Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

1961. január 10., kedd NÉPÚJSÁG 3 A tavalyi sikerek növelésére készül az újkígyósi Aranykalász Tsz Mennyi a jövedelmük ? Két .jóemberrel” beszélgettünk az újkígyósi Aranykalász Tsz iro­dájában: a főagronómussal és a főkönyvelővel, az ez évre elkészí­tett üzemtervről. Az természetes, és magától értetődő, hogy vissza- vissza kanyarodtunk a 9000 hold­ra kerekedett Aranykalász Tsz ta­valyi, vagyis első évének eredmé­nyeire... Csak most jut eszembe egy ta­valy márciusban tett ígéretem: néhány új belépővel, Balogh Mi­hállyal, Zsóri Ferenccel, Bánfi Fe­renccel és Bacsa Ferenccel abban állapodtunk meg, hogy találko­zunk év végén, amikor választ kapnak latolgatásaikra, kételyeik­re a jövedelmet és a belépés ér­demességét illetően. A főagronó­mussal és a főkönyvelővel való beszélgetésem közben teljesen megfeledkeztem erről a megálla­podásról. No majd a zárszám­adási közgyűlésen pótolom a mu­lasztást. Azt hiszem, egyikőjük sem bánta meg, hogy belépett, annak ellenére, hogy sok kezdeti nehézséggel kellett megbirkózzon a falu egész lakosságát magába tömörítő Aranykalász Tsz, s mita­gadás, a jövedelemből nemcsak a lány? Utánanéz, és nem tudja, hogy mit csináljon: menjen-e, vagy maradjon. Várja, hogy a lány visszamoso­lyogjon, vagy legalább intsen, je­lezze, hogy vele érez. De az nem néz vissza, csak szalad, szalad a kaprok és mályvák között a kes­keny kerti úton. Pedig a virágok is marasztal­nák: bele-belekapnak a szoknyá­jába, de azután csüggedten elen­gedik. Bandi nézi, nézi, míg el nem tűnik a lány, majd lehajtja a fejét és elbaktat a kert alól. Katival pöröl az anyja: — Édes lányom, ha még egy­szer meglátom, hogy azzal a gyil­kosnak a fiával szóbaállsz, én bi­zony nem tudom, hogy mit csiná­lok ... De ha az apád rajtakap, biztosan kettéhasít téged ... Mit sündörög körülötted annak a boj- nyiknak a gyereke? Nem láttad, hogy majdnem agyoncsapta apá­dat? ... így hálálod meg, hogy felneveltünk? — Minek hozta el apám azt a fát? Ki vágta ki? Nem János bá­tyám? Apámat a kapzsisága vit­te rá... — Hogy beszélsz te rólam? — szólal meg hátulról Fodros Feke­te. — Hát itt tartunk? Hogy tol­vajnak nevez a saját gyerekem? Száz szónak is egy a vége: Fod­ros Fekete igazságot akar, megvé­di ő a jussát és a becsületét és ha Kati még egyszer szóba áll Ban-, dival, akkor olyan világ lesz, ami­lyet még nem látott ez a kruei- fikszes teremtő Itt van Gergely, azzal találkozhat... nagyarányú beruházás (2 700 000 forint értékben építkeztek, ebből 1 300 000 forint saját erő volt, gé­pekre és gazdasági felszerelésekre 3 300 000 forintot költöttek, ebből is egymillió forint saját erőből került ki), hanem a kedvezőtlen időjárás miatti munkaegység több­let is lecsípett. No de akik az első évben — amellett, hogy 6000 hold termése parcellákban volt, s a be­takarítást az esős időjárás is drá­gította — több mint 30 forint értéket kapnak munkaegységenként, nem zúgolódhatnak, s elégedet­lenségük csak abban juthat kife­jezésre, hogy jövőre jobb munka- szervezéssel, még nagyobb szorga­lommal többet termeljenek. Ez a törekvés jut kifejezésre az ez évi növénytermesztési és az ál­lattenyésztési üzemtervből is. A tavalyi 10,50 mázsa búza helyett 1975 holdon 11 mázsa átlagtermést terveztek be, 1410 hold kukorica­vetésből pedig 15 mázsa májusi morzsoltnak megfelelőt holdan­ként. Ha figyelembe vesszük, Az anyjának még visszapön- työg a lány, de az apjának nem mer, mert annak hamar eljár a keze. — Hát te hol kujtorogsz? — kérdi Málnás Fekete a Bandi fi­ától. ­— A dolgomon... — morogja vissza a legény. Az öregnek elfeketül az arca. — A dolgodon?... Mi? Hogyan mond­tad? Ha én így feleltem volna az apámnak, akkor már rég alulról szagolnám az ibolyát. — Jól van, édesapám, jól van... — nyugtatgatja Bandi. — Nincsen jól! Ha megtudom, hogy annak a gazembernek a lánya körül sertepertélsz, hát lesz még annyi erőm, hogy leüs­sem a derekad... Nem akarom, hogy tolvajok ivadéka kerüljön a házamba... A Málnás Fekete névhez nem tapadt még sár. Bandi fékezi magát, de ezt nem bírja válasz nélkül hagyni. — Miért lenne tolvaj a Miska bácsi? Hiszen nem a mienk volt az a fa... — — Nem a mienk? Hát ki vesz- kődött vele, ha nem én? Ki vágta ki, ha nem én ezzel a két kezem­mel? És még, hogy nem tolvaj? Hát nem ő hordta be az udvarába az én fámat? Szó, szót követ, de itt is egy vé­ge van a száz szónak. Ha még egyszer szóbaáll Bandi annak az akasztófavirágnak a lányával, ak­kor lesz nemulass. . — Én a jussomból, az igazsá­gomból nem engedek, ha a fene fenét eszik, akkor sem. (Folytatjuk) hogy október 30-ig holdanként mintegy 1500 hold búza egy má­zsa műtrágyával megszórt mag­ágyba került, s tavasszal 60 ki­logrammot szórnak még rá fejtrá­gyának, akkor nem vérmes re­mény 13—14 mázsa átlag búzater­mésre számítani. Tavaly a kuko­rica nagy része tavaszi szántásba került, mégis 20 mázsa májusi morzsol tat takarítottak be holdan­ként. Most minden tavaszi növény mélyszántásba kerül. Eddig 4500 hold földet szántottak meg, egy- harmadát 33—40, egyharmadát 26—32, a többit 22—25 centimé­ter mélyen. A 400 hold cukorrépa, a 150 hold dohány és a 300 hold burgonya is jó mélyen szántott, az ősszel istállótrágyázott földbe kerül. Mikor megtudtam, hogy 80 hol­don kertészkednek és 150 holdon mogyorót is termelnek, megkér­deztem, hogy nem lesz baj a mun­kaerővel? A főagronómius és a főkönyvelő egymás szavait kiegé­szítve magyarázták, hogy egy-egy tagra négy és fél hold föld jut, ez is, és az is sok munkaigényes növényt követel, hogy az újkígyósi emberek akkor érzik magukat rosszul, ha nem dolgozhatnak De a 400 hold dohányt így is gép­pel akarják palántálni. Egy pa- lántázógépet vettek tavaly. Egyes tagok ugyan elzavarták a földről, az elnöknek meg a főagromómus- nak kellett ráülni és bebizonyíta­ni a gép jóságát. Ez annyira sike­rült, hogy a tagok újabb két pa- lántázó vásárlását szavazták meg. A burgonyavetést is ezekkel a pa- lántázógépekkel akarják megolda­ni, szedéséig pedig szereznek be Zetorra szerelhető forgóvillákat. Amit lehet, gépesítenek az Aranykalász Tsz-ben. hogy az em­berek ne robotoljanak, hanem gazdálkodjanak. Jelenleg 11 gépük van, többek közt 3 UTOS, 3 Zetor és két teherautó. Ezeket mind ta­valy vásárolták. Amellett, hogy amit lehet, géppel végeztetnek el, a bevetett földeket többtermelés­re ösztönző prémiumrendszer sze­rint osztják ki a tagoknak. Mikor Szilágyi Mihály, a fő­könyvelő elmondta, hogy tavaly 12 millió forint értékű árut adtak el, arra gondoltam, mennyit értékesí­tenek az idén, amikor már túl van­nak a kezdeti nehézségeken, ami­kor jobban munkált, táblásított földekbe kerül minden növény, s az emberek nem kételkednek, lát­ják a tavalyi eredményekből, hogy érdemes dolgozni. Tavaly mind­össze 800 hízott sertést és 120 hí­zott marhát adtak el. Erre az évre 1562 hízott sertés és 255 hízott marha eladását tervezik. Ez óva­tos szám, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg 88 bika és ezer ser­tés hízik, s hogy a tsz jelenlegi ál­lománya 545 szarvasmarha és 1622 sertés. Ezt az évet az üzemterv szerint 768 szarvasmarha- és 2128 darab sertésállománnyal akarják zárni. A tavaly épült száz férőhe­lyes tehénistálló, ezer férőhelyes hizlalda. 240 férőhelyes süldőszál­lás, 80 férőhelyes sertésfiaztató mellé már nem sokat kell az idén építeni, hogy a tervezett állo­mányt elhelyezzék. Mindent összevetve, felesleges dicsérni az újkígyósi Aranykalász Tsz első évi eredményét, és az ez évi terveit, mert a szavaknál is jobban dicsérik azok önmagukat. Már szinte hallani az első év kö­zelgő zárszámadási közgyűlésén Balog Mihály. Zsóri Ferenc és a többiek elégedett hangját. Kukk Imre A szövetkezeti parasztság jö­vedelmét helytelenül úgy szok­ták lemérni, hogy egy munka­egység értékét megszorozzák a teljesített munkaegységgel. Ez a bevétel igen jelentős a paraszt­ság jövedelmében, így lényeges, hogy mit ér egy munkaegység, hogy 18, vagy negyven forintot osztanak zárszámadás után. Ez a bevétel a szövetkezeti pa­rasztság jövedelmének — bár jelentős, de mégis — csak egy része. A szövetkezeti parasztság életszínvonalának megállapítá­sánál azonban ez félrevezet ben­nünket. Vizsgáljuk csak meg miből is ál! a szövetkezeti tagok jövedel­me? Legelőször is a teljesített munkaegységre kifizetett termé­szetbeni és forint értéket kell számításba venni. Azonban a háztáji gazdaság bevételei, amit szintén a szövetkezet ad, igen jelentősek. Aprójószág, csirke, kacsa, libából 3—4 ezer forint évi bevételt számítunk, akkor nem számoltunk sokat. A tyúk­állomány is meghozza a napi 10 tojást, ami (1,50 forintos áron) közel 4 ezer forintot jövedelmez. 2—3 hízott sertés szűkösen szá­Medgyesegyházán kedden és; csütörtökön este termelőszövetke- j zeti gazdák részére ezüstkalászos j gazda t an föl y amot tartanak. A köz- 1 ségbeli és a környező falvak ker­tészei ide járnak tanulni, hogy az idén a tavalyinál lényegesen jobb kertészeti eredményeket érhesse­nek el. Jelenleg 30—35 tsz-tag ké­pezi magát, hogy néhány éven be­lül Medgyesegyháza és környéke adottságát a zöldségtermesztésre mindjobban ki tudják használni. A mezőkovácsházi járásban Med­gyesegyháza lesz a központja an­nak a zöldségtermesztő bázisnak, amely kiépítésén megyénk szak­emberei fáradoznál?. A Medgyes- egyházi Béke Tsz például az idén 60 holdon termel paprikát, 70 hol­don pedig dinnyét, zöldborsót, ko­rai zöldségfélét vetnek. Példáját követik a pusztaottlakai, a med­molva is 5 ezer forintot jelent. Tejből (napi 8 litert számítva) évi 10 ezer forintot jövedelmez a háztáji gazdaság. Ne számít- gassunk tovább. Ez már közel 25 ezer forintos évi bevételt jelent, pedig sem a sertés, sem a mar­ha-szaporulat, sem a háztáji terményeket nem érintettük. Mindezekhez még hozzájön a földjáradék és egyéb, a még nem érintett bevételek. Ezek az összetevői a szövetkezeti pa­rasztság jövedelmének. Ez a szö­vetkezeti parasztság „fizetése” — ahogy sokan mondják —, az évi munkáért és „nemcsak" a munkaegység. Ha így mérjük le a szövetke­zeti parasztság reáljövedelmét, bizony egészen más képet ka­punk és ez a reális kép, ez a szö­vetkezeti parasztságunk reális jövedelme. Ezt a jövedelmet még fokozni lehet és kell is az elkövetkezen­dő években. A háztáji állatállo­mány nemcsak a parasztságunk jövedelmét emeli, hanem segít a munkások, a városi dolgozók ellátásában. gyesbodzási és a kamarási tsz-ek is. Ezeken a helyeken az idén a tavalyinál lényegesen nagyobb te­rületen termelnek konyhakerti nö­vényeket. Új tűzoltószertár épült Lőkösházán (Tudósítónktól) A napokban készült el egy új tűzoltószertár Lőkösházán. Az új tűzoltószertár mintegy 144 ezer forintos költséggel épült, kői szerű szertárhelyiségből és egy parket­tázott, modern pihenő szobából áll. A Megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalatának dolgozói építették és a különböző szakem­berek január 6-án adták át a köz­ségi tanácsnak az új épületet. A KÖTELEZŐ gépjármű- szavatossági biztosítás évi díja január 1-én esedékes Felhívjuk a belföldi rendszámmal ellátott magán- és szövetkezeti tulajdonban levő gépjárművek (személy- gépkocsi, motorkerékpár, tehergépkocsi, háromkerekű gépjármű, vontató, autóbusz) üzembentartóit, hogy a biztosítási díjait fizessék be. A díj megfizetésének igazolására G&PJÁRMOSZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁSI IGAZOLÁS-t keH az Állami Biztosítónak attól a fiókjától beszerezni, amelynek területén az üzembentartónak lakóhelye (telephelye) van. Egyidejűleg igazolni kell, hogy az előző évre eső díjat megfizették, vagy. hogy a gépjár­mű az előző évben nem volt forgalomban. A biztosítási díj átutalásához az Állami Biztosító fiókja befizetési lapot bocsát rendelkezésre. A biztosítási díj január 31-ig késedelmi pótlék nélkül, egyösszegben fizethető b- Kivételt képeznek az egyéni tulajdonban levő személy- gépkocsik, melyek biztosítási díja januárban és július­ban, két egyenlő részletben fizethető. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Zárszámadás előtt a szeghalmi Rákóczi Tsz-ben (Tudósítónktól) A szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezetben január 15-én tart­ják a zárszámadási közgyűlést. A termelőszövetkezet tagsága jó munkája igen szép eredményeket hozott. Többek között Árpád La­jos vontatós 724 munkaegységet ért el, melyért 21 mázsa búzát, 11 mázsa árpát, 160 kilogram cukrot,110 kilogram hántolt rizst és mint­egy 8 ezer forint készpénzt kap többek között. Almási Sándor 64 éves tsz-tag 540 munkaegységet teljesített. Munkájáért 15 mázsa bú­zát, 7,5 mázsa árpát, 130 kiló cukrot, 80 kiló rizst és 5 500 forint készpénzt kap. A jó eredményeket látva az egyéni gazdálkodók közül igen so. kan kérték felvételüket a Rákóczi Termelőszövetkezetbe. A január 1-én tartott közgyűlésen 95 új tagot vettek fel, köztük van Sándor Mihály 7 holdas, Vasvári Lajos 12 holdas, H. Kovács Gyula 15 hol­das egyéni gazda is. A 95 újonnan belépett tag 1181 hold földdel gyarapította a termelőszövetkezet gazdaságát. A tsz az elmúlt he­tekben az 1600 hold földről az új belépők által behozott földdel 3400 holdra növekedett, a tagok száma pedig 100-ról 352-re. (N. J.) (K) Ezüstkalászos tanfolyam kertészek részére

Next

/
Oldalképek
Tartalom