Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-18 / 15. szám
1961. január 18., szerda népújság 3 Zárszámadó Néhány nap múlva tartja zárszámadási közgyűlését a körösla- dányi Május 1 Tsz. Megkértük Szabó elvtársat, az alig kétéves termelőszövetkezet elnökét: mondja el nagy vonalakban, hogy mit tartalmaz majd a vezetőség beszámolója — Sok mindenről kell majd szót ejteni, annak ellenére, hogy nem nagy a gazdaságunk: a taglétszám 115, a földterület pedig 1260 hold. Azzal kezdem, hogy nehéz volt a tavalyi esztendő, terveink egy részét felborította a kedvezőtlen időjárás. Sajnos, az előirányzott 32 forint munkaegység-érték 24,65 forintra csökkent. — Nem zúgolódnak emiatt a tagok? — Nemigen, de azért elhangzanak olyan megjegyzések, hogy hiába dolgoztunk, semmit se kapunk! Apósom, Ombódi Imre is ezzel fogadott nemrégiben. Papírt, ceruzát vettem elő, és kiszámoltam, hogy a „semmi”, amit állami felvásárlási áron 430 munkaegység után, és a háztájiból kap, 10 750 forint. Ezt az összeget 10 hónapi munkával kereste, vagyis havonta 1075 forintot A számolás végén azt mondta: hallod-e nem is gondoltam, hogy ennyire rúg a jövedelem! — Vannak persze olyanok, akiknek jóval több a munkaegységük, és jóval több az évi jövedelmük. Például Kaszai Sándor 536 birka gondozásával 1167 munkaegységet szerzett, aminek az értéke állami felvásárlási áron 27 763 forint, a szabadpiaci értéke azonban 40 ezer forint körül mozog. — Nem azért sorolom ezeket a példákat, mintha meg akarnám győzni a tagokat, hogy elégedjenek meg ennyivel, és ne törekedjenek többre. Bár nagyon gyenge minőségű, többnyire szikes a földünk, többet is termelhetünk és netn kérették magukat. Mert igaz is, András nap lesz nemsokára, biztosan áldomás-ivás lesz itt. Ezt pedig nem illik visszautasítani. Elsőnek a sebhelyes, nagy verekedő, Gajdácsik Miska indult, mire aztán nagybátran mind betódultak. Előbb azonban leverték csizmáikról még egyszer a sarat, kabátjaikat megigazították, látszott egész viselkedésükön, hogy szokatlan dologra szánták el magukat. Az egyik sarokban összetoltak két asztalt, s leültek. Bandi bort rendelt meg szódavizet, aztán a többiek is. Ittak. Egyre fesztelenebbül viselkedtek, de nem csináltak semmi meg nem engedhetőt. A másik sarokban a dobogón elkezdte mesteri működését Rigó Zsiga és két társa, akiknek nevét nem őrizte meg az emlékezet. Mikor legjobb kedvükben voltak, megérkezett egy másik társaság. Csupa fémjelzett parasztnév! Malatyinszki, Tokos, Zsilák, Belenka és a legtekintélyesebb köztük Gazdag Laczó János, az ifjú gazda, a környék leggazdagabb párasztjának fia, akiről mellesleg azt beszélik, hogy úgy kell lopnia apjától, ha pénzhez akar jutni, mert nem ad neki eleget az apja. Ezen persze nem múlott semmi, lopott, amennyi kellett. Most is ő vitte a prímet. Ö volt á leghangosabb, s amikor meglátta a béresek asztalát, mint akit a kígyó csípett meg, úgy felszisszent. Nem fért a bőrébe, gőgösebb volt, semhogy eltűrte volna ezekkel a közösködést. A cigányért rikkantott: — Hol a cigány? Még mindig nincs az asztalunknál? közgyűlés előtti beszélgetés nagyobb jövedelmt érhetünk el rajta. Legnagyob kiesésünk, ami legérzékenyebben csökkentette a jövedelmet, rizsből volt. A tervezett 28 vagon helyett csak 24 vagonnal termett, s abból is leszázalékoltak három vagonnal a gyenge minősége miatt, így aztán 310 ezer forinttal került kevesebb a közös kasszába. Ezt a veszteséget növelte az, hogy a rendkívüli időjárás miatt a tagság nem vállalta a rizs betakarítását, s az idegen munkaerőknek mintegy 200 ezer forintot fizettünk ki A rizsaratásra 6000 munkaegységet terveztünk. Annak ellenére, hogy idegen munkaerő vágta le a rizst, nem hatezerrel, hanem csak 367- tel kevesebb az egész évre tervezett munkaegységek száma. — Saját erővel nem tudták volna learatni a rizst? — Ha nem lett volna az özönvízhez hasonló állandó őszi eső, akkor is nehezen. A kétszáz hold rizst 120 idegen munkaerő aratta. A tsz össztaglétszáma 115. Ebből naponta átlag 3—4-en betegeskedtek, három tagunk nyugdíjas, hét függetlenített, 11 tagunk traktoros. A 43 hízómarhával, a 48 növendék szarvasmarhával, a 10 fejőstehénnel, a 16 anyakocával, a 600 pulykával, a 24 lóval és az 536 birkával nyolc ember volt elfoglalva.* — Miután ilyen nagy kiesés volt a rizsből, soknak bizonyult a beruházás. Építkezésekre 45 ezer, gépek — egy pótkocsis Zetor, három homokkitermelő-csónak váa trágyát a birkahodályból, vágják a rozsét. Röviden szólva, azon vannak, hogy az idén idejében fejeződjön be minden munka és nagyobb legyen a jövedelem. — Ha már az ez évi jövedelem került szóba, akkor szeretnénk hallani az ez évi üzemtervről is. — Búzavetésünk 251, őszi árpa vetésünk 50 hold. Tavasszal 100 hold közös kukoricát, 30 hold siló- kukoricát, 72 hold napraforgót, 25 hold cukorrépát, 18 hold lucernát és 200 hold rizst vetünk. A termésátlagokat nagyon mérsékelten terveztük — például búzáoói hat mázsát —, mert amint említettem már, nagyon gyenge minőségű a földünk. — Ami az idei állattenyésztési tervünket illeti, nem valami dicsekvésre méltó. A szarvasmarha mellé csak 40 növendékmarhát állítunk be. Szarvasmarhát öttel hizlalunk többet, mint tavaly, sertésből viszont a tavalyi 35 helyett 100 darabot. Ezeket mondta el Szabó elvtárs. A lehetőségek megvannak ahhoz, j hogy a tervek túlteljesítve váljanak valóra, s az ezt az évet záró közgyűlésen nagyobb jövedelemről, lényegesen nagyobb ■ munkaegységértékről számoljon be a tagoknak. K. I. 150 mázsa köztesbab termelésére kötött szerződést a gyomai Dózsa Tsz Az előző évekhez hasonlóan, az 1961-es évben is megkezdték az fmsz-ek a babtermelési szerződés- kötést az állami gazdaságokkal és a tsz-ekkel. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolták, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink zöme nem szívesen foglalkozik a belső fogyasztásra és export szállításra egyaránt fontos mezőgazdasági termék termesztésével. Pedig példák igazolják, hogy ahol nem idegenkedtek a bab közteskénti vetésétől, ott jól jártak. A kevermesi Petőfi Tsz az 1960-as évben százhúsz mázsa bab átadására kötött szerződést, ezzel szemben százharminckét mázsát adott át, ami harminc hold kukorica között termett. A fenti példa igazolja, hogy jó hozzáállással mintegy 80 000 forint többletjövedelmet is tudnak biztosítani a tsz-nek a köztesként vetett babból. A Megyei Értékesítő Központ, illetve az fmsz-ek ebben az évben a megtermelt fehérbabot három- százkilencven forintért vásárolják fel mázsánként. Erre fizetnek még húsz forintos szerződéses felárat, és húsz mázsán felüli bab átadása esetén, szintén húsz forint nagyüzemi felárat. A fentieken kívül a szerződéskötések biztosítják a szerződő fél részére, hogy mázsánként száz forint kamantmentes előleget kapjon. Amennyiben a tsz-ek szerződnek, akkor a szerződés alapján a mázsánként száz forint előleget is magába foglaló, rövidlejáratú hitelt igényelhetnek a bank illetékes fiókjától. Több megyében a tsz-ek olyan megoldást eszközöltek, hogy a tagságot érdekeltté tették, úgyhogy a köztesként termelt bab ötven, vagy éppen száz százalékát annak a tagnak adták egy-egy területről, aki azt egész évben megmunkálta. Ez a termelési módszer beválna megyénkben is, hiszen az így megtermelt minden mázsa bab húsz forintot jövedelmez a tsz-nek, amelyet az Értékesítő Központ nagyüzemi felárként fizet ki. Hasznos a köztesként vetett bab termesztésében a tagság anyagi édekeltté tétele azért is, mert jobban szorgalmazzák a kapálást, amely mindkét növény, s végső fokon a tagság és a tsz előnyére válik, mert gazdagabb lesz a termés. Feltétlenül helyes volna, ha gazdasági vezetőink, főleg a tsz-ek vezetőségei úgy állnának hozzá a babtermeléshez, mint a gyomai Dózsa Tsz, amely az elmúlt gazdasági évben 12Ó mázsára, ebben az évben pedig százötven mázsára kötött szerződést. Héjjá Sándor Békéscsaba Módosították az 1961. évi családiház-építési köicsönakció egyes feltételeit Békéscsabán, Gyulán és Orosházán 70 000 forint az engedélyezhető kölcsön felső határa sárlására 102 642 forintot költöttünk — jórészt saját erőből. Egyszóval sok minden csökkentette a tervezett munkaegység értékét. Ezeket az okokat megbeszélgettük a tagokkal, megértették, s most a tél ellenére is szorgalmasan dolgoznak, ahol csak lehet, hordják — Igyunk előbb még — ajánlotta Malatyinszki, aki nem akart kellemetlenséget, látva, hogy amazok igen elemükben vannak. — Okos tanács! — kaptak a szón többen is, s mert éppen legmézesebb mosolyával feléjük tartott Kovácsné, egyelőre elvonultak a viharfelhők. De nem sokáig tartott a békesség. A béresek mindig magukon érezték a gazda- fiak tekintetét, s egyre hallhatób- bak lettek a megjegyzések is. — A koszosok! Már ide is be- pof átlankodtak! mérték betelt. A legényekben forrt az indulat is, s az igazságot a maguk oldalán hitték. Gajdácsik Miska már nyúlt is a zsebébe, ahonnan előkerült a bicska. A többiek csitították, de nehezen ment. — Az istenit neki, hát koszos vagyok én?! A gazdafiak megszeppentek, nem egészen így gondolták ők! A veszedelmet látva a cigányok is abbahagyták működésüket, ez a^tán még jobban felbőszítette ezeket is, azokat is. Egy pillanatig feszült a csend, aztán megszólalt Gazdag Laczó János, eszeveszetten fennhéjázó hangon. — Hol az a cigány? Még ma nem is láttuk! Gazsi láthatóan nagy bajban van. Nem tudja mitévő legyen. Ha odamegy a gazdagyerekekhez, akkor a béresek bicskázzák meg. Ha meg nem megy oda, abból megint baj lehet, mert megorrol- nak rá, és akkor oda a becsület is, no meg a pénz, amit kapni szokott ezektől a fiatalemberektől. Lapunk december 10-i számában részletes tájékoztatás adtunk az 1961. évi családiház-építési köicsönakció legfontosabb tudnivalóiról és feltételeiről. A pénzügyminiszter 15/1960. számú, december 31-én kelt rendeletével az építésügyi miniszterA fájdalom és kétségbeesés élő szobraként állt ott közöttük, hegedűjét bal hóna alatt szorongatva mindkét csoport felé könyörgőn pillantott, mint aki tanácsot kér, hogy mitévő legyen. Ez is csak olaj volt a tűzre. — Húzd, te! A fekete szűzmá- riádat! Mert meghasogatlak! — kiáltott rá Gajdácsik Miska is. káosz teljesen eluralkodott a teremben. Már midnyá- jan álltak, mikor Gazdag Laczó János rákiáltott Pikó Bandira. Bandit kicsit bántotta a dolog, mert hiszen, ha neki nem jut eszébe ez a bolondos ötlet, akkor most kint mulatnak a másik teremben, és nincs semmi baj. Éppen ezért egész idő alatt csitította társait. Talán ezt 'évén észre gazdája fia, ellentmondást nem tűrő hangon rákiáltott: — Te pedig takarodj haza! Talán én menjek etetni? Ez a „takarodj” azonban szíven ütötte, s ha eddig ő volt a békebíró, most maga is harciassá vált. Nem kutya ő, hogy így ráförmedjenek társai előtt. — Takarodjon maga, fiatalúr! Ma nekem szabad vasárnapom van. Ma nekem nem parancsol a fiatalúr! S már verekedéssé fajul a dolog, ha hirtelen váratlan esemény nem történik. Hatalmas dördülés rázta meg a szobát. Egyszerre alább szökkent a harci kedv, rfiin- denki azt gondolta, hogy a csendőrök jelentek meg váratlanul. A legények szétszéledtek, s csak később tudták meg, hogy a lövés Kovácsné flobértjéből hangzott el. (Folytatjuk) rel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben módosította az akció egyes feltételeit. Az új szabályozás a családi házanként engedélyezhető legmagasabb kölcsön-ös'szeg szempontjából az ország területét három kategóriába osztja. Az első csoportba Budapest, valamint a fővárossal e szempontból azonos elbírálás alá vont öt megyei jogú város (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged és Győr) tartozik. E városokban az egy családi házra engedélyezhető kölcsön felső határa 80 000 forint. A második kategóriába az egyéb városok, továbbá a PM. Takarékpénztári főigazgatósága által kiadott „Hirdetmény”-ben feltüntetett ipari települések és kijelölt községek tartoznak, amelyekben a kölcsön maximális határa 70 000 forint. Megyénkből e csoportban kapott helyet Békéscsaba, Gyula és Orosháza. A harmadik csoportba a külön kijelölés alá nem vont egyéb községek tartoznak, melyekben az építési kölcsön felső határa 50 000 forint lehet. E kategóriába tartozik — a három város kivételével — megyénk valamennyi községe és települése. Békés megyében a társasházépítésre lakásonként engedélyezhető építési kölcsön felső határa kétszobás lakás esetén ICO 000 forintban, egyszobás lakás esetén 90 000 forintban nyert megállapítást. Változatlanul érvényben marad az a bírálati elv, hogy a kölcsön összege nem haladhatja meg a jóváhagyott építési összköltség 75 százalékát. Az állami gazdaságok, [ gépállomások dolgozói részére adható kölcsön felső határa az épí- j tési összköltség 80 százaléka, legfeljebb azonban az építkezés helye szerint engedélyezhető összeg lehet. Csoportos családiház-építkezé- sek esetén — amikor egy építési helyen típus, illetve ajánlott terv , szerint egyidejűleg közös szerve-1 zésben legalább hat lakás kerül felépítésre — az egyes településekre megállapított kölcsön felső határa lakásonként legfeljebb 10 000 forinttal emelhető. A kölcsön összege azonban ez esetben sem haladhatja meg az építési összköltség 75 százalékát. A személyi tulajdonban lévő lakóházak helyreállítására, tataro- ; zására engedélyezhető legmaga- I sabb kölcsön szintén a kivitele- j zési összköltség 75 százaléka, lakásonként azonban legfeljebb 45 000 forint lehet. A kölcsönhatárok felemelése elsősorban a munkásosztály lakás- helyzetének megjavítását szolgálja. Változatlanul érvényben marad az a fontos bírálati elv, hogy a rendelkezésre álló építési hitelkeretből minél több építtető kapjon állami támogatást. Ezért, egyébként azonos elbírálás alá eső igények esetén természetesen előnyösebb helyzetben van az az igénylő, aki az előírt 25 százalékosnál magasabb saját anyagi hozzájárulással (építési anyaggal, takarékbetéttel vagy mindkettővel vegyesen) rendelkezik. Például: egy új békéscsabai családi ház felépítése 80 000 forintba kerül. Ez esetben a folyósítható kölcsön összege — függetlenül a Békéscsabára érvényes 70 000 forintos felső határtól — maximálisan az építési összköltség 75 százaléka, vagyis 60 000 forint lehet. Ha azonban ugyanez az igénylő az építkezés céljára kölcsönigénye benyújtásáig mondjuk 35 000 forintot már takarékban összegyűjtött, kölcsönigénye 45 000 forintra mérséklődik, s így az építkezésre maximálisan engedélyezhető 60 000 forint keretlehetőségből mintegy 15 000 forint más építkezések finanszírozása céljára szabadul fel.. Az eddig benyújtott kölcsönigények bírálata az Országos Takarékpénztár megyei fiókjában az új szempontok figyelembevételével már megkezdődött. Kazár Mátyás
