Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

r W61. február 1., kedd NÉPÚJSÁG 3 Állandóak gyarapszik a hallgatóság létszáma a termelőszövetkezeti községek ezüstkalászos tanfolyamain és szakelőadásain pártfunkcionáriusok mezögazda­Magnóra vették az eleki Lenin Tsz első zárszámadó közgyűlését Ä megye termelőszövetkezeti községeiben a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének befejezése új területre: a tanulás, széleskörű ismeretszerzés irányába fordítot­ta a parasztság érdeklődését. Kü­lönösen a mezőgazdasági és kül­politikai előadások alkalmával zsúfolásig megtelnek a helyiségek, de sokan járnak szervezett okta­tásra is. Még az olyan eldugott ta­nyákon is, ahol a villany sem ég, késő éjszakáig égnek a petróleum­s órák hosszait vitatják az elnök és a főmezőgazdász szakelőadása­it. Battonyán Gál István gépállo­mási főmezőgazdász vezette tah- folyamot már két csoportra kellett osztani, mert néhány hét alatt úgy elterjedt a tanulás jó híre, hogy azok is eljárnak, akik ősszel nem is gondoltak rá. Lőkösházán feb­ruár 1-én indult két ezüstkalá­szos tanfolyam, a szövetkezet tag­jai csak a zárszámadás napjaiban döbbentek rá, hogy érdemes to­vábbtanulni. sági szakiskolájának 25 tanulója. Többségük jelesre felelt matema­tikából, mezőgazdasági szakisme­retből és más tantárgyból egy­aránt. Az újabb tanfolyamra most folynál? a felvételi vizsgák. A meglepően jó feleletek azt bizo­nyítják, hogy őszintén érdeklőd­nek a tanulás iránt, várakozáson fölüli felkészültségről tesznek ta­núbizonyságot. A magyar, román, szlovák és német nemzetiség lakta Elek ter­melőszövetkezeti községben egy évvel ezelőtt Lenin néven egyet­len termelőszövetkezetet alakítot­tak a meglévő közös gazdaságok és a még kívülálló parasztok» A kilencezer holdas Lenin Tsz hatá­rában — nyolc-tíz év óta nagy­üzemi módszerekkel művelt szö­vetkezeti táblákon a rendkívüli időjárás ellenére 220—250 mázsás cukorrépa átlagtermést, ötven mázsa kendert és negyven mázsa kukoricát takarítottak be a szor­galmas tagok. Az első zárszámadó közgyűlésüket szombaton tartot­ták a Hunyadi János művelődési házban. Ezren hallgatták érdek­lődéssel Borgye György tsz-elnök beszámolóját, aki részletesen is­mertette az első közös esztendő eredményeit, hiányosságait. Az el­nöki beszámolót és a hozzászólá­sokat, értékes javaslatokat mag­nóra vették fel, a szalagot elte­szik, hogy később bármikor visz- szaforgathassák az első zárszám­adó közgyűlés eseményeit, 1 lámpák: olvasnak, tanulnak a ter­melőszövetkezeti parasztok. Megyénk 68 ezüstkalászos tan­folyamán állandóan gyarapszik a létszám. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ben a beiratkozott 80 fia­tal helyett 120-an járnak rendszeresen tanfolyamra. Hatszázan tanulnak a szarva­si és az orosházi mezőgazda­sági technikum kihelyezett osztályain. A szaktanárok véleménye szerint a hallgatóság döntő többsége lel­kiismeretesen tanul, komolyan érdeklődik az elmélet iránt. Oros­házán a napokban vizsgázott a Újabb hatvan boltot alakítanak át új rendszerű kereskedelmi formára a földművesszövetkezetek Megyénkben eddig .98 földmű­vesszövetkezeti boltban vezették be az új rendszerű kereskedelmi formát. A lakosság különösen megszerette a gyorskiszolgáló és az önkiválasztó boltokat, s ezek­ben az üzletekben az utóbbi hóna­pokban lényegesen emelfypdett a forgalom. A 'jó eredmények láttán ez évben újabb 60 boltot alakí­tanak át Békés megye földműves­szövetkezetei. Komoly gondol for­dítanak a vendéglők korszerűsíté­sére is. Magyarbánhegyesen, Ke- vermesen, Köröstarcsán, Kétegy- házán és másutt értékes gépi-be­rendezéseket vásárolnak a föld­művesszövetkezetek: nagyteljesít­ményű hűtőberendezésekkel, ká­véfőző gépekkel és egyébbel lát­ják el a falusi kisvendéglőket. 45—50 cser forint napi forgalom a %ár»sámadó közgyűlések helyi vásárain A Békés megyei földművesszö­vetkezetek — különösen a tanya­világban lévő termelőszövetkeze­tek központjában — a zárszám­adást követő napokban helyi vásá­rokat rendeznek. Ezenkívül moz­gó kisáruházak keresik fel a nagy termelőszövetkezeteket. Zár­számadás előtt elbeszélgetnek a termelőszövetkezeti tagokkal arról, hogy milyen áruféleség érdekli őket, s azokat viszik a kirakodó vásárra. A falusi lakosság főleg finom szövetet, ágynemű anyagot, meleg téli holmit és különböző háztartási gépeket keres. A zár­számadó vásárokon naponta 45— 50 ezer forint értékű áru cserél gazdát Békés megyében. dokoltan el lehet mondani, hogy a helyzet; még romolhat is. A krónikus munkanélküliség övezetei Wenrrég a Newsweek című fo­lyóirat képet festett az Egyesült Államok azon. övezeteiről, ame­lyekre a tömeges,, krónikus mun­kanélküliség mért csapást. íme néhány részlet a cikkből: „Wayne körzetben Michigan államban az elmúlt év során az autógyártó üzemek 24 ezer munkása elvesz­tette állását. Illinois állam déli lészén, amely szénben gazdag, de készpénzben szegény, ahol 80 ezer munkaerőből 20 ezer a munka- nélküli, a Kereskedelmi Kamara egyik hivatalos személyisége, aki új iparágakat keres, kijelenti: ..Olyanok vagyunk, mint egy te­mető, mindennel egyetértünk”. A nyugat-virginiai Mingó körzetben, ahol 6 ezer személy van munka- nélkül, csak kétezren kapnak se­gélyt és még sok ezren vannak jövedelem nélkül, a gyermekek a szemétben turkálnak, hogy egy- egy almát találjanak, az egyik se­riff pedig csak nehezen tudja iz­galmát leplezni, amikor azt mond­ja: „Ez aztán megrázó” ... S no­ha a depresszió legfontosabb öve­zetei északkeleten vannak, ahol igen magas az iparosítás — mutat rá a folyóirat —, a probléma tá­,vo! áll a megoldástól. 24 államból, Mainetől Montanáig és Alaszkától Alabamáig a gazdasági depresz- sziónak 94 övezete van”. Viszont az Egyesült Államokban állandóan növekszik a monopóli­umok és a kormány parazita, bü­rokrata serege, az a hadsereg, amely a mágnások minden fajta rokonságából és ügynökeiből áll. A Princeton Egyetem áltál közzé­tett egyik tanulmány rámutat, hogy 50 nagy ipari társaságnál az ügynökök, az igazgatók és a fel­ügyelők száma 32 százalékkal emelkedett. Az utóbbi 7 esztendőben az Egyesült Államokban nem egé­szen egy százalékkal növekedett az egy főre jutó évi ipari terme­lésnövekedés. A monopoitőkések óriási pro­fitot vágnak zsebre az amerikai dolgozók kizsákmányolásából. De a monopolisták nem elégednek meg a haszon aránylag lassú nö­vekedésével, a többé-kevésbé egy helyben topogó gazdasági viszo­nyok között. Mind több tőkét ál­doznak arra, hogy további profit­forrásokat biztosítsanak maguk­nak mind saját népük, mind más népek kizsákmányolása útján. A monopolista államkapitalizmus ezért minden eszközt és lehetősé­get kihasznál. (Folytatjuk) Kedvezményesen 3800 tenyészüszőt kapnak megyénk tsz-ei A nagyüzemi gazdálkodás kialakí­tásával előtérbe került az állattar. tás fontossága. Államunk sok-sok hitelt és kedvezményt nyújt azok­nak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknek gazdálkodásában fő helyet foglal el az állatnevelés. A termelőszövetkezetek a na­gyobb állatsűrűséggel kettős célt oldanak meg: egyrészt állandó pénzforrást jelent, másrészt pedig folyamatossá válik az ország la­kosságának a hús- és zsírellátása, exportra is tudunk szállítani, ame­lyért cserébe több gépet, mezőgaz- dasági szerszámot tudunk besze­rezni. Ahhoz azonban, hogy évről évre több sertést, marhát, vajat és te­jet tudjanak adni a tsz-ek, első­sorban fontos, hogy megfelelő te­nyészállattal rendelkezzenek. A napokban felkerestük a Te­nyészállatforgalmi Gazdasági Iro­da kirendeltségének vezetőjét, An- csin Pál elvtársat, hogy ismertesse azokat a problémákat, nehézsége­ket, amelyek előadódtak az elmúlt évben a tenyészállatok kihelyezé­sével, különösen a tenyészüszők- kel kapcsolatban. Hogyan sikerült teljesíteni a ter­vet az 1960-as gazdasági évben a szarvasmarhaállomány továb- ■ bi növelésére? — A 3004'2 kormányrendelet ér. telmóben gyors ütemben kell nö- ’I vélni a szarvasmarha-létszámot. | Az elmúlt gazdasági évben ennek szellemében dolgozott a gazdasági iroda is. Már az elmúlt év elején azon voltunk, hogy a termelőszö­vetkezetekkel, háztáji és egyéni gazdaságokkal minél több tenyész­termelőszövetkezeteknek és a ház- j táji gazdaságoknak. — A háztáji üszőneveíés ho­gyan sikerült tavaly és milyen könnyítések vannak az idén? — Tudvalevő, hogy már az el­múlt évben is megvolt az a lehető­ség, hogy a termelőszövetkezeti gazdák igényelhetnek üszőt to- vábbtartásra. Ez azonban több ne­hézségbe ütközött, mert a legtöbb helyen még a termelőszövetkezet­tel is összeütközésbe kerültünk emiatt, helytelenítették, hogy a háztáji jószágállományt növeljük. Sok esetben akadályozták ezt úgy is, hogy a dűlőutakat s az út- széli árkokat sem adták ki a tez- tagokmak, hogy ott a nyári idő­szakban legeltessenek. De szerve-, zeti kötöttség is volt. Tsz-tagok csak szűzüszőt vásárolhattak és azt is 4800 forint erejéig. Többért vásárolt üszőknek a többletét és a fuvarköltséget a tsz-tagnak azon­nal ki kellett fizetni. Ezért még a meglévő keretszámót sem tudtuk felhasználni. Most azonban már más a helyzet. Vemhesüszöt is igé­nyelhetnek a tsz-tagok és a 4800 forintnál magasabb áron vásárolt üsző többletárát sem kell kiifizet- niök, hanem a 3 éves hitelkeret­ben a szaporulatból kell visszaté- ríteniök az összértéket. A tsz-ek- nek pedig segíteni kell a háztáji szarvasmarha-növelést, s ha a szükség úgy kívánja, a közös ta­karmányalapból is adni kell, ter­mészetesen térítés ellenében. Az idén a terv szerint 800 üszőt helye­zünk ki a háztáji gazdaságokba. Milyen kedvezményekkel segíti az állam a szarvasmarha-állo­mány növelését? —A 3004/3 kormányrendelet ér­telmében többféle hitelakció van, Van középlejáratú hitel, amely abból áll, hogy az állam kölcsönt ad a termelőszövetkezetnek, hogy abból növendéket vásároljon és annak szaporulatából fizesse visz- sza azt. Ez nagy könnyebbséget jelent, hiszen saját árát kell ki- termetad, és az állomány a tsz-nek marad. Van, amikor kiöregedett, vagóra szánt tehén után áHítanak be fia­tal üszőt. A kormány ebben az esetben 500 forint különbözeti di­jat fizet. Az említetteken kívül van még törlesztési akció. Ezt fő­leg az új és nagyon felfutott tsz-ek kapják. A különböző akciókon ke­resztül az idén a terv szerint ki­helyezünk 1500 üszőt középlejára­tú hitelre, 1000 darabot hízóba ál­lított tehén után, 500-aí pedig tör- lesztéses akcióra, — Ügy gondolom, hogy .a legna­gyobb nehézségünk a háztáji üsző kihelyezéssel lesz. A tenyésztésre alkalmas üszők már megvannak, amelyeket már az elmúlt évben lekötöttünk. A felvásárlásra felké­szült az iroda, ma már csak az igényeket várjuk a termelőszövet­kezetektől és megkezdjük a szál­lítást. Mindent elkövettünk, hogy olyan tenyészállatot adjunk a tsz- éknek és a háztáji gazdaságoknak* hogy azzal a legmesszebbmenő­kig meg legyenek elégedve. Csepkó Eta tésre alkalmas üszőt szerződtes­sünk le. Tervünk szerint 5500 da­rabot kellett lekötni és ezzel szem­c!kiket a nép ói) ben 6217 darabot kötöttünk le. Ennek azonban csak egy bizonyos részét tudtuk kihelyezni a termelőszövetkezetekbe és a ház­táji gazdaságokba. A kihelyezés az év eilső felében nehezen ment, mert az új és fel­futott termelőszövetkezeteknél több nehézség is közrejátszott. Elsősorban takarmány-problémá­val küzdöttek, másodszor pedig férőhely nem volt. Ezeken a helye, ken elsősorban a feltételt kellett biztosítani, Hiba volt az is, hogy az említett szövetkezeteknél későn kapták meg a keretszámot és a hi­telt a tenyészüszők beállítására. I De ez nemcsak a tenyészüszőkre vonatkozik, így voltunk a koca­süldő kihelyezésével is. Tövábbtenyésztésre alkalmas üszőből egyet sem vittünk ki a megyéből az elmúlt évben. A ki­látások: az idén sem viszünk ki, vagy csak igen csekély mennyiség­ben. Az említett törvényhatározat szerint gyors ütemben kell fejlesz­teni a megyében a tenyészállo- mányt. Ezért kormányunk külön- Iböző fizetési könnyítéssel segít a Még Münnvch elv­társ. ittjártakor tör­tént. Érkezése előtt vagy tömeg lepte el a gyárat és környé­két. — Mondja lelkem, kit várnak? — ér­deklődött az átellen- ben levő könyvtár előtt, az ott álldogálók egyikétől egy arra csoszogó ma­móka. — A minisztere Inö- köt, kedves néni — hangzott a válasz. Éppen akkor ér­kezett néhány sze­mélykocsi a gyár­kapu elé. — Már itt is van­nak! Az öregasszony a fejét csóválta. — Csak igy? Hát a kíséret meg a rend­őrök hol maradtak? — Kíséret? Rend­őrök? — álméllcodott a kérdezett. — Pedig lelkem, az én időmben úgy volt, ha jött valamiféle fő­ember, nyüzsögtek körülötte a, frakkos urak meg a rendőrök, pedig még csak nem is a Horthy volt. . — Hja, azok akkor féltek a néptől, külö­nösen a gyáriaktól. Ma másképpen van, mama! — szólt közbe egy másik nézelődő, egy gazdakalapos fia­talember. Bizony, bizony egé­szen másképp van ez nálunk és ' mindenütt, ahol a nép szívének valók a vezetők. Az ilyen államférfiak igazi eleme a néptö­meg, hiszen belőle valók. Vagy ott van Hruscsov elvtárs. Még amerikai útján is biztonságosabban érezte magát a tö­megben. mint a dísz- sisakos testőrség sor­fala között. És itt van példának a forradal­mi Kuba Fidel Cast- rója. Mikor egyszer betegen is kiállt be­szédet tartani a száz­ezres sokadalomnak, s megeredt az eső, szinte egy emberként hangzott a hallgató­ság aggódó figyel­meztetése: — Vedd fel a kabá­tod. Fidel. Nem hinném, hogy Salazárt, Francot vagy akár a belga ki­rályt ilyen figyelmes­ségben részesítené népe. Eisenhowert pedig emlékezetes vi­lágjáró útján ,álliq felfegyverzett rend­őrséggel. sőt teng ért­és légiflottával kellett védelmezni a töme­gektől. Vajon mit er az olyan államférfi akit óvni kell a nép*öl? — húr — \

Next

/
Oldalképek
Tartalom