Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
6 NÉPÚJSÁG 1961. január 20., péntek HÍREK Kettős probléma Látogatók érkeznek a tsz-elnökképző iskolába, elbeszélgetnek a hallgatókkal erről is, arról is. Kiderül a beszélgetés folyamán, hogy — bár egynémelyik igen húzódozott „belevágni”, most mégis sok bizakodással néznek a „kinti”, az otthoni munka felé. Sokat tanultak, ők maguk is elismerik, hogy szükségük van rá. Az ellátásuk kitűnő, vidámságban sincs hiány és a látogatók arra a kérdésére, hogy érzik magukat, a fő tréfacsináló válaszolt: — Jó itt nagyon minden, csak két dolgot ne kellene csinálni... — Tanulni és borotválkozni. Ö. KOVÁCS ISTVÁN — A SZOCIALISTA brigád cím elnyeréséért indított versenyt a szeghalmi földművesszövetkezet vendéglátó egységeinek 15 dolgozója. A megalakuló brigád naplót vezet, amelybe a napi eseményeket fogják bejegyezni. Az eredményeket havonta értékelik. —■ AZ ÜZEMI nőbizottság munkáját értékelte január 16-án a Békési Nyomda pártszervezete. Az értékelés megállapította, hogy a nőbizottság igen jól működik és a termelésben is segítik a nődolgozókat. — KUL1CH GYULA születésének évfordulója alkalmából ma délelőtt a békéscsabai városi K.lSZ-bizottság a városi úttörőelnökség. valamint a Kulich Gyula nevét viselő KlSZ-szervezet virágot és koszorút helyez el a Szabadság téren felállított mellszobrához. — THAIFÖLDÖN Éli a világ legkisebb törzse: a thoni luang törzs, összesen hat férfiból, egy nőből és egy fiúgyermekből áll. Mérséklődik a lehűlés Várható időjárás péntek estig: Hideg, gyengén felhős, száraz idő. Mérsékelt, a Dunántúlon helyenként élén- kebb keleti, délkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 9—14, legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2—6 fok között. Távolabbi kilátások: a hét végén párás, sok helyen ködös idő; az éjszakai lehűlés kissé mérséklődik. — KÉT NAGY áruházban próbálták ki robot-örökét New Yorkban. Az eredmény, hogy a robotörök elfogtak öt egeret, négy macskát és a személyzet két tagját. — A VÉSZTŐI KISZ-fiatalok munkáját vitatta meg január 16- án a szeghalmi járási KISZ-bi- zottság. Az értekezleten Kiss Ti- bomé községi KISZ-titkár számolt be. Többek között elmondotta, hogy a politikai foglalkozásokon 80 fiatal vesz részt. — FARSANGNYITÖ BALT rendez a békéscsabai városi KISZ- bizottság 1961. január 21-én este a Balassi művelődési otthon báltermében. — TÁRSASJÁTÉKOKAT, mesefilmet és egyéb szórakozási lehetőséget biztosított vasárnaponként a gyermekeknek az orosházi Petőfi művelődési ház vezetősége. A gyermek-klubfoglalkozások minden vasárnap délelőtt kilenc órától kezdődnek. — ÉBREDŐ AFRIKA címmel élménybeszámolót tart a TIT szervezésében Gombos László, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai turnusának vezetője január 20-án Békéscsabán. Előadás után levetítik az Ébredő Afrika című filmet. — TERMELŐSZÖVETKEZETI asszonyok részére az asszonyok mezőgazdasági akadémiája címmel előadássorozatot szervez a hunyai községi nőtanács. Ezeken az előadásokon többek között a baromfitenyésztésről is szó lesz. Vidám percek a veterán úttörőkkel A mezőhegyest 3281 számú úttörő-csapat I. rajának tagjai január 7 -i rajgyűlésükön kedves vendégekkel találkoztak. A kis úttörők erre a rajgyűlésükre meghívták a csapat alapító tagjait, a veterán úttörőket, akik hosszan elbeszélgettek velük. A vendégek közül Hájas Gáborné óvónő, a csapat születésének hőskoráról. Petries István agronómus az akkori sportmunkáról, Bencsik Ferenc pedig az első úttörő-táborról! mesélt a pajtásoknak. 1 De nemcsak a vendégek meséltek az akkori úttörő-életről, hanem beszámoltatták az I. raj tagjait is a mostani úttörő-életről. A rajgyűlés vidám beszélgetéssel, nótázással ért véget. A veterán úttörők ígéretet tettek, hogy ezután sűrűbben látogatják meg a csapatot, és közösen népdalokat, népitáncokat tanulnak. Mikulán János rajvezető <5#// Tű3J.,z kauzáté! Ügy gondolom, az állomásokon működő italboltok (restik) és éttermek az utasokat vannak hivatva mindenféle finom étellel és itallal ellátni. Azért is nevezik ezeket az egységeket egy kalap alatt utasellátónak, helyesebben Utasellátó Vállalatnak. ' A békéscsabai vasútállomáson is van egy ilyen italbolt, amelynek alkalmazottai szorgalmasak, gyorsak és valóban megvan bennük a törekvés arra, hogy valóban kiszolgálják vagy ha úgy tetszik, ellássák az utasokat. Itt kell megjegyeznem, hogy az utasok olyanfajta emberek, akik rendszerint a vonatindulás előtt néhány perccel érkeznek az állomásra, aztán jegyet váltanak, s a fennmaradó másodpercekben sokan közülük meg is isznak valamit. Elvégre nem rossz az utazáshoz egy kis erőt meríteni. Tehát sietni kell nekik, és még jobban sietni a pénztárosnak és csaposnak, ha ezt a rövid időt eredményesen akarják kihasználni. De mindjárt az első fórumnál baj van. Mert a pénztáros hiába siet, ha a technika (akarom mondani kassza) minduntalan csődöt mond. Már hónapok óta így van ez, és nincs orvosság ellene. Különösen csúcsforgalom idején érez a kassza hajlandóságot efféle csíny tevésekre. Száz szónak is egy a vége: helyes lenne, ha az Utasellátó Vállalat véget vetne annak a küzdelemnek, amit a pénztáros vív a kasszával, az utasok pedig a pénztárossal. Ez a szó „utasellátó” kötelez. De nem az utasokat arra, hogy most -már a vonatindulás előtt 10—15 perccel előbb érkezzenek az állomásra a kassza miatt, hanem a vállalatot arra, hogy a kassza megjavításával csökkentse a várakozási időt, és az utasok ellátása zökkenjen vissza a megszokott kerékvágásba. (Pásztor) Történelem órán Dévaványa 1965. Tavasz van. A fák kibontották üde zöld leveleiket. Amerre a szem ellát, mindenütt víg kedélyű emberek sietnek munkába. A község legnagyobb termelőszövetkezete előtt egy sárga színű, autóbusz áll. Munkába indulnak az Aranykalász Tsz tagjai. Most éppen a kertészeti brigád tagjai sorakoznak egymás után a keskeny lépcsőn. A fiata- labbjai az idősebbet segítik fel. Rövid idő múlva felberreg a busz motorja és indul a kedves, nótás csoport. Reggel kilenc óra felé már- elcsitul az utca. Mindenki a saját munkájával van elfoglalva. De nicsak, távolabbról az úttörő induló ütemére iskolás gyerekek közelednek. Talán kirándulásra mennek. Kirándulni ilyenkor, hiszen még nincs itt a madarak és a fák napja? Kíváncsiságunkat az idősebb tanító bácsi oszlatta el. — Bocsánatot kérünk a kíván- csiskodásért, kirándulni mennek, tanító bácsi? Az ősz hajú, idős ember előbb kérdően nézett rám. Honnan ez az idegen? Azután egyből megjött a hangja és készségesen válaszolt. — Nem kérem, nem kirándulásra megyünk. Ma történelem óra van az V. b.-ben. Jelenleg a falu történetét tanulmányozzuk. Egykét szemléltető példát mutatunk a múltból a gyerekeknek, s így jobban megértik a régi időket. Melléjük szegődtem. Ügy gondoltam, nem árt ez nekem sem, ha megismerem a község múltját. Egyszer csak egy régi épület előtt áll a népes csoport. A tanító bácsi magyaráz. — Gyerekek, 16 évvel ezelőtt ebben a helyiségben alakult meg a községben az első termelőszövetkezet. Nehéz, de szép idők voltak akkor. Ti erre még nem emlékeztek, mert még meg sem voltatok. Szüléitek sokat tudnak mesélni erről. Egy barna haiti, copfos kislány szeméből csak úgy sugárzik a kíváncsiság. Nem állja szó nélkül, meg is kérdi. — Amíg termelőszövetkezetek nem voltak, hogyan gazdálkodtak az emberek, tanító bácsi? — Kati, Kati, te már megint túl kíváncsi vagy. Várj a sorodra, majd annak is eljön az ideje, hogy megmagyarázzam. A kis csoport tovább vette az útját. Már jóval elhagytuk a község utolsó házát is. A hatalmas HASZNOS TUDNIVALÓK Idejében végezzük el a fatisztogatási munkákat a gyümölcsösben A 'gyümölcsfákat, illetve ezek termését károsító különféle állati kártevők és gombabetegségek elleni eredményes védekezés alapja a mechanikai védekezési munkák időben és szakszerűen történő elvégzése. E mun- Icák elvégzésével nemcsak a kártevőket írtjuk és gyérítjük, hanem a vegyszeres védekezés eredményességét is nagy mértékben elősegítjük. A mechanikai védekezési munkák jelentőségét bizonyítja, hogy a 18018/1951. F. M. számú rendelet az egész ország területére kötelezően előírja a fatisztogatási munkák február 28-ig történő elvégzését. A fatisztogatási munkákat lombhullástól kezdve végezhetjük, fagymentes napokon egész télen át. Nem szabad azonban ezt a munkát a télvégi és koratavaszi időszakra halasztani, mert egyrészt télen a szükséges munkaerő is jobban rendelkezésre áll, másrészt a mechanikai munkák elhalasztásával az a veszély állhat elő, hogy gyors kitavaszodás esetén a munkák végzése miatt megkésik a rügyfakadás <*őtti permetezés. A téli fatisztogatási munkák során —- amennyiben még nem történt meg — le keli szedni a fákról a nyár végén, ősz elején felrakott hemyóenyv- gyűrűket. A leszedett hemyóenyv-gyű- rüket elégetéssel azonnal meg kell semmisíteni. A gyümölcsfa-koronából vágjuk le a különféle kártevőktől erősen fertőzött, beteg, elszáradt, vagy megsérült ágakat, gallyakat. Egyúttal végezzük el a koronaritkítást is. A korona ritkításra azért van szükség, mert sűrű korona (megfelelő napfény, levegő stb. hiányában) rendkívül kedvez egyes kártevők, és gombabetegségek elszaoorodásának és egyúttal akadályozza a szakszerű permetezés elvégzését is. El kell távolítani a fákról a fattyúhajtásokat és tő sarjakat Is. Az ágak, gallyak, hajtások levágásánál ügyelni kell, hogy csonkok ne maradjanak vissza a vágás után, tehát mindig simára kell vágná. így a vágás okozta sebek könnyebben gyógyulnak be. Le keli szedni a fákról a téli hernyófészkeket, lepketojáscsomókat, le nem hullott levélcsomókat, gyümölcsmúmiákat. A fák törzsét is meg kell tisztítani az elváló kéregtől, pajzstetves rétegektől, mohától, zuzmótól. A fatörzs tisztítását kaparóvassal és drótkefével lehet végezni. Az egész fiatal fáknál drótkefe helyett erős súroló kefét használjunk. A fatisztogatás során összegyűlt ágakat, gallyakat, hulladékot és kaparékot elégetéssel semmisítjük meg. A kaparékot mélyen el is lehet ásni. A fatisztogatás során keletkezett, vagy egyéb okok folytán a fán lévő sebeket fasebkátránnyal, vagy oltóviasszal be kell kenni. búza- és kukoricatáblák között ágy mozogtak az apróságok, mint egy hangyaboly. Jó pár kilométert hagytunk már magunk mögött, amikor a tanító bácsi álljt kiáltott: — Kifáradtatok, gyerekek? — Nem — szinte visszhangzott az egész határ. — Nézzetek jól széjjel és mondjátok meg, hogy mit láttok. Egy szóke nyurga kisfiú már nyújtja is a kezét. — Tanító bácsi, én azt szeretném megkérdezni, hogy ez itt a törpék birodalma? — Honnan gondolod azt Pisti, hogy ez a törpék birodalma? — Onnan, hogy ez olyan kicsi tábla. Es tessék nézni, itt milyen kicsi a növény. A kukorica olyan különös sárga, a búza is milyen kicsi és nem olyan szép zöld, mint itt a mi szövetkezetünké. — Szó sincs arról gyerekek. hogy ez a törpék birodalma. Gyertek csak kicsit közelebb, mindjárt elmesélek valamit. Ez gyerekek még mindig egyéni gazdaság. 1961 telén a községben minden parasztember belépett a termelőszövetkezetbe, csupán egy bácsi maradt ki. Ö nem akart. Nem is erőltették, ha neki jobb így, hát gazdálkodjon, tizenegy hold földje van. Egyedül gazdálkodik még mindig. Tudjátok, ki az? Senki sem szól. A tanító bácsi történelem órája olyan volt, mint a mese. — Na gyerekek, ha nem tudjátok, megmondom: Maróthi Imre bácsié. Maróthi Imre, olyan ismerős nekem ez a név. Hol is találkoztam vele? Hol... megvan. Hát itt, Dévaványán. Mikor is volt az? Előveszem megsárgult jegyzetfüzetemet, amelynek címlapján az áll: 1961. január 18. Ekkor találkoztam vele. Mit is mondott? A megsárgult papírról csak annyit tudtam kibetűzni: „Már háromszor nősültem, de szívesen nősülnék ötödször, mint egyszer a termelőszövetkezetbe lépjek. Szabad akarok lenni, mint a madár.” Többet nem is tudtam kibetűzni. Csepkó Eta BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja^ Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség? Békéscsaba, József A. u. 4., I. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó* Lehőczky Mihály; Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat. Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hóra 11,— Ft Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen siiidöt sajat koca után, vagy kérjen süldőkocát hitelbe! A mindenkori állami szabadárnál 1.— Ft-tal többet kap a szerződés alapján átadott süldőkért! Seríéslsizlalásra 2 q takarmányjuttaíás állami áron, egyéni termelőknek és tsz-lagoknak Termelőszövetkezetek 1 1,20 Ft. lebonyolítási díjat kapnak kg-ként minden tsz-tag- gal kötött sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz! Részletes felvilágosítást az Ál latiorgalmi Id rendeltségei adnak! Vállalat járási llékés megyei 4lln1itnrgístmf l'nlhilnt