Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-11 / 36. szám

2 1961. február 11., szombat NÉPÚJSÁG Az üzemi pártmunka hétköznapjaiból | Mindig van új a Nap alatt. Még a párt- munkában is, mert a napi gondok újabbnál újabb feladatok elé ál­lítják a kommunistákat. A mun­kastílus tökéletesítése, a termelés szervezésének és pártel lenőrzésé­nek; kiterjesztése állhatatosságot, új módszerek kezdeményezését követeli. Már pedig az üzemi párt- szervezetek egyik legfontosabb fel­adata a sok közül is, hogy hatéko­nyan segítsék a termelést, aminek eredményességével természetsze­rűen együtt jár a munkások tudat­formálásának, étet- és munkakö­rülményeinek állandó javulása is. Lehet-e ennél szebb és feleme- lőbb bármi is, mint törődni az em­berek mindennapi gondjával, ba­jával1? Ezen az úton jár az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat párt- szervezete, amely rendszeresen és önkritikusan felülvizsgálja tevé­kenységét, hogy még idejében fel­fedje azt, ami jó, de azt is, amin halaszthatatlanul változtam kell. A kiinduló pont — mi más lehet­ne — mindenkor a zavartalan ter­meléshez szükséges nyersanyag és jó munkafeltételek biztosítása. Ez mindig gonddal jár, méghozzá nem is kicsivel. Ezért segít ebben is a pártszervezet. Tavalyelőtt igen nagy gondot fordítottak arra, miként- lehetne biztosítani a fel­dolgozáshoz szükséges baromfit. A törődésnek lett is eredménye. Tavaly azonban elmulasztották egy kicsit — gondolván —, hogy a mezőgazdaság nagyarányú szocia­lista átszervezésével úgyis nehéz lesz ennek eleget tenni. Tanultak belőle, az idén ismét a tavaly­előtt jól bevált módszerhez folya­modtak, azzal a különbséggel azonban, hogy még pontosabban meghatározták feladataikat. A pártszervezet vezetősége gondos és alapos felmérést készített. Az alapot az idei vállalati terv ké­pezi, amely szerint a tavalyinál 64 vagonnal több baromfit kell fel­dolgozni. Kiszámították, hogy a múlt évinél jóval nagyobb terv — bár látszatra nehéznek tűnik — teljesíthető. Ugyanis a tavalyinál sokkal több baromfit: naposcsibét, libát, kacsát, pulykát és gyön­gyöst akarnak továbbtenyésztésre átadni a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. Ez a többlet pedig visszakerülve, az el­hullást is figyelembe véve, a ta­valy feldolgozott mennyiséget 68 vagonnal haladja meg. Ez már ön­magában is azt jelenti, hogy az idei feszített tervnél 4 vagonnal több baromfira számíthatnak. Sőt, ha sikerül azt is megvalósítani a tenyésztőknek, ami a pártszerve­zet vezetősége szerint lehetséges, hogy a csibéknél a tavalyi átadási súlyt darabonként 5 dekagrammal növeljék, akkor máris újabb 6 va­gon terven felüli nyersanyaghoz juthatnak, pulykából pedig a súly­többlet fokozásával 2,7 vagonhoz. Persze ehhez az is szükséges, hogy a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban is segítsék ennek az elképzelésnek a meg­valósítását. S ha ez sikerül, akkor mindjárt nem is tűnik olyan áb­rándnak a pártszervezetnek az a kezdeményezése sem, hogy az idei tervet legalább 8—10 vagonnal túl lehet teljesíteni. Bizonyára mindenki szívesen venné ezt, hi­szen a lakosság igényeinek még jobb ellátását eredményezné ez a többlet. Ugyanakkor azt is lehetővé tenné, hogy a vállalatoknál jövő­re a nyereségrészesedés is több le­gyen, mert az anyagi ösztönzés e jó módszerének a pártszervezet rendkívül nagy jelentőséget tu­lajdonít. Amikor a felmérést elké­szítették — amelyet február 23- án vitatnak meg taggyűlé-n, ahová néhány pártonkívülit is meghívnak —, a pártszervezetet a nyereségrészesedés alakulásának szempontja is vezette. Ha sikerül következetesen ele get tenni a felmé­rési tervezetnek, akkor zavarta­lanul dolgozhatnak majd a válla­lat munkásai. Ehhez azonban nem elégséges csupán a kellő mennyi­ségű nyersanyag biztosítása. Az is kell hozzá, hogy a termelésben is egyre jobban segítsen a pártszer­vezet. Nos, erről sem feledkeztek meg, mert olyan kezdeményezés bontakozott itt ki, amely egész biztos nem lesz eredménytelen. A pártmunkát sokkal közelebb vi­szik az emberekhez. Gondoskod­nak arról, hogy minden egyes párttagnak legyen olyan megbí­zatása, amivel a terv teljesítésé­ért a maga munkaterületén a leg­többet tehet. Ezt várják az át­szervezett pártcsoportoktól, ame­lyek lényegesen különböznek a korábbiaktól. Hasonlók ezek most már a műhely-alapszervezetekhez. A csoportokat ugyanis úgy szer­vezték át, hogy valamennyiben a pártvezetőség reszortjaival meg­egyező funkciókat létesítettek. A létszámtól függően mindegyikben megtalálható a szervezési, a gaz­dasági, a termelési, a propaganda, a sajtófelelős stb., aki az adott üzemrészben fejti ki tevékenysé­gét. A nagyobb csoportokban még kommunális felelős is van, aki arra hivatott, hogy a szakszer­vezeti bizalmival együtt a dolgozók családi gondjainak megoldásában, az élet- és munkakörülmények ja­vításában segítsen. Természetesen ez a szervezési változtatás nem csak azért lesz eredményes, mert mindegyik párttagnak meglesz a maga munkája, hanem azért is, mert a vezetőség is könnyebben, ugyanakkor hathatósabban irá­nyíthatja majd az újjászervezett csoportokat. Olyan gyakorlatot is szeretnének bevezetni, hogy a pártcsoportok, amelyek kétheten­ként tartják majd értekezletüket, az egyiken a saját üzemrészük feladatait vitatják meg, a másikon pedig az egész pártszervezet előtt álló munkákat. I csoportot munkájáról. Ezt azon- i ban mindig előzetes brigádvizsgá- i lat előzi majd meg, amikor min­denre kiterjedő ellenőrzéssel mé­rik fel a beszámolásra készülő cso- i port tevékenységéi. így próbálja a pártszervezet _________________ vezetősége eg yre konkrétabbá, színesebbé tenni a pártmunkát, hogy ezzel is a fő figyelmet a termelésre, a dol­gozók tudatformálására összponto­sítsa. Arra törekszenek, hogy mind közelebb kerüljenek az emberek­hez, jobban megismerjék gondo- jaikat, vágyaikat, helyes irányba tereljék cselekedeteiket. S ezzel bizonyára nem csak azt érik majd el, hogy a pártszervezet tekinté­lye napról napra növekszik, ha­nem azt is, hogy a helyes javas­latok is egyre jobban eljussanak helyükre, s egyre jobban az ember kerüljön a pártmunka középpont­jába. P. P. Március 8 megünneplésé! tárgyalta meg a békéscsabai városi nőtanács Február 10-én délután Békés­csabán, a városi nőtanács helyi­ségében nemzetközi tájékozta­tót adott Kovács Ferencné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Az értekezleten részt vettek a városi nőtanács végrehajtó bizottságának tagjai és az üzemi nőtitkárok. Ezen az értekezleten a végrehajtó bi­zottság megbeszélte a nőtanács munkatervét is, és március 8 megünneplésének előkészülete­it. A nőtanács ütemtervet dol­gozott ki március 8 megünnep­lésére. Többek között az előké­szítés időszakában, február 22- én, a szakszervezeti nőbizottsá­gok segítségével élménybeszá­molót rendeznek a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Var­sóban megtartott értekezletéről Előadónak Erdei Lászlóné, or­szágos titkárt kérték fel. Kisgyűléseket 15 helyen tar­tanak a moszkvai nyilatkozat és béke-kiáltvánnyal kapcsolat­ban. Ezeken a kisgyűléseken aláírásokat gyűjtenek az atom­fegyverek gyártásának betiltá­sa mellett. Ugyancsak az előké­szítés időszakában 30 helyen tartanak tájékoztatókat a szo­cialista országok politikai és társadalmi helyzetéről. Felhív­ják az üzemek szakszervezeti vezetőségeit, hogy mindenütt rendezzenek ünnepi gyűléseket március 8 tiszteletére. A város területén a nemzet­közi nőnap alkalmával két he­lyen tartanak nagygyűlést. Ezenkívül minden termelőszö­vetkezetben, üzemben és válla­latnál tartanak ünnepi gyűlése­ket. Március 8 tiszteletére a szakkörökön készült anyagok­ból kiállítást rendeznek az út­törőházban. &/// munkásásszútuj Halászol A Békéscsabai Kötöttárugyár egyik dolgozója, Krasznainé az év elején egy egyszerű, mindennapos problémával fordult szer­kesztőségünkhöz. Tanácsadó válás zsoramk végére odaírtuk, hogy ha neki, vagy az üzemből bárkinek kedve kerekedik beszámolni ot­tani életük érdekesebb, másokat is érdeklő mozzanatáról, szívesen fogadjuk. Alább közölt levelének ez volt az előzménye. Sokat várnak a vállalatnál _________________ettől a kezde­mé nyeziéstől. Amint már az eddi­gi tapasztalatok mutatják, nem is alaptalanul. A korábbinál jóval nagyobb hatáskörű egységek fe­lelőssége igen megnövekedétt. Ezért azt várják, hogy igazi gaz­dái legyenek munkaterületüknek, mert ezután rájuk hárul a hétköz­napok minden apróbb és nagyobb gondjának önálló intézése, de a pártépítésben is jelentős szerepet töltenek majd be. Az ellenőrzés szempontjából is sokkal áttekinthetőbb lesz majd az egész párbmunika. A pártveze­tőség tagjai a csoportokban dolgo­zó aktívákkal jobban tarthatják majd a kapcsolatot, a segítségük­kel eredményesebben mozgósít­hatnak majd egy-egy feladat tel­jesítésére. A pártvezetőség azt is elhatározta, hogy negyedévenként taggyűlésen számoltat be egy-egy Megkaptam levelüket. Vála­szuknak igen örültem. Szívesen írok a szerkesztőségnek az üzem életéről, noha lehet, hogy ezek nem lesznek oly nagy jelentőségű dolgok. Ugyanis egyszerű munka­körben dolgozom, és így kevés az, amit az üzem problémáiból rám­bíznak, azonban ilyenkor, az év első felében vannak gyűlések, melyeken a dolgozóknak beszá­molnak az elmúlt esztendő ered­ményeiről, feltárják a hibákat és Ismertetik az évi tervet. Később ilyen értelemben részletesebben írok. Most inkább arról monda­nék véleményt, hogy munkástár­saim miként fogadják ezeket az értekezleteket, gyűléseket. Általá­ban jól, de például a szakszer­vezeti beszámoló nem érdekelte őket túlságosan, nekem legalább­is ez volt az érzésem. Valahogyan még mindig az a felfogás uralko­dik, hogy a dolgozó csak dolgoz­zék és ne üsse mindenbe az or­rát. Félreértés ne essék, nem a vezetők gondolkoznak így, hanem a munkások nagy része. Nehezen tudják teljesen levetni a múltat, és megszokni, hogy miénk a gyár. Sokan vannak, akik a gyár veze­tőit maguktól kissé idegennek tekintik, nem éreznek velük test­vériesen. Akadnak, akik az igaz­gatót nem nagyon szeretik, de ép­pen ezek panasza miatt kedveljük őt egyre jobban. Ugyanis ilyesféle panaszok hangzanak el: — „A másik igazgató az jobb volt, nem ellenőrizte úgy a munkásokat, nem kellett ilyen sokat dolgozni”, (tehát jobban lehetett lógni), „ez úgy a fogához veri a garast, mint­ha a saját zsebéből fizetne” (ma­gyarán: a közös vagyont lelkiis­meretesen kezeli). Természetesen a munkásság nagyobb, öntudato- sabb része éppen ezt a tulajdon­ságát becsüli. Elkövetkezik az idő, amikor mindenki előtt kivétel nélkül nyilvánvaló lesz, hogy a szocializmusban nem egy-két egyén, hanem az egész közösség jóléte, boldogsága, megelégedett élete a fontos, az irányadó. Üzemünk dolgozói között jó né­hány természetjáró van. A múlt hó közepén tartották gyűlésüket. E nagyszerű, nemes sportágnak a dolgozók egyötöde az űzője. A múlt évben több emlékezetes ki­rándulást tettek a Mecsekben, a Bükkiben, a budai hegyekben, megtekintették az aggteleki csepp, kőbarlangot és hazánk sok más természeti nevezetességét. A ter­mészetjárók sosem a kocsmában találják meg szabad idejük alatt a szórakozásukat. Már Természet- járók Faliújsága is van, s ehhez egy ifi krónikás is tartozik, aki a kirándulás eseményeit megörökí­ti. Hogy milyen szép, egészséges sport ez, mi sem bizonyítja job­ban, mint az a rendszeres és bő anyagi támogatás, amit az üzemtől és az államtól kapnak. No de eb­ből elég ennyi. A bölcsődénk gyönyörű, tágas, levegős, napfényes, kényelmes és igen jó a kosztja. Nemrég ellen­őrizték a minisztériumból és meg­állapították, hogy a megyében nincs még egy ilyen bölcsőde. Önök is széjjelnézhetnének itt, ér­demes lenne. A gyermekek na­gyon jól érzik magukat. Az én két- esztendős kislányom, ha nehezein ébred, s azt mondjuk neki: „no, csak aludj tovább, itthon ma­radhatsz”, a szemét még ki sen* nyitva már feláll és öltözik... Gyárunkban is működik a Köl­csönösen Segítő Társaság. Gondo­lom, nem kell bővebben magya­ráznom, hogy mi is ez, bizonyára ismerik. Takarékosságra nevel és ha úgy fordul, segít a tagjain. A Kötöttben dolgozóknak több mint a fele KST-tag. Ma már nem fél­nek pénzüket a takarékba adni, mert tudják, hogy nem vész el. Igaz, a felszabadulás előtt sem féltek ettől, akkor viszont nem volt mit beadniuk — vetem együtt. Krasznai Pá!lné a Békéscsabai Kötöttáru­gyár dolgozója Közlekedésrendészeti ankét Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) 360 méter magas televíziós tornyot építenek az NDK-ban Berlin (MTI) Üj televíziós torony épül az NDK fővárosának friedrichshaini részében. A 360 méter magas to­rony Németország legmagasabb építménye lesz. Hatvan méterrel szárnyalja túl az Eiffel-tornyot, és 150 méterrel lesz magasabb Nyugat-Németors/ág stuttgarti te levíziós tornyánál. A tornyot úgy tervezték, hogy egyik jellegzetes látványossága le­gyen a demokratikus Berlinnek. A televíziós adóberendezés cél­jaira szolgáló helyiségeket, vala­mint a 150 vendég befogadására alkalmas vendéglőt a földszinttől mintegy 260 méter magasságban építik meg, 220 méter magasan pedig 300 személyes kilátóhelye’ létesítenek. társ, hogy mi a teendő az egyál­talán nem kecsegtető körülmé­nyek megváltoztatását, a közleke­dés rendjének fokozatos betartá­sát illetően? Egy sor konkrét pél­dával bizonyította, hogy milyen súlyos körülmények álltak elő, kö­vetkeztek be a vizsgázatlan mező- gazdasági gépek közúti forgalom­ban való részvételével, s ezt el­sősorban — igen helyesen — a gazdasági vezetők felületességé­vel, nemtörődömségével indokol­ta Hidas elvtárs, akik nemcsak engedik, hanem — hivatkozva a mezőgazdasági munkára — sok esetben szorgalmazzák is a vizs­gázatlan gépjárművek közúti for­galomban való részvételét. Hidas elvtárs felhívta a tanácskozáson részt vevő gazdasági vezetők fi­gyelmét arra, hogy fordítsanak fo­kozottabb gondot a hatáskörük ,alá tartozó gépjárművek ellenőr­zésére, mert ezt teszi a megyei íendőrfőJsaoiiünyság is. Végezetül a járművek műszaki elhanyagoltságáról, a kivilágítat- lan és az útirány-jelzést alig-alig mutató lófogatokról, kerékpáro­sokról beszélt Hidas elvtárs. Majd arra kérte a tanácskozáson megjelent vezetőket: segítsenek, hogy ne maradjanak árvák, vagy egész életükre nyomorék embe­rek azért, mert fegyelmezetlenül közlekednek még most is szép számmal. A beszámolót követően sokan szót kértek. Szabó Sándor elvtárs, a párt megyei bizottságának titkára sür­gető feladatként említette a köz­lekedés rendjének megszilárdítá­sát. A hozzászólásokra Hidas elv­társ és Gerendái Ferenc, a közle­kedésrendészeti osztály vezetője válaszolt. Ezután az évek óta bal­esetmentesen közlekedő gépjármű- vezetőknek osztott ki Hidas elv­társ tárgyjutalmakat. Majd tanul­ságos közlekedési filmek vetítésé­vel ért véget az ankét. Balkus lnn e

Next

/
Oldalképek
Tartalom