Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

NÉPÚJSÁG 1461. január 6., péntek hírek Szaud király eladta a jachtját Hm Szaud király, Szaud-Arábia 85 feleség­gel rendelkező uralko­dója egy görög hajózási cégnek eladta 3500 ton­nás luxi*sjachtját. A ha­jó voltaképpen nem is nevezhető jachtnak, hi­szen 150, levegőkondicio­náló berendezéssel ellá­tó« hálókabinja van és minden „hárem-helyi­séget“ automata telefon köt össze a király lak­osztályával. A hajó úszómedencéje körül felmérhetetlen értékű perzsaszőnyegek bizto­sították a hölgyek ké­nyelmét, a hajó bárja? ban azonban — a moha­medán vallás parancsai szerint — kizárólag al­koholmentes italokat mértek. A görög hajózási vál­lalat, amely megvette a jachtot, Romantica név­re fogja átkeresztelni és a görög szigetek kö­rül turistahajóként ál­lítja be. h ■■■ ...................— 11 ' ** — ORVOSI RENDELŐ, posta és tűzoltószertár kap helyet Nagy­kopáncson a tanács mellett lévő új épületben. Az építkezés befe­jezésével régi problémát oldanak meg a község vezetői. — ÉLMÉNYBESZÁMOLÓT tartott a szovjetunióbeli útjáról a csorvási Vörös Október KISZ- szervezetének taggyűlésén Kocsis György, a tsz agronómusa. — A MEXIKÓI Rio del Tule- bon van a világ legöregebb élő­fája — állapították meg a leg­újabb kutatások. A fa a számí­tások szerint 5—7 ezer éves. — AZ ASSZONYOK művelő­dési körét szervezte meg Dombegyházán a helyi nőtanács. Mintegy 25—30 asszony jár az itt tartott előadásokra. — AZ IPARI tanuló nap alkal­mából nagyszabású ipari tanulc bált rendez január 7-én este Bé­késcsabán a KIOSZ székházban a 611-es számú Iparwanuló-inté­— A SZEGHALMI Belvízrende­ző Társulat összesen 12 540 fo­lyóméteres szakaszon javította meg a harmadrendű csatornákat és 209 090 négyzetméteres terüle­tet tisztított meg a gaztól. E mun­kára mintegy 300 ezer forintot fordítottak az elmúlt évben. — VT« OLAJFESTMÉNYT, bronzszobrot és grafikát ajándé­kozott a Kínai Népköztársaság kormányának az NDK kormánya. A Német Demokratikus Köztársa­ság pekingi nagykövete decem­ber 25-én nyújtotta át az aján­dékot. — GYORS ÜTEMBEN kezdték meg a csatornák tisztítását Csa- bacsűdön a Vízgazdálkodási Tár­sulat dolgozói. Az iszapolási munkánál mintegy hatvanao dol­goznak. — AZ ELMÜLT ÉVBEN vég­zett munkát értékeli a járási nő- tanács ülése január 10-én Mező- kovácsházán. Az ülésen megbe­szélik az ez évi feladatokat és a különböző oktatási formák szer­vezésének eddigi eredményeit. — DÍSZELŐADÁST rendeznek január 7-én a New York-i Metro­politan Operában Olaszország egyesítésének 100 éves évforduló­ja alkalmából. A díszelőadáson Verdi „Nabucco”-ját mutatják be. Köd, eső Többfelé reggeli és délelőtti köd. Legfeljebb néhány helyen kevés eső. Mérsékelt, változó irányú szél. Az éj­szakai lehűlés fokozódik. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mí­nusz 2—plusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap plusz 2—plusz 7 fok között. Távolabbi kilátások: a hét végén újabb csapadékosabb idő, a he­gyeken valószínűleg havazás. Tanácstagi fogadóóra Békéscsabán Békéscsabám a 33. sz. városi vá­lasztókerületben Gavenda Béla tanácstag 1961. január 7-ém dél­után 3—5 óráig a Kazinczy u. 26. szám alatt fogadóórát tart. Vá­lasztói javaslatait, kérdéseit, pa­naszait meghallgatja, azokra vála­szol, illetve azokat a végrehajtó’ bizottsághoz továbbítja. Kéri, hogy a választói bizalommal ke­ressék fel a fogadóóra alkalmával. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., L em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehóczky Mihályi Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Véüsiat, Békéscsaba; Feteüős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél; Előfizetési díj 1 háta 14;— Bt A gyulai kolbász címkézői elmondták „bűnüket“ A „bűn“ SSÚ ebben az ügy­bem talán még idézőjelben is túl­zás, mégis így kell idéznem, ha nem akarom meghamisítani Salka Béláné szavait. A Gyulai Hús­üzemben a címkézők bérezéséről beszélgettünk a legilletékesebbek­kel, azokkal, akik ezt a munkát csinálják. Akkor jegyezte meg Salkáné a beszélgetés végén mo­solyogva: — Elmondtuk a „bű­nünket”. Azaz más szóval ma már mindnyájan megértik, hogy a ter­melékenység növeléséért szükség volt náluk az intézkedésre. De mi is történt tulajdonkép­pen? Mielőtt erre válaszolnánk, néhány szót a körülményekről. Mindenki ismeri a gyulai kol­bászt. Azon látható a vállalat gyártási jelzése is. Az üzemiben néhányan foglalkoznak ezeknek a címkéknek a felrakásával. Ez kö­rülbelül úgy történik, hogy egy boton 12 pár kolbász kerül a mun­kások elé. Gyors mozdulatokkal rakják fel a „cég” névjegyét. 1957-es megállapodás szerint 620 botra való kolbász lecímkézése esetén teljesítették a napi nor­mát. A norma azonban inkább er­kölcsi jelentőségű volt, mert a fi­zetést botonként nyolc és fél fillé­res darabbérre kapták. A norma annyiban volt mértékadó, hogy 1» a napi előirányzatnál többet tel­jesítettek, akkor a többletért nem igen kaptak bért, azaz „plafon” volt .Az óvek múltán azonban a segédmunkás asszonyok és lányok, akik büszkén vallják magukat az üzemi törzsgárda tagjainak, olyan nagy gyakorlatot szereztek ebben a munkában, hogy legtöbbjük hét munkaóra alatt felcímkézte az előirt kolbász-mennyiséget. Ezzel elérték a hat forintos átlag óra­bért, mely megfelel a szakmun­kások alapórabérének. Szorgalma­san dolgoztak, s miután teljesítet­ték a napi normát, jöttek-mentek az üzemben, várták a munkaidő leteltét. December elsejétől be­vezették náluk az új darabbért, mely szerint 7,74 fillért keresnek botonként. Megszüntették a „pla­font” és most nyolc munkaóra alatt 680 botra való kolbász fel­címkézésével keresik meg a hat forintos órabért, ugyanannyit, mint régebben. Az üzem vezetői szerint lénye­gében nem csökkent az érintett dolgozók keresete. Abszolút érte­lemben igazuk is van. A munka Levelekbe* I—röviden Mindenki tartsa be a közle­kedési szabályokat — írja Haj­dú János (Békéscsaba) és közli, hogy a minap tanúja volt, amint a Sztálin úton egy kerék­pározó fiú figyelmetlenségből elütött egy idősebb embert és a fakepnél hagyta. Még szeren­cse, hogy nem jött mögötte mo­toros jármű, ami még súlyosbí­totta volna a helyzetet. Ha a le­gényke betartja a legelemibb közlekedési szabályokat, a bal­eset nem történik meg. Ha a dolgozók társadalmi munkában szövetkeznek a vá­ratlanul támadt nehézségek el­len, akkor nincs baj — írja Bél- megyerről Forgó József és köz­li, hogy a Keleti Fény Ts^ cu­korrépáját minden rendű-rangú dolgozó összefogásával sikerült az esős, sáros mezőkről kimen­tem. ;VK keH utóhoz, hogy például diákok kollektíván rendezett műsoros estén igazán jól érez­zék magukat? Körülbelül ilyen­félék: a készülődés izgalma, majd a vendégek, tanárok, diá­kok vegyesen, azután derűs műsorszámok, mint például dr. Illik előadása arról, hogy mi il­lik, Okos Kata okos tanácsai (Csak szoknyája alól ki ne látsz- szon a fiú nadrág), nemlétező levelezők humoros levelei, szív küldi képeslap, villámpostás és tea, sütemény, zene, tánc. Nyil­vánvaló, hogy jelen esetben vi­dám rendezvényről van szó, amiről Szakálos Ilona, békés­csabai diáklevelezőnk számolt be hosszabb levélben A Dévaványárói Csalfára reg­gel negyed hétkor induló busz­ra csípős, szeles időben várni nem kellemes, hátba még az eső is esik. A busz váróterme azonban zárva volt. Ritkán uta­zom, lehet, hogy csak akkor volt így, ám, ha máskor is, akkor jó lenne a várakozó utasok érde­kében korábban kinyitni. A. S.- né, Dévaványa. * Minél több ilyen fttmanketot — írja Bélmegyerről H-irják Ba­lázs iskolaigazgató, s levelében beszámol arról, hogy milyen nagy erkölcsi hatása volt a bél- megyeriekre a „Ballada a kato­náról” című szovjet film. A la­kosság minden dolgozó rétegé­ből valók keresetlen, őszinte szavakkal méltatták ezt a nagy­szerű filmalkotást. Hupuczi Rozália áttöri) leve­lezőnk írja: — Ifjúsági filmelő­adásokat rendezünk. A osapat- vezető-heiyetfcesünk a téli szün­időben filmeket vetít az úttö­rőknek és a kisdobosoknak. Ez időben közös kirándulás lesz. A nyolcadikos úttörők az újte­lepi óvodásoknak hóembert fognak készíteni, amint hó esik. — Reméljük — írja befejezésül — ezek a vállalkozásaink éppen olyan jól sikerülnek, mint az eddigiek, amelyek elvégzésé­ben mi, kevermesi úttörők be­csülettel helytálltunk. sok szerint most többet kell dol- gozniok ugyanannyi, bérét. Első­sorban azok gondolkodtak így, akiknek a begyakorlottságukból és a kézügyességükből ma még csak 620—625 botra futja. Mi az igaz­ság? Ökrös Ica és Salka Béláné, akik naponként elvégzik a 670 botra való kolbász címkézését, úgy véle. kednek: jó az, hogy megszüntet­ték a plafont. Mondtak olyasmit is, hogy ezután legfeljebb nem sétálnak fél négy után, hanem tel­jes egészében kihasználják a munkaidőt. Aztán van még lehe­tőség a munka további ésszerűsí­tésére is... Megjegyzem, a beszélgetésünk egész ideje alatt vidámak voltak, látszott rajtuk, hogy nem hagyta el őket a jókedvük, megértik, hogy a munkaidő kihasználásával, a termelékenység emelésével ma már nem a tőkést gyarapítják, hanem szocialista társadalmunk gazdasági alapját, társadalmun­kat, ezen belül önmagunkat is. Rejtett tartalékéit be­vernek még sok helyen. Nem is beszélve arról, hogy száiA« üzemben vannak munkarészlegek, ahol technológiai és egyéb techni­kai intézkedésekkel egy időben nem korrigálták a béreket, és an­nak következtében felbomlott a bérezési egyensúly, melynek hely­reállítása szükségszerű. Ahhoz azonban, hogy az ilyen intézkedé­sek szükségességét megértsék, a pártszervezetek és szakszerveze­tek még többet foglalkozzanak a szocialista bérezés kérdéseivel. Ne féljenek sehol a munkatársaiéi elé állami és őszii^tón beszélni velük. Addig, amíg Nyugaton a kapita­listák azért szidják a „kivándo­rolt” magyarokat, hogy Magyaror­szágom elkényeztették őket, addig nincs miért restelkednünk. A munkaintenzitás nálunk embersé­ges. Viszont azt is megérti min­den becsületes munkás, hogy a kapitalistákat karba tett kézzel és alacsony színvonalú technikával nem lehet legyőzni. Boda Zoltán A hét könyvájdoimgjii A télid. könyvvásár csúcspontját je­lentő héten özönével jelentek meg az értékesebbnél értékesebb, ajándéko­zásra alkalmas könyvek. A most in­duló Gorkij -sorodat első kötete a nagy író korad romantikus elbeszéléseit tar­talmazza. Móricz Zsigmond hagyaté­kából címmel tartalmas gyűjtemény látott napvilágot nagy írónk eddig ki­adatlan /műveiből. A Magyar Helikon bibliofil kiadásában jelent meg Dosz­tojevszkijtől A félkegyelmű. A Mag­vető újdonsága Apitz „Farkasok közt, védtelen1’ című regénye a buchen- waldd koncentrációs tábor ellenállási harcáról. A Gondolat adta közre Bra- urfbak jeles német fizikusnak „Az atommag regénye” című művét. Kö­zépkori dalgyűjtemény a Magyar He­likonnál megjelent Carmina Burana. Üj kiadásban jelent meg Dold-Mihaj- lifc nagy sikerű, izgalmas kalandregé­nye, az Ordasok között. Az Európa kiadványa Triolet Avignoni szerelme­sek című regénye. Csujkov marsall, Sztálingrád hős védőjének vás&zaemfté- keaéseit tartalmazza az Erőd a Volga partján című könyv a Zrínyi Kiadó újdonsága. Svéd parasztok ten­gerentúli küzdelmes sorsáról szól Mo- berg Bevándorlók című regénye. Magyar szerzők műved közül meg­jelent Győry Dezső izgalmas, roman­tikus regénye, a Gomöri rengeteg. Zoltán Péter Mesterségek dicsérete című könyve az ifjúság r^lyaválasztá- sát segíti elő. Huszonegy vidám írást tartalmaz Fehér Klára könyve, a Sze- rencsés történetek. Megjelent Alföldi, László 33 sakfeleeké-je. Tudományos-i I ségentinel, figyelünk. fantasztikusS könyv Visziliev-rsGucsev i A hangok és a topo- Riport a XXI. századból című müve* gás is közeledik je­Szilveszteri epizód Lassan megyünk ha­zafelé. Az új év még nagyon fiatal, fítind- össze három óra telt el belőle. Az ég csilla­gai, mintha fényesre lennének csiszolva, szinte világítanak. A pezsgő enyhe mámo­rát még nem zavarta ki fejünkből a hideg. A szilveszteri utca szokatlanul kihalt. Csend van. Csak a lé­péseink ütemes kopo­gása tördeli a néma­ságot egyenlő dara­bokra. Egyszerre csak „gyors” lépések zaja közeledik felénk és tört hangokat hal­lunk. Kucikám... kis .. . kismalac __ co cskám ... gyere vissza ... meg ... megnyer... telek. Megállunk a fele­lénk, majd csúszó nesz hallatszik. Vala­ki négykézláb mászik az úton. A sötétlő tö­meg tisztán kivehető. Kuci... Icám ... ne- sza... neszaladj el... meert haza akarlak vvvmni. Észrevesz. Feláll. Odatámolyog hoz­zánk és kinyújtott kézzel, mint aki azt akarja bizonyítani, hogy nincs semmi a kezében — kérdezi. Hola... hoki malac? A szirvesz... . set-r- veszteii maalac? Hát hói volt? — kérdem barátságosan. Elbiggyeszti a szá­ját. Itt... itt volt a kabá ... kabátomban. Bánatosan forgatja ki a kabát belső zse­bét. Rt... volt. Meg­nyertem. Één nyer­tem meg, de ... kiu... kiugrott. Ejnye, ejnye, mu­tatom az együttérzést — és megrántom a nevetését visszafojtó feleségem karját — disznó egy malac le­hetett. Az ... a az volt az... disznó... göndör... göndörfarkú kisdisz- nó... szerecsen... ssszereeencsemalac... de megffo... gomén, akáris hovalett. Ezzel leereszkedik a földre és mászik tovább Keresi a „szerecsen” malacot. Egy darabig moso­lyogva nézünk utána, majd indulunk haza Az utcasaroknál a fe­leségem felsikolt és félreugrik. Éles visí­tás hallatszik. A lá­bunk alatt átszalad valami. A „szerecsenmaúac” volt. Biztosan a gaz­dáját kereste. m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom