Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-14 / 12. szám

1961. január 14„ szombat NÉPÚJSÁL, 3 Állattenyésztési tervek és gondok az orosházi járásban Az orosházi járás községeiben az évek hosszú során igen magas szintűre fejlesztették az állatte­nyésztést. Baromfitenyésztéséről az egész járás nevezetes. Hírne­vük országos. A sertés- és szarvas­marhatenyésztésben a 39 közös gazdaság többségében szintén fi­gyelmet érdemlő eredményeket értek el. Az utóbbi hetekben Pusz­taföldvár, Nagykopáncs, Nagyszé­nás és a járási székhely földmű­veléssel foglalkozó lakóinak több­sége is az új utat választotta. Sót! A régi és az új tsz-ek, az egész járás állattenyésztésének továb­bi fejlesztésének tervével kapcso­latos kérdésekre kértünk választ a járási tanács főállattenyésztőjé- tól, Kunos Rózsikától. — Kétségtelen, hogy a járás ter­melőszövetkezeteiben az utóbbi években beszédes sikerek láttak napvilágot. A tótkomlósi tsz-ek tehenészetei, a nagyszénása Dózsa Tsz kiváló minőségű sertésállo­mánya arról tanúskodik, hogy az állattenyésztés fejlesztésében igen nagy lehetőségek vannak. Vala­mennyi községünkben, termelő- szövetkezetünkben van valami megkapó állattenyésztési munka és jó eredmény is. Egyre több kö­zös gazdaság követi a nagyszénás! Dózsa Tsz példáját. Ebben a szö­vetkezetben az állattenyésztés szintje inár olyan magas, hogy az üzemi bevételek jelentős többsé­gét adja. Az olyan szintű állatte­nyésztés, mint a szóban forgó is, stabillá, kiegyensúlyozottá teszi a szövetkezet gazdálkodását, egyben biztos pénzforrást is jelent a mun­kaegység-előleg és az év végi ré­szesedés fizetésében. Figyelembe véve az új tsz-községeket is, je­lenleg minden 100 hold közös szántóra 8—9 koca és 7,7 tehén jut. Szövetkezeteink egy részében, különösen a néhány évvel ezelőtt alakultakban ez a szám a járási átlagnál kisebb. A régiekben, vagyis a szövetkezetek többségé­ben az állattenyésztés jó ütemben és irányban fejlődik. Az állatte­nyésztést jól beágyazó szövetke­zetekben az emberek megtalálták számításaikat s szíwel-lélékkel a gazdálkodás fellendítésén fáradoz­nak. Az ilyen helyeken az állatte­nyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésével nincs hiba. Járá­sunkra általában ez jellemző. — A járás termelőszövetkezetei erőfeszítéseket tesznek a közös jó- szágállomány kialakítására? — Mindenek előtt talán arról kellene szólnom, hogy a párt já­rási bizottságával szövetkezeteink elé — természetesen velük egyet­értésben — 1961-re milyen célo­kat tűztünk. A sertésállomány számszerű növelésére az idén már nem fordítunk akkora gondot, mint tavaly. A minőség fejleszté­sére azonban igen sokat adunk. A tótkomlósi Viharsarok Tsz pél­dául 100 fehér hússertés kocát vá­sárolt egy svédországi importból. Ezek fedeztetésére Angliából 6 da­rab kant sikerült hozni. Leszár- mazottaikra és a nagyszénási Dó­zsa Tsz nagydíjas sertésállomá­nyától származó utódokra építjük a járás sertéstenyésztését. Az idén kétezer továbbtenyésztésre alkalmas kocát nevelnek fel a já­rásban. Ezekből 1500-at visszatar­tunk, 500-at pedig a megye, vagy az ország más részeibe küldünk. — A szarvasmarhatenyésztés to­vábbfejlesztésében a mennyiségi, a jól üzemelő gazdaságainkban pedig a minőségi állomány to­vább alakítását tervezzük. Sajnos, a férőhelyek hiánya gátat szab a nagyobb ütemű fejlesztésnek. A tótkomlósi Alkotmány példájára szeretnék hivatkozni. Ebben a tsz- ben év végéig összesen 500 szarvasmarhát tartanának, de csak 400-nak lesz helye. A közös gazdaságok építenek ugyan saját erőforrásaikból — főként szerfás épületeket —, de ezek kevésnek bizonyulnak. Állami hitelből és anyagból több kellene állandó jel­legű gazdasági épületekre. — Népgazdaságunk mennyi hí­zott sertésre, hízó marhára és ba­romfira számíthat az idén ebből a járásból? — Hízósertés-tervünk 36 ezer darab. A szövetkezetek hizlaldái­ban 21 ezer hizlalására van lehe­tőség. 15 ezer hízót a még egyéni­leg gazdálkodóktól és a háztáji udvarokból várunk. El kell mond­jam, hogy a szövetkezetek hizla­lás! tervének teljesítéséhez 3 ezer árusüldőt vásárolunk. Ezzel jelen­legi körülményeink között a ser­téshizlalási terv teljesítése bizto­sítottnak mondható. Hízómarhá­ból 2761-et adnak el a tsz-ek. Ezek hizlalására a szerződést már megkötötték. Baromfiból 154,6 va­gem húsra számíthat a népgazda- i ság. Pillatnatnyilag ez a szám igen magasnak tűnik, de ha a tót­komlósi nyolc gépes keltetőállo­mást üzembe helyezik, talán en­nél is több baromfi felnevelése, értékesítése jöhet számításba. Er­re különben az a biztosítók, hogy a tsz-ek nem egy-kétezres tételek­ben tervezik a csibenevelést, ha­nem 10—20 ezresben. A kardos­kúti Kossuth Tsz-ben 1961-ben például 26 ezer csibét nevelnek fel. — Szép tervek — állapíthatjuk meg, de van még egy igen fontos kérdés: megfelelő az állatállomány takarmányellátása, hiszen az aszá­lyos idő Orosháza környékét sem kerülte el? — Ha ez is szóba került, akkor erről nagyon őszintén beszéljünk. A járás állatállományának takar­mányellátása nem megy símán. A termelés szervezésében akarva- akaratlanul, véletlen vagy ki tud­ja, hogy, ellentmondások ütik fel fejüket. Egyes termeltető vállala­tok üzemi, nem pedig népgazda­sági fejjel és szinten gondolkoz­nak. Saját prémium-érdekeiket gyakran föléhelyezik a népgazda­ság érdekeinek, mit sem törőd­nek azzal, hogy a közös és a ház­táji állatállomány részére tud-e a szövetkezet annyi takarmányt ter­melni, amennyivel a kiteleltetés gondját megoldhatják. De az is igaz, hogy egyes tsz-ek igen sok vállalattal léptek, vagy lépnek termelési viszonyba, erejükön túl vetik magukat a szerződéses ter­melésbe. Ehhez az is hozzátarto­zik, hogy néha meggondolatlanul írták, vagy írják alá a szerző­déseket, figyelmen kívül hagyják a takarmánygazdálkodás követel­ményeit S mi várható ezután? A takarmányterület csökkenése, a közös jószágállomány sűiylődése és állattenyésztés-ellenes hangu­lat. Egyes helyeken még ma is ta­lálkozunk állattenyésztés-ellenes- séggel. Ez a hangulat a termelés továbbfejlesztésére károsan hat. Hogy a jövőben a szerződéses ter­melést szövetkezeteinkben jobban meg tudjuk szervezni, olyan meg­oldást kellene kitalálni, amellyel a féktelep szerződéskötést meg­akadályozzuk és a kenyérgabona, a szerződéses ipari növények, va­lamint a takarmánytermelést az üzemi adottságoknak megfelelően szervezzük meg — fejezte be nyi­i latkozatát Kunos elvtársnő. — Most elkaptuk, vén áruló.!. Hát milyen párti maga? Hova húzza a becsület? — Hajmásista vagyok édes fi­aim, hajmásista.: > — Mit akart az a két csirkefo­gó, mikor harangozzon? — Hogy éjfélkor. — Na, vén lator, választhat. Vagy féltizenkettőkor harangoz, vagy mi csapjuk magát agyon. -. Ha hallgat ránk, akkor itt ez a százas. Zavarban van az öreg Citrom. Hallgat egy pillanatig, aztán a százas után nyúl. — Jól van, fiam, jól van... Be­csület is van még ezen a világon. Mindig hajmásista voltam én... — Na, csak azért... — mondja az egyik legény és már ott .s hagyják az öreg harangozót. Kilencet mutat a templomto­rony órája. » Szól a muzsika, jó erősen szól a kultúrházban. Nem lemezjátszó ontja, hanem cigánybanda. Méghozzá modern, mert csacsacsát is tudnak. De most nem azt játszanak, hanem indulót. Kezdődik a bál. Az ajtónál Merci Kázmér ül, kis asztalkája mellett. Nála lehet megváltani a belépőjegyet és a szavazócédulát. Ezt margaréta formájúra vágta a művészlelkű illemtanár. Sorban állnak a népek az aj­tóban, váltják a jegyet. —Szavazócédulát is adjon... — mondja egy belépő férfi. Merci már nyúl a szavazócédu­láért, amikor valaki lefogja a ke­zét. — Álljunk csak meg! — És a legény, aki Merci kezét lefogta, az ott ácsingózó többiekhez for­dul: — Hajmásisták! Kaphat-e szavazócédulát az, aki nem volt az iskolán? — A kérdés ravasz. Fenyegetés és kihívás van benne. Úgy, hogy a két hajmásista nem is válaszol azonnal. Tanakodnak, összesúg­nak egy kicsit. Aztán eldöntik. — Ne kapjon senki, aki nem volt tánciskolás. És odaáll egy hajmásista és egy szilágyista Merci mellé. Ellenőr­zik a másik párt embereit. Merci tiltakozna, mert rosszabb így az üzlet, föl-fölugrik, de mindannyiszor visszanyomják. Hol a szilágyista, hol a hajmásis­ta. Akik bementek, azok már el is helyezkedtek. Körben, padokon ülnek az asszonyok, meg az öre­gek; a legények és a lányok kör- be-körbe járnak egymásba karol­va. Aztán tele lesz a terem. Kezdődik a bál. Merci Kázmér egy dobogóra áll, int és kezdődik a francia négyes. Lejtik a legények, leányok iste­nesen. Aztán az egyik négyesnél egy kis kavarodás támad, az egyik le­génynek a kabátja alól kicsúszik valami, és nagyot koppan a pad­lón. Jókora ólmosbotot. Ott fekszik a furcsa báli felszerelés a padlón. Egy pillanatra mindenki odanéz. A legény zavarban van, nem tud­ja mit csináljon. Mindenki a bo­tot nézi és őt. Aztán a legény le­rázza zavarát, szinte hetykén le­nyúl a botért és felveszi. Körül­néz és már nem törődik senkivel. Az ólmosbotot nyugodtan vissza­dugja a kabátja alá. Nem történt semmi, már senki sem néz oda. Jólneveltek az emberek. Szól a muzsika, pörög a tánc. (Folytatjuk) Rövidesen elkészül Békéscsaba végleges városrendezési terve Békéscsaba fejlesztésére és általános városrendezésére 18—20 éves időtartamra tervet készít a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat. A terv vázlatát elkészítették, s azt szerdán, január 11-én a városi tanács dísztermében Békéscsaba vezetői, intézményei, a !negyei tanács szakosztályai a vízügyi, a vasúti és a tűzrendészen hatóságok képviselőivel megbeszélték. A tanácskozás résztvevői ki­egészítésekkel elfogadták a tervező vállalat tervajánlatát. Békés­csaba általános városrendezésének részletes terve néhány hónapon belül elkészül és jóváhagyás végett április hónapban a városi ta­nácsülés elé kerül. Megyei vízgazdálkodási szakbizottság alakult A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén ha­tározatot hoztak az öntözéses gaz­dálkodás nagyobb ütemű fejlesz­tésére. A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága jelentős részt vállal ebből a munkából. Vízügyi szakemberekből, agrár­mérnökökből szerdán, január 11- én egy 15 főből álló megyei víz­gazdálkodási szakbizottságot hoz­tak létre. Ez a bizottság társadal­mi munkában az idén üzemeló több mint 100 cső kutas öntözőte­lep hasznosításának tapasztalatai­ból és a helyszíni mérésekből megállapítja a gyulai, a mezőko­vácsházi és az orosházi járások csőkutas öntözésre alkalmas talaj­vízkészletét és kidolgozzák a te­lepítés tervét. E terv alapján ja­vaslatot tesznek az öntözéses ter­melés továbbfejlesztésére. Jól sikerültek a tanácstagi beszámolók Körösújfalun , (Tudósítónktól) ( község lakossága mindenütt igen Körösújfalun a legutóbbi ta- j aktívan vett részt ezeken a gyűlé- nácsülésen értékelték a tanácsta- seken. Sokszor a rossz időjárás el- gok második félévi beszámolóit.! lenére is bejöttek még a távoli Rábai Bálint tanácselnök többek j tanyákról. Különösen sok szó között elmondotta, hogy a község volt a beszámolókon a termelő- 24 választókerületében tartották j szövetkezetekkel kapcsolatos dol- meg a tanácstagi beszámolókat. A 1 gokról. Svéd és angol importsertéseket vásároltak A tótkomlósi Viharsarok Tsz gazdái az 1960-as év végén jelentős terven felüli beruházásokat valósítottak meg. Saját erőforrásaikból 100 darab svéd fehér hússertés-kocát és hat darab angol, ugyan­csak fehér hússertés kant vásároltak. Ezek leszármazottait — mint­egy 800 darab igen jó takarmány-értékesítő képességgel rendelkező, továbbtenyésztésre alkalmas kocát és kant — majd átadják a Te- nyészánatforgalmi Gazdasági Irodának. Az orosházi járás szövet­kezetei körében nagy érdeklődést keltett a tótkomlósi Viharsarok Tsz kezdeményezése, s számot tartanak a járás szövetkezetei a Vi­harsarok Tsz-ből kikerülő továbbtenyésztésre alkalmas süldőkre. A közös baromfitörzsbe minden tag egy tyúkot ad Pusztaföldvár lakói évek hosszú során igen magas színvonalon ál­ló baromfitenyésztést folytattak. Ezért méltán kiérdemelték a „Baromfitenyésztő mintaközség'’ elnevezést. Most, miután ez a falu is termelőszövetkezeti községgé vált, a földvári emberek nem akarnak lemondani a baromfite­nyésztésben elért korábbi hirne­vükről. A néhány héttel ezelőtt alakult Aranykalász Tsz gazdái legutóbbi közgyűlésükön úgy döntöttek, hogy a tagság közös erőfeszítése révén még az idei ta­vaszon létrehozzák a szövetkezet törzsbaromfi-állományát. A köz­gyűlés határozata alapján min­den szövetkezeti gazda egy darab, egészségügyi szempontból ellen­őrzött tyúkot ad a közösbe. Rózsák nyílnak, rügyeznek a barack fák, virágzik a mogyoró megyénk déli részében A szokatlan időjárás furcsasá­gaként januárban is nyílik a ró­zsa a tótkomlósi virágoskertek­ben. Molnár Jstván udvarában például három szál rózsa bontot­ta ki szirmait. A mezőhegyesi er­dészet csemetekertiében — ahon­nan ezerkétszáz rózsatövet adnak az állami gazdaság dolgozóinak lakásuk környékének ékesítésére — szintén bimbózik a rózsa. Vi­rágoznak, barkát fejlesztettek a mezőhegyesi tanácsháza szom­szédságában díszlő mogyoróbok­rok is, a gyümölcsös-kertekben pedig kipattantak a barackfák zöld rügyei. Ha az időjárás to­vábbra is ilyen tréfás kedvében lesz, félős, hogy egy-két héten be­lül a barackfák is kivirágoznak Mezőhegyesen. 44 forint jut egy munkaegységre a muronyi Rákóczi Tsz-ben A muronyi Rákóczi Tsz-ben is elkészítették a zárszámadást. Ese­dékes hiteleik törlesztése. a ta­karmányalap és a kötelező tarta­lékolások után 44 forint értéket osztanak munkaegységenként. A 10 éves szövetkezet 110 tagja megelégedve vette tudomásul az elnök minapi jelentését, amely arra vonatkozott, hogy a csaknem 800 holdas termelőszövetkezetben a fel nem osztható szövetkezeti vagyon közel egymillió forintra növekedett, a termelési alap pedig meghaladta a háromnegyedmillió forintot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom