Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-14 / 12. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. január 14., szombat Nyakigláb kétágas jelenik meg a vásznon. Ehhez hasonlót látva nyúlhatott ecset után az Alföld híres festője, Tornyai János, hogy megalkossa azt a képét, melyen oly feledhetetlen és megkínzott árvasággal bágyadozik egy gémes- kút a sivár és végtelen pusztán. És megszólal egy lányhang: „Üj élet sarjad a sziken ... Dokumentumfilm”. Aztán a gémeskút helyén már egy füzesgyarmati házat látunk, egy szövetkezeti irodát; vad erejű, rigolirozó traktorokat; türelmes méhészt; gazdag nyájakat; aratást kápráztató melegben és Gál Mihály tsz-tag há- zatájat. 38 perc történelem... Film mutatja be a iüzesgyar- mati Aranykalász és Vörös Csillag Termelőszövetkezetek életét. Sem a film, sem a vetítés körülményei nem tekinthetők mindennapinak. Vésztőn pergetik le előttem a két társasgazdaság életének mozgóképét egy orvosi rendelőben, délután négy tájban... Legalább nyolc órát utaztam oda-visz- sza, hogy láthassam a mindössze 38 perces vetítést. A „mozigépész” tisztét dr. Medgyesi Ferenc, Vésztő vezető körzeti orvosa látja el. Az ősz orvos nem csupán vetítője, hanem alkotója is a filmnek. Ö rendezte, ő is vette celluloid- szalagra. Ez még tavaly történt. Legalább két hetet eltöltött azzal, hogy a közeli Füzesgyarmat két gazdag szövetkezetének földjeit járta, leste, hogy jól áll-e ott fönn a nap a filmezéshez, nem lankadó türelemmel magyarázta a traktorosoknak, hogyan forduljanak a masinával, ha azt akarják, hogy jó legyen a kép... így állt össze az a sok anyag, amiből kikerekedbetett végül a sárréti nép tegnapjából a mába ívelő film. Majd szöveg kellett hozzá, pillanatra olyan hosszú, mint amennyi idő alatt a kép lepereg. Fiatal békéscsabai újságíró, Deák Gyula vállalkozott rá, hogy megírja. S az ő okos és szép mondatai Pardi Anna, szeghalmi gimnazista kedvesen izgatott hangján szólaltak meg. Azóta, hogy 1892-ben, egy bizonyos Reynaud nevű föltaláló és vállalkozó Párizsban, Optikai Színház címmel mozit nyitott, filmremekművek egész serege gyönyörködtette a nézők ezermillióit. Olyan elragadó alkotás volna hát a vésztői orvos e mozgóképes beszámolója a füzesgyarmatiak életéről, hogy messze földről érdemes odautazni látására s külön újságcikkben foglalkozni vele? Medgyesi doktor alkotása n^m remekmű, de olyanok a film születésének körülményei, hogy azok miatt kivételes megbecsülést érdemel az a munka és a munka eredménye is. Hat esztendeje él a nagy családé orvos Vésztőn. Amikor oda költözött, gyanakvással vegyes várakozás fogadta. Mert elég ritka dolog az, hogy egy orvos négy gyerTörődnek velem Reggel a tükörbe nézve észrevettem, hogy a nátha vörösre csípte az orrom hegyét. Az egésznek nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget. Mire az állomásra értem, már el is jelejtettem. — Mit csináltál az orroddal? — érdeklődött egyik útitársam. Megmagyaráztam. Ö toieghallgatott és tanácsokat mondott, hogyan kezeljem, —j Mi lelte az orrod? — kérdezte Icuka, miután elfoglalta megszokott helyét a fülkében. Megismételtem a magyarázatot és óvatosságból megemlítettem, hogy már tanácsolták, mit kell ilyenkor tenni. » A buszon még hárman megszólítottak, és én minden esetben elmagyaráztam az orrom állapotának történetét és a kezelés módját, amire láthatóan megnyugodtak. Az irodába még be sem léptem, amikor munkatársam rámcsapott a kérdéssel: Már megint mibe dugtad az orrod, hogy úgy lángba borult, mint Szodoma az isten bosszújától? — kérdezte barátom olyan mosollyal, hogy legszívesebben megcsavartam volna az orrát. Viszont ez az egész orr-ügy már kezdett idegesíteni. Alig ültem az íróasztal mellé, amikor belépett Éva, a gépírólány, és egyenesen az orrom felé tartott. Közelről nézte és csak aztán szólalt meg: Csúnya nagy orrod lett — jegyezte meg, és hozzátette, hogy Cyrano hozzám képest kismiska. Annak csak nagy orra volt, de az enyém vörös is. Tanácsolta, hogy menjek el a malomba, és mártsam lisztbe... Amikor magamra maradtam, elővettem egy tükröt, és kétségbe, esetten tanulmányoztam az orrom. Vörös volt, vörösebb, mint a dühös kakas taréja. Előbb arra. gondoltam, kiírom a faliújságra, hogy valószínű, még néhány napig vörös lesz az orrom. Leírom az egész folyamatnak a kezelését és a megszűnésének körülményeit. Kommentárt írok, melyben kifejtem véleményemet, mely szerint orromnak ez az állapota cseppet sem izgat. Orrtámadók kíméljenek! Végül mégis úgy határoztam, hogy végigjárom a szobákat, és mindenkinek tudtára adom, hogy vörös az orrom és így tovább. Előbb Barnabáshoz mentem, mert öt véltem a legkönnyebb alanynak, gondoltam, nála hamar végzek. Jól sejtettem. — Láttad már az orrom? — léptem be hozzá lelkendezve. Meglepődve kapta fel a fejét, mogorván rám bámult, és nem szólt egy szót sem. — Vörös... — biztattam, hogy bátorodjon, mondjon már valamit. — Na és? Vörös. Mi van abban? Ha nem mondod, észre sem veszem — vonta meg a vállát és unottan nyúlt a teáscsésze után, mintegy mutatva, hogy zavarom a reggelizésben. Kétségek között távoztam. A folyosón összetalálkoztam Júliával, aki visszaadta elvesztett önbizalmamat. — Jé! Mibe nyomtad az orrod?, — kiáltotta már meglehetősen messziről, és amint közeledett, nem vette le kutató tekintetét begyulladt porszívómról. Csillogó szemekkel rhagyaráztam el neki az egészet, s amennyire lehetett, kiszíneztem az esetet. Meghallgattam a tanácsát és boldogan tértem vissza dolgozni. Igazán boldog voltam. Ereztem, hogy törődnek velem. Aztán arra gondoltam, hogy J ha 1956-ban eszembe jutott volna Nyugatra szökni és végre is hajtottam volna ezt a bolond tervet, ki törődne most ott az én orrommal? Egyáltalán ki törődne velem? A jóisten. így lett politikai téma az orromból. Ilyen poénnal már megírhatom a humoreszket — gondoltam. Ha gyenge is, de van mondanivalója. Boda Zoltán ihGl ie^teVíUJc Megoldásra váró panaszok Az újságíró jártában-keltében nemcsak az élet napsugarasabb oldaláról: az eredményekről, az örömökről értesül, hanem a hétköznapok árnyoldaláról, különféle panaszokról is. S ezek nagyon sokszor elkeserítik az embereket. Nap mint nap foglalkoztatják őket, gondolataik minduntalan visszatérnek ahhoz, hogy vajon mikor sikerül orvoslást találni. A minap Drienyovszky János elvtárs, az EM. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójával beszélgettünk a vállalat idei terveiről. Elmondta, milyen munka vár rájuk az idén, hogyan próbálnak eleget tenni a feladatoknak. Nos, eközben, amikor a lakásépítkezés került szóba, egy olyan megjegyzést is .tett, hogy bizony azzal is gyorsabban haladhatnánk, ha... ... Ez a ha pedig azt jelenti, ha már most megkezdhetnék Békéscsabán néhány helyen a lakásépítkezések előkészítését. Csakhogy gátolja ezt az a körülmény, hogy például a Felsőkörös soron levő sóraktár kiürítéséről még mindig nem gondoskodtak. Úgyszintén a Szabadság téren az egyik régi épület kiürítéséről, a lakók elhelyezéséről sem. Ahhoz pedig, hogy itt megkezdjék az építkezést, először is le kellene bontani ezeket az épületeket. Ehhez pedig most kedvező az időjárás is. Ezzel nemcsak, hogy több munkást tudnának ebben az időszakban foglalkoztatni, hanem azt is elérnék, hogy tavaszra jól előkészíthetnék az építkezést. Ugyancsak orvoslást várnak panaszukra a békéscsabai OFO- TÉRT-bolt dolgozói is. Az üzlet forgalma ugyanis évről évre növekszik, olyannyira, hogy már kicsi az üzlet. S gondjukat még az is tetézi, hogy raktárhelyiségük sincsen, az árut kénytelenek az üzletben tárolni. Nagyobb, megfelelőbb helyiségre lenne szükségük, hogy zavartalanul elláthassák a megnagyobbodott igényeket. Volt is kilátás erre, de aztán különböző okok folytán mégsem sikerült új üzlethelyiséget kapni. Steigerwald György elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, akivel szintén beszéltünk a panasz ügyében, a következőket mondotta: A városi tanács találja meg a módját annak, hogy az OFOTÉRT-nek megfelelő helyiséget kiutaljon. Erre azért is szükség lenne, mivel megvan a kellő beruházási keret ahhoz, hogy az OFOTÉRT az idén a megyeszékhelynek megfelelő üzletet létesítsen. A panaszokat közreadtuk. Most már az érdekelt szőrveken a sor, hogy intézkedéseikkel orvosolják őket. Podina Péter Iskola, művelődési „otthon, könyvtár nevelői lakás az egykori Tisza-kastélyban Geszten parasztgyerekek tanulnak, szövetkezeti gazdák művelődnek és szórakoznak a Tisza-grófok egykori kastélyában. A községi tanács több százezer forintos költséggel iskolát és művelődési otthont rendezett be a műemlék-jellegű épületben, ott adott lakást a nevelőknek. A kastély három nagy szobáját összecsukható Faluj áró sárréti együttes A szeghalmi Móricz Zsigmond járási művelődési ház harminctagú sárréti népiegyüttese hangulatos műsorral szerepel a Köröslés Berettyó-menti községekben, állami gazdaságok és tanyaközpontok művelődési otthonában. A főleg földművesszövetkezeti és tsz-fiatalok együttese Körösla- dányba, Vésztőre, Bélmegyerre és Kertészszigetre látogatott nagy sikerű előadásával, pénteken Kőrösszakállon, vasárnap pedig Dobozon mutatja be a környék hagyományos táncait, dalait megjelenítő zenés műsorát, valamint egyfelvonásos vidám jelenetei. A szeghalmi műkedvelő fiatalok Ugor Istvánnak, a művelődési ház művészeti vezetőjének irányításával, tanácsokkal és tapasztalatátadással elősegitik a termelőszövetkezeti önkéntes kulturális csoportok megalakulását is. Chopin-emlékkiállítás nyílt, lengyel est volt Gyulán Gyulán a népek barátságának .jegyében és a Chopin jubileumi év alkalmából magyar— lengyel napot rendezett a helyi Hazafias Népfront-Bizottság, a Lengyel Olvasóterem, az Erkel Múzeum, a gyulai járási könyvár csütörtökön. Délután 4 óra- tor az Erkel Ferenc Múzeumján ünnepélyesen megnyitották a Chopin életét és munkásságát szemléltető emlékkiállítást. A lelyi Erkel Ferenc Filmszínház- jan lengyel művészeti estet rendeztek. Az ünnepséget Ba- nadics Márton, a Hazafias Nép- Iront Bizottság gyulai elnöke nyitotta meg, s beszédében szífallal elválasztható két teremmé alakították át, öltözőkkel ellátott színpadot építettek. A kastélytermekből alakított művelődési otthonban a pedagógusok tartanak felváltva „népművelési ügyeletes szolgálatot” a téli estéken, ott nézi a televízió műsorát, vagy hallgatja az ismeretterjesztő előadásokat a falu lakossága. Januárban a volt kastélyban kap helyet a községi könyvtár is, amelyet olvasóasztalokkal rendez be a tanács. az ősparkban levő grófi fürdőmedencét pedig kibővíti és strandfürdővé alakítja át a nyárra. Irodalmi esteket szervez a községi könyvtár Füzesgyarmaton (Tudósítónktól) Az elmúlt évben Füzesgyarmaton több mint 700-an iratkoztak be a községi könyvtárba. Túlnyomó többségük termelőszövetkezeti tag. A könyvtár mintegy 4714 könyvet kölcsönzött ki az olvasóknak. Az olvasótábor növelését célozza az is. hogy a könyvtár rendszeres könyvkiállításokat rendez, ezenkívül irodalmi esteket és ankéto- kat is szervez. vélyesen üdvözölte a baráti esten megjelent lengyel vendégeket, a budapesti lengyel nagy- követség képviselőit. A műsorban Jan Bisztriczky, a Lengyel Olvasóterem igazgatója a leg- újabbkori lengyel irodalomról tartott előadást, Bodor Tibor, a Madách Színház művésze len- az iíjÚS égi kÖlTyvfár rJyel írók és költők műveiből, Dubnovsky Tatjana énekesnő lengyel operákból adott elő részleteket, s lengyel népdalokat énekelt nagy sikerrel. A művészi esten levetítették a mai Lengyelország életét és tájait bemutató színes dokumentumfilmet is. V j épületet kapott A megyei könyvtár ifjúsági részlege nemrég új épületei kapott. Az ünnepélyep átadás január 15-én lesz. Az ünnepi megnyitást megelőző navon megyénk vezetői látogattak el az ifjúsági könyvtárba, hogy megismerjék az új létesítményt. Vésztő modern krónikása jilt-etillel vanétiK.i>2iz*5K, nogy iá- kóhelyet változtasson. De a doktor hat óv alatt úgy gyökeret vert a községben, mintha csak pályakezdete óta ott élt volna. Párton- kívüli; tagja a községi tanácsnak, a helyi népfront-bizottságnak, elnöke a Magyar Vöröskereszt vésztői szervezetének. Jellegzetes, zömök alakját ott látni a község életének minden jelentős eseményénél. Két május 1-i felvonulásról és a társadalmi szervezetek zászlóbontásáról is dokumentumfilmet készített. Modem krónikása Vésztőnek. De miért Füzesgyarmat termelőszövetkezeteiről készített filmes beszámolót? Azért, mert azok kimagasló példát mutatnak. Így a vésztőieknek is. * Újabb kívánságok Az „Új élet sarjad a sziken”-t eddig 14 alkalommal vetítette le a helyieknek. De olyan híre támadt, hogy a megye más részein is látni szeretnék. Még újabb kívánságokkal is fordulnak Medgyesi doktorhoz. Endrődön működik például egy kitűnő cipész ktsz; legutóbb arra kérték fel: utazzék oda s készítsen róluk kis- filmet. Ő pedig orvos, akinek rendelőjében naponta 80—90 járóbeteg fordul meg. Teendői a fogászattól a röntgenfelvételig, az ismeretterjesztő előadások tartásától a szociális otthon lakóinak egészség- ügyi felügyeletéig terjednek. Eddig motoron járta a 7 és fél kilométer átmérőjű községet, de most éppen gyalogszerrel közlekedik, mert bukott a motorral és megsérült a karja. A lepergett filmet tekercseli vissza a már kivilágosodott rendelőben, amikor szemem egy nyilván emlékeztetőnek szánt papírlapon akad meg. Ez áll rajta: „Tea, VIM, doboz, tűzkő, adó, okányiak...” S már nem állhatom meg, hogy ne forduljak hozzá a kérdéssel: — Ha ennyi a dolga, miért csinálja ezt is doktor úr? Rámnéz, csodálkozó pillantással, amiben ez bujkál: mit kell ezt kérdezni? És én nem is faggatom, hiszen a szívem már régen válaszolt erre a kérdésre... Bajor Nagy Ernő
