Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-25 / 21. szám
6 HÉPÚJSÁg 1961. január 25., szerda HÍREK Didereg a vendég... $,Kész szerencse, ha Szobát kap a vendég, mikor Gyulára látogat” — hallottam többektől, akik a Komló szállóban töltöttek el egy-egy éjszakát. De az már nem szerencse, hogy különös „idegnyugtatást” alkalmaznak a szállodai szobákban. Nagy a hőelvonás. Azaz nem fűtik megfelelően a szobákat, s így percek alatt ágyba kényszerítik a meleg után vágyó vendéget. A dolgon néhány meleg szívű ember változtatni szeretne, s máris olyan hír kelt szárnyra, hogy új meleg takarókkal cserélik fel a kopottakat. Azért talán mégis jobb lenne jól befűteni! — We — — ÜJ ÉS RÉGI termelőszövetkezeti asszonyok részére tanácskozásokat szerveznek Dévavá- nyán a helyi nőtanács vezetői. Ezeken a tanácskozásokon a bri- gádvezetök átadják jó munka- módszereiket, kialakítják a munkacsapatokat és megbeszélik a termelőszövetkezetek asszonyainak problémáit. Ebben a hónapban három termelőszövetkezetben tartanak ilyen tapasztalatcserét. — IRODALMI vita-estet rendez január 27-én pénteken este 6 órakor Békéscsabán, a TIT- klubban, a TIT Békés megyei Írók Köre. A vitaesten magnetofonról hallgatják meg Üj Rezső Kötőfék című drámáját, amelyet a pécsi rádióban adtak elő. — AZ IFJÜSÄG a szocializmusért címmel előadást rendez január 25-én és február 1-én este 6 órakor Békéscsabán a TIT. Előadást tart Baukó Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára. — MESEDÉLUTÁNT rendeznek és diafilmet vetítenek a gyermekek részére január 26-án délután 4 órakor Békéscsabán a Helyőrségi klubban. A mesedélutánt Szíjjártó Erzsébet könyvtáros vezeti. — MINIATŰR helikopter-mo- dellt készített Dimitrij Handrosz szovjet tervező-mérnök. A heli— 1200 DARAB hízott sertést, 151 hizómarhát és 5000 baromfit tervezett be átadásra az 1961. évi tervében a vésztői Béke Termelő- szövetkezet. — 26 KISZ-F1ATAL vesz részt Vésztőn a világ térképe előtt kör előadásain. Ezenkívül a KlSZ-fva- talok rendszeresen vesznek részt a TIT ismeretterjesztő előadásain is. A fiatalok szervezésében különösen jó munkát végez Valastyán Zsuzsánna, a politikai kör vezetője. í — MŰANYAGBÓL készítettek tetőlemezeket az építőiparban. A tetölemezek érdekessége, hogy különböző színekben készülhetnek, s szükség szerint fényáteresztőek, hullámosak, vagy simák. Az újfajta tetőlemez nagy előnye, hogy nem rozsdásodik. — VIDÁM MŰSOROS kabaréestet rendeznek január 28-án Szarvason a járási művelődési házban a helyi nőtanács kultúr- csoportjának tagjai. Az előadás után bált rendeznek. Ónoseső, hó Túlnyomóan felhős idő, sokfelé eső, ónoseső, havazás. Mérsékelt, helyenként élénk északkeleti, keleti szél. A hőmérséklet csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északkeleten mínusz 8—-mínusz 13, délen helyenként mínusz 1—plusz 3, máshol mínusz 4—mínusz 8, legmagasabb napCÁ Uiráltf as .t zú u // leiKK/ ja — Bemutató a Jókai Színházban — Ruy Bias — hirdeti a plakát alcíme Victor Hugo romantikus drámáját. Az ország más tájain szinte egyidőben játszották — most legutóbb Kecskeméten és Miskolcon is. Minek köszönheti ezt a nagy népszerűséget ez a dráma? Nehéz erre egyből válaszolni, nagy bajban lenne az, aki meg akarja indokolni a Ruy Bias előadásának jogosságát. Az író: Victor Hugo a XVII. század Spanyolországának főúri környezetébe vezeti el a nézőt, ahol egy spanyol arisztokrata kegyvesztett lett a királynőnél, s ezért bosszút akar. állni. Hogy bosszúja teljes legyen, ezért tehetséges és költői lelkületű lakáját — Ruy Blas-t — kijátssza arisztokratának, hogy az a királynő kegyeibe férkőzzék és annak szívét is elhódítsa. Ruy Blas-nak sikerül a szerepet eljátszania, hiszen eszes és szerelmes a királynéba. De Ruy Bias többet is tesz: rendet teremt az államügyekben, az ál- lamvagyonon élősködő főurak hatalmát megtöri. Mikor hatalma szinte tetőpontján van, visszatér a kegyvesztett főúr és a királyné előtt leleplezi lakáját. Ruy Bias leszúrja gazdáját, és önmaga is — a királynő karjában — meghal, öngyilkos lesz. Röviden ez a mű tartalma, s a kar, amelyben megszületett, ellentmondásokkal terhes, ugyanúgy, mint a dráma. ' A drámaírót sokan csak úgy értékelik, mint a francia irodalom nagy forradalmi romantikusát. Pedig az iró nem ennyire egyértelmű és világos. És nem is lehet ennyire leegyszerűsíteni. Különösen azért nem, mert élete során mint költő, dráma-, regényíró és gondolkodó volt. Ütja nem egyeÖ írja magáról: „A történelem oly’ igen lelkendezik. Michely Ney példáján, aki kádárnak született és Franciaország marsallja lett, meg Murat példáján, aki istállófiúnak született és király lett belőle. Indulásukat az ismeretlenség homályából úgy tekintik, mint ami eggyel több jogcím érdemük jutalmazására, s mint ami emeli beérkezésük fényét. Mindama hágcsók közül azonban, amelyek árnyból a fénybe vezetnek, elismerésre a leginkább méltó és a legnehezebben megmászható bizonnyal ez: arisztokratának meg királypártinak születni és demokratává válni.” Viskóból palotába emelkedni ritka szép dolog. A tévedéstől az igazságig emelkedni még ritkább és még szebb. És nemcsak írói nagyságát, hanem emberi nagyságát is példázza Victor Hugo élete, s nyugodtan írhatta le: „bennem az irodalom és a társadalmi forradalom egybekapcsolódott”. Victor Hugo harca, amit nemcsak önmagával folytat, hanem a francia dráma megszületéséért is vív, nem volt eredménytelen. Drámái egyúttal saját életének egy szakaszát is lezárják és különösén így van ez a Ruy Blas-val. A dráma címszereplője talán egy kicsit az a politikailag is üldözött író, aki saját csalódásait is azzal zárja, hogy az elzüllött, újat teremteni már nem tudó nemesség helyett a plebejus fönség hoz majd megoldást. „Romantikus dráma” — adja hírül a műfaji megjelölést maga Victor Hugo is. Igen, ilyen írónak tartotta önmagát is, pedig Ruy Bias alakjában már realista jegyeket is találunk, de ezek azért még nem juthatnak túlsúlyba — mert azok a korlátok, amik megkötik Ruy Blas-t, azok az író korlátái is. Persze kár lenne most felfedez- -i TUnc-Kan a realista alkolelket is megkötik. Hiányzott az előkelőség nagyvonalúsága, ebben csupán formai megoldásokkal találkoztunk. így természetes, s a rendezés sokszálúságából és bonyolultságából adódik, hogy szi- nészileg nem találkoztunk teljesen érett alakításokkal. Lehet ugyan, hogy szinészileg az alakok érettebbekké, s jobbakká válnak majd az előadások során, s az előadás ritmusa is gyorsul, de az alapvető hibák — véleményem szerint — nem szűnnek meg! Ebből a szempontból vizsgálva az egyes alakításokat, megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen nincs az előadásnak kimondottan főszereplője. Ruy Blas-t Buss Gyula személyesítette meg. Szinészileg azzal maradt adósunk, hogy nem tette magát szinpatikusságán túl hősibbé, tiszteletreméltóbbá. Ez pedig éppen a záró akkordoknál bosszulja meg magát. Alakításában — ami jó — az, hogy végigkísér a lakájból lett főúr. Don Salluste de Bazan-t — a rendező — Solti Bertalan, Kos- suth-díjas játssza. A kor jellegzetes figurája: a cselszövő. Ez a szerep szinészileg hajlékonyságot, hatalmas erőt és mérhetetlen győzni vágyást követel meg. Solti Bertalan megformálásában nem volt teljes ez a figura, és szerepének hatását különösen lerontja olyan naturalista megoldás, mint amit a negyedik felvonás utolsó képében választott, hogy a színpad előterében „holtan fekszik” mellébe szúrt tőrrel. A közönség őt figyeli és elvonja a figyelmet Ruy Bias haldoklási jelenetéről. Don Cézár de Bazan: a legjobb szerep. Alakítója Perényi László. Az úri csavargó, aki eldobja „láncait”, de helyettük a törvé- nyenkívüliség állapotában éli úgymond: szabad életét. Perényi László élt a szerep-adta lehetőségekkel, s néhány modorosságtól eltekintve az előadás legjobb ala- b-í+ácát nvintia.
