Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
1961. február 5., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 A jó termés alapja a jó vetőmag Fémzárolják az MFB 104-es tájfajta tavasziárpa-vetőmagot a tsz-ek részére a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Felsőnyomási Állami Gazdaságnak 1600 mázsa 1960. évi termésű fémzárolt tavasziárpavetőmagterve van, mely meny- nyiséget a Békés megyei Terményforgalmi Vállalaton keresztül adja át a gazdaság a termelőszövetkezeteknek. A gazdaság vezetősége és dolgozói — megértve a termelőszövetkezetek vetőmagellátásának nép- gazdasági jelentőségét — vállalták, hogy a tervezett 1600 mázsa helyett 2500 mázsa fémzárolt tavasziárpa-vetőmagot adnak a termelőszövetkezeteknek, így eredeti tervüket 156 százalékosan teljesítik. lázs Gábor és Hocz György mag- tári dolgozók jó munkáját dicsérik. Omlik a kifogástalan, szelektált vetőmag Liker András zsákjába. Hogy a gazdaság dolgozói fenti vállalásukat teljesítsék, három műszakban éjjel-nappal dolgoznak. Nem hiába zúgnak a magtárak szelektorjai éjjel-nappal, a fémzárolás már befejezés előtt áll. A gazdaság jó munkáját bizonyítja, hogy az Országos Vetőmagfelügyelőség minősítési bizonylatai szerint az eddig átvett tételekből sok a 99,8 százalékos tisztaságú, de 99 százaléknál alacsonyobb tisztaságú tétel nem is volt eddig. Ezek az eredmények főleg Pilán Mihály főmagtáros, Liker András, BaPilán Mihály főmagtáros (jobbról), Liker András és Balázs Gábor magtári dolgozók számba veszik az eddig kitisztított készletet. Újabb szakaszon vezették be a vizet Szarvason Régi problémát oldottak meg azzal Szarvas egyik kiükertileté- ben, a Zöldpázsiton, hogy bevezették a vizet a kerület utcáiba. A vízhálózatot, mely egyben a községi vízmű harmadik lépcsője, a napokban adják át műszakilag. Összesen mintegy öt kilométeres szakaszon vezették be a vizet, 22 kifolyó kúttal és ugyancsak 22 tűzcsappal. A víz bevezetése a Zöldpázsitra nüntegy 1 500 000 forintba került. A lakosság társadalmi munkában összesen 5000 köbméter földmunkát végzett el mintegy 70 000 forint értékben. A társadalmi munka szervezésében különösen sokat segítettek a tanácstagok. Eddig már 520 hold őszi gabonát íejtrágy áztak A Mezőberényi Gépállomás január végén, február elején megr kezdte a körzetébe tartozó termelőszövetkezetek őszi vetésű gabonájának fejtrágyázását. Eddig mintegy 520 holdra szórták ki a trágyát. Az őszi búzára, árpára általában 50—80 kiló műtrágyát szórnak. A külföldi búzafajtákra ennél jóval több műtrágyát adagolnak. helyesen értelmezett (tehát nem a kistulajdonosi beállítottságában gyökerező) érdekeiért folytatott harcot is figyelembe véve a parasztság sajátos helyzetét. A munkásosztálynak ez az osztályharca abban nyilvánul meg, hogy az MSZMP tudományos elemző munkája alapján helyes kezdeményezéseket tesz. A párt határozatainak, a kormány rendeletéinek végrehajtásáért harcolva például munkások, népnevelők járják a gazdák portáit, közéjük viszik a szövetkezés gondolatát és segítenek a fejlett szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakításában, a szervezési és szakmai ismeretek átadásával és anyagi támogatásával. A munkásosztály konkrét termelőmunkával is támogatja a parasztságot, elvi meggyőződéssel és szüárdság- gal lendítik előre a közös érdekeket szolgáló ügyet, melynek célja a szocializmus felépítése, az osztálykülönbségek megszüntetése. A szövetség állandó erősítéséért vívott osztályharc közben állandó vitára, elvi csatározásokra van szükség, melynek célja a kapitalista, a kistulajdonosi felfogás leküzdése. A harcnak ez a mai fő formája adja meg az osztályharc mai sajátosságát* mert amikor a parasztság körében érvelünk, vitatkozunk, akkor egyben a kapitalizmus ellen is csatározunk — a szövetségesekért. A munkásosztály vívja ezt a harcot a párt vezetésével. A harcban ott vannak a munkások mellett a község leghaladóbb erői, a helybeli kommunisták, a parasztság legjobbjai, mindazok, akik a termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztéséért, a község politikai & ideológiai fejlődéséért, a magasabb kulturáltság megteremtéséért szíwel-léletokel küzdenek, fellépnek a kispolgári tudat érvényesülése ellen és minden olyan nézet ellen, mely a párt politikájának elferdítésére irányul. Segítik ezt a harcot mindazok, kik erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megvívják saját egyéni küzdelmüket a berögződött kistulajdonosi természetük ellen. A helyi párt- szervezetek elsősorban az ilyen emberekre támaszkodhatnak a falusi osztály harcban. Ki ellen folyik az osztályharc? Talán a parasztság ellen? Talán a burzsoáziával csapunk közvetlen össze? Nem. Az igazi csata most a kapitalista felfogás, a kistulajdonosi beállítottság ellen, a szocialista viszonyok fejlesztéséért folyik. Azok után, hogy a parasztság egykor meggazdagodott szűk rétegének gazdasági bázisát likvidáltuk, az egész parasztságért és velük együtt folyik az osztályharc az új szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért, a kistulajdonosi és kapitalista nézeteik ellen a község összes haladó elemeire támaszkodva. A termelőszövetkezeti községekben az osztályharc mindhárom területe megtalálható, bár e területeket már ebben az időszakban nem lehet szétválasztani, mert a gazdasági, politikai és ideológiai frontok csaknem egybeforrnak. A gazdasági eredmények közvetlen kihatnak a politikára és az ideológiára, igazolják a politika és az ideológia helyességét, másrészt a politikai és ideológiai küzdelemben elért sikerek befolyásolják, elősegítik a gazdasági eredmények létrejöttét. De hogyan harcoljunk a kulák és a többi volt kizsákmányolok ellen? — kérdezhetik még ezután is egyes elvtársak. A válasz már részben az elmondottakból adódik. Mi sohasem rajongtunk a harcért csak azért, hogy harc legyen. De ha egyes elemek céltudatosan ellenséges szándékból akadályozzák az előrehaladást, akkor nyilvánvaló: a proletariátus államhatalma nem simogatja meg őket ezért. Kádár elvtárs ezzel kapcsolatban többek között azt mondotta kongresszusi beszámolójában, hogy népi államunk törvényei a volt kizsákmányoló osztályok tagjait is egyenjogú állampolgárokként kezelik, amennyiben ők maguk e törvényeket nem sértik meg, hanem tiszteletben tartják és lojális magatartással beleilleszkednek társadalmi rendszerünkbe. Ez az álláspont erőink növekedésének egyik jele, ugyanakkor azonban nem jelenti azt, hogy felfüggesztettük volna az osztályharcot. Az osztályharc folyik tovább szocialista gazdasági alapról a burzsoázia utolsó és fő erőssége ellen, a kapitalista gondolkodás ellen a szocialista tudat kifejlesztéséért, mely most a legfontosabb feltétele a szocialista gazdasági alapok gyorsabb erősítésének. Ezt a harcot a dolgozó emberek érdekében vívjuk, falun a parasztságért és nem ellenük. Boda Zoltán Jelentősen növekedett a falusi takarékszövetkezetek betétállománya A múlt évben egyre több községben ismerték fel az egyeni és a termelőszövetkezeti gazdák a takarékszövetkezetek jelentőségét. Megyénkben jelenleg 16 nagyobb takarékszövetkezet és egy laka* rékszövetkezett kirendeltség működik. A falusi takarékossági mozgalom keretén belül a betétállomány az említett 17 helyen egy év alatt 4 millió 300 ezer forinttal növekedett. A múlt évi tapasztalatokat felhasználva, az idén 4—5 új falusi takarélíszövetkezet nyitását tervezik a földművesszövetkezetek megyei központjában. Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt saját koca után, vagy kérjen süldókocát hitelbe! A mindenkori állami szabadárnál 1.— Ft-tal többet kap a szerződés alapján átadott süldőkért! Sertéshizlalásra 2 q takarmányjuttatás állami áron, egyéni termelőknek és tsz-tagoknak 1,20 Ft. lebonyolítási díjat kapnak kg-ként minden tsz-tag- gal kötött sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz! Részletes felvilágosítást az Ál la »forgalmi Vállalat járási kirendeltségei adnak! r Békés megyei Állal forgalmi kállaiul Mezőgazdasági termelőszövetkezetek uj, korszerű BIZTOSÍTÁSA CL Kedvezőbb díj! Nagyobb biztonság! Részletes felvilágosítást az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ körzetfelügyelői és fiókjai adnak.