Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

1961. február 4., szombat NÉPÚJ SÁi tt 3 Hol maradt az adott szó teljesítése? Új területekre terjesztik ki a mezőgazdasági nagyüzemek fiataljainak versenyét A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnöksége és a földművelés­ügyi miniszter közös határozatot ho­zott a mezőgazdasági üzemekben és a termelőszövetkezetekben dolgozó falusi fiatalok 1961. évi versenyéről. 1961-re is meghirdették az immár hagyományos versenyeket, így a ter­melőszövetkezetek kukoricatermelő ifjúsági munkacsapatainak, silózó bri­gádjainak, az állami gazdaságok ha­sonló területen dolgozó fiataljainak, s külön a hibridkukorica-vetömagter- mclök versenyét. Zászlóval jutalmaz­za a KISZ a gépállomások és az ál­lami gazdaságok legjobb ifjú trak­torosát. A kukoricatermelők versenyét az idén kiterjesztik a falusi KlSZ-szer- vezetekre. Üj verseny indul a szö­vetkezeti baromfitenyésztők, tehené­szek, fejőgulyások és sertéstenyész­tők számára. Ezenkívül, mivel az el­múlt években a termelőszövetkezetek gépparkja is nagymértékben gyara­podott, az idén már a termelőszövet­kezetek legjobb ifjú traktorosát is megjutalmazzák. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén megyénk I960, évi termény, és állatfelvásárlásá- sának alakulását vitatták meg. Majd pedig azt, hogy mit kell tenni, ha a megye nem akar szé­gyenkezni ebben az évben is az ország előtt. Nem kevesebbről volt itt szó, mint arról, hogy a megye, avagy megyénk jó néhány terme­lőszövetkezete egy-két termény­féleség kivételével 1960-ban nem teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. Több termelőszövetkezet vezetője, he­lyenként a tagság megkérdezése nélkül — hogy csak a kukoricát említsük — olyan mennyiségre kötött a múlt év tavaszán az ál­lammal szerződést, melyről mára szerződéskötés előtt úgy véleke­dett: nem sok remény van annak teljesítésére. Azonban mégis le­szerződött az általa is bizonytalan­nak látott mennyiségre. Sőt, né­mely helyen vitába is szálltak a szerződtető vállalat munkatársai­val, amikor azok keresték a le­szerződött terményféleségre a biz­tosítékot. Mi van a szerződés mögött Ezek után bárki kérdezhetné: miért kötöttek ezek a szövetke­zetek vezetői olyan mennyiségre szerződést, melynek teljesítése már a kukorica elvetése előtt tel- jesíthetetlennek látszott? Hogy erre magyarázatot kapjunk, tudni kell: a rendelet értelmében min­den 1,5 mázsa leszerződött kuko­rica után egy mázsa vegyes mű­trágya jár a termelőszövetkezet­nek. De ami a lényege az egész­nek: a leszerződött kukorica mennyisége után járó műtrágya felét már előre, a vetést megelő­zően megkapják. És minél több kukoricára kötnek szerződést az állammal, annál több az a mű­trágyamennyiség, amit előleg cí­men megkapnak. (Arról nem is beszélve, hogy — s erre megannyi példa van — a múlt évben is a kukoricára szerződést kötött, de vállalt kötelezettségét csak rész­ben vagy egyáltalán nem teljesí­tő szövetkezetek más növények­hez használták fel az előlegezett műtrágyát.) Ugyanakkor több he­lyen „megfeledkeztek” a kukori­ca leszállításáról, mely után a műtrágyát kapták. A gyulavári Lenin Hagyatéka például 700, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány 1500, a békési Kossuth Tsz veze­tői pedig 900 mázsa kukoricára kötöttek szerződést. Az állam bi­zalmat is előlegezett, s még a ve­tés előtt megkapták a leszerző­dött kukoricamennyiség után já­ró műtrágya felét. S e három szö­vetkezet a bizalom „viszonzásául” egy cső kukoricát sem adott a népgazdaságnak. Kötelességtel iesítés helyett kölcsön Nem haszontalan arról sem szólni, hogy a gazdálkodásáról jó hírnévben álló és országosan is jól ismert sarkadi Lenin Terme­lőszövetkezet 5000 mázsa, a sar- kadfceresztúri Egyetértés — igaz, műtrágyát nem kértek — 4500 mázsa, a tar hősi Kossuth vezetői 700 mázsa kukoricára kötöttek szerződést. A három termelőszö­vetkezet közül csak a tarhosi Kos­suth Tsz adott az államnak 488 mázsa kukoricát a leszerződött mennyiségből. A sarkadi Lenin és a sarkadkeresztúri Egyetértés egyáltalán nem teljesítette kötele­zettségét, Ugyanakkor a sarkadi Lenin Tsz nemrég kért 250 má­zsa kukoricát kölcsön az államtól. A tarhosi Kossuth Tsz pedig mit- sem törődve az adott szó megtar­tásával, a közös jószágállomány egész évi takarmányozásával, munkaegységenként 7 kilogramm kukoricát osztottak a tagoknak. S most ott tartanak, hogy bajok vannak a közös jószágállomány takarmányozásával. E tanácskozáson tudtam meg, hogy 1960-ban a 736 vagon le­szerződött kukoricából csak 425 vagonnyit teljesítettek termelőszö­vetkezeteink. Igaz, több termelőszövetkezet adott szavát a szerződések aláírá­Befeieződött a nyúl­ás fácánkakas-vadászat A rendkívül enyhe időjárás miatt a nyúl vadászati idejét or­szágosan. a fácánkakasét pedig négy alföldi megyében január 31- ig meghosszabbították. Most a vadásztársaságok területein min­denütt elnémultak a puskák, s a következő hetekben már csak hár lóval foghatják ezt a két értékes avróvadat. hogy élve erportáliáík, illetve más, .hazai tájakra küldjék vérfelfrissítés végett. (MTI) &a után, vállalt kötelezettsége tel­jesítésével bizonyította. Ezt tették a mezőberényi Aranykalász, a fü- zesgyarmati Vörös Csillag, a gyo­mai Győzelem, a békési Október 6 és még több termelőszövetkezet gazdái és vezetői. A múlt évi fogyatékosságok, melyek termelőszövetkezeteink egy részénél a vezetők helytelen szemléletéből következtek, még javában éreztetik kedvezőtlen ha­tásukat, s máris itt az újabb ten­nivaló: az ez évi termény- és ál­latféleségek szerződéskötésének időszaka. Okulva a múlt évi siker­telenségből, ebben az évben ezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy ilyen értelemben is kijus­sunk a kátyúból. Vagyis termelő- szövetkezeteink vezetői. gazdái mérjék fel egy-egy terményféle­ségnél még a szerződéskötés előtt bíróképességüket, s úgy vállalja­nak, hogy adott szavukat teljesít­sék is. Vajon ilyen tekintetben kedvezőbbek-e a kilátások most? Sajnos, nem. Hogy mennyire nem, azt ugyancsak a végrehajtó bi­zottsági ülés érzékeltette. A szertelen szemlélet újra jelentkezik A múlt évi helytelen szemlélet a „csak azért szerződünk, hogy műtrágya- és egyéb kedvezmé­nyekben részesüljünk” elmélet most ismét jelentkezik. Csak né­hány példa az adott szó, a nép­gazdaság érdekeit figyelmen kívül hagyó nézet bizonyítására. A csak­nem 8 ezer holdas eleki Lenin Tsz vezetői előzetesen 50, a me­zőkovácsházi Űj Alkotmány 30, a tótkomlós! Viharsarok 27 vagon kukorica leszerződését ígérte. Mindhárom tsz vezetője azonban csak ígérte, mert nem sokkal ké­sőbb, amikor az előzetes megbe­szélést követően a leszerződésre ígért mennyiség után megkapták az előlegezett műtrágya felét, már a végleges szerződéskötéskor az eleki Lenin csak 20, a mezőko­vácsházi Üj Alkotmány 10, a tót­komlós! Viharsarok Tsz vezetői pedig csak 9 vagon kukoricára kötöttek szerződést. A megye termelőszövetkezetei előző megállapodások szerint no­vemberben, decemberben 761 va­gon kukoricára ígértek szerződés- kötést 1961-re. A végleges szerző­désekben azonban 323 vagonnal kevesebbre kötöttek. Ha már mo6t, a szerződéskötéseknél ilyen huzavona s ilyen felelőtlenség ta­pasztalható, vajon mi lesz a vál­lalt kötelezettség teljesítésekor? Az ilyen termelőszövetkezetek vezetőin, gazdáin most a sor. hogy magukba nézzenek, mérjék fel le­hetőségeiket. A kormány minden erejét megfeszíti, hogy hónapról hónapra több gép kerüljön a ter­melőszövetkezetekbe, melyek egy részét éppen kukorica ellenében tudja megvásárolni más országok­tól. De hogyan tud a kormány több gépet adni, ha termelőszö­vetkezeteink nem szerződnek ere­jükhöz mérten, sőt az ország bel­ső szükségletére kukoricát kell importálni? Népgazdasági érdek = szövetkezeti érdek Bőven van tennivaló a napra- Lorgó-szerződéskötések körül is. melynek termesztését a párt és a kormány ott szorgalmazza, ahol a kenyérgabona-vetéstervet a múlt év őszén nem teljesítették. A kor­mány a múlt évi 270—310 forintos mázsánkén ti árat 370—430 forint­ra emelte fel. Ezt abból a meg­gondolásból tette, hogy találják meg számításukat termelőszövet­kezeteink a napraforgó termeszté­sével is ugyanúgy, mintha kuko­ricát termelnének. A tények is­meretében meg is találják számí­tásukat. Hiszen egy holdon tíz má2sa napraforgó megterem. Ez 4300 forint. Ez persze csak egyik oldala az éremnek, mely közvetle­nül érinti a szövetkezeteket. A másik oldalon van a népgazdaság érdeke, amit nem lehet elválasz­tani a szövetkezetek érdekeitől. A napraforgóolaj nagyszerű és sokat élő valuta a népgazdaság számára. Az étolajért egy sor országtól me­zőgazdasági gépeket kap hazánk, melyek közvetlenül segítik ter­melőszövetkezeti parasztságunk munkáját, a nagyob terméshozam elérését. így függ tehát össze ter­melőszövetkezeteink és az állam érdeke nemcsak a kukorica, ha­nem a napraforgó és más egyéb termények termesztésével i6. A szerződés teljesítése politikai kérdés Ismert dolog, hogy néhány hét­tel ezelőtt a termelőszövetkezeti mozgalom uralkodóvá lett me­gyénkben is. Ezzel azonban még csak egyik részét valósítottuk meg feladatainknak. Most egy időben jelentkezik a sokat emlegetett kettős feladat: megszilárdítani termelőszövetkezeteinket, de úgy, hogy a termésátlag is fokozatosan növekedjék. Nos, e kettős feladat egyik részét képezik — méghozzá nem is a kisebbik részét —, hogy ez évi szerződéses termény- és ál­latfelvásárlásunkat teljesíteni tud­juk, hogy többet tegyünk az or­szág asztalára, mint 1960-ban. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha ta­nácsi és felvásárlási szerveink sokkal többet tesznek a szerződés- kötésekért. A múlt évben ugyanis tanácsi vezetőink, de a felvásár­lási szervek hasonlóan, sokszor csak szemlélői voltaik annak, hogy a termelőszövetkezetek egy része tizedrangú feladatnak tekintette az állam, a népgazdaság érdekeit. S ennek az volt, sőt még jelenleg is az a magyarázata, hogy amíg tanácsi szerveinknél a közömbös szemlélődés lett úrrá, felvásárló, s a termelőszövetkezetekkel szer­ződést kötő szerveink az esetek többségében nem politizáltak, nem használták ki a kínálkozó szövetkezeti közgyűléseket, igaz­gatósági üléseket. Sokszor csak a mindenáron való számszerű eredményekre törekedtek. A he­lyesen alkalmazott meggyőző sza­vaik hiánya így aztán sok tekin­tetben hozzájárult a jelenlegi helytelen szemlélet kialakulásá­hoz. Közös feladata tanácsi és felvá­sárlási szerveinknek, hogy ez a szemlélet megváltozzék. Csak így iutunk tovább el oda, hogy adott szavát ebben az évben minden szövetkezeti vezető betartja, úgy, mint néhány szövetkezet gazdái és vezetői tették azt már 1960-ban Termelősxövetkexetek ! A MEGYEI TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEI kedvező feltételek mellett megkezdték az 1961. évi ter­mésű SÖRÁRPÁRA a terményértékesítési szerződések kötései A szerződéskötés az alábbi előnyöket biztosítja. A szerződést kötő termelőszövetkezetek a termény át­adása időpontjában érvényes, takarmányárpára megál­lapított szabadfelvásárlási árnál mázsánként 98 Ft-tal MAGASABB ÁRAT KAPNAK Ez az ártöbblet magában fbgial.ru a 20 forintos szerző­déses és 50 forintos minőségi, valamint legalább 150 q szállítása esetén a 28 Ft nagyüzemi felárat. A sörarpáira terményértékesítési szerződést kötő termelő­szövetkezetek a tavaszi nemesített vetőmag-akció során előnyben részesülnek. A magas ár és a vetömagj u itatás mellett a megkötöm szerződés alapján a termelőszövetkezetek rövidlejáratü bankhitelt is igényelhetnek Érdeke minden termelőszövetkezetnek a szerződésben biztosított előnyöket kihasználni és sörárpa minőség­ben várható tavaszárpa termésfeleslegének értékesítésére szerződést kötni. MEGYEI TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT hogy a Nyugat es Kelet közötti, ai fftólag athictelhatal+am eöentetel mégis csak áthidalják.” A Münchenben megjelenő „Süddeutsche Zeitung” közölte a Liberális Diákszövetség bonni egyetemi csoportja elnökének levelét, amelyben többek között ezt írja:,.Magam is ott voltam a teremben. Vajon ki ért ilyen kiválóan ahhoz, hogy a kommunistáéi lenes had­járatot a szövetségi köztársaságban hisztériás őrületté fokozza? ... Egy kérdés nyitva marad? Vajon kinek s mi célja volt a marburgi eseményekkel?” Hogy kinek volt célja — azt Thedieck, a Lemmer-minisztó­rium államtitkára, már bevallotta. Egy rádióbeszédben elismerte, hogy a marburgi fasiszta kirohanásokat Bonnban szervezték. The­dieck a „Tag” című lap szerint a Dieckmann dr. elleni gyilkos fe­nyegetésekkel kapcsolatban kijelentette: „A kommunistáknak nem szabad csodálkozniok, ha szítják a velük szembeni gyűlöletet”. Dieckmann dr. fejtegetései... A „Frankfurter Rundschau” című nyugatnémet lap tömegével kapott leveleket olvasóitól, amelyekben a hivatalos uszító kam­pánnyal ellentétben örömmel üdvözölték az NDK népi kamarája elnökének meghívását a szövetségi köztársaságba Maria Häffner altenhasslaui (Hessen) lakos többek között azt írja levelében: „Van_ e még egy téma, amely jobban érintene bennünket, mint az a kér­dés, milyen reális lehetőségek vannak a német újraegyesítésre? Ha a szövetségi köztársaság pártpolitikusai ennyire félnek Dieckmann úr fejtegetéseitől és az azokból adódó vitától, akkor szomorúan fest a mi demokráciánk.” Balkus Imre A Bánya- és Epítőanyagipari Egyesülés minden mennyiségben átvesz porszenet, melyet már kályhái ütésre felhasználni nem tud­nak. Ajánlat és felvilágosítás Békéscsaba, Sztálin út 50. Telefon: 25—16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom