellen elkövetett véres bűncselekményekért A TÉLI HÓNAPOK CSAK A MEZEI MUNKÁT SZÜNETELTE­TIK a Tótkomlósi Gépállomáson. A műhelyekben pezseg az élet, mert megnövekedtek a javítási feladatok. Nemcsak a saját gép­park gyarapodott az utóbbi évek során, hanem a termelőszövetke­zetek . gépeinek a száma is meg­sokasodott, s a gépállomás mun­kásai, mint hű testvérek segítik a megrongálódott tsz-gépek rendbe­hozását. Éppen amikor ott vol­tunk, számolta össze a főmérnök, hogy a termelőszövetkezetektől ebben az évben 11 különböző tí­pusú traktor és számos más kisebb munkagép javítását vállalta szer­ződésileg a gépállomás. A terme­lőszövetkezetek a javitási költsé­geknek csak a felét viselik, s ezért ilyen módon is jelentős segítsé­get kapnak a gépállomásoktól. Az ennél is jelentősebb segít­ségadás azonban ezekben a hóna­pokban politikai természetű — erről beszél Oravecz elvtárs, a gépállomás párttitkára. — Az elmúlt hetekben 83 na­pot töltöttek agitációs munkával traktorosaink — mondja. — Ki­vettük a részünket abból, hogy Pusztaföldvár, Nagyszénás, Nagy­kopáncs és Tótkomlós termelőszö­vetkezeti községek lettek. Ma a traktorosok közül is mindenki, akinek földje volt, szintén tsz- tag, s úgymond valóban a saját birtokán dolgozik majd tavasz­tól... DE ADDIG MÉG SOK A FEL­ADAT — jól tudja ezt a gépállo­más pártszervezete. Legutóbbi taggyűlésükön is arról folyt a be­széd, ami még nagyobb felelőssé­get ró a kommunistákra, mint a számszerű fejlesztés. Ez pedig a termelőszövetkezetek megszilár­dítása. Folynak a zárszámadó közgyű­lések, sőt nagyobb részük már le is zajlott. Oravecz elvtársék úgy osztották be a pártszervezet ve­zetőségi tagjait és az aktívákat — nemcsak párttagokat, hanem pártonkívülieket is —, hogy a kör­zetükhöz tartozó mind a 18 ter­melőszövetkezetben részt vegye­nek a közgyűlésen, ott elmondják múlt évi tapasztalataikat, és ja­vaslatokkal segítsék a szövetkezeti gazdákat, de elsősorban a vezető­séget, az új év még eredménye­sebb gazdálkodásának a megter­vezésében. A brigádvezetők és a traktoro­sok gyakorlatilag is beleszólnak a tsz-tervek készítésébe, hiszen most már nemcsak a gépállomást képviselik, hanem mint szövetke­zeti gazdák, saját érdeküket is. A Tótkomlósi Gépállomás párt- szervezete, ha nem is régi, de ér­tékes hagyományokkal rendelke­zik a termelőszövetkezet politikai segítségét illetően. Oravecz elv­társék kapták annak idején felada­tul a járási pártbizottságtól, hogy a nagykopáncsi termelőszövetke­zetben is megalakuljon a párt- szervezet. Meg is valósították a feladatot, úgy, hogy rendkívüli községi taggyűlésen három tekin­télyes gazdát, akikben már meg­érett az elhatározás, javasoltak párttagnak. De segítették úgy is a megszilárdítást, hogy párttag trak­torosokat igazoltak át a gyengébb termelőszövetkezetek pártszerve­zeteibe. így volt Kardoskúton és Pusztaszőlősön. És ilyen módon erősítik most is a termelőszövet­kezeteket. Azt tartják: az az elv­társ, aki a gépállomási pártszer­vezetből átmegy a termelőszövet­kezetibe, nem „elveszett” ember a számukra sem. Ellenkezőleg, még közvetlenebbül tudja segíte­ni a közös cél elérését, hogy mi­nél hamarább gazdaságilag és po­litikailag is erős bástyái legyenek a szocializmusnak a ma még gyenge termelőszövetkezetek. A MEGSZILÁRDÍTÁS egyik FONTOS feladatának tartja je­lenleg a párt járási bizottsága is, hogy a Tótkomlósi Gépállomás körzetében, ahol erre megértek a feltételek, egyesüljenek a, gyengé­nek számító közös gazdaságok. Többnyire 5—600 holdas termelő- szövetkezetekről van szó, mint Békéssámsonban, amelyek mel­lett azonban már erős, kiépült, jó mezőgazdasági szakemberekkel rendelkező tsz-ek vannak s ilyen módon az egyesülés csak erősíti a fiatal, még gyermekcipőben já­ró termelőszövetkezeteket. Nagy­kopáncson és Kardoskúton már meggyőződtek arról a szövetkezeti gazdák, hogy külön-külön tömö­rülve nem képviselnek akkora erőt a gazdálkodásban, amilyen­nel kiaknázhatnák a kínálkozó le­hetőségeket községük felvirágoz­tatására. Az egyesülésről szóló ren­deletnek megfelelően — mivel há­romezer holdon felül lenne a két egyesülni akaró közös gazdaság — be is adták a kérelmet s a meg­kapott engedély után e két község­ben egyesültek is a termelőszövet­kezetek. Ez jó hatással volt a kör­zet többi termelőszövetkezetére és úgy hírlik, más községekben is kö­vetik a példát. Az erejüket össze­adó közös gazdaságok, ha megfe­lelő szakemberrel rendelkeznek, erős munkaszervezetet tudnak ki­alakítani, s ésszerűbbé, olcsóbbá tehetik a gazdálkodást. Ez pedig egyet jelent gazdasági és politikai megszilárdulásukkal. Varga Dezső Vidéki Bálint, a merényi Aka­rat Tsz újdonsült elnöke végigbal. lagott a kihaltnak tűnő tanyaud­varon, amelyen csak a kút körüli latyakbóm néhány tarka kacsa volt az összes élőlény. Az istálló elé érve megállt, a türelmetlen emberek mohóságával kettőt, hár­mat még szippantott cigarettájá­ból, majd a csikket maga elé ejt­ve, gondosan el taposta és belépett az ajtón. Az istálló betonján kopogó lép­tei hangjára az éppen indulóban lévő Mátós Gergely, a jószággon­dozó ijedten tette le a kezében lévő kék zománcos kantát és za­varában felmarkolt egy csomó üres zsákot, de azt sem tudta, mit is kezdjen velük. Ekkorra odaért az elnök is. — Hát te mire végzed, Gergely? — szólította meg a jószággondo­zót, ciki a zsákcsomót lassan a kanta elé eresztve, szaporán pis­logott. — Egy ...kis rendet kéne itt csi­nálni... Hát te... te még vasárnap se nyugszol? — próbálta megta­lálni a megbillent lelkiegyensú­lyát, majd heherészni kezdett: — Csak igaz a mondás, hogy új seprű jól seper. — Nincs semmi újság? — en­gedte el füle mellett a célzást. — A világon semmi. — Hát akkor én megyek is — nyújtotta kezét az elnök. És meg­indult az istálló túlsó vége felé. Mátós Gergely megkönnyebbült arccal követte. Az istálló közepe táján az elnök megállt, körülnézte Brezsnyev és Sekou Touré kegyelettel adózott Lumumba emlékének Conakry (TASZSZ) Kedden L. I. Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke és Sekou Tou- ré, a Guineái Köztársaság elnöke guineai körutazásukról Conakry- ba visszatérve, mindjárt a repü­lőtérről a gyarmati rendszer ál­dozatainak emlékművéhez hajtat­tak, és koszorú elhelyezésével fe­jezték ki kegyeletüket a gálád módon meggyilkolt kongói hazafi, Patrice Lumumba és harcostársai iránt. (MTI) Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök táviratot küldött John Kennedynek, az Egyesült Államok elnökének. Hruscsov táv­irata válasz Kennedy üdvözletére, amelyet a szovjet Vénusz-rakéta sikeres felbocsátása alkalmából küldött a szovjet miniszterelnök­nek. Hruscsov válasza így hangzik: Megkaptam az ön üdvözlő táv­iratát, amelyet abból az alkalom­ból küldött, hogy a Szovjetunió űrhajót bocsátott fel sikerrel a Vénusz irányába. Kösz óné temet fejezem ki az ön táviratáért, amely igen nagyra értékeli a békés tudo­mány e kiemelkedő győzelmét és sikereket kíván az űrkutatás új szakaszában. Beiktatási beszédében, valamint .január 30-án a kongresszushoz in­tézett üzenetében ön, elnök úr, azt mondta, hogy azt szeretné, ha a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok közös erőfeszítéseket tennének olyan területen, mint a az egyik zsemleszínű tehenet, majd az állat nyakát megsímogat- va minden átmenet nélkül meg­kérdezte : — Az a kanta ott elöl a tied? Amaz nyitvamaradt szájjal, ér­tetlenül nézett rá, nehezen akarta felfogni a váratlan kérdést. — Aaaz ott elöl? ...Az ...Az enyém... Gondoltam, viszek majd haza egy kanta vizet..: Az ittenit valahogy ...valahogy jobban sze­retem — nyekergett kínjában. — Jó is ez a víz ...csak a vélet­lenül ráfröccsent tejcsöppeket tö­röld majd le a kantáról, nehogy még esetleg azt gondolja valaki, hogy talán tejet viszel... A közö­séből — nyomta meg a végét és a bíborszínbe borult arc láttán mo­solyát elnyelve a kijárat felé in­dult. Mátós Gergely állva maradt, ingujjával megtörülte hirtelen­izzadt homlokát és egy nagyot fújt: Hű, hogy a fene evett volna meg! Kis ideig még álldogált, tűnőd­ve vakargatta a fejét, majd vissza­ment az előtérbe, a kantában lévő tejet beleöntötte az egyik tejes­kannába, aztán fejcsóválva — mint aki önmagával vitatkozik —, a kúthoz ballagott. Jól kiöblítette, kívül is lemosta és megmerítette a kantát. — Na — mondta végül nyoma­tékosan magának. Ö tudta csak, hogy az mit is jelentett .. Vidéki Bálint elgondolkozva haladt tovább. Moszkva (TASZSZ) Igor Orlov, a TASZSZ hírma­gyarázója írja: Minden becsületes ember, akit megrendített a Kongóban elköve­tett kegyetlen bűntély, most a fe­lelősök szigorú megbüntetését kö­veteli. A társadalom legkülönbözőbb rétegei megelégedéssel fogadták a szovjet kormány nyilatkozatát, amely radikális programot tartal­maz a belga gyarmatosítók, vala­mint azok szövetségeseinek és betegségek leküzdése, a világűr meghódítása, a kultúra és a ke­reskedelem fejlesztése. Nekünk imponál a problémák ilyen meg­közelítése és üdvözöljük önnek ezeket a szavait. Az a véleményünk, hogy az em­beriség előtt álló e nemes felada­tok gyors megoldásához szükséges feltételek létrejönnének a leszere­lés problémájának rendezésével. Azt szeretnénk, ha minden ország erőfeszítéseket tenne e kérdésnek olyan szigorú nemzetközi ellen­őrzéssel való megoldására, amely lehetetlenné teszi, hogy bárki is titokban fegyverkezzen és agresz- szióra készüljön. Mindannyian egyetértünk azzal, hogy a leszere­lés kérdésének megoldása nagy­részt a Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok megegyezé­sétől függ és ha mi ebben meg­egyeznénk, ez az emberiség javát szolgálná és nagy örömet okozna világszerte. NYIKITA HRUSCSOV ...Hát nem könnyű a helyzete, az biztos. Egy hónapja sincs még egészen, hogy átvette a vezetést, de ez alatt a rövid idő alatt is annyi gond előkerült, hogy ha nem olyan „csakazértis” ember, már rég leköszönt volna az elnöki „székről”. A legnagyobb baj az volt, hogy a régi elnök, Tési Gá­bor minden intézkedését leszólta a háta mögött. Mintha ő tehetne róla, hogy leváltották... Minek ivott mindig. Legutóbb is úgy be­rúgott, hogy Pesten józanodott ki... Ittas fejjel valahogy fölmá­szott a földművesszövetkezet te­herautójára, amelyik hajnalban indult áruval megrakva Pestre és csak a Nagyvásártelepen ébredt fel. Először azt hitte, hogy meg za­varodott... Persze akad munkakerülő és ivócimborája, akik még most is ott tömörülnek körülötte. A rokonsá­ga is hozzá húz, mert a jobb mun­kahely csak nekik nézett ki még akkor... És hátha visszaállna a régi helyzet... Ehhez nem kell más, csak bebizonyítani, hogy az új elnök se tud többet, sőt... Érez­te is Vidéki Bálint az ellenakció­kat, de egyelőre nem tudott mit tenni. Amikor megválasztották, tele volt ambícióval, de hamar be­látta, hogy nem is olyan egyszerű a dolog. Jámboran úgy képzelte, hogy mindenki azt akarja majd, amit ő. Milyen nagyszerűen lehet­ne gazdálkodni ezen a szép darab földön, ha megvolna az egyetér­tés. Ringó búzatáblákat, haragos­zöld kukoricaföldeket, szép serté­seket látott gondolatban, de egy- szercsak visszazökkent a valóság­ba. Hát igen. ...A legszebb elgon­dolásai is kútba estek, mert a ügynökeinek működése miatt Kongóban 'kialakult tragikus helyzet megoldására. Mint a nyi­latkozat rámutat, az ENSZ csak akk r mentheti meg presztízsét, ha határozottan elítéli a belgák tevékenységét, szankciókat alkal­maz az agresszorok ellen és le- fegyverzi azok felbérelt bandáit Kongóban. A kongói események­ben játszott aljas szerepének le­lepleződése után Dag Hammarsk­jöld nem maradhat az ENSZ fő­titkári tisztségében továbbra anél­kül, hogy ne okozzon komoly kárt e szervezetnek — írja többek kö­zött Orlov, majd utal arra, hogy mély megértésre és támogatásra talált a szovjet kormány nyilat­kozata Ázsia, Afrika és Latin- Amerika országaiban. A Damaszkuszban megjelenő Dimaszk al Massza felhívja az afrikai és ázsiai országokat, vala­mint mindenkit, aki hisz a sza­badságban és az igazságban, fog­laljon el Hammarskjöld kérdésé­ben határozol álláspontot és kö­vetelje minden bűnös szigorú megbüntetését. Sokan rámutatnak, hogy Lu- mumbának és híveinek meggyil­kolását kizárólag az ENSZ-íőtit- kár magatartása tette lehetővé, valamint Belgium NATO-szövet- ségesei, akik — mint azt a Scotsman című angol lap helye­sen megjegyzi — mindenekelőtt „Belgiumnak és barátainak érde­keit szolgálták ki”. A TASZSZ ezután rámutat, hogy a gyarmattartókat kiszolgáló sajtó természetesen megkísérli mentegetni a gyilkosokat és fe­hérre mosni azok felbujtóit. A gyarmattartók érdekeinek védel­mezői azonban nem tudják le­csendesíteni a népek haragját, amelyet a belga gyarmatosítók és azok szövetségesei — közöttük Hammarskjöld — szörnyű bűntet­te váltott ki. Tési-párt nem támogatta, a töb­biek egy része olyan se hideg, se meleg volt, akik meg támogatták terveit, kisebbségben maradtak. Ez a hármas tagozódás meglátszott a munkán is, valamivel mindig el voltak ülve. De nem adja meg magát! Csak azért sem. Szinte éjjel-nappal jár­ta a tsz területét, tudott minden­ről és ha lassan is, de fokozatosan csak növekedett a tábora. De a Tési-párt megingathatatlan volt. Mit is kéne tenni? Hiszen nagy­szerű tsz lenne az Akarat, csak tudnának végre egy nyelven be­szélni... Néhányszor már megpróbálta, hogy közelebb kerüljön Tési Gá­borhoz, de az nem tudta megbo­csátani neki, hogy ő ült a helyébe. Míg így füstölgőit magában, odaért a hatalmas borsótáblához. Szemét jelesően jártatta végig a dúsan zöldellő, millió hüvelyt ne­velő nagy területen. Egyszercsak megakadt a tekintete. Ott valami mozgást látni... Igen, egy alak ott beljebb, négykézláb működik va­lamit. — Ezt már csak megnézem ma­gamnak — gondolta és megindult befelé. Szép csöndesen lépkedett és ahogy közeledett, látta ám, hogy a szép, kövér hüvelyeket ugyan­csak tépkedi az a valaki. Mellette egy nagy bőrönd feküdt kinyitva, jó félig megrakva. A borsót tépő mit sem sejtve „dolgozott”, még­hozzá olyan szorgalommal, hogy munkaegységre bizony becsületére vált volna... Valahogy ismerősnek is tűnt, dehát minden ember is­merős a tsz-ben. Amikor teljesen mögé ért, illendően megszólalt: ^öiiztul a z aimrm Hruscsov elvtárs választávirata Kennedy üdvözletére

Next

/
Oldalképek
Tartalom