Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
1961. január 19., csütörtök népOjsAa 3 Zárszámadás előtt Elkezdődtek a zárszámadó közgyűlések Nem hiaba, hogy hideg van, de Gyoma község utcáin alig találkozni egy-két emberrel. Igaz, hogy este 8 óra felé járt az idő. A villanykörték aprókat pislogtak. Ügy látszik, ők is fáznak. Mint legtöbb helyen, a forgalom itt is a főutcán van. A kút körül emberek álldogálnak, várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Persze, valamivel agyon kell ütni az időt és beszélgetnek. Az egyik nagy kucsmás bácsi a kutat körülvevő korláthoz támaszkodva magyaráz a másiknak. Beszéd közben hevesen mutogat, s éktelenül fújja a füstöt. Lábával aprókat toppant a fagyos földön. Már régebben a termelőszövetkezetről beszélhettek. Most is arról folyik a szó. Amint az szokás, az ember valakivel találkozik, a kölcsönös üdvözlés után mindjárt ezzel kezdi: — Mi újság nálatok? Ugyanezt kérdezhette a másik bácsi is, mert emez így válaszolt: — Zárszámadás előtt vagyunk. Éppen tegnap voltam az irodában. Dolgoznak az irodisták sokszor éjfélig i&i — Mennyi lesz a jövedelem? — Hát még nem lehet tudni. De úgy gondolom, a 35 forint meglesz munkaegységenként. — Az nem rossz — jegyezte meg a másik, miközben a kannát a csap alá tartja. — S nálatok? — Mi sem állunk rosszabbul. Mindennap benézek az irodába. Tudod, érdekli az embert, hogy mennyi pénz üti a markát. Egyébként hallom, hozzátok ugyancsak sokan léptek be. — Nem mondom, jönnek. Tudod, szeretik a mi tsz-ünket. Nem is lehet panasza senkinek a Győzelemre. Ne érts félre, nem azért mondom, mintha az Üj Barázdát lebecsülném. lekedni egy percet sem! Megértette? — Igenis, hadnagy úri — Vasravemi a bitangot, s alaposan elintézni a senkiházit! — Értettem, hadnagy úr! Meg fogja emlegetni azt a vasárnapot! A hadnagy láthatóan megenyhült, tanácsokkal látta el még a törzsőrmestert, lóra ült, elvágtatott. Ti/Iásnap Szabó magához vett egy embert, s ellovagoltak Gazdag Laczó János tanyájába. Szabadi tizedes, akit magával hozott, vállalkozó szellemű, közönséges alak volt, ezért vitte tüneményes gyorsasággal a próbacsen- dőrségtől a tizedességig, de semmi kedve nem volt sokáig a ranglétrának ezen a még mindig igen alacsony fokán vesztegelni. így aztán a legkegyetlenebb veréseket mindig a legkészségesebben hajtotta végre, s most is igen erősen fogadkozott egész úton, hogy majd megtanítaná ő ezt a koszos bérest, ha a törzsőrmester úr szíveskedne rábízni egy kicsit. A kutyák vették őket észre először. Éktelenül üvöltöttek köze- ledtükre, a tanyában mindenki a bejárót leste, vajon ki közeledhet. De megkeseredett szájukban a nyál, mikor látták, milyen vendégek közelednek. A gazda is előkerült, arcán elrendezte a regüket, hogy azok a csodálkozást tükrözzék, pedig várta már régen őket. — Miben lehetek a tekintetes biztos urak szolgálatiéra? — kész- ségeskedett a köszöntés után. A törzsőrmester ránézett a tizedesre, az megértette, hogy most neki hallgass a neve. Hej pedig, de szívesen fitogtatná e bámész cselédek előtt hatalmát! De hát — Hát azt ne is. Ott is rendes emberek vannak. Közben megtelik a kanna. A várakozók közül csakhamar újabb férfi lép oda. így megy ez 9—10 óráig. Azután elcsendesül a kút környéke is. A két öreg, úgylátszik, egyfelé lakhat, mert együtt cipelik a vizet Űtközben továbbra is a szövetkezetről vitatkoznak, érvelnek így is, meg úgy is. Ezen nem' is kell csodálkozni, hiszen most van az ideje annak, hogy felmérik az egész évi munka gyümölcsét. Elöl a Győzelem Tsz tagja megy, szorosan mögötte halad az Üj Barázda tagja. A kannából kicsapódó víz perceken belül megfagy a betonjárdán. Egy darabig hallgat a két öreg, majd az első szólal meg. — Jövőre másképp lesz minden. Most, hogy megnőtt a földterület, meg a tagok létszáma, növelni kell az állatállományunkat. — Na és a gépek? — Az is kell. Hiszen kézi erővel nem sokat akarunk dolgozni. Minek? Ott a gép, csinálja az. Eleget küszködtünk eddig. — Ügy igaz az, komám. Csinálja a gép — bólintott helyeslőén a hátsó bácsi. Aztán újra hallgatásba burkolóznak. Az utca végén kezet ráznak egymással s elválnak. A Kossuth utcán lévő tsz iroda ablaka mintha igazolni akarta volna á két bácsi szavát, messze világít az éjszakába. Benn, a jó melegre fűtött teremben az asztálon kiteregetett iratok fölé emberek hajolnak. Ott van az elnök, az agronómus, a könyvelő, meg az adminisztrátor is. Készítik a zárszámadást. Jantyik Tibor Befejeződött a hatnapos tsz-iitkári tanfolyam Sarkadon Jó tanulási eredményekkel zárult a termelőszövetkezeti párt- alapszervezeti titkárok részére szervezett hatnapos politikai tanfolyam a sarkadi járásban. A résztvevők és a tanfolyam vezetőinek egybehangzó véleménye szerint a hatnapos tanulmányi munka hasznosnak bizonyult. Megyénk valamennyi termelőszövetkezete — szám szerint 268 — az I960, évi gazdálkodásról zárszámadást készített. Ezeket megerősítés végett bemutatták a járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak. A megerősítések után valamennyi közös gazdaságban közgyűlés elé terjesztik a múlt évi munkát magábafoglaló mérlegbeszámoló-jelentést. A közgyűlések sorozata a tegnapi nappal elkezdődött. Szerdán a csorvási Ady és a mezőhegyesi Törekvő Termelőszövetkezet tagsága hagyta jóvá elsőnek az 1960. évi zárszámadást. Húszezer üzletben és vendéglátó helyen építenek új szociális helyiségeket A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése szerint az elkövetkező öt esztendőben javítani kell a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit. Az új munkás- védelmi rendelkezésekről a következőket mondották az illetékesek: Az üzletek szociális helyiségeinek fejlesztése nem tartott lépést a követelményekkel. Mintegy húszezer üzlet és vendéglátóhely még ma sem rendelkezik megfelelő mosdókkal, öltözőkkel. A következő öt esztendőben hatvan- millió forintos beruházással országszerte korszerűsítik ezeket az a tisztálkodási lehetőségeket. A most megjelent rendelkezés szerint az üzleteket külön melegvizes mosdóval és öltöző-szobával kell ellátni. Az elhanyagolt vidéki élelmiszerboltok nyolcezer mosdót és kilencezer vízmelegítőt kapnak. Jelentős összeget költenek az egészségügyi berendezésekre is. A munkaruha-ellátást is rrteg- javítják. Évente negyvenmillió forintot költenek új munkaruhákra, húszmilliót pedi? a régiek karbantartására, tisztántartására. A tervek szerint a sablonos kék és fehér köpenyek helyett a 'legtöbb üzletben változatos színű és szabású, új munkaruhát adnak az elárusítóknak. (MTI) A titkárok előadásokat hallgattak, többek között a párt szövetségi politikájáról, a pártépítés kérdéseiről, a pártcsoportok szervezéséről, a kulturális nevelő- munka pártírónyításáról, az agi- tációs és propaganda-munkáról és más kérdésekről. Tanulmányozták a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozatát, valamint az országgyűlés anyagát. Sokat foglalkoztak a pártellenőrző és szervező munka legkülönbözőbb kérdéseivel. Az előadásokat vita követte; lehetőség nyílt az esetleges téves ! nézetek, vagy helytelen értelme-1 zések tisztázására. hiába, nem lehet... Ez a törzsőrmester sokat ad a tekintélyre. Mindezt végiggondolta a tizedes, és mód felett bosszantotta a kényszerhallgatás. — Pikó Andrást keressük! — recsegtette a szavakat az altiszt. A gazda úgy tett, mintha nem akarná érteni, álnokul megkérdezte hát: , — A béresemet, biztos úr? — Azt gazduram, merre van? — Hé, Jankó! — kurjantott az egyik béresnek, kerítsd már elő Andrást! Bandi nem tudta elképzelni, miért keresik, nem hitte volna, hogy a vasárnapi dologért meghurcolhatják, de azért rossz előér- zettel közeledett a csendőrök felé. — Jónapot! Engem keresnek? Miért? — szaladt ki a száján a kérdés. Egynéhány pillanatig némán ál- tak, farkasszemet néztek a törzs- őrmesterrel. Az áldozat és a vadállat tekintete találkozott itt, majd szemének fénye gazdája szemének villanását keresztezte, de az elfordította fejét, az altisztre nézett, s kezével Bandi felé mutatott. Télen is van munkájuk bőven a gádorosi Petőfi Tsz asszonyainak A hőmérséklet jóval a fagypont alá süllyedt. Ilyenkor az ember fázósan dörzsöli össze a kezét és a jó meleg fűtött szobára gondol. Csend van a határban, csak egy- egy traktor pufogása veri fel a ködös téli délelőttöt. Azt hinné az ember, hogy télen kihalt a falú. Á parasztember csak a jó meleg szobában várja a napos tavaszi időt, buzgóságában szándékos ellenállásnak minősített, és pisztolyát kapta elő. — Még egy mozdulat, és keresztüllövöm, mint a kutyát! — üvöltött, ahogy a torkán kifért. Bandi megkövült, olyan hirtelen érintette mindez, hogy tette, amit parancsolt neki ez az üvöltő vadállat. Ám amikor kezén érezte a bilincs nedves, hideg vasát, elemi erővel kitört belőle a 'szabadulás utáni vágy, s a tehetetlenség szülte kétségbeesés és düh elemi erejével rázni kezdte kezeit, hogy megszabaduljon bilincsétől. Vesztére tette. Hatalmas csattanást érzett bal arcán. Kirepedt tőle a szája széle, s az állán egy piros patakocska jelezte, hogy jól végezte dolgát a pribék. Ettől azonbán újra kijózanodott. Agya lázasan dolgozott. Egy pillanat töredéke alatt átlátta helyzetének fonákságát. Ugyanakkor meg is világosodott előtte minden. Gazdájának alávalósága felbőszítette, s valahogy meg akarta mutatni megvetését iránta, odaugrott eléje, s köpött egyel;. A véres nyál gazdája elé hullott a sárba. hogy megkezdhesse a munkát a földeken. Pedig nem így van. Ma már télen is akad munka bőven, ha nem is a ház körül, de a nagy családban, a termelőszövetkezetben. De nicsak, a gádorosi Petőfi Tsz-ben nemcsak a férfiak foglalatoskodnak, az asszonyok is dolgoznak. A rengeteg dohánycsomóból alig látszanak ki. Az olajos kezük olyan gyorsan simogatja a szép dohányleveleket, mintha most kezdtek volna hozzá. Pedig már november óta mindennap ezt csinálják. Több mint 120 mázsa dohányt csomóztak össze. Szinte állandóan 24—25 asszony dolgozik. A férfiak közül csak az idősebbek segítkeznek. Vannak köztük olyanok is, akik tavaly márciusban, áprilisban kezdtek munkához, azóta szinte mindennap itt vannak. Ki közülük a legszorgalmasabb, nehéz lenne megmondani. Amikor a család és a házimunka megengedi, mindig itt vannak. Azt mondják, így közösen dolgoz, va úgy eltelik a nap, hogy észre sem veszik. — A dohánycsomózás befejezése után lesz egy kis pihenőjük az asszonyoknak? — érdeklődtünk az irodán a brigádvezetőktől. — Mi gondoskodunk, hogy ne unatkozzanak — mondja a kertészeti brigád vezetője. — A jövő héten megkezdjük az ötven üvegágy fölé a takarók kötését. Ez nem nehéz, meleg helyen könnyedén megcsinálják az asszonyok. Ha a takarókkal meglesznek, akkor pedig a veteményezéshez fognak hozzá. Nálunk már hagyománnyá vált, hogy korán tavasszal friss zöldségfélét viszünk a piacra. Az asszonyok pedig szeretik az ilyen kis aprólékos munkát. — Míg a kertészek dolgoznak, addig a növénytermelők pihennek, igaz? — Na, nem mondhatnám — szól bele az egyik növénytermesztő brigádvezető. Alig várjuk, hogy egy kicsit jobban megfagyjon a föld, ott van a 20 hold gyönyörű spenótunk, azt is szedni kellene. Ez is az asszonyokra vár. Azután meg jön a magrépa-dügványozás. Van itt munka bőven. — A csirkékhez is kellenek asz- szonyok, ezzel is számolnunk kell — fűzi tovább az agronómus. Január 20 körül megérkezik az első ötezer kiscsirke. Már most takarítani, meszelni kell a helyiséget. Ügy számoltam, hogy a baromfihoz 8—10 gondozót kell beállítani, mert közel 20 ezret nevelünk az idén is. Van mit tenniök a gádorosi Petőfi Tsz asszonyainak. Most télen is 30—40-en dolgoznak, de ha eljön a tavasz, 80—100-an is a határban lesznek. Csepkó Eta Az idén húsz százalékkal nő a helyiipar termelése — A törvény nevében letartóztatom! — harsogta a szavakat a törzsőrmester. Valami kimondhatatlan kéjjel ejtette ki mindig ezt a mondatot az altiszt, hiszen ez tette őt hatalmasabbá a többi embernél. Azután át is adta a szerepet a tizedesnek: — Tizedes úr! Láncolja meg! Annak sem kellett kétszer mondani, hiszen régen várt a jelenésre. A bilincs ott volt a nyeregkápán, leakasztotta, kinyitotta, s közelített Bandi felé. A szerencsétlen fiú akaratlanul is egy elhárító mozdulatot tett, amit az túlA tizedes erre rávetette magát, lerántotta a földre, s rúgta, ahol érte. Erre már a törzsőrmester is leszállt a lováról, dörgő hangon förmedt rá Bandira: — Az istenedet, te fattyú! Feláll j azonnal! \J Majd a gazdához fordult, valamit mondott neki halkan, utasította a tizedest, hogy kötözze a lovához a legényt. Aztán felpattantak a lovakra, kezüket kaiapj ükhöz emelték hanyagul, s vágtában megindultak. (Folytatjuk) A tanácsokhoz országszerte kétezer telephellyel rendelkező háromszáz helyiipari vállalat tartozik. A tanácsi vállalatok, amelyek 67 000 munkást foglalkoztatnak, jelentősen hozzájárulnak a helyi igények kielégítéséhez, a közszükségleti cikkek gyártásához. A tanácsi vállalatok termelése ebben az évben tovább emelkedik, mintegy 20 százalékos termelés- növelésre számítanak. A tanácsi vállalatok főbb termékei közé tartozik a cipó és a műanyag háztartási felszerelés. Ebben az évben háromszázezer párral több cipőt gyártanak, mint 1960-ban. Néhány gyermekcipő-típus gyártását fokozatosan átveszik a nagy gyáraktól, és az idén már hétszázezer pár gyermekcipőt szállítanak az üzletekbe. Az előző évinél 15—20 százalékkal több műanyagot használnak majd fel, és egész sor újfajta apróbb háztartási felszerelést gyártanak. Ilyen például a ruhanedvesítő, a nadrág élét kifeszítő ruhafogas, különböző doboz és szivacs. Jelentős részt vállal a helyiipar az építőanyagok előállításában.
