Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
\ KÖRÖSTÁJ A NÉPÚISÁG KULTURÁLIS MELLÉKLETE Csernő Judit kiállítása Gyulán / Az Erkel Ferenc Múzeumban a közelmúltban nyílt meg Csernó Judit kiállítása. A nagy érdeklődéssel kísért kiállítás 64 képe előtt igen sokan álldogálnak mindennap. Nem is csoda, mert érdekes, gazdag mondanivalójú képeket látnak. Alig tíz éve került ki a főiskoláról Csernó Judit, de festészetének máris határozott egyéni karaktere, kifejezési formáinak felismerhető jellegzetessége van. Ezért jelentkezhetett önálló bemutató keretében öt esztendei alkotómunkája eredményeivel. A fiatal képzőművészek munkásságával kapcsolatban legtöbbször arról folyik a vita, mennyire saját és önálló a látásmódjuk, őszintén adják-e tovább benyomásukat, véleményüket a világ dolgairól. Csernó Judit művészetének alaphangja nagy egészében véglegesnek mondható, fejlődésének útját könnyűszerrel nyomon lehet követni. Tartalmi világa, s ezzel kapcsolatban formai eszközeinek fegyvertára még szélesíthető. De már az itt bemutatott képek is érzékeltetik, hogy tágul a kör, sűrűsödik az élményanyag, mert hiszen egyre több dolgot vesz észre az életből. 1956-ban készült festményei mutatják legjobban alapvető jellegzetességét; nevezetesen, hogy a jelenségeknek, az ábrázolandó dolgoknak szerkezete köti le erősen figyelmét. Nem véletlenül fest olyan gyakran in- terieuröket, csendéletek, gondosan mérlegelve a tárgyak egymáshoz való viszonyát. A konstrukciót festékkel hangsúlyozza, de nem idegen tőle a lazább, líraibb színfelfogás sem. Néha úgy tűnik, hogy makacs önfegyelemmel szorítja rá magát a téma sűrített előadására, a kép kis felületén nagyon sokat akar elmondani. Legújabb művei — beleértve a röpke színemlékeket rögzítő vázlatokat, akvarelleket és figurális kompozíciókat is — művészeti stílusának elmélyedését mutatják. Nincs már mindig szükség arra, hogy külön hangulatot adjon a szerkesztésnek; a képelemek belső összefüggése, láthatatlan köteléke, csoportosítása önmagában jelzi az átgondolt felépítést. Ezért már sok helyütt fölöslegessé válik a formát záró kontúr is. Talán éppen ebben az egészséges és közvetlenebbé váló megmutatkozásban van művészetének egyik fő vonzóereje. A saját maga számára feladott leckét jól elvégezve, a kiépítés módszereit kidolgozva, utat engedhet szenvedélyesebb érzelmek kifejezésének, merészebb, veszélyesebb színellentétek egységébe foglalásának, új harmóniák megteremtésének. Anélkül, hogy határozott, férfias formalátását feladná, gazdagítja a színskálát, variálja a megvilágítást. Így a hangulatok ábrázolása mellett egyre inkább helyet kaphat az ember érzelmi világának bemutatása is, egyszóval az élményeknek juthat döntő szerep a kompozíciók megszületésében. Lelkiismeretes művész. Impresz- szióit apró jegyzetek formájában dolgozza fel először, s aztán többféle változatban is keresi a meggyőző kifejezést. Talán ez az oka annak, hogy ugyanabban az időben készült munkáknál hol szigorú szerkesztést hangsúlyozó megoldást, hol meg inkább az érzelmi momentumokat érzékenyen rögzítő fogalmazást találunk. Ügy tűnik, hogy ilyenkor a művész önmagát ellenőrzi: megcsinálja az előbbi művelet próbáját is. Ez a pedagógusi következetesség egyéb tevékenységéből, élet- körülményeiből is fakad. A főiskola elvégzése óta tanít, nyáron jut csak ideje arra, hogy újabb tájakat megismerjen. Még a külföldi rövid utazásról is hoz haza képekbe kívánkozó emlékeket. Folyamatosan dolgozik, s ez az iskolai elfoglaltság mellett nem könnyű — nagy fegyelmezettséget Nyelvművelés Ón o n e j ő Mostanában igen gyakran síkos, csúszós a járda, jéggé fagyott csapadék borítja az utca kövezetét. A rádió az időjárásjelentésben ónos esőt mond, a sajtó szintén ezt a megnevezést használja. De Békéscsabán és a Tiszántúl nagy részén ólmos eső-nek nevezik a szemerkélő, ködölő esőt, amely a talajon jéggé válik, és olykor-olykor járhatatlanságig csúszóssá teszi az utat. Nem egy esetben szóba került már, vajon melyik kifejezés a helyes. A nyelvtudat- ban élénken él, hogy az ónos, illetve ólmos szó az ón, illetve ólom szónak -s melléknévképzős alakja. Az is köztudomású, hogy az ón (stannum) és az ólom (plumbum) két különböző fém. Akkor hogyan lehetséges egy fogalom (azaz eső, amely megfagy) megjelölésére két különböző fém nevét felhasználni? Vagy talán valamelyik elnevezés helytelen? Hívjuk segítségül szótárainkat! Az 1867-ben megjelent Czuczor— Fogarasi-féle szótárban az ónos címszó alatt megtaláljuk az ónos eső kifejezést. De a felsorolt példákból az is kiderül, hogy az ón szónak ólom jelentése is van. Sőt, a szótár szerint az ón szónak az ólom jelentése az eredetibb: „e névazonosságnak (t. i. az ón és ólom) hihetőleg az az alapja, hogy ón (stannum) és ólom (plumbum) külszínre hasonlók. Az ón szónak ólom jelentése valószínűleg régibb, mint az, amely mai megállapodás szerint stannumot tesz.” Ennek bizonyítására azt az érvet hozza fel, hogy régen az ólmot fekete ónnak, a mai értelemben vett ónt fehér ónnak nevezték. Az ólom címszónál e szótárban nincs adat ólmos esőre. A második tanácsadónk legyen a Szarvas Gábor, Somogyi Zsig- mond szerkesztette Magyar Nyelvtörténeti Szótár. 1891-ben jelent meg, de nyelvünk régi írásos emlékeit dolgozták fel benne. Adatai azt bizonyítják, hogy az ón szónak két jelentése volt: ólom és ón. Az ónos szónál a következő adatokat érdemes kiemelni: „onos botokkal mynd addeeg veretee (a XVI. századból: Érdy- kódex), ónos út, ónos eső (Mikes Törökországi levelek, a XVIII. század elejéről.). Az 1897—1901 között megjelenő, Szinnyei József által szerkesztett Tájszótárban már találunk adatot az ólmos esőre. „Ólmos eső: sűrű ködforma eső, amely azonnal megfagy, s az utat nagyon síkossá teszi (Csallóköz). Az ónos esőt is említé e szótár, a Székelyföldön csak egyszerűen ónosnak mondják. A nyelvtörténeti és nyelvjárási adatok körüli sétánkat mielőtt befejeznők, nézzük meg Bárczi Géza Szófejtő Szótárát, amely 1941-ben jelent meg, és minden 1939—40-ig megjelent nyelvészeti cikket feldolgozott. A két szóról (ón, ólom) megtudjuk, hogy ősi szavunk, szókincsünk legrégibb rétegéhez tartozik, finnugor eredetű. Az ón-nak régen ólom jelentése is volt. A most megjelenő Magyar Nyelv Értelmező szótára megemlíti mind az ólmos, mind az ónos esőt. Az eddigiekből már világossá vált előttünk, hogy az ónos eső jelzős szerkezetben az ónos szónak a jelentése ugyanaz, mint az ólmosnak. Az ónos, illetve ólmos eső nevét onnan nyerte, hogy van bizonyos hasonlóság a megfagyott csapadék és az ólom színe között. Tehát nyugodtan mondhatjuk így, hogy ólmos eső, nem nyelvhelyességi hiba. Nyelvterületünkön ez a kifejezés lett általánossá. De úgy látszik, hogy az ónos eső válik irodalmibbá. Szabó Géza gimn. tanár kíván. Az utóbbi években minden kiállításon találkozni lehet műveivel, sőt néhány munkája állami gyűjteménybe is került. Természetes, közvetlen hangú, kulturált festőiségű csendéleteit, hangulatgazdag szobabelsőit a művészetkedvelők is szívesen vásárolják. Ösztöndíjjal, megbízással nem kényeztetik el, különcködés, vagy elégedetlenség révén nem kapja nevét szárnyra a hír. Nem fest tele több méteres vásznakat formaprobléma megoldásának ürügyén — de odaadó művészi tevékenységével igyekszik vallani gondolatairól, a világgal való kapcsolatáról. Néhány esztendő termése igazolja nemcsak eddig elért eredményeinek hitelét, de a továbblépés lehetőségét, sőt biztosítékát is. A nagy érdeklődést kiváltó kiállítás március 6-án zárul. B. Fehér Zsuzsa Új könyvek A Móra Ferenc Könyvkiadónál a téli hónapokban még több érdekes útleírás, fantasztikus regény lát napvilágot. Kiadják Csernai Zoltán Titok a Himalája tetején című művét, amely tulajdonképpen egy fantasztikus történet a jelenben. Murányi Kovács Endre A kalóz lánya című történelmi jellegű kalandregénye a francia forradalom előtti időkben játszódik. Lem Magellán-felhő című fantasztikus regénye távoli időkbe és világba vezeti el az ifjú olvasókat. A búvár-sorozatban megjelenik dr. Kocsis Ferenc Csodálatos élővilág, dr. Komlódi Magda Amiről a lápok beszélnek című munkája és újból kiadják Artner Tivadar Ismerkedés a művészettel című könyvét, amely a tavalyi könyvhéten negyvennyolc óra alatt elfogyott. Simái Mihály: l N IIE R Ember vállára vetett gonddal Ember szatyorral fénnyel főkötövel Ember selyemben rúzsrétegekben festék alatt és festék felett uszálya utcányi illat Ember végtelen gyöngeség Ember féktelen erő Ember gépeket zabáltató áramot nyergelo Ember szétdobált érzelmekkel önmagát keresi köztük Ember szívére fordítja a zárt Ember fejét és gondolatait csak rázza rázza rázza Ember pályára talált csillag Ember fájdalmas homlokú Ember fenséges homlokú Ember csúcsokkal a homloka mögött Ember utakkal a lábában az utak lassan letekerednek és nőnek Ember sorssal a szavaiban sorssal a daru mellkasában sorssal a szisszenő golyókban Ember tenyeréből hegyekre száll a város az erdők zöld lavinái lezúdulnak a sivatagra Ember föltépett égbolt kurtábbra fogott végtelenség csillagzó magas jövendők holdak holdak holdak tapintható utak az égen Ember és ember egymás szemén csak atsuhantak Ember és ember egymást mégis vonzza a vártuk Ember és ember alszanak vánkosuk béke és bomba Ember és ember teremtenek a fegyvereket elaltatnák Emberek emberek emberek csupa remény kívánság éhség vágy szenvedély láz megelégedés csupa ház utca város és világ ú Nincs iszonyúbb mint a lekaszált almok I I Kemény Erzsébet: Képek özöne Tegnap, amíg a hibáimat soroltad s a harag goromba szavakat adott a szádba, míg én hallgatással feleltem az ezernyi vádra, amit dühödben válogatatlan zúdítottál rám: hirtelen — nem tudom, milyen képzettársítás folytán —, képek özöne tört rám: Házakat láttam, napfényes napközit a gyárban, kórházat, iskolát a tanyavilágban s a villanyáram szikrás huzalait minden eldugott zugban, vízvezetékeket a magyar, a néger, az orosz és a kínai falukban; láttam embereket munkától meg nem fakultan. Es láttam a béke viharában szétdúlt határokat, melyeken félelem nélkül fut át a vonat s az utasokat nem motozza meg idegen kéz. Láttam repülőket és rakétákat is, a közlekedés e furcsa eszközeit, amint a gyilkolás nehéz fegyverei helyett a szeretet friss üzenetét röpítik egy más bolygóra át. Oh láttam egyetlen lángban elégni minden uszító írást, gálád szerződést, melyet egy ártatlan nép földjét és jogait elvenni kötöttek! Tegnap, amíg te lázas bosszúdat töltötted ki rajtam, ezekre gondoltam és nem tudtam haragudni rád, annyira jelentéktelen lett a te sérelmed és az én szomorúságom is e gigászi feladatok melle**
