Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-22 / 45. szám
1961. február 22., szerda NÉPÜJSÁG 5 SPORT * SPORT <> SPORT 215 induló két járás spartakiád-versenyén “Ez az időszak az, amikor a járásokban megtartják a falusi téli spartakiád versenyeit. Már többször adtunk hírt arról, hogy egy- egy járásban milyen eredményeket értek el. Az elmúlt vasárnap a békési és az orosházi járásban rendezték meg a spartakiád döntőit. A két járás közül különösen kiemelkedik Békés, ahol 145-en indultak az utóbbi időben érdekessé vált falusi spartakiádon. Különösen jól szerepeltek a ka- muti, a bélmegyéri. és a mezőbe- rényi sportolók. Az orosházi járásban Nagyszénás, Kardoskút, Tótkomlós, Csor- vás, Gádoros, Gerendás, Puszta- földvár és Nagykopáncs versenyzői álltak a rajthoz. Itt külön dicséretet érdemelnek a felsorolt községek sportvezetői, akik lelki- ismeretes munkával segítették a verseny jó lebonyolítását. Eredmények: Békési járás. Asztalitenisz: Férfi egyéni: 1. Hegy esi (Békés), 2. Panyi (Békés), Zuba (Kétsoprony). Páros: Hegyesi—Panyi (Békés), 2. Molnár—Cs. Varga (Békés), 3. Kukely—Zuba (Kétsoprony). Csapat: 1. Békés, 2. Kétsop- Irony, 3. Mezomegyer. Nők. Egyéni: 1. Bondár (Mezomegyer), 2. Petrovszki (Mezomegyer), 3. Molnár (Békés). Páros: 1. Bondár— Petrovszki (Mezomegyer), 2. Dénesné— Szekeres (Kétsoprony), 3. Gilik—V. Balog (Kamut). Csapat: 1. Békés, 2. Me- zőmegyér, 3. Kamut. Vegyespáros: 1. Molnár—Molnár (Békés), 2. Hegyesi—Farkas (Békés), 3. Kürti—Panyik (Békés). SAKK Egyéni. Férfi: 1. Szegedi (Bélme- gyer), 2. Hegedűs (Mezőberény), 3. Andor (Békés). Csapat: 1. Kamut (Knap, Acél, Kutlák, Csomós), 2. Békés, 3. Bélmegyer. Női egyéni: 1. Abonyi (Békés), 2. Oláh (Bélmegyer), 3. Tokár (Bélmegyer). KÖZSÉGEK KÖZÖTTI PONTVERSENY ALAPJÄN 1. Békés 97 ponttal, 2. Kamut 42 ponttal, 3. Mezomegyer 41 ponttal, 4. Bél- megyer 32 ponttal, 5. Kétsoprony 21 ponttal, 6. Mezőberény 17 ponttal. Orosházi járás. Asztalitenisz. Férfi egyéni: 1. Szabó (Kardoskút), 2. Szabó TI. (Kardoskút), 3. Kanka (Tótkomlós). Páros: 1. Dohányos—Kanka (Tótkomlós), 2. Szabó n.—Tóth (Kardoskút). Csapat: 1. Kardoskút, 2. Tótkomlós, 3. Nagyszénás. Nők egyéni: 1. Rocskár (Tótkomlós), 2. Bugyinszki (Tótkomlós), 3. Sinkovicz (Nagyszénás). Páros: 1. Rocskár— Bugyinszki (Tótkomlós), 2. Sinkovicz— Vastag (Nagyszénás). Csapat: 1. Tótkomlós, 2. Nagyszénás, 3. Gerendás. Vegyespáros: 1. Dohányos—Rocskár (Tótkomlós), 2. Kanka—Bugyinszki (Tótkomlós), 3. Sinkovicz—Vági (Nagyszénás). SAKK Férfi. Egyéni 1. Szénáczki (Nagyszénás), 2. Takács (Nagykopáncs), 3; Kri- zsa (Gádoros), Szalai (Csorvás) egyforma pontszámmal. Csapat: 1. Nagyszénás, 2. Csorvás, 3. Nagykopáncs. Papp László pontozással győzött Párizs (MTI) Az új párizsi spoirtpalotábam hétfőn késő este több mint ötezer néző előtt került sor Papp László 14. hivatásos ökölvívó-mérkőzésére. Ezúttal a francia ranglista második helyezettje, a korzikai Chiocca ellen. Chiocca még sohasem szenvedett kiütéses vereséget s hétfőn este is arra irányult minden törekvése, hogy ez a sorozat a kiütéseiről híres Papp Lászlóval szemben ne törjön meg. Ahogy megszólalt a gong, Chiocca máris védekezésbe vonult. Jóformán csak bátortalan ellenütésekkel próbálkozott, annál jobban hátrált, sőt több- sízör fogott. A túlzottan védekező harcmodor miatt a közönség többször kifütyülte Chioccát. Az ötödik menettől ezután továbbra is Papp támadott, Chiocca védekezett. Amikor megszólalt a mérkőzés végét jelző gong, senki előtt sem volt kétséges, hogy Papp Lás2fló győzelmét hirdetik ki. yy Borkóstoló“ Kárászon A karddal vágható sűrű ködben kigyúltak a kárászi iskola ablakai. A fények, mint félvak csillagok világították az utakat, amelyeken a tanyavilág népe ballagott az iskola felé. Teaest lesz, méghozzá műsoros! Arra seregük a jóra, szépre éhes tanyai nép. Kellemes este ígérkezett mindazoknak, akik nyáron a kapa mellől nem jutottak a városba, télen meg a hó és sár miatt. Az ő szórakozásukról gondoskodott most helyben Szászfalvi László igazgató, aki kartársával és jelen esetben partnerével, a volt bélmegyeri nevelővel, Gulyás Jánossal egész estét betöltő műsorral rukkolt elő. A fiatal Gulyás János a színpadot hagyta ott annak idején az iskolai katedra kedvéért, tehát két ember egy személyben, aki azt a másik tehetségét is a falu kultúrájának a szolgálatába állította. Több egyfelvonásost adtak elő, érthetőn nagy sikerrel. A műsoros teaest volt a legjobb. „Borkóstoló” tudományos alapon. Gulyás János ezt olyan mesteri színészi alakítással adta elő, hogy a kárászi nép nem felejti el egyhamar. A „borkóstoló” olyan remekül sikerült, hogy az előadót — a festett limonádék miatt — csak éjfél után tudták használható állapotba teremteni. Előadásával azonban tanított, nevelt. Azok, akik a népszámláláskor az alkoholisták listáján szerepeltek, önmagukat láthatták a színpadon. Egyikük-másikuk bizonyára levonta belőle a levonható következtetéseket! Kiss József nevelő Bélmegyer Az önkéntes közlekedési felügyelők intézményéről Egy kis krónikás írja: Interjú a téglagyárban Az ötéves terv során nagy beruházással lakások, gyárak épülnek, egyre többen akarnak családi házat építeni. Ehhez azonban nagyon sok tégla, cserép és más építőanyag szükséges. Ezért építő- anyaggyáradnk jelentősége megarország egyik legnagyobb téglagyárába, a Békéscsabai Téglagyárba látogattam el, hogy megtudakoljam, mik a terveik, miket valósítottak meg ezekből. A Téglagyár igazgatója nem volt itthon, ezért a Il-es telepen Králik Mátyás művezetőt kerestem fel kéréseimmel. — A gyárban nem sok a látnivaló, mivel a gépek javítás, tisztítás alatt állnak, nem termelnek — mondotta Králik elvtárs. — Milyen új létesítményeket kaptak a felszabadulás óta? — Most állítják be az új présházba a modem olasz cserépprést. Kaptunk egy 39 kamrából álló, gőzfűtéssel működő műszárítót. Régen a nyersárut a padláson szárították. Ezzel a módszerrel az anyag 8 nap alatt száradt. Az új műszárító segítségével ez az idő 3 napra csökkent. Jelenleg 56 csillevontatógépünk, villanyhajtású és robbanómotorunk van vegyesen, s a lóvontatás további csökkentésével az idén három motoros vontatót állítunk be. Ezt a gyár saját erejéből építi! Másfél- millió forintos beruházással 70 méteres kéményt építettek. Beállítottak egy 175 lóerős áramfejlesztőt, kapcsolótáblával. — Valamit a kulturális életről is. — Az I-es telepen van a kultúr- otthonunk, ahol mozi is van. Most 5-én farsangi bált rendeztek, ahol sok fiatal jelent meg. — Milyen a téglagyáriak, sportélete? — A felszabadulás előtt híres volt a „Bohn SC”. Utóda az Agyagipar pedig az NB Ill-ban is szerepelt. Most visszaesett, azonban tervszerű munkával ismét felküzdheti magát a régi helyre, s talán még magasabb szintre is. — Mik a további terveik? — A második ötéves terv során tovább növeljük a gyár kapacitását, hogy minél több téglát, cserepet adjunk népgazdaságunknak. Huszár József Békéscsaba, VII. sz. ált. iskola Sűrűn utazom gépkocsival. Megfigyeltem, hogy a gépjármű- vezetők figyelmeztetik egymást, ha valamelyikük'megsérti a közlekedés szabályait. Ez természetes, hiszen a szabálysértő nemcsak önmagát és a kocsijában ülők életét veszélyezteti, hanem azokét is. akik a közelében haladnak el, vagy ott tartózkodnak. Ilyenkor elhangzik a figyelmeztetés, a bíráló egyén vérmérsékletétől függően finoman vagy keményen. Néha belekeverik az ügybe a szabálytalankodó vezető ártatlan rokonságát is. De bárhogyan figyelmeztetik egymást, a lényeg mindig ugyanaz: a vezetők maguk is küzdenek a könnyelműsködő szaktársak hibái eüen. A napokban megint tanúja voltam egy ilyen esetne^, amikor gépkocsink vezetője egy villanásnyi idő alatt lelkifröccsel nyakon- öntötte a szemben haladó kollégáját, amiért az szabálytalanul előzve, majdnem nekünk rohant. Legközelebb, amikor megálltunk, megkérdeztem tőle, mi lenne, ha az efféle figyelmeztetések nem csak így, egyéni alapon, hanem a DCaland a k&íUjjotái'baíL A könyvtári olvasóterem csendjét csak ritkán zavarta meg a könyvlapok zizegése. A bentlévőkről látszott: igazi hívei az olvasásnak, s egyetlen betűt sem akarnak kihagyni az előttük lévő újságból vagy könyvből. A sarokban szőke kislány üldögélt, előtte nagy halom újság, folyóirat, ami pedig kezében volt, türelmetlenül lapozta, mint aki keres valamit benne. Már az ötödik képeslapot vette a kezébe, mikor egy hasonló korú fiú lépett be. Tekintetét a lefoglalt újsághalomra vetette, és keserveset sóhajtott, mint akinek nincs szerencséje. Hosszas habozás után a kislányhoz lépett. — Van, amit már kiolvastál? — kérdezte csendesen. A kislány türelmetlenül pillantott fel. — Mindre szükségem van — felelte kurtán. A fiú zavartan nézett körül. — Keresel valamit? — próbálta szóra bírni. — Igen! — És mit? A kislány dühösen kapta fel fejét. — Hát a képemet. Rólam írtak, csak nem tudom, melyik újságban. A fiú egy pillanatig hallgatott, aztán megszólalt. — Ott van, nézd! — ujjával egy képeslap címlapjára mutatott, ahonnan egy szőke kislány nevetett a nézőre. — Nahát! — kapott boldogan utána. Néhány percig némán gyönyörködtek a képben, azután hirtelen ráripakodott a fiúra. — Azért nem kell úgy bizalmaskodni!' — mondta, majd ösz- szeszedte a képes újságokat és faképnél hagyta a fiút, aki, ki tudja milyen gondolatokkal, de mégis búsan nézett utána... — We társadalom megbízásából hang- zanának el, azaz szervezett mozgalommá fejlesztenék a most még spontán „önkéntes közlekedési felügyelőséget” ? — A gondolat egyébként nem új — nyugtattam meg. — A napokban olvastam, hogy Leningrád- ban indult egy ilyen kezdeménye zés. — Már md is gondolkodtunk ilyesmin... — felelte. — Itt vagy például te is — folytattam. — A gépkocsidon büszkén viseled a balesetmentes közlekedésért kapott kitüntetést. Tapasztalatból tudom, hogy mindig betartod a közlekedés szabályait, még a külterületi vasúti útkereszteződéseknél is, ami pedig nagy szó. Egyike vagy hivatásod legjobbjainak. Tehát belőled is kitűnő önkéntes közlekedési felügyelő lehetne, ha megválasztanának és ha önként vállalnád is ezt a megbízatást... — Nálunk nemigen foglalkoznak ilyesmivel — legyintett, de azért megkért, hogy ha már szóba hoztam a gondolatot, mondjam el, hogyan csinálják Leningrádban? Akkor csak neki személyesen említettem, mit olvastam a dologról. Azonban úgy gondolom, hasznos lesz, ha mások is felfigyelnek a leningrá- diak okos kezdeményezésére. Leningrádban a gépjárművezetők egyik tanácskozásán javasolta valaki, hogy meg kellene szervezni az önkéntes felügyelők csoportját. A felszólaló azzal érvelt, hogy a gépkocsivezetők úgyis figyelmeztetik egymást. így indult el a mozgalom, mely azonban nem forrta ki magát egy csapásra. Voltak, akik ellene szóltak az ügynek azzal az indokolással, hogy mégiscsak kellemetlen szaktársakat „hivatalból” figyelmeztetni, vagy feljelenteni. A forrófejűek viszont azt hajtogatták, hogy meg kell adni az önkéntes felügyelőknek a bírságolás jogát, valamint azt, hogy elvehes- se a hajtási engedélyt Vitáztak arról is, ki lehet önkéntes rendészeti felügyelő; mindenki, aki csak akar? Kinevezéssel történjen? Mi lesz, ha nem vállalja? Lassan alakultak ki a szervezeti alapok. Nemsokára azonban az egyes gépkocsik szélvédőjére és hátsó üvegére felkerültek a vörös zászlócskák. Ez annak a jele,, hogy önkéntes rendészeti .felügyelő ül a kormánynál. A maga dolga után jár, de ha meglátja, hogy valaki akár csak a legcsekélyebb mértékben is megsértette a forr galmi szabályokat, teljesíti önként vállalt kötelességét. Ha teheti, barátilag figyelmezteti szak társát Ha erre nincs idő, külön űrlapra feljegyzi a gépkocsi rendszámát és azt, mit hibáztatott a vezető eljárásában. Az űrlapot átadja az «első rendőrnek. Az állami közlekedési rendészet közreműködésével, a jelentés eljut arra a gépkocsitelepre, amelyen a szabálysértő szolgálatot teljesít vagy ahhoz a rendészeti felügyelőhöz, akinek hatáskörébe a gépkocsi gazdája tartozik. így dolgoznak Leningrádban az önkéntes felügyelők. Tevékenységük szabályozására a városi tanács rendedetet dolgozott ki, melyből néhány részlet a következőképpen hangzik: „... Csak kitűnő gépkocsivezetők lehetnek önkéntes rendészeti felügyelők... Csak saját beleegyezésükkel választhatók meg a munkások és alkalmazottak közgyűlésén... Megtisztelő megbízatásuktól csak a közgyűlés foszthatja meg őket... Az önkéntes rendészeti felügyelő gépkocsijának ismertető jele: a vörös zászlócska.” Önkéntes rendészeti felügyelők részt vesznek az összes leningrádi gépkocsik évenkénti műszaki felülvizsgálásában és a gépkocsivezetői vizsgákon. Az állami közlekedésrendészet dolgozóival együtt kiszállnak az utcai balesetek színhelyére. Véleményüket figyelembe veszik annak megállapításánál, hogy ki és milyen mértékben hibás. íme, néhány kérdésről, gondolat arról a mivé fejlődött egy okos kezdeményezés Nem ártana, ha a közlekedés ellenőrzésében és fejlesztésében közvetlenül érdekeltek komolyan foglalkoznának ezzel a kérdéssel és a. helyi sajátosságokat figyelembe véve, átvennék a leningrá- diak kezdeményezését. Azok a gépkocsivezetők, akik igazán hivatásuknak érzik szakmájukat, bizonyára egy emberként támogatnák az önkéntes felügyelők intézményét. B. Z.
