Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1961. JANUÄR 8., VASÁRNAP XVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Kuba, Kongó, Laosz Az új esztendő első hete bővel­kedett a jelentős nemzetközi ese­ményekben. Hogy csak a leg­fontosabbakat említsük: az úgynevezett népszavazásra ké­szülő Algériában pattanásig fe­szült a helyzet, s országlása idején De Gaulle egy lépéssel sem jutott közelebb a hetedik éve folyó fel­szabadító háború befejezéséhez, az algériai szabadságharcosok erősebbek, mint valaha. Szemléltető példán látja a világ, hogy mit jelent az imperialisták számára á gyarmatokból húzott különprofit: a Kongóhoz foggal- körömmel kapaszkodó belga mo­nopolkapitalista kormányzat a kisembereken akarta behozni „ kincseskamrájának” elvesztését és a belga dolgozók immár három hete tartó sztrájkja mind élesebb lesz. Míg a parlamentben a kép­viselők bizalmat szavazgatnak az Byskens-kormánynak, addig a tö­megek kívülről, az utcáról húz­zák ki alóla a talajt. Közben sem­mivel sem jutott közelebb a kibon­takozáshoz maga a kongói helyzet sem, s az otthon „takarékosságot” meghirdető belga vezetők most például a gyámságuk alatt álló Ruanda Urundiban adtak meg nagy összegeket felemésztő kato­nai segítséget a Mobutu-klikknek, hogy megtámadja a Lumumbához hű területeket. De még ez a se­gítség sem volt elegendő és a ban­ditáknak véres fejjel kellett visz- szavonulniuk Kivu tartományból. A világközvélemény aggoda­lommal látta, mint szaporodnak mindenfelé a veszélygócok és ezért nagy örömmel értesült Hrus­csov újévi felköszöntőjéről. A szovjet kormányfő-'— újból tanú­ságát adva népe és kormánya vas- következetességű bekepolitikájá- nak —, javítani kívánván a két vezető világhatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vi­szonyát, ország-világnak kijelen- , tette: ... „Nagy fontosságot tulaj­donítunk az Egyesült Államokkal való kapcsolataink megjavításá­nak. Reméljük, hogy az új elnök hivatalba lépésével friss szellő ke­rekedik, amely megtisztítja a két ország kapcsolatainak egészségte­len légkörét” ... majd az U—2 kémrepülőgép incidensről ezt mondotta: „Mindent sízem előtt tartva úgy tűnik, hogy nem kell szorgalmaznunk e kérdés megvi­tatását az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán, nehogy a rossz múlttal gátoljuk a szebb jövőhöz fűződő reményeket” s most mindenki a hivatalba lévő Kennedytől várja, miként fogadja a barátian kinyúj­tott kezet. Mindenki? Nem? A január 20- áti eltűnő Eisenhower-kormány- zat veszélyes módon szeretné „megörökíteni” nyolcéves uralmá­nak következményeit és megköt­ni utódjának kezét. Latin-Ameri- kában és Délkelet-Ázsiában szinte egy időben hallatlanul kihívó lé­pésre, közvetlen beavatkozásra ké­szül, hogy így állítson „utolsó em­léket a dullesi hidegháborús poli­tikának, nem törődve azzal, hogy a világ békéjét fenyegeti. Kuba és Laosz a világsajtó címoldaladra került és az ENSZ-ben, valamint számos nemzetközi tárgyaláson foglalkoznak veszedelmes idősze­rűséget öltött problémáikkal. Kuba, ez a latin-amerikai szi­get-köztársaság épp most, január 2-án ünnepelte második évfordu­lóját annak, hogy győzelmet ara­tott forradalma, a nyugati félteke eme első népi imperialistaellenes megmozdulása. Az Egyesült Álla­mok azóta sem tud beletörődni abba, hogy elsodorták Batistát, ezt az őt hűen kiszolgáló, véreske­zű zsarnokot, s kiszakadt fenn­hatósága alól ez az ország, mely­re tőkéseinek a Latin-Ameri kában beruházott nyolcezer millió dol­lárnyi amerikai tőke egynyolcada jutott. Az elmúlt két év alatt az Egyesült Államok mindent meg­tett, hogy megbuktassa Cástrot és a kubai ellenforradalmárokat se­gítse nyeregbe. Amerikai repülő­gépek gyújtóbombákat szórtak kubai városokra és falvakra, ame­rikai kémeket küldtek Kubába, amerikai fegyverekkel látták el Batista híveit, diplomáciai és gaz­dasági nyomás segítségével pró­bálták megfojtani az országot, az amerikai monopóliumok pénzén Floridában expedíciós hadtestet képeztek ki kubai behatolásra, Guatemalában titkos támaszpon­tokat létesítettek ugyanezen cél­ból és tizenkétezer ejtőernyős ki­képzését és felfegyverzését kezd­ték meg. Mikor mindez nem használt, a végnapjait élő Eisenhower-kor- mányzat és az Egyesült Államok legagresszívabb monopolistái köz­vetlen támadásra, invázióra szán­ták el magukat. S mielőt Flori­dából és egyéb rejtekhelyeikről az ellenforradalmárok elindulhat­tak volna, a kubai külügyminisz­ter, Raul Roa, a Biztonsági Ta­nács összehívását kérte, s annak szerdai ülésén a világ elé tárta a bizonyítékokat, egyebek között az amerikai külügyminisztérium­nak az uruguayi és más latin­amerikai kormányokhoz intézett bizalmas tájékoztatóját, mely sze­rint az Egyesült Államok készen áll katonai intervencióra Kuba el­len, indokolásul azt a képtelen állítást hozva fel, hogy a Szovjet­unió rakétakilövő helyeket épít Kubában. Mikor pedig Castro a havannai követség feleslegesen nagy és kémkedési célokat szol­gáló létszámának csökkentésére hívta fel Eisenhowerékat, ők egyszerűen megszüntették a dip­lomáciai kapcsolatot, hogy ennek ürügyén megkönnyítsék a kato­nai hatóságoknak a nyílt agresz- sziót. Ezenkívül Washington megkí­sérelte a latin-amerikai kormá­nyokat is Kuba ellen hangolni és rábírni, hogy szüntessék meg vele a diplomáciai összeköttetést. Ez az akció is összeomlott, mert Bolivia, Chile, Kolumbia, Honduras és más dél-amerikai államok vezetői egymásután jelentették ki, hogy nem hajlandók szembefordulni Kubával. A latin-amerikai orszá­gok népei tömegmegmozduláso­kon fejezik ki rokonszenvüket a kubai néppel és forradalmával. És éppen ettől tartanak legjobban az amerikai imperialisták, éppen ezért mozgatják meg minden pok­lok ördögét Fidel Castro és népe ellen. A világ kommunista mozgalmának újabb győzelméért Hruscsov elvtárs beszámolója a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai tanácskozásáról Moszkva (TASZSZ) Mint már jelentettük, január 6-án a Kremlben az SZKP Köz­ponti Bizottságának irányítása alatt álló Marxizmus—Leniniz- mus Intézet, a Társadalomtudo­mányi Akadémia és a Pártfőisko­la pártszervezetei együttes gyű­lést tartottak. A gyűlésen Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, beszámolt a kommu­nista és munkáspártok képviselő­inek moszkvai tanácskozásáról. A beszámolót gyakran szakította meg a megjelentek viharos tapsa. — A 81 marxista—leninista párt képviselőinek 1960. novembe­rében Moszkvában megtartott ta­nácskozása— mondotta Hruscsov — a világ kommunista mozgalma történetének egyik legragyogóbb fejezete. Ez a tanácskozás mély­rehatóan elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, kidolgozta mozgalmunk közös álláspontjait a legfontosabb kérdésekben. E tanácskozás a testvéri egyet­értés szellemében zajlott le, eredményeként a marxizmus— leninizmus alapján még szoro­sabban összefogott minden or­szág kommunistáinak sok mil­lió főt számláló családja, gyara­podott a kommunisták ereje a béke és a szocializmus ügyének diadaláért vívott hősies harc­ban. Hruscsov elvtárs mélyrehatóan elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, a kommunista mozgal­mat. Rámutatott a tanácskozáson egyhangúlag elfogadott Nyilatko­zat és a világ népeihez intézett felhívás — mint az összes orszá­gok kommunistái számára érvé­nyes programdokumentumok — hatalmas jelentőségére a békéért, a demokráciáért, a nemzeti fel- szabadulásért és a szocializmusért vívott harcban. A szónok hangsúlyozta, hogy a ! Nyilatkozat az alkotó marxiz- j mus—leninizmus szellemében | elemezte a jelenkor fontos prob­lémáit: a kommunizmus építését a Szov­jetunióban, a szocialista világ- rendszer fejlődésének távlatait, az új háború megakadályozásáért és a béke megszilárdításáért folyta­tott harcot, a gyarmati rendszer felszámolásának és a felszabadult országok jövendő fejlődésének út­jait, a kommunista mozgalom egységének erősítését és néhány más ideológiai kérdést. Az előadó beszámolt a kommu­nizmus építéséről a Szovjetunió­ban, a szocialista tábor megbont­hatatlan egységéről és hatalmá­nak növekedéséről. A Szovjetunió Kommunista Pártja szilárd elha­tározottsággal törekszik a Kínai Kommunista Párthoz és a nagy kínai néphez fűződő baráti kap­csolatok erősítésére, a baráti pár­tokkal, a szocialista országok né­peivel, valamint a világ összes marxista—leninista pártjával va­ló egység és barátság erősítésére. Hruscsov különös figyelmet szentelt a békeharcnak, a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséről szóló lenini-eszme gyakorlatban történő következetes megvalósítá­sa kérdésének. Mint a Nyilatkozat Az 1961-es megyei villamosítási program néhány adata Ebben az évben tovább folytatják megyénkben a villamosítást. Rövidesen elkezdik Gyulán a 35 kilovoltos középfeszültségű vezeték építését, amely jelentősen javítja majd a város áramellátását. Érte­sülésünk szerint ebben az évben megkezdődik a békéscsabai vízmű áramellátását szolgáló 20 kilovoltos távvezeték építése is. A termelőszövetkezetek villamosítása az előbbi éviekhez ha­sonlóképpen 1961-ben is jelentősen halad előre. December 31-ig 36 kilométer nagy feszültségű távvezetéket szerelnek fel, és 18 transz­formátort építenek a megye termelőszövetkezeteiben. Ugyancsak ebben az évben egy községet teljesen villamosítanak. és a népekhez intézett felhívás is hangsúlyozza, a békeharc a kommunista legfontosabb felada­ta. Viharos tapssal fogadták az ülés részvevői Hruscsov beszá­molójának befejező részét, amelyben kifejtette, hogy to­vább erősödött a szocialista tá­borhoz tartozó országok egysé­ge. a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, s a marxiz­mus—leninizmus nagy tanítása diadalt arat. — Amikor összegezzük a kom­munista mozgalom világtörténel­mi jelentőségű győzelmeinek ered­ményeit — mondotta Hruscsov—, először is a hála szavával fordu­lunk nagy tanítóinkhoz: Marxhoz* Engelshez, Leninhez. Az ő ta­nításuk tette legyőzhetetlen ere­jűvé a nemzetközi kommunista mozgalmat és biztosította e moz­galom győzelmeit. Amikor a jö­vőre vonatkozólag kidolgozzuk stratégiánkat és taktikánkat, megint csak Marxhoz, Engelshez, Leninhez fordulunk tanácsért. A marxizmus—leninizmushoz való hűségben rejlik további győzelme­ink záloga. — A Szovjetunió Kommunista Pártja mindig hű volt és hű ma­rad a marxizmus—leninizmus ta­nításához, a proletár nemzetközi­séghez, a népek közötti barátság­hoz, mindig harcol a világ békéjéért, a kommunizmus győ­zelméért, ahogy erre a nagy Le­nin tanított bennünket! — emelte ki N. Sz. Hruscsov. A teremben egybegyűltek viha­rosan ünnepelték a szónokot. Az együttes gyűlés egyhangú­lag határozatot fogadott el, amely­ben ez áll: A Pártfőiskola, a Társadalom- tudományi Akadémia és a Mar­xizmus—Leninizmus Intézet kom­munistái nagy figyelemmel meg­hallgatták N. Sz. Hruscsov elv­társnak, az SZKP Központi Bi­zottsága első titkárának mélyen- szántó, világos beszámolóját „A kommunista és munkáspártok képviselői tanácskozásának ered­ményeiről”, s teljes egészében he­lyeslik a tanácskozás eredménye­it és a tanácskozáson elfogadott történelmi jelentőségű dokumen­tumokat. A gyűlés őszinte köszönetét mond az SZKP N. Sz. Hruscsov elvtárs vezette küldöttségének lenini bölcsességgel végzett ered­ményes munkájáért. A gyűlés levelet intézett a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságához, N. Sz. Hrus- csovhoz, a Központi Bizottság el­ső titkárához. A részvevők lelkes ünnepléssel éltették a kommunista pártot, % párt Lenini Központi Bizottsá­gát, a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az Internacionálé eléneklésével befejeződött ez a gyűlés, amely az SZKP Lenini Központi Bizottsá­ga mellett dolgozó ideológus kom­munisták nagy serege szoros ösz- szefogásának lelkes tüntetése volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom