Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-18 / 15. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: 60 miét * Világ proletárjai, egyesüljetek 1961. JANUAR 18., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Fontos tennivalókat vitatott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az új menetrend életbe léptetésével gyorsabb lesz a vasúti közlekedés, kulturáltabb az utazás Amint azt már keddi lapunkban jeleztük, tegnap délelőtt ta­nácskozásra ült össze a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vég­rehajtó bizottság igen fontos feladatokat tárgyalt meg. Dr. Ker­tész Márton elvtárs, a megyei tanács v. b. elnükhelyettese miután megvitatásra és jóváhagyásra beterjesztette az előző v. b. ülések határozatait, s azt a végrehajtó bizottság tagjai elfogadták — meg­nyitotta a vitát a megyei gépállomások igazgatósága által beter­jesztett jelentés felett, Kettős feladat gépállomásaink előtt Az alapos és részletes jelentés nyomán hosszasan vitatta a végre­hajtó bizottság a gépállomások tennivalóit. Az alapos és sokolda­lú vitára az adott okot, hogy a gép­parknak a múlt évben is csak mintegy 93 százalékát javították ki gépállomásainkon. Igaz, elfo­gadható a megyei gépállomások igazgatóságának az az indokolása, hogy a múlt év téli és tavaszi hó­napjaiban megnövekedett termelő­szövetkezeti földterületek megmű­velése gyors, sőt azonnali intézke­déseket követelt gépállomásaink­tól. Az is igaz, hogy a megnöve­kedett termelőszövetkezetek föld­jeit csaknem annyi géppel kellett megművelni, mint 1959-ben. Nem egy eset példázta a múlt év kü­lönböző időszakában, hogy még a műhelymunkásoknak is erő- és munkagépekre kellett ülniök. Igaz, most decemberben lehetőség nyílt volna a gépjavítási terv teljesíté­sére, azonban a jó idő — igen helyesen — a mélyszántásra ösz­tönözte gépállomásainkat. A vi­tára az adott okot, hogy az utóbbi hetekben újabb 80 ezer hold föld­del gyarapodtak megyénk terme­lőszövetkezetei, alakultak új szö­vetkezeti gazdaságok. S a jelenle­gi számítások alapján mintegy százezer hold föld felszántása szo­rongatja gépállomásainkat. És itt következik a gépállomásaink ket­tős feladata: a szántás teljes be­fejezése, s a gépjavítás feltétlen teljesítése. Többen szóvá tették a gépek minden körülmények közötti kija­vítását annál is inkább, hogy egy­részt igen sok a több éves gép, s ezek már alaposan elhasználódtak és feltétlen javításra szorultak. Másrészt a múlt évi szárazság és az őszi esőzés zsigerelte ki az erő- és munkagépeket. Igazuk volt a hozzászólóknak, akik határozottan amellett szálltak síkra, hogy a gép­javítást mindenképpen teljesíteni kell, mert a megnövekedett fel­adatokat: a százezer hold téli szántást, majd a tavaszi, a nyári és az őszi tennivalókat csak ala­posan kijavított gépekkel lehet valóra váltani. Ezért javasolta a végrehajtó bizottság a gépállomá­sok igazgatóságának, hogy a téli gépjavításokat helyi szemlékkel ellenőrizzék, melyen vegyenek részt a járási tanácsok, a helyi ta­nácsok és a gépállomások vezetői. A termelőszövetkezeti mozga­lom kiteljesedése, s az abból kö­vetkező megannyi feladat megkö­veteli azt is, hogy a ítrmelőszö- vetkezetek tulajdonában lévő erő- és munkagépek elsősorban is az eddiginél jobban karban legyenek tartva. Több felszólaló tűrhetet­lennek mondta azt, ahogyan sok termelőszövetkezetben elhanyagol­ják saját gépparkjukat. Éppen ezért javasolta a v- b. a gépállo­mások igazgatóságának, hogy a gépállomások legyenek a tsz-ek segítségére a szövetkezetek gépei­nek karbantartását illetően. Dr. Kertész Márton elvtárs e napirendi pont összefoglalásánál javasolta: a gépállomásoktól tsz- ekbe ment, de a gépek javításá­hoz értő szakembereket jó lenne három-négy hétre visszahívni a gépállomásokra, hogy segítsenek a gépjavításban. Kertész elvtárs már most felhívta a gépállomások igaz­gatóságának figyelmét, hogy a négyzetbe vezető kukorica-vetőgé­peket idejében hozzák rendbe, mert a múlt évben is sok baj volt a Kukorica négyzetbe-vetéssel. Jóváhagyta a r. b. az 1961. évi tanácsi ipar tervszámait Sokoldalúan vitatta a végrehaj­tó bizottság a tanácsi ipar 1961. évi tervét, tervszámait is. A jelen­tés szerint 1961-ben 8,6 százalékos termelési növekedést irányzott elő a megyei tanács v. b. a helyi ipari vállalatok részére. E terme­lés növekedését 39,3 százalékban létszámnövekedés és 60,7 száza­lékban termelékenységgel kell el­érni. A megyei tanács v. b. ipari osztály vezetője, Kruzslitz Tibor elvtárs alaposan elemezte az egész tervet. Többek között azt is, Tegnap délután Gyulán ünne­pélyesen megnyitották a mezővá­rosi napokat. Banadics Márton, a Hazafias Népfront városi elnöke köszöntötte az ország különböző részeiből Gyulára érkezett vendé­geket. Közöttük Köböl József elv­társat, az építésügyi miniszter he­lyettesét, Erdei Ferenc akadémi­kust, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárát, Csepregi Pál elv­társat, a Békés megyei Tanács v. b. elnökhelyettesét, Zalai György elvtársat, a párt járási bi­zottságának titkárát. A több mint 150 építészmérnök, mezőgazdasági szakember, város- és községterve­ző mérnök előtt Köböl József mondott beszédet. Hangsúlyozta: — A mezőgazdaság szocialista átszervezésével Alföldünk 27 me­zővárosában sokszínű, érdekes problémák vetődtek fel. Az utób­bi időben mezővárosaink lakossá­ga 72 ezerrel növekedett. Ebből bizonyős tanulságokat kell levon­ni. Az utóbbi tíz évben kijelölt alföldi települések, tanyaközpon­hogy reálisan feszített, de már a tartalékokból nyugodtan teljesít­hető terveket, tervszámokat jó né­hány vállalati igazgató nem akar­ja elfogadni, mondván: túlzottak. Ennek egyetlen magyarázata, hogy évről évre olyan terveket, tervszámokat kaptak tanácsi ipa­ri vállalataink, hogy azt játszva teljesítsék, szem előtt tartva a magas prémiumokat. Pedig hasz­nos lenne, ha jobban figyelembe vennék az egész népgazdaság ér­dekét, s azt, hogy nem az a jó terv, melyiket 140—160 százalék­ra lehet teljesíteni. Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára — de a v. b. egészében — jónak tartotta a tanácsi ipar 1961. évi tervét. Különösen alkalmasnak tartotta arra, hogy szilárduljon a munkafegyelem, hogy előbbre jusson a termelékenység és sok más ipari feladat. Azonban azt is szóvá tette Klaukó elvtárs, hogy ezt a tervet csak szervezettebb gazdaságvezetéssel, megfontoltabb irányító munkával lehetséges si­kerre vinni. A megyei tanács ezen terve minden tekintetben a párt VII. kongresszusának határozatára épült, mely kimondja, hogy a terv­teljesítés kétharmadrésze a ter­melékenységből kell, hogy fakad­jon és csak egyharmadrészben a létszámnövekedésből. Ez a terv a takarékosságot is szem előtt tart­ja. Alapos vita után a végrehajtó bizottság elfogadta a megyei ta­nács ipari irányítása alá tartozó vállalatok 1961. évi tervszámait. Más napirendi pontok megvita­tása után bejelentések következ­tek, majd dr. Kertész Márton elv­társ befejezettnek nyilvánította a v. b. ülést. Balkus Imre tok, kisebb falvak kialakítása ve­lejárója-e a nagyüzemi gazdálko­dásnak? Az emberek kisebb tele­püléseken való szétszórtsága elő- segíti-e a mezőgazdaság előtt ál­ló feladatok teljesítését, másrészt a tanyák, a tanyaközpontok, az igen kis létszámú falvak ki tud­ják-e elégíteni a lakosság növek­vő kulturális igényét? Építészeti, város- és községrendezési szem­pontból milyenek legyenek új me­zővárosaink, nagyobb községeink? Ezekre a kérdésekre sürgős fele­letet vár a tervező-mérnök, de fe­leletet vár az egész megújuló magyar társadalom. Ezután arról a mélyreható vál­tozásról beszélt, amely a ma­gyar falvak, mezővárosok életé­ben ezekben az években végbe­ment. — Az emberek igényessége az utóbbi években megnőtt. Ha fi­gyelemmel kísérjük a tanya-rend­szerek helyzetét, láthatjuk: az ott lakók zöme elkívánkozik onnan, így napról napra nő a mezőgaz­A megyei tanács lekedésd osztálya és a MÁV Szege­di Igazgatósága kedden délelőtt rendezte meg Békéscsabán a vas­úti menetrendi értekezletet. Ez a tanácskozás azt a célt szolgálta, hogy a május 28-án életbe lépő új vasúti menetrend szerkesztéséhez összegyűjtsék a megyénk városi és járási tanácsainak, üzemeinek és az utazóközönség kívánságait, jogos kéréseit. Szántay János, a megyei ta­nács építési és közlekedési osztá­lyának főelőadója nyitotta meg a tanácskozást, majd Sándor elv- társ, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kiküldötte és Dóczi Jenő, a MÁV Szegedi Igazgatósá­gának főfelügyelője tájékoztatta a résztvevőket az egyes vonalakon tervezett menetrendről és az ezzel kapcsolatos várható változásokról. Amint elmondották: a vasút arra törekszik, hogy növelje a vonatok sebességét, hogy ezzel is csökkent­se az utazási időt, általában még kulturáltabbá tegye az utazást. A menetrend életbelépésével tovább javul a közlekedés is, például a 6.612-és számú reggeli vonat, amely most még csak Budapest és Gyoma között jár, május 28-án 0 órától Békéscsabáig közlekedik, ahová 9 óra 20 perckor érkezik. Régi óhajt teljesítenek azzal is, hogy Békéscsabáról naponta 11 óra 25 perckor szerelvényt indíta­nak a fővárosba. Ez a személy- vonat 17 óra körül érkezik majd Budapestre. Sokat javul majd a közlekedés a Gyoma és Szeghalom közötti szakaszon is. A gyorsabb vonatközlekedéssel az is lehetővé válik, hogy az egyes vonatokat a dasági települések lakásigénye. Milyen új lakásokat építsünk, hi­szen a mi termelőszövetkezeti pa­rasztságunk az egészségesebb la­kásokért szívesen otthagyja a vá­lyogházat. Kérdés: milyen köz­művesítést valósítsuk meg, hiszen már a közművesítést is igénylik szövetkezeti gazdáink. Az értekezlet elkezdése előtt Köböl elvtárs hosszasan időzött egy térképnél. Az Alföldön az utóbbi tíz évben 172 új települési helyet jelöltek ki, ezekből eddig 72 szerveződött önálló községgé. A 72 községből a kétezres lélek- számot mindössze három haladja meg, a többi ötszáz—ezerötszáz lakosú. Hogyan lehet ezeken a he­lyeken gazdaságosan iskolákat, egyéb közintézményeket, közmű­veket fenntartani? A mai ülésen felszólalt Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, aki a mezővárosok gazdaság fej­lesztésével kapcsolatban vitaindí­tó előadást mondott. mostaninál később indíthassák, így a korai vonatokhoz később is ráérnek felkelni az utasok. A Mezőhegyesről Kétegyháza felé most 4 óra 10 perckor induló vo­nat, amely Békéscsabán a gyors­hoz csatlakozik, az új menetrend szerint 5 óra 05 perckor indul majd. Erre az ad lehetőséget, hogy Mezőhegyes és Kétegyháza között is fokozzák az utazási se­bességet. Ügyszintén Békéscsaba és Szeged között is gyorsabban közlekednek a vonatok, a számí­tások szerint a sebességet órán­ként mintegy 10 kilométerrel gyorsítják. Ugyancsak jelentősen növekszik majd a vonatok sebes­sége Szajol—Békéscsaba—Lőkós- háza között is december 31-étöl, ugyanis ekkorra ezen a szakaszon befejezik a vasútvonal korszerű­sítését, Dóczi elvtárs tájékoztatójában azt is elmondotta, hogy Mező- kovácsháza és Orosháza között a keskenynyomtávú vasúton a vo­nóerő korszerűsítésével már 25-30 perccel rövidebb lesz a menetidő. A lehetőségekhez képest a jövő­ben a Békéscsaba—Békéssámson közötti útvonalon is fokozatosan kicserélik a régi gőzmozdonyokat. A tanácskozás résztvevői; a vá­rosi és járási tanácsok, az üzemek, az intézmények képviselői, a vas­út helyi vezetői a tájékoztatás után több javaslatot mondtak el az új menetrend összeállításához. Ezeket az óhajokat figyelembe ve­szik, s azokat, amelyek nem üt­köznek az általános utazási kö­rülményekkel, az utazóközönség zömének érdekeivel, ha mód és le­hetőség van rá — teljesítik. Ter­mészetesen minden elhangzott kérésnek nem tehetnek eleget. így annak a javaslatnak sem, hogy Békés és Békéscsaba között a me­gyeszékhely határáig közleked­tessék a kisvasúti szerelvényeket. De ez nem is volna helyes, hiszen a tények arról tanúskodnak, hogy az utasok megkedvelték az autó­buszt. A korábban Békéscsaba és Békés között közlekedő kisvona­tok havonta 60 ezer utast szállí­tottak, atóbuszon ugyanennyi idő alatt 100 ezren utaztak. Az új menetrend összeállításá­hoz a szerkesztőknek sok segítsé­get adott ez az értekezlet. A me­gyei tanács építési és közlekedé­si osztálya ezért elhatározta, hogy a közeljövőben az új utóbusz-me­netrend összeállításának elősegí­téséhez hasonló tanácskozásokat rendez, hogy az igényeket itt is legmesszebbmenőkig figyelembe vehessék. P. P. Rizsfoldekről 280 mázsa hal 623 holdon tenyésztettek rizs­földi halat megyénk termelő- szövetkezetei az elmúlt évben. A rizsföldeken tenyésztett halakból mintegy 280 mázsát adtak át a kereskedelemnek. Gyulán ünnepélyesen megkezdődtek a mezővárosi napok Kielégíti-e az emberek igényét jelenlegi város- és községrendezési politikánk? építési és köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom